adozona.hu
1996. évi LXXV. törvény
1996. évi LXXV. törvény
a munkaügyi ellenőrzésről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza.
Mindezek érdekében - különös tekintettel a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítására, valamint a munkavállalók és érdekképviseleti sze...
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 48. §-a. Hatálytalan 2021.03.01.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/2 «Előző Következő»1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
1999. évi CXXII. törvény egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1998. évi XXIII. törvény a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
14/1997. (II. 26.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről
8/2000. (III. 3.) GM rendelet az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet módosításáról
1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről
28/1997. (XII. 21.) HM rendelet a honvédelmi ágazat munkaügyi ellenőrzési rendjéről
4/1998. (II. 25.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről
8/1997. (IV. 28.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról
6/1999. (IX. 3.) SzCsM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról
29/1998. (VI. 17.) AB határozat a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
6/2002. (XI. 28.) FMM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosításáról
17/2002. (XII. 30.) MeHVM rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkaügyi ellenőrzéséről
2003. évi XCIV. törvény egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról
2004. évi XI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról
2003. évi XX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról
2004. évi XXVIII. törvény a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról
2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról
2001. évi LXXVIII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVL. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról
33/2001. (XII. 20.) GM rendelet az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet módosításáról
2001. évi CXIII. törvény a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról
1/2002. (I. 25.) GM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról
4/2002. (I. 9.) MAT határozat "A magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatása 2002-ben" című munkaerőpiaci program indításáról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/3 «Előző Következő»BH+ 2001.3.143 A munkaügyi bírság összegének mérlegelésen alapuló meghatározása (1996. évi LXXV. tv. 7. §)
BH+ 2002.2.107 A Munka Törvénykönyve nem ismeri a "próbamunka"- azaz a próbaidőt megelőző munkavégzés - fogalmát. A munkaszerződés nélküli foglalkoztatás a bírságolás jogkövetkezményét vonja maga után (1992. évi XXII. tv. 76. §, 81. §, 1996. évi LXXV. tv. 3. §)
BH+ 2002.6.313 A munkaügyi ellenőrzés során a munkaszerződésben kikötött heti munkaidő és a munkáltató által fizetett kötelező legkisebb munkabér közötti ellentmondás jogszabálysértő voltának jogkövetkezménye a bírságolás [1992. évi XXII. tv. 117-18. §, 223/1997. (XII. 8.) Korm. r. 2. §]
BH+ 2002.12.640 Munkavédelmi bírságolás alá esik, ha a munkáltató által alkalmazott gép a munkabiztonsági követelményeknek a baleset időpontjában nem felelt meg [1996. évi LXXV. tv. 7. §].
BH+ 2003.1.44 Munkaviszony bizonyított létrejötte esetén a felek közötti megállapodás munkaszerződésként történő írásba foglalása nem mellőzhető (1992. évi XXII. tv. 76., 78. §, 1996. évi LXXV. tv. 1., 3. §)
BH+ 2003.3.141 I. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezések, illetve az e jogviszony létesítésével összefüggő munkaügyi bejelentési és nyilvántartási kötelességek betartására [1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. a) pont]. II. A munkaviszonyok területén is alkalmazni kell azonban azt a szabályt, hogy a szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírál
BH 2001.8.404 A munkaügyi bírság kiszabására mérlegelési jogkörben kerülhet sor, jogszabály határozza meg a bírság kiszabása során figyelembe veendő szempontokat, a munkáltató anyagi helyzete nem tartozik ezek közé [1996. évi LXXV. tv 7. § (3)-(4) bek.].
BH 2002.10.417 Az oktatási intézményben a munkáltató és a fűtők között létrejött foglalkoztatási jogviszony - tényleges tartalmi elemei alapján - közalkalmazotti jogviszonynak minősül [1992. évi XXXIII. tv 1. § (1) bek., 21. §, 55/A. §, 1992. évi XXII. tv 123. § (1) bek., 148. § (2) bek., Ptk. 474. § (1) bek., 1996. évi LXXV. tv 7. §].
BH 2002.12.504 A szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztását nem lehet megállapítani és emiatt bírságot kiszabni, ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóival, de a szerződés egyébként megfelel a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek [Mt. 76. § (1) és (4) bek., 1996. évi LXXV. tv 3. § (1) bek.].
