T/1568. számú törvényjavaslat indokolással - A fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1996. évi XLIII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres és rendvédelmi szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés elismerve a hivatásos s...

T/1568. számú törvényjavaslat indokolással - A fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres és rendvédelmi szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I. fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
(1) E törvény hatálya a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá a rájuk vonatkozó mértékben a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira.
(3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.
(4) E törvény Második Részének szabályait kell alkalmazni, ha azok eltérnek az Első Rész szabályaitól; egyébként a két rész rendelkezéseit együtt kell alkalmazni.
A szolgálati viszony jellege
2. §
(1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, az élete és testi épsége kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
Egyenruha és rendfokozatok
3. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatokban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.
(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami együtt jár meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.
(3) A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik.
(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(6) A hivatásos állomány tagja a rendfokozatát a neve, a fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.).
4. §
E törvény alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezető, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;
b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére;
c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására, vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
e) országos parancsnok: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) parancsnoka, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a tűzoltóság, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész;
f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
g) miniszter: a fegyveres szerveket irányító (felügyelő) miniszter;
h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;
i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;
j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag előzetesen körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.
k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése a hivatásos állományba felvételről (a szolgálati viszony létesítéséről), az első és a tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos (hasonló) beosztásba helyezésről;
l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltésének, valamint a szolgálati viszonynak megszüntetési módja;
m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés; az érintett miniszterek megállapodása alapján ez történhet a fegyveres szervek között is;
n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;
o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;
p) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;
r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez időleges, vagy más szervhez 42. § (2) bekezdés időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása;
s) magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz.
II. fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK
A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés
5. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.
(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma
6. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan tilos minden hátrányos megkülönböztetés, így különösen a nem, családi állapot, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggyőződés, érdekképviseleti szervezethez való tartozás vagy ezzel összefüggő tevékenység, továbbá a szolgálati viszonnyal össze nem függő körülmény miatt.
(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a szolgálatteljesítés jellegéből, a szolgálati időből, a rendfokozatból és a beosztásból eredő megkülönböztetés.
(3) Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának vagy a jogos megkülönböztetés szabályainak megszegésével kapcsolatban szolgálati jogvitára kerül sor, a fegyveres szervnek kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem sértette.
(4) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül köteles biztosítani kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján, a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel a hivatásos állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.
Jognyilatkozatok
7. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) eltérő rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.
(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött különösen a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, meghosszabbítására és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége
8. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha
a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §-ban: fél) lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését felismerhette, vagy azt a másik fél okozta;
b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében ugyanabban a téves feltevésben volt;
c) a nyilatkozat megtételére a felet fenyegetéssel vették rá.
(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.
(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Ezt követően az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.
9. §
(1) Semmis az a jognyilatkozat, vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba ütközik.
(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
10. §
(1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.
(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
11. §
(1) Az érvénytelen jognyilatkozatból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.
(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt ha e törvény eltérően nem rendelkezik a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.
(3) A fegyveres szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése
12. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A határidők számítása
13. §
(1) Napon ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik naptári napot kell érteni.
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
III. fejezet
AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA
Általános rendelkezés
14. §
(1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása
15. §
(1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.
16. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.
17. §
(1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről szabadsága ideje alatt is a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.
(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.
A véleménynyilvánítás szabadsága
18. §
(1) A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak Alkotmány 40/B.§ (4) bekezdés.
(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati parancsokat, elöljárói intézkedéseket a 69. § esetét kivéve nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.
(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.
(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.
Gyülekezési jog
19. §
(1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,
d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.
20. §
A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselő személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
Egyesülési jog
21. §
(1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján e törvényben meghatározott keretek között hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
Az anyanyelv használata
22. §
(1) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátokon kívül az anyanyelv szabadon használható.
Választójog
23. §
A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi, valamint a társadalombiztosítási önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
24. §
(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, helyi és kisebbségi, valamint társadalombiztosítási önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson, és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik , hogy a szolgálati helyén szavazhasson.
A munka és foglalkozás szabad megválasztása
25. §
A hivatásos állomány tagja
a) az iskolai végzettségének, szakképesítésének megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között választhatja meg;
b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;
c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.
A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága
26. §
(1) A hivatásos állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.
(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése külön törvények előírásainak megfelelően a fegyveres szervek oktatási intézményeiben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.
IV. fejezet
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM
27. §
(1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.
(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.
28. §
(1) A fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv
a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)időn túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja;
b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.
(2) A fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát és nem károsíthatja meg a hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.
(3) Jogosultságot vagy juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függővé.
