BH 2001.7.344

A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásba vissza kell helyezni. A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha a hivatásos állomány tagja nem jogosult végkielégítésre, részére a törvényben meghatározott összeg kétszerese jár. [1996. évi XLIII. tv 197. §

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a Repülőtiszti Főiskolán teljesített szolgálatot. A honvédelmi miniszter a főiskolát jogilag megszűntnek nyilvánította, és az alperes főiskolai karaként történő működését rendelte el. A felperes beosztása megszűnt, a jogutód szervezetben nem tudtak a részére másik munkakört felajánlani. A felperes más helyőrségben nem vállalt beosztást, inkább a nyugdíjazást választotta. Erre tekintettel a honvédelmi miniszter az 1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 56. §-a (1) bekezdésének...

BH 2001.7.344 A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásba vissza kell helyezni. A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha a hivatásos állomány tagja nem jogosult végkielégítésre, részére a törvényben meghatározott összeg kétszerese jár. [1996. évi XLIII. tv 197. § (1), (3) és (5) bek., 63. § (2) bek. a) pont].
A felperes a Repülőtiszti Főiskolán teljesített szolgálatot. A honvédelmi miniszter a főiskolát jogilag megszűntnek nyilvánította, és az alperes főiskolai karaként történő működését rendelte el. A felperes beosztása megszűnt, a jogutód szervezetben nem tudtak a részére másik munkakört felajánlani. A felperes más helyőrségben nem vállalt beosztást, inkább a nyugdíjazást választotta. Erre tekintettel a honvédelmi miniszter az 1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a felperes szolgálati viszonyát 1997. május 1. napjával felmentéssel megszüntette, és egyidejűleg szolgálati nyugállományba helyezte. A felperes végkielégítést nem kapott.
A felperes végkielégítés megfizetése, valamint a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével a honvédelmi miniszter határozatát hatályon kívül helyezte azzal, hogy a felperes szolgálati viszonya a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A szolgálati viszony helyreállításának mellőzésével kötelezte az alperest, hogy a Hszt. 63. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszeresének megfelelő végkielégítést levonással terhelten fizessen meg a felperesnek. A kiesett időre járó illetmény és egyéb járandóság tekintetében a per folytatását rendelte el.
A munkaügyi bíróság azért helyezte hatályon kívül a miniszter határozatát, mert a Hszt. szerint a felperessel szemben nem volt munkáltatói jogköre. A felperes a szolgálati nyugdíjra való jogosultságot megszerezte, azt a részére folyósítják, ezért végkielégítésre nem lenne jogosult. A Hszt. 197. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a felperest a kéthavi távolléti díjának kétszerese illeti meg, mert az alperes a visszahelyezés mellőzésével vállalta a kétszeres végkielégítés kifizetését.
Az ítélet ellen a végkielégítés összege miatt a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság a közbenső ítéletével a végkielégítés tekintetében az első fokú közbenső ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felperes összesen négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegre jogosult végkielégítés címén. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes jogviszonya 1997. szeptember 18. napján szűnt meg az alperesnél.
A végkielégítés jogalapjával kapcsolatban utalt arra, hogy a Hszt. szó szerinti - de logikátlan - értelmezése azt jelentené, hogy a jogosult részére a nyugdíjat azt megelőzően kellene megállapítani, mielőtt a szolgálati viszonyáról rendelkeztek volna. A nyugellátás folyósítását meg kell előznie a megállapításnak, de ez előtt a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni a nyugdíjazás miatt. A jogalkotó szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a végkielégítésre nem szerezhet jogosultságot, aki a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és azt igénybe is veszi. A felperesnél a két feltétel fennáll, ezért csak a jogellenességből eredő úgynevezett büntető végkielégítésre tarthat igényt, a közbenső ítélet rendelkező részében meghatározott mértékben.
A jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezése iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert az eljárt bíróságok jogszabálysértéssel alkalmazták ügyében a Hszt. 197. §-a (5) bekezdése utolsó mondatának második fordulatát. A végkielégítés fizetését a nyugdíjazással kapcsolatban a Hszt. 63. §-a (6) bekezdésének a) pontja két feltétel együttes fennállása esetén zárja ki. A nyugellátásra való jogosultságot a 25 éves szolgálattal megszerezte, de a felmentés lejártakor nyugdíját még nem folyósították.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban arról kellett dönteni, hogy a felmentés jogellenessége folytán a felperest milyen mértékű végkielégítés illeti meg.
A Hszt. 197. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes. A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásába vissza kell helyezni. A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem jogosult, részére a 63. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár [Hszt. 197. § (3) és (5) bekezdés].
A felperes szolgálati viszonya az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének jogerőre emelkedett rendelkezése folytán 1997. szeptember 18. napján szűnt meg. A felperes kétszeres végkielégítésre való jogosultsága szempontjából ez az időpont az irányadó, nem pedig a jogellenes megszüntető határozat közlésének időpontja vagy a jogellenes határozatban a szolgálati viszony megszűnésére megjelölt más időpont.
A felperes nem vitásan ezen a napon szolgálati nyugdíjban részesült, emiatt végkielégítésre nem lenne jogosult [Hszt. 63. § (6) bekezdés a) pontja]. Ezt nem érinti, hogy a felperesre kedvező közbenső ítéletre tekintettel a nyugdíj folyósítását megszüntették, és újabb megállapítását rendelték el. A felmentés jogellenességére tekintettel azonban a felperest megilleti a Hszt. szerinti legalacsonyabb összegű végkielégítésnek megfelelő összeg kétszerese, ami négyhavi távolléti díjnak felel meg.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság közbenső ítéletet hozott, ezért sem a felülvizsgálati eljárás költségéről, sem a felülvizsgálati eljárás illetékéről nem kellett rendelkezni.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.146/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.