BH+ 2003.6.298

Nem kizárt a baleseti rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékra való jogosultsága, ha az utóbbit a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló üzemi balesettől eltérő másik balesetből vagy foglalkozási betegségből kifolyólag igényli [1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek, 1997. évi LXXXI. tv. 6. § (3) bek. b) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a keresetében az alperes baleseti járadék iránti igényét elutasító határozatai hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes jogerős határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság tényállásként megállapította, hogy a felperes üzemi balesete és szilikózis foglalkozási megbetegedése miatt baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül 198...

BH+ 2003.6.298 Nem kizárt a baleseti rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékra való jogosultsága, ha az utóbbit a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló üzemi balesettől eltérő másik balesetből vagy foglalkozási betegségből kifolyólag igényli [1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek, 1997. évi LXXXI. tv. 6. § (3) bek. b) pont].
A felperes a keresetében az alperes baleseti járadék iránti igényét elutasító határozatai hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes jogerős határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság tényállásként megállapította, hogy a felperes üzemi balesete és szilikózis foglalkozási megbetegedése miatt baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül 1984. óta. A baleseti járadék iránti igényét 2000. november 6-án zajártalom és vibráció megbetegedésekre alapítva terjesztette elő. Az alperes érdemi vizsgálat nélkül utasította el határozatával a felperes igényét azzal az indokkal, hogy baleseti rokkantsági nyugdíjas részére baleseti járadék megállapítására nincs lehetőség. A felperes fellebbezését az alperes vezetője elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A munkaügyi bíróság az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 57. §-ának (1) bekezdése és az 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 6. §-ának (3) bekezdése együttes értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy a törvény nem zárja ki a baleseti járadékra való jogosultságot, ha azt a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló üzemi balesettől, foglalkozási betegségtől eltérő, másik üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő munkaképesség-csökkenésre alapítva igénylik. Ezért a jogszabálysértőnek talált határozatokat hatályon kívül helyezte és a felperes igényének érdemi vizsgálata végett az elsőfokú társadalombiztosítási szervet új eljárásra kötelezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte az Ebtv. 57. §-ának (1) bekezdésébe ütköző törvénysértésre hivatkozással. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az Ebtv. 57. §-a (1) bekezdése értelmében csak az jogosult baleseti járadékra, akit nem illet meg baleseti rokkantsági nyugdíj. Kifejtette, hogy a felperes újabb foglalkozási megbetegedése miatt a Tny. 36. §-ának (1) bekezdése alapján baleseti rokkantsági nyugdíja újabb megállapítását kérheti csak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaügyi bíróság - a felülvizsgálati kérelemtől eltérően - helytállóan indult ki abból, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjas felperes baleseti járadékra való jogosultsága elbírálásánál az Ebtv. vitatott rendelkezése mellett az érintett társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvényeket is figyelembe kell venni. Ezek egybevetésével helytállóan következtetett arra, hogy az Ebtv. 57. §-a (1) bekezdése alapján alperes a felperes baleseti járadék iránti igénye felől annak érdemi vizsgálata mellőzésével megalapozatlanul döntött.
Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 6. §-a (3) bekezdése b) pontjának utolsó fordulata ugyanis az alperes támadott határozatában foglalt állásponttól - ezek szerint rokkantsági nyugdíjas esetében baleseti járadék megállapítására nincs lehetőség - eltérő szabályt tartalmaz: úgy rendelkezik, hogy ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján nem jár egyidejűleg baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék. Ehhez képest, az érintett rendelkezések egybevetésével megállapítható, hogy az Ebtv. 57. §-a (1) bekezdése a baleseti járadékra jogosító munkaképesség-csökkenés mértékét szabályozó rendelkezésként értelmezhető, ilyen értelemben szerepel a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság a meghatározásban.
A jogerős ítélet jogszabály-értelmezését alátámasztó szabályként utal a Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 6. §-a (2) bekezdésére, amely a saját jogú nyugdíjas [a 14. § (3) bekezdése értelmében ide tartozóan a baleseti rokkantsági nyugdíjas] baleseti ellátásra való jogosultságát állapítja meg.
A baleseti rokkantsági nyugdíj új megállapításáról szóló szabállyal [Tny. 36. § (1) bekezdés] a jogerős ítélet nem ellentétes, mivel a felperes az igényét nem eziránt jelentette be.
Az előbbiek figyelembevételével a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes határozatával a baleseti járadék iránti igény érdemi vizsgálata nélkül felperes igényét törvénysértően utasította el. A felperes baleseti járadékra való jogosultságáról csak annak az orvosi szakértelmet igénylő kérdésnek a tisztázása, tényszerű megállapítása alapján lehet állást foglalni, hogy a járadékigénye alapjául megjelölt megbetegedések összefüggésben állnak-e a baleseti rokkantsági nyugdíja megállapításánál figyelembe vett munkaképesség-csökkenését okozó balesettel, foglalkozási betegséggel, vagy attól független, más üzemi balesetből, foglalkozási betegségből erednek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a pervesztes alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés].
(Legf.Bír. Mfv.I.10.701/2001)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.