1996. évi LXXV. törvény

a munkaügyi ellenőrzésről

Hivatalos rövidítése: Met.
Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza.
Mindezek érdekében - különös tekintettel a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítására, valamint a munkavállalók és érdekképviseleti sze...

1996. évi LXXV. törvény
a munkaügyi ellenőrzésről

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/2   «Előző  Következő»

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1999. évi CXXII. törvény egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

1998. évi XXIII. törvény a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

14/1997. (II. 26.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről

8/2000. (III. 3.) GM rendelet az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet módosításáról

1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

28/1997. (XII. 21.) HM rendelet a honvédelmi ágazat munkaügyi ellenőrzési rendjéről

4/1998. (II. 25.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről

8/1997. (IV. 28.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról

6/1999. (IX. 3.) SzCsM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról

29/1998. (VI. 17.) AB határozat a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

6/2002. (XI. 28.) FMM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosításáról

17/2002. (XII. 30.) MeHVM rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkaügyi ellenőrzéséről

2003. évi XCIV. törvény egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról

2004. évi XI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2003. évi XX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

2004. évi XXVIII. törvény a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról

2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

2001. évi LXXVIII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVL. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

33/2001. (XII. 20.) GM rendelet az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet módosításáról

2001. évi CXIII. törvény a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról

1/2002. (I. 25.) GM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról

4/2002. (I. 9.) MAT határozat "A magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatása 2002-ben" című munkaerőpiaci program indításáról

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/3   «Előző  Következő»

BH+ 2001.3.143 A munkaügyi bírság összegének mérlegelésen alapuló meghatározása (1996. évi LXXV. tv. 7. §)

BH+ 2002.2.107 A Munka Törvénykönyve nem ismeri a "próbamunka"- azaz a próbaidőt megelőző munkavégzés - fogalmát. A munkaszerződés nélküli foglalkoztatás a bírságolás jogkövetkezményét vonja maga után (1992. évi XXII. tv. 76. §, 81. §, 1996. évi LXXV. tv. 3. §)

BH+ 2002.6.313 A munkaügyi ellenőrzés során a munkaszerződésben kikötött heti munkaidő és a munkáltató által fizetett kötelező legkisebb munkabér közötti ellentmondás jogszabálysértő voltának jogkövetkezménye a bírságolás [1992. évi XXII. tv. 117-18. §, 223/1997. (XII. 8.) Korm. r. 2. §]

BH+ 2002.12.640 Munkavédelmi bírságolás alá esik, ha a munkáltató által alkalmazott gép a munkabiztonsági követelményeknek a baleset időpontjában nem felelt meg [1996. évi LXXV. tv. 7. §].

BH+ 2003.1.44 Munkaviszony bizonyított létrejötte esetén a felek közötti megállapodás munkaszerződésként történő írásba foglalása nem mellőzhető (1992. évi XXII. tv. 76., 78. §, 1996. évi LXXV. tv. 1., 3. §)

BH+ 2003.3.141 I. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezések, illetve az e jogviszony létesítésével összefüggő munkaügyi bejelentési és nyilvántartási kötelességek betartására [1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. a) pont]. II. A munkaviszonyok területén is alkalmazni kell azonban azt a szabályt, hogy a szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírál

BH 2001.8.404 A munkaügyi bírság kiszabására mérlegelési jogkörben kerülhet sor, jogszabály határozza meg a bírság kiszabása során figyelembe veendő szempontokat, a munkáltató anyagi helyzete nem tartozik ezek közé [1996. évi LXXV. tv 7. § (3)-(4) bek.].

BH 2002.10.417 Az oktatási intézményben a munkáltató és a fűtők között létrejött foglalkoztatási jogviszony - tényleges tartalmi elemei alapján - közalkalmazotti jogviszonynak minősül [1992. évi XXXIII. tv 1. § (1) bek., 21. §, 55/A. §, 1992. évi XXII. tv 123. § (1) bek., 148. § (2) bek., Ptk. 474. § (1) bek., 1996. évi LXXV. tv 7. §].

BH 2002.12.504 A szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztását nem lehet megállapítani és emiatt bírságot kiszabni, ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóival, de a szerződés egyébként megfelel a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek [Mt. 76. § (1) és (4) bek., 1996. évi LXXV. tv 3. § (1) bek.].