BH 2003.1.36 A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott mértékben lehet a munkáltatóval szemben munkaügyi bírságot kiszabni. A bírság a munkáltató által elkövetett szabálytalanság miatt kiszabható szankció, legmagasabb összege a jogszabályi rendelkezések megszegésének számától, illetőleg annak ismétlődésétől függően egy-, illetve hárommillió forint lehet. A bírság mértéke a munkáltató jogszabálysértéséhez igazodik. A bírság felső határát akkor sem lehet túllépni, ha ugyanazt a szabálytalanságot a munkáltat
BH 2003.6.269 A munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatási jogviszony minősítésére is kiterjed. A vállalkozási igazolvány nem zárja ki a munkaviszony keretében való foglalkoztatást [1996. évi LXXV. tv. 1. §, 3. §].
BH 2003.8.342 A munkaügyi felügyelő az ellenőrzése során nem csak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. § (1) és (4) bek., 1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. i) pont, 64/1994. (IV. 30.) Korm. r. 7. § (7) bek., 17. § (1) bek. b) pont].
BH 2003.9.386 Ha a megbízási szerződésnek nevezett szerződés tartalma megfelel a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek, munkaügyi bírság kiszabásának nincs helye [Ptk. 474. §, 1996. évi LXXV. tv. 1. § (3) és (4) bek.].
BH 2003.10.432 Ha a munkáltató és a magánszemélyek között létrejött szerződés tartalma szerint munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól. A szerződéses szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki [1996. évi LXXV. tv. 1. § (4) bek.].
BH 2003.12.517 Ha a munkáltató a munkavállalókat írásbeli szerződés nélkül foglalkoztatta, és a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak a munkaügyi ellenőrzést követően készítette el, megszegte a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést, aminek következtében jogszerűen kötelezték munkaügyi bírság fizetésére [1996. évi LXXV. tv. 3. §, 7. §].
EH 2001.597 Nincs jogszabályi alapja a "próbamunka" keretében írásbeli szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak [1992. évi XXII. tv. 76. §, 81. §].
EH 2001.581 Azonos szabálytalanság miatt, még ha azt az ellenőrző hatóság több különálló telephely tekintetében állapította is meg, a munkáltató legfeljebb egy-, illetve hárommillió forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezhető [1996. évi LXXV. törvény 7. § (1) bek. és (3) bekezdés, 8. § (3) bekezdés].
EH 2002.701 Ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval, de a szerződés tartalmazta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, munkaügyi bírság kiszabásának - jogalap hiányában - nincs helye [Mt. 76. § (3) bek., 1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek.].
EH 2002.799 A munkaügyi felügyelő a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzése során nemcsak az 1991. évi IV. törvényben (Flt.) foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni és megsértésük esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. §, 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 16. §].
BH 2004.6.255 I. A munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igény elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, e követelés elbírálásánál is alkalmazni kell az Mt. általános rendelkezéseit [Pp. 349. § (2) bekezdés a) pont]. II. A hátrányos megkülönböztetésre hivatkozó félnek a hátrány tényét kell bizonyítania, a másik fél az egyenlő bánásmód megtartása bizonyításával mentheti ki magát [Mt. 5. § (2) bekezdés]. *
EH 2003.981 A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség, széles körű utasítási jog, munkaidőbeli kötöttség nélküli munkavégzést a munkaügyi ellenőrzés során tévesen minősítették munkaviszonynak [1996. évi LXXV. tv. (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés].
BH+ 2005.4.189 A munkaügyi bírság összegének megállapításánál irányadó - a törvényben meghatározott - szempontok nem szolgálhatnak a bírság mellőzésének indokául [1996. évi LXXV. törvény 7. § (7) bekezdés].
BH+ 2005.5.238 A munkaügyi ellenőrzés során az vizsgálható, hogy a munkaszerződés írásba foglalása - a kötelező tartalmi elemekkel - megtörtént-e. Ezen túlmenően a jognyilatkozat érvényességének vizsgálatára a munkaügyi ellenőrzés nem terjed ki [1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].
BH+ 2005.7.332 A kiszabott munkaügyi bírság összegét a bíróság - a törvényben meghatározott szempontok figyelembevételével - megváltoztathatja, ha az alapul szolgáló tényállás változott [1996. évi LXXV. törvény 7. § (7) bekezdés, 8. § (1) bekezdés].
BH+ 2005.8.384 I. A munkavállalók munkaszüneti napon való foglalkoztatása szempontjából a kiskereskedelmi tevékenységet folytató áruház nem minősül a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónak [Mt. 125. §]. II. A munkaügyi bírság jogszabályban meghatározott felső határát meghaladóan a munkáltató bírság megfizetésére akkor sem kötelezhető, ha ugyanazt a szabálytalanságot több különálló telephelye tekintetében állapította meg az ellenőrző hatóság [1996. évi LXXV. törvény 7. § (3) bekezdés].