29. §
(1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten érteni kell elnevezésétől függetlenül a hivatásos állomány tagjainak olyan érdekképviseleti szervét, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.
(2) A szakszervezet jogosult, hogy:
a) a fegyveres szerven belül működjön és tagjait tevékenységébe bevonja;
b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;
c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.
(3) A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:
a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;
b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;
c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.
(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan a felsőbb szakszervezeti szervet illetik meg.
30. §
(1) A szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:
a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni,
b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni,
c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt ha az a hivatásos állomány legalább 25 %-át vagy több, mint 50 főt közvetlenül érinti a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.
31. §
(1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.
(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.
(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, 15 napon belül dönt.
(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.
32. §
(1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.
(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen eltérő megállapodás hiányában minden 3, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után 200 szakszervezeti tagig havi 2 óra, 201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra, ezen felüli taglétszám esetén havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamokat, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.
(4) A fegyveres szerv a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani.
(5) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell.
(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára a hivatásos állomány tagját távolléti díj illeti meg.
33. §
(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.
(3) Ha a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.
34. §
(1) A 31. és 33. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10 %-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.
(3) A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 31. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.
35. §
(1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztető Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztető Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztető Fórumban minden, a 34. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztető Fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
(2) Az Érdekegyeztető Fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.
(3) A hivatásos állomány egészét érintő kérdések esetenként Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumon megtárgyalhatók.
V. fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE
A szolgálati viszony alanyai
36. §
(1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.
(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.
(4) A miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei
37. §
(1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű), magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és a külön törvényben meghatározottak szerint megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek. A nemzetbiztonsági követelményekkel kapcsolatos feltételekkel rendelkeznie kell ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a kérelmezővel közös háztartásban élő hozzátartozónak is.
(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető az 5 év szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező személlyel, ha az (1) bekezdésben írt feltételekkel rendelkezik, illetőleg azokat a részére meghatározott időtartam alatt pótolja.
(3) A miniszter, illetve hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró - kivételesen - szolgálati viszonyt létesíthet a 45. életévét még be nem töltött személlyel.
(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által beszerezhető adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.
(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek mind ő, mind a vele közös háztartásban élő hozzátartozója megfelel, és hozzájárul azoknak az illetékes fegyveres szerv által történő ellenőrzéséhez. Az ellenőrzéshez való hozzájárulásról a hozzátartozó nyilatkozatát is csatolnia kell.
(6) A fegyveres szerv a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.
A hivatásos állomány utánpótlása
38. §
(1) A hivatásos állomány létszámát - a 37.§ (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén - a fegyveres szervek tiszti és tiszthelyettesi oktatási intézményeiben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állományba vételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezők), valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.
A szolgálati viszony létesítése
39. §
(1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a tanulmányait befejezett pályakezdő tisztet hadnaggyá, a tiszthelyettest őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni.
(3) A hivatásos állományba vételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve fogadalom letételét és időpontját, továbbá próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.
40. §
(1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és szakmai felkészültségének figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.
(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelő, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, illetőleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.
Próbaidő
41. §
(1) A hivatásos állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményt végzettek kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. A próbaidő kikötése kötelező, ha a jelentkező nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).
(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő képzésben kell részesíteni.
(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt megszűnt, az együtt jár a próbaidős rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés
42. §
(1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel ott teljesíti.
(2) Hivatásos szolgálat fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a fegyveres szerv irányítását ellátó minisztériumban és közvetlen szerveinél,
b) a felsőoktatási intézményeknél,
c) a tudományos intézményeknél,
d) a közigazgatási szerveknél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél, valamint
f) az egészségügyi intézményeknél (a továbbiakban együtt: más szerv).
(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.
(4) A hivatásos állomány állami vezetői beosztást betöltő és állami vezetői besorolású tagjai illetményben a köztisztviselőkre vonatkozó illetményrendszer szerint részesülnek és rendfokozati illetményre jogosultak. Ha szolgálati nyugállományba helyezésükre e beosztásból kerül sor, a felmentési időt részükre a szolgálat felső korhatára elérése előtt kell biztosítani.
43. §
(1) A hivatásos állomány tagja - ide nem értve a 60. § alá tartozót - beleegyezésével a miniszter és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható.
(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével , továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.
(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodás, illetve beleegyezés alapján kerülhet sor. Ez esetben a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével köteles beosztásba vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.
Rendelkezési állomány
44. §
(1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:
a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;
b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;
c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;
d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;
e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;
f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;
g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;
h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak, tisztsége betöltéséig;
i) akit állami vezetővé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége tartamára.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés h) pont alattiak jogai és kötelezettségei - a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével - azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével. Illetményüket és pénzbeni juttatásaikat azonban az érdekképviseleti szerv fizeti a 32. § (3) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezmény megváltásaként kapott összegből.
(4) Az i) pont alá tartozókra a 42. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti miniszter gyakorolja.
(5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.
Pályázati rendszer
45. §
(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni.
(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, illetve a megpályázható beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(3) A pályázat kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell, e határidőtől nem lehet eltérni.
(4) A pályázatot titkosan kell kezelni. Tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.
(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.
(6) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe kell vezényelni.
VI. fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA
A szolgálati viszony módosításának esetei
46. §
(1) A szolgálati viszony e törvényben meghatározott eseteket kivéve a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.
(2) A módosítás esetei különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése és meghosszabbítása,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés.
Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés
47. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető - az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve -, beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.
(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül -a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.
Alacsonyabb beosztásba helyezés
48. §
(1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:
a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;
b) a saját kérelmére;
c) ha minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra előírt követelményeknek nem felel meg;
d) fegyelmi fenyítésként.
(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, az a) pontja esetén pedig nem kezdeményezhető a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző egy éven belül.
Vezénylés
49. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A hivatásos önkormányzati tűzoltóra e szabály nem vonatkozik.
(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolarendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. A külföldre vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól. Az iskolarendszerű oktatásra/képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.
(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után, a miniszter vezényelheti.
Megbízás
50. §
(1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti időkorlátozás alá.
(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztásra megállapított (a beosztást eredetileg betöltött személy fizetési fokozata szerinti) illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100 %-áig terjedő díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.
(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.
A szolgálati viszony szünetelése
51. §
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3) Ha a hivatásos állomány képviselő-, illetve főpolgármester- vagy polgármesterjelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
A szolgálati viszony meghosszabbítása
52. §
A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáránál 5 évvel kevesebb életkor betöltése, amely a szolgálat érdekében a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével a felső korhatártól számított 5 évig meghosszabbítható, feltéve hogy a beosztásának ellátására egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján továbbra is alkalmas.
VII. fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE
A szolgálati viszony megszűnésének esetei
53. §
A szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.
Közös megegyezés
54. §
A szolgálati viszony a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása, stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.
Lemondás
55. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakot kivéve lemondhat.
(2) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.
(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.
(4) Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 182. § (7) bekezdése irányadó.
Felmentés
56. §
(1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a kormány, vagy - a kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselőtestület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;
c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el.
(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására alkalmatlan;
b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a hivatásos állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének), addigi beosztásának, rendfokozatának és besorolásának megfelelő más akár átképzés után betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg beosztásba való áthelyezéséhez nem járult hozzá, és rendelkezési állományban sem tartható.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha rendelkezik a 182. § (1) bekezdésében vagy a 185. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai, vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha állapotának megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs, vagy, ha az ilyen beosztásba történő kinevezéséhez nem járult hozzá, illetőleg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.
(6) A hivatásos szolgálatra méltatlan az:
a) akivel szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, kivéve ha a bíróság azt katonai fogdában rendelte végrehajtani;
b) akit a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
c) aki szolgálaton kívüli magatartásával súlyosan veszélyeztette a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat.
(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor kerülhet sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.
(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
57. §
(1) A felmentési idő 6 hónap. A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(2) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált személy szolgálati viszonya felmentési idő nélkül megszüntethető.
(3) Aki a felmentéskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
58. §
(1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetménynélküli szabadság;
c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetménynélküli szabadság;
d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetménynélküli szabadság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.
A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva
59. §
(1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kivéve ha a szolgálati viszonyát meghosszabbították;
b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, a 261. § (1) bekezdése, a 337. § (2) bekezdése];
c) országgyűlési képviselővé, főpolgármesterré, főállású polgármesterré, alpolgármesterré, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén az előbbieken kívül még helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás [65. § (6) bekezdése];
d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése] miatt.
(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
Más fegyveres szervhez történő áthelyezés
60. §
(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető.
(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén
61. §
(1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:
a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;
b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;
c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;
d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát;
e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó, a 182. § szerinti rendelkezést.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés és a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.
Megtérítési kötelezettség
62. §
(1) Ha a szolgálati viszony lemondás, méltatlanság miatt, továbbá az 53. § e)-f) és az 59.§ (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját is, ha a próbaidő alatt a szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.
(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.
Végkielégítés
63. §
(1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje
a) az 5 évet nem haladja meg, 2 havi;
b) a 8 évet nem haladja meg, 3 havi;
c) a 12 évet nem haladja meg, 6 havi;
d) a 20 évet nem haladja meg, 9 havi;
e) a 20 évet meghaladja, 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (3) vagy (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.
(5) A felmentés idejére járó illetményt, illetőleg a végkielégítést a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó szolgálati napon kell kifizetni.
(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) nyugellátásra szerzett jogosultságot és azt részére folyósítják;
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanságot;
c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált;
d) más fegyveres szervhez áthelyezték.
A hivatásos állományba való visszavétel
64. §
(1) Akinek a szolgálati viszonyát az 56. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján felmentéssel megszüntették, a szolgálat érdekében kérelmére a hivatásos állományba visszavehető. A visszavétel felső korhatára a betöltött 45. év. Visszavételre a szolgálati viszony megszűnését követő 5 éven belül kerülhet sor.
(2) Akinek a szolgálati viszonya a 65.§ (6) bekezdése alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.
(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek.
(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.
(5) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.
Összeférhetetlenség
65. §
(1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül, b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2) A hivatásos állomány tagja csak olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli
a) sport- vagy ismeretterjesztő tevékenységre irányuló egyéb jogviszony létesítését,
b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági, vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrész tulajdont.
(4) Nem kell bejelenteni, illetve engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a szerzői jogi védelem alá eső szellemi tevékenység folytatását.
(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a társadalmi szervezetben való részvétel, vagy tisztségviselés a beosztáshoz és a rendfokozathoz méltatlan, ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.
(6) A hivatásos állomány tagja országgyűlési képviselő, főpolgármester, főállású polgármester, alpolgármester, illetve megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az előbbieken kívül még helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő nem lehet. Ha a hivatásos állomány tagját ilyen tisztség betöltésére megválasztották, szolgálati viszonya megszűnik.
66. §
(1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.
VIII. fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok
67. §
A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:
a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;
b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
68. §
(1) A hivatásos állomány tagja köteles:
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;
b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően szükség esetén a veszély vállalásával , az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végezni;
c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár más egészségét, testi épségét vagy anyagi károsodását ne idézze elő;
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű oktatásban/képzésben részt venni és az előírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni;
f) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani az állami és a szolgálati titkot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
69. §
(1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
70. §
(1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:
a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;
b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;
c) a kötelező orvosi vizsgálat ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is teljes időtartamára;
d) a véradás miatt távol töltött teljes a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra időtartamra;
e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;
f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.
Az előmenetel feltételei
71. §
(1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.
(2) Az előmenetel feltétele:
a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);
b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetőleg vezetői készség;
c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság,
d) a pályázat útján betölthető beosztás esetén pályázat benyújtása.
(3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) a hivatásos állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.
Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények
72. §
A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
73. §
(1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell biztosítani. A beiskolázásra általában pályázat útján kerül sor. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni, amelyre az állományilletékes parancsnok jelöli ki a résztvevőket.
74. §
(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt hivatásos szolgálati időt önhibából nem tölti le.
Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság
75. §
(1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek, melyek elérésének és szinten tartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.
(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
Előmenetel a beosztásban
76. §
(1) Szolgálati érdekből magasabb, betölthető szolgálati beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen résztvett.
(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint a rendkívül indokolt eseteket kivéve a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladást.
Előmenetel a rendfokozatban
77. §
A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető
a) soron;
b) soron kívül;
c) a 81.§-ban meghatározott egyéb okból.
Soron történő előléptetés
78. §
(1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) a soron következő rendfokozatra előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik;
b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi;
c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.
(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama a gyermekgondozás céljából igénybevett illetménynélküli szabadságot kivéve nem számít bele.
79. §
(1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja ha:
a) a beosztását vagy rendfokozatát érintő jogerős bírósági büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll;
b) ellene büntető vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő, de a büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségét nem állapították meg, őt a várakozási ideje leteltének napjával elő kell léptetni.
(3) A meghosszabbított várakozási idő leteltének napjával a hivatásos állomány tagját elő kell léptetni.
Soron kívüli előléptetés
80. §
(1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.
(3) A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni:
a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;
b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.
Az előléptetés egyéb esetei
81. §
(1) A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú vagy rendfokozat nélküli személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.
A hivatásos állomány tagjának minősítése
82. §
(1) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor, illetve ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.
(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.
(3) A minősítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az előmenetelének elősegítése.
(4) A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú, a honvédség és a határőrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5.számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.
83. §
(1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.
(2) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.
(3) A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.
Szolgálatteljesítési idő
84. §
(1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.
(2) A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(3) A szolgálatteljesítési idő a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.
(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével éves keretben kell meghatározni.
85. §
(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és a részben vagy egészben ügyeleti, őr-, készültségi és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve 12 óránál hosszabb.
(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
86. §
(1) A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani.
(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.
(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.
(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek külön jogszabályban, illetve e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai. Munkaszüneti napra távolléti díj jár.
Túlszolgálat
87. §
(1) Ha a szolgálat érdeke szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr-, készültségi és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.
(2) Az elrendelhető túlszolgálat naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50 %-kal megemelhető.
88. §
(1) A (2) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. Nem jár szabadidő vagy díjazás azért a túlszolgálatért, amelyért a hivatásos állomány tagja illetménypótlékban részesül.
(3) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő illetőleg díjazás jár.
(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.
(5) A 150 órán felül teljesített túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni.
Szabadság
89. §
A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra jogosult.
Alap- és pótszabadság
90. §
(1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.
(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:
a) 0- 2 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap;
b) 3- 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap;
c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap;
d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap;
e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap;
f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap;
g) 25-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap;
h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 10 munkanap.
Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetőket) vezetői pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetői pótszabadság 9-15 munkanapig terjedő mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második Része tartalmazza.
(4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idő után járó pótszabadság és a vezetői pótszabadság közül a számára kedvezőbbet választhatja.
91. §
(1) Ha a hivatásos állomány tagja nő, gyermekét egyedül nevelő férfi, őt évenként a 16 évesnél fiatalabb
a) 1 gyermeke után 2,
b) 2 gyermeke után 4,
c) 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
92. §
(1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely
a) a fokozottan veszélyes (ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett) beosztásban évente 10 munkanap,
b) repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár valamint a terrorelhárító beosztásban évente 14 munkanap.
(2) Tartós igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szabadidő engedélyezhető. Ezt gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető engedélyezi.
Egészségügyi szabadság
93. §
(1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.
(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.
(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
94. §
Ha a hivatásos állomány tagja nő vagy gyermekét egyedül nevelő férfi, őt gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) a nőt 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg a nőt és a gyermekét egyedül nevelő férfit a gyermek ápolása címén a gyermek 1 éves koráig,
b) 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át;
c) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át;
d) 6 évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.
Szülési szabadság
95. §
(1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
(2) A szülési szabadság megszűnik, ha
a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;
b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;
c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.
(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.
(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő 1 évig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(5) A nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
Illetmény nélküli szabadság
96. §
A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:
a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életéve betöltéséig,
b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig a betegség tartamára;
c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;
d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;
e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.
A szabadság közös szabályai
97. §
(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50 %-át egyfolytában, a 25 %-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.
(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év január 31. napjáig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.
(4) Más szervhez történő vezénylés és áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell kiadni.
(5) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, távolléti díjra nem jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díja legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.
(6) Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
Tanulmányi szabadidő és munkaidő kedvezmény
98. §
(1) A hivatásos állománynak a tiszti és tiszthelyettesi oktatási intézményeken kívüli iskolarendszerű oktatásban/képzésben részt vevő tagja részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.
(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.
(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.
(7) A tanulmányi szabadidő és munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díjat kell fizetni.
IX. fejezet
AZ ILLETMÉNY
99. §
(1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékokból áll.
(2) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.
(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő személyi illetményt állapíthat meg.
100. §
(1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.
(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 13 fizetési fokozatból áll.
(3) A besorolási osztály beosztási kategóriái az illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett, a miniszter által meghatározott beosztásokat tartalmazzák.
(4) A fizetési fokozatok a beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek. A fizetési fokozatokhoz és a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak.
(5) A beosztási és a rendfokozati illetmény összegét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú mellékletében a fizetési fokozatokhoz, illetve a rendfokozatokhoz meghatározott szorzószámok szorzata adja.
101. §
(1) A hivatásos állomány tagját az első vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.
(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.
(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követő 1 évig.
(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján az illetményfokozatra megállapított összegnél 20 %-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolhatja.
102. §
(1) A magasabb fizetési fokozatba előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra előírt várakozási idő eltelt.
(2) Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.
103. §
(1) A hivatásos állomány tagja a beosztási illetménye alapján számított illetménykiegészítésre jogosult, ha
a) a minisztériumban, az országos parancsnokságon, vagy országos hatáskörű központi szervnél,
b) a minisztérium háttérintézményénél, az országos parancsnokság alárendeltségébe tartozó, legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (parancsnokságnál, igazgatóságnál) és a velük azonosnak tekinthető szervnél teljesít szolgálatot