BH 2003.1.36 A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott mértékben lehet a munkáltatóval szemben munkaügyi bírságot kiszabni. A bírság a munkáltató által elkövetett szabálytalanság miatt kiszabható szankció, legmagasabb összege a jogszabályi rendelkezések megszegésének számától, illetőleg annak ismétlődésétől függően egy-, illetve hárommillió forint lehet. A bírság mértéke a munkáltató jogszabálysértéséhez igazodik. A bírság felső határát akkor sem lehet túllépni, ha ugyanazt a szabálytalanságot a munkáltat

BH 2003.6.269 A munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatási jogviszony minősítésére is kiterjed. A vállalkozási igazolvány nem zárja ki a munkaviszony keretében való foglalkoztatást [1996. évi LXXV. tv. 1. §, 3. §].

BH 2003.8.342 A munkaügyi felügyelő az ellenőrzése során nem csak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. § (1) és (4) bek., 1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. i) pont, 64/1994. (IV. 30.) Korm. r. 7. § (7) bek., 17. § (1) bek. b) pont].

BH 2003.9.386 Ha a megbízási szerződésnek nevezett szerződés tartalma megfelel a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek, munkaügyi bírság kiszabásának nincs helye [Ptk. 474. §, 1996. évi LXXV. tv. 1. § (3) és (4) bek.].

BH 2003.10.432 Ha a munkáltató és a magánszemélyek között létrejött szerződés tartalma szerint munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól. A szerződéses szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki [1996. évi LXXV. tv. 1. § (4) bek.].

BH 2003.12.517 Ha a munkáltató a munkavállalókat írásbeli szerződés nélkül foglalkoztatta, és a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak a munkaügyi ellenőrzést követően készítette el, megszegte a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést, aminek következtében jogszerűen kötelezték munkaügyi bírság fizetésére [1996. évi LXXV. tv. 3. §, 7. §].

EH 2001.597 Nincs jogszabályi alapja a "próbamunka" keretében írásbeli szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak [1992. évi XXII. tv. 76. §, 81. §].

EH 2001.581 Azonos szabálytalanság miatt, még ha azt az ellenőrző hatóság több különálló telephely tekintetében állapította is meg, a munkáltató legfeljebb egy-, illetve hárommillió forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezhető [1996. évi LXXV. törvény 7. § (1) bek. és (3) bekezdés, 8. § (3) bekezdés].

EH 2002.701 Ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval, de a szerződés tartalmazta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, munkaügyi bírság kiszabásának - jogalap hiányában - nincs helye [Mt. 76. § (3) bek., 1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek.].

EH 2002.799 A munkaügyi felügyelő a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzése során nemcsak az 1991. évi IV. törvényben (Flt.) foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni és megsértésük esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. §, 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 16. §].

BH 2004.6.255 I. A munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igény elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, e követelés elbírálásánál is alkalmazni kell az Mt. általános rendelkezéseit [Pp. 349. § (2) bekezdés a) pont]. II. A hátrányos megkülönböztetésre hivatkozó félnek a hátrány tényét kell bizonyítania, a másik fél az egyenlő bánásmód megtartása bizonyításával mentheti ki magát [Mt. 5. § (2) bekezdés]. *

EH 2003.981 A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség, széles körű utasítási jog, munkaidőbeli kötöttség nélküli munkavégzést a munkaügyi ellenőrzés során tévesen minősítették munkaviszonynak [1996. évi LXXV. tv. (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés].

BH+ 2005.4.189 A munkaügyi bírság összegének megállapításánál irányadó - a törvényben meghatározott - szempontok nem szolgálhatnak a bírság mellőzésének indokául [1996. évi LXXV. törvény 7. § (7) bekezdés].

BH+ 2005.5.238 A munkaügyi ellenőrzés során az vizsgálható, hogy a munkaszerződés írásba foglalása - a kötelező tartalmi elemekkel - megtörtént-e. Ezen túlmenően a jognyilatkozat érvényességének vizsgálatára a munkaügyi ellenőrzés nem terjed ki [1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].

BH+ 2005.7.332 A kiszabott munkaügyi bírság összegét a bíróság - a törvényben meghatározott szempontok figyelembevételével - megváltoztathatja, ha az alapul szolgáló tényállás változott [1996. évi LXXV. törvény 7. § (7) bekezdés, 8. § (1) bekezdés].

BH+ 2005.8.384 I. A munkavállalók munkaszüneti napon való foglalkoztatása szempontjából a kiskereskedelmi tevékenységet folytató áruház nem minősül a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónak [Mt. 125. §]. II. A munkaügyi bírság jogszabályban meghatározott felső határát meghaladóan a munkáltató bírság megfizetésére akkor sem kötelezhető, ha ugyanazt a szabálytalanságot több különálló telephelye tekintetében állapította meg az ellenőrző hatóság [1996. évi LXXV. törvény 7. § (3) bekezdés].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.