adozona.hu
BH 2003.12.517
BH 2003.12.517
Ha a munkáltató a munkavállalókat írásbeli szerződés nélkül foglalkoztatta, és a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak a munkaügyi ellenőrzést követően készítette el, megszegte a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést, aminek következtében jogszerűen kötelezték munkaügyi bírság fizetésére [1996. évi LXXV. tv. 3. §, 7. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes Megyei Felügyelősége a 2001. március 7-ről 8-ra virradó éjszaka a Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársával együtt a felperes b.-i telephelyén munkaügyi ellenőrzést tartott. Ennek eredményeként megállapította, hogy 29 fő munkavállaló írásba foglalt munkaszerződés nélkül csirkepakolást végzett. A munkát 2001. március 7-én 22 órakor kezdték el, és az március 8-án reggel 5, illetve 6 óráig tartott, munkabérként a felperes 250 forint órabért fizetett. A csirkepakolást már második napja...
BH 2003.12.517 Ha a munkáltató a munkavállalókat írásbeli szerződés nélkül foglalkoztatta, és a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak a munkaügyi ellenőrzést követően készítette el, megszegte a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést, aminek következtében jogszerűen kötelezték munkaügyi bírság fizetésére [1996. évi LXXV. tv. 3. §, 7. §].
Az alperes Megyei Felügyelősége a 2001. március 7-ről 8-ra virradó éjszaka a Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársával együtt a felperes b.-i telephelyén munkaügyi ellenőrzést tartott. Ennek eredményeként megállapította, hogy 29 fő munkavállaló írásba foglalt munkaszerződés nélkül csirkepakolást végzett. A munkát 2001. március 7-én 22 órakor kezdték el, és az március 8-án reggel 5, illetve 6 óráig tartott, munkabérként a felperes 250 forint órabért fizetett. A csirkepakolást már második napja végezték (6-7-én és 7-8-án) az említett feltételek szerint. Az ellenőrök munkavégzés közben két fiatalkorú munkavállalót is találtak. A telepvezető 2001. március hó 7-ei, illetőleg 8-ai keltezéssel eseti megbízási szerződéseket íratott alá a foglalkoztatottakkal az ellenőrzést követő reggel.Az alperes Megyei Felügyelősége a 2001. május 16-án kelt elsőfokú határozatával 500 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest a munkaszerződések írásba foglalásának elmulasztása és a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatása miatt.
Az alperes a 2001. július 24-én kelt másodfokú határozatával annyiban változtatta meg az elsőfokú határozatot, hogy a teljesítési határidőt 2001. augusztus 31-ben állapította meg, az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit azonban helybenhagyta.
A felperes a keresetlevelében a foglalkoztatottak jogviszonyának minősítését és az alperes hatáskörét vitatta; a mindkét fokon hozott közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 1. §-ának (4) bekezdése szerint a felügyelő a tényállás alapján jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy között létrejött jogviszony minősítésére. A munkaügyi felügyelő a hatáskörében járt el, amikor a foglalkoztatottak munkavégzését - a munkaviszonyra jellemző foglalkoztatási feltételekre tekintettel - munkaviszonynak minősítette. Az Mt. 76. §-ának (1) bekezdése, valamint a 78. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes az érintett személyeket jogellenesen foglalkoztatta. Ez vonatkozott a fiatalkorú személyek foglalkoztatására is.
A felperes többszörösen megszegte a Met. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, ezért a 7. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kiszabott bírság nem jogszabályellenes.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a munkavállalókkal kötött szerződés minősítésére vonatkozó ítéleti megállapításokat a Pp. 215. §-ába ütközőnek tartotta. Arra hivatkozott, hogy a munkaszerződés létrejötte és annak írásba foglalása időben elkülönülhet egymástól. E tekintetben a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 76. §-ának értelmezése alapján kifejtette, hogy a munkaszerződés létrehozása és annak írásba foglalása külön aktus. Az ítélet jogi indokolásának hiányát, a Pp. 221. §-a (1) bekezdésének megsértését sérelmezte. A Met. 3. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (1) bekezdése, továbbá 7. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján - anyagi jogszabálysértés hiányában - hibás jogértelmezés miatt jogszabálysértőnek tartotta az alperes határozatait és a jogerős ítéletet. Mindezekre figyelemmel kérte a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem a peres iratok tartalmával ellentétesen hivatkozott a Pp. 215. §-a megsértésére. A felperes a keresetlevelében kitért a foglalkoztatási jogviszony minősítésére, és vitatta azt; álláspontja szerint a perbeli jogviszonyok megbízási jogviszonyok voltak. Ehhez képest a munkaügyi bíróság a kereseti kérelmen nem terjeszkedett túl a jogviszony minősítése tekintetében.
Az Mt. 76. §-ának (2) bekezdése a munkaviszonyt létesítő munkaszerződésre írásba foglalási kötelezettséget ír elő. A Met. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed ennek az alakszerűségi követelménynek a betartására. Az irányadó tényállás szerint az ellenőrzés időpontjában a felperes a munkavállalókat írásbeli munkaszerződés nélkül foglalkoztatta, a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak utóbb, az ellenőrzést követően készítették el. E tények alapján az alperes határozata jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes megszegte a foglalkoztatásra iráyuló jogviszony (munkaviszony) létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést több munkavállaló esetében, ami a Met. 7. §-ának (1) bekezdése alapján munkaügyi bírság kiszabására adott alapot. A felek megállapodásának és a szerződés írásba foglalásának időbeli eltérésére vonatkozó felülvizsgálati érvelés a szabálytalan foglalkoztatás tényét nem cáfolja. Az utólagos írásba foglalás ugyanis visszamenőleg nem menti a munkáltatónak az Mt. 76. §-a (2) bekezdésébe ütköző eljárását.
A jogerős ítélet indokolása a megállapított tényállás alapján levont jogi következtetés indokait tartalmazza. E tekintetben a felülvizsgálati kérelem téves jogszabály-értelmezést és eljárási jogszabálysértést [Pp. 221. § (1) bekezdés] alaptalanul sérelmezett.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az alperes jogszabályoknak megfelelő határozata ellen előterjesztett keresetet elutasító jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pervesztes felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás illetékét megfizetni.
(Legf. Bír. Mfv. II. 11.366/2001. sz.)