adozona.hu
BH+ 2005.5.238
BH+ 2005.5.238
A munkaügyi ellenőrzés során az vizsgálható, hogy a munkaszerződés írásba foglalása - a kötelező tartalmi elemekkel - megtörtént-e. Ezen túlmenően a jognyilatkozat érvényességének vizsgálatára a munkaügyi ellenőrzés nem terjed ki [1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes megyei felügyelősége 2003. július hó 16-án munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes boltjában, amely ellenőrzés alapján hozott határozatával 5 pontban foglaltan, különböző szabályszegések miatt 700 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest.
A felperes fellebbezésében a határozat 1. és 2. pontját vitatta és erre tekintettel kérte a bírság mérséklését. Az alperes, mint másodfokú hatóság határozatával a teljesítési határidőt megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú határozato...
BH+ 2005.5.238 A munkaügyi ellenőrzés során az vizsgálható, hogy a munkaszerződés írásba foglalása - a kötelező tartalmi elemekkel - megtörtént-e. Ezen túlmenően a jognyilatkozat érvényességének vizsgálatára a munkaügyi ellenőrzés nem terjed ki [1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].
Az alperes megyei felügyelősége 2003. július hó 16-án munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes boltjában, amely ellenőrzés alapján hozott határozatával 5 pontban foglaltan, különböző szabályszegések miatt 700 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest.A felperes fellebbezésében a határozat 1. és 2. pontját vitatta és erre tekintettel kérte a bírság mérséklését. Az alperes, mint másodfokú hatóság határozatával a teljesítési határidőt megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében ugyancsak az 1. és 2. pontban megállapított szabályszegéseket vitatva a munkaügyi bírság összegének csökkentését kérte.
A munkaügyi bíróság - miután a felperes keresetét részben, a határozatok 1. pontja vonatkozásában megalapozottnak, míg a 2. pont vonatkozásában megalapozatlannak találta - ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2003. július 14-én munkába állította F. A. munkavállalót, és a boltvezető, valamint a munkavállaló aláírásával kitöltöttek egy belépési lapot, amelyen munkaszerződés megnevezés is szerepelt. Az okirat egyebek mellett tartalmazta, hogy a munkaviszony határozatlan időre, teljes munkaidőre, pénztáros eladói munkakörre szól, havi 55 000 forint személyi alapbérrel, 3 hónapi próbaidő kikötésével és a munkavégzés helyét is megnevezte. Az okiratban szerepel az is, hogy a felek a jelen szerződést jóváhagyólag aláírták. Ezt a boltvezető az egyidejűleg kiállított személyzeti kérdőívvel együtt a központba megküldte és a munkaügyi ellenőrzéskor 2003. július 16-án még nem volt kész a négyoldalas munkaszerződés, amelyet az ügyvezető írt alá. Mindezek alapján a munkaszerződés írásba foglalásának mellőzésével történt foglalkoztatás miatt az Mt. 76. § (1) és (2) bekezdése megsértését állapította meg a közigazgatási határozat.
A bíróság megítélése szerint a 2003. július 14-én aláírt okirat tartalma alapján megállapítható, hogy a munkaszerződés írásban létrejött, és azt az Mt. 74. § (2) bekezdésére is figyelemmel nem lehet nem írásba foglalt munkaszerződésnek tekinteni. Erre tekintettel megalapozatlannak találta az első és másodfokú határozatokban F. A. munkavállaló foglalkoztatása vonatkozásában az Mt. 76. § (1) és (2) bekezdése megsértésének megállapítását.
Ugyanakkor a határozat támadott 2. pontjában foglalt munkaügyi szabályszegést illetően az alperes határozata jogszerűségét állapította meg a bíróság. A szabályszegések számának csökkenése miatt a bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte azzal, hogy az ítéletben kifejtett mérlegelési szempontokat figyelembe véve alacsonyabb összegben állapítsa meg a munkaügyi bírság összegét.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Az Mt. 74. § (2) bekezdésére hivatkozva vitatta, hogy a munkába lépés napján írásbeli munkaszerződést kötöttek a felek. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság kiterjesztően alkalmazta a munkaszerződés kötelező alakiságaira vonatkozó rendelkezéseket, hiszen az ellenőrzés megkezdésének időpontjában a munkavállaló nem rendelkezett írásba foglalt munkaszerződéssel. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntése alapján azzal érvelt, hogy utólagos írásba foglalás visszamenőleg nem menti a munkáltatónak az Mt. 76. § (2) bekezdésébe ütköző eljárását.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, annak helyes indokai alapján. Kifejtette, hogy belépéskor a belépési nyilatkozat-munkaszerződés elnevezésű okiratot készítettek és írtak alá, így tehát írásbeli munkaszerződés készült és az alperes nem hivatkozhat a munkaszerződés érvénytelenségére.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között [Pp. 275. § (2) bekezdés] vizsgálta felül, tehát a tekintetben, hogy a felperes az elsőfokú közigazgatási határozat 1. pontjában megjelölt szabályszegést elkövette-e, F. A. munkavállalót írásbeli munkaszerződés nélkül, az Mt. 76. § (2) bekezdését megsértve foglalkoztatta-e.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes boltvezetője és a nevezett munkavállaló 2003. július 14-én "Munkaszerződés" (Belépési lap) megjelöléssel olyan okiratot írt alá, amely tartalmazza a munkaszerződésnek az Mt. 76. § (5) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeit (személyi alapbér, munkakör, munkavégzési hely), próbaidőre vonatkozó kikötést, és a feleknek azt a nyilatkozatát, hogy az okiratot szerződésként aláírták. E ténymegállapításokat a peres iratokhoz 1/F/4. sorszám alatt csatolt irat mindenben alátámasztja.
Az előbbiek alapján a munkaügyi bíróság helyes jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy a fenti aláírt okirat írásbeli munkaszerződésnek minősül, ennélfogva a támadott közigazgatási határozat megalapozatlanul, jogszabálysértően rótta felperes terhére az Mt. 76. § (1)-(2) bekezdése megsértését.
Az 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkaügyi ellenőrzés a jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére terjed ki. Ebből következően adott esetben is csak az képezhette az ellenőrzés tárgyát, hogy a munkaszerződés írásba foglalása megtörtént-e a kötelező tartalmi elemekkel, a jognyilatkozat érvényessége ezen a körön kívül esik. A felülvizsgálati kérelem ezért az Mt. 74. § (2) bekezdésére hivatkozással jogszabálysértést alaptalanul panaszolt.
A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésével kapcsolatos felülvizsgálati érvelés téves, mivel az adott határozat (BH 2003/513.) eltérő tényállású ügyben döntött.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - azzal az indokolásbeli módosítással, hogy az Mt. 74. § (2) bekezdésére való hivatkozást mellőzi - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.512/2004. sz.)