adozona.hu
EH 2002.799
EH 2002.799
A munkaügyi felügyelő a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzése során nemcsak az 1991. évi IV. törvényben (Flt.) foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni és megsértésük esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. §, 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 16. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes elsőfokú hatósága a felperes két munkavégzési helyén ellenőrzést tartott és megállapította, hogy a felperes építőipari munkán teljes munkaidőben 12 fő ukrán állampolgárt munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott. A felperes az engedélyt ugyan megkérte a munkaügyi központtól, azonban az érvényességhez szükséges vízummal és tartózkodási engedéllyel a foglalkoztatottak nem rendelkeztek.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (...
EH 2002.799 A munkaügyi felügyelő a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzése során nemcsak az 1991. évi IV. törvényben (Flt.) foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni és megsértésük esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. §, 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 16. §].
Az alperes elsőfokú hatósága a felperes két munkavégzési helyén ellenőrzést tartott és megállapította, hogy a felperes építőipari munkán teljes munkaidőben 12 fő ukrán állampolgárt munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott. A felperes az engedélyt ugyan megkérte a munkaügyi központtól, azonban az érvényességhez szükséges vízummal és tartózkodási engedéllyel a foglalkoztatottak nem rendelkeztek.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. §-a (1) bekezdésének megsértése miatt a (4) bekezdés alapján az elsőfokú hatóság a felperest 1 530 000 forintnak a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésére kötelezte. A határozat ellen benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a határozatok megváltoztatását és a befizetés alóli mentesítését kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkavállalási engedélyt megkérte és meg is kapta, a hatályos jogszabályok pedig nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a munkavállalási engedély csak a munkavállalás céljából kiadott vízummal és tartózkodási engedéllyel együtt lenne érvényes.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a munkavállalás és foglalkoztatás előfeltételeinek megállapításakor nem csak az Flt.-t, hanem az erre vonatkozó más jogszabályokat is alkalmazni kell, amelyből az következik, hogy a foglalkoztatáshoz a munkavállalói vízum és tartózkodási engedély szükséges. A perbeli esetben vízum és tartózkodási engedély nélkül a munkavállalási engedély sem volt érvényes, ezért a munkaügyi bíróság a közigazgatási határozatokat megalapozottnak találta.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan pedig a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, valamint az alperesnek a perköltségekben való marasztalását kérte. Állította, hogy munkaügyi szempontból az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának akadálya nem volt. Az Flt. 7. §-ának (1) bekezdése csupán azt mondja ki, hogy külföldi Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát. Ezt az engedélyt a munkaügyi központ kiadta, a munkáltató pedig - az ítélet indokolásában megállapítottakkal szemben - a foglalkozatás előtt a vízumot már megkérte. Amennyiben a foglalkoztatás más jogszabályba ütközik, a szankciókat is ezen más jogszabályok alapján kell alkalmazni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megtartására. E törvény 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az előbbi rendelkezések megsértése esetén a felügyelő a munkáltatót az Flt. 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésére kötelezi.
Az idézett rendelkezésekből az következik, hogy a felügyelő az ellenőrzés során nem csak az Flt.-ben foglaltak betartását, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni.
Ezt erősíti meg a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló - az Flt. 7. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott - 8/1999. (XI. 10.) SzCsM. rendelet 16. §-a is, amely szerint a munkavállalási engedély alapján folytatható tevékenységre alkalmazni kell - egyebek mellett - a külföldiek beutazására és tartózkodására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket.
A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése szerint munkavállalási vízum állítható ki a külföldi részére, ha érvényes munkavállalási engedély alapján munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni. A 17. § (1) bekezdésének b) pontja pedig azt írja elő, hogy a külföldinek a tartózkodási kérelem benyújtásakor, valamint tartózkodása során rendelkeznie kell magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel. Mindebből az következik, hogy a munkaügyi központ a munkavállalási engedélyt a munkavállalási vízum és a tartózkodási engedély nélkül kiadhatta, azonban a külföldi magyarországi foglalkoztatására szabályszerűen csak ezen további engedélyekkel együtt kerülhet sor. A munkaügyi felügyelő az előzőekben hivatkozott rendelkezések alapján ezek meglétét vizsgálhatta, és a szabályok megsértése esetén jogosult volt alkalmazni az Flt. 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szankciót.
A perben a felperes a tényállást csupán annyiban vitatta, hogy a vízumkérelmeket a foglalkoztatást megelőző napon már benyújtotta, ez azonban az érdemi döntésre kihatással nincs. A munkaügyi ellenőrzés időpontjában ugyanis nem vitásan a szabályszerű foglalkoztatáshoz az engedélyek nem voltak meg.
A munkaügyi bíróság az ítéletét a kellően feltárt tényállás és a jogszabályok helyes értelmezése alapján hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.140/2001/6. sz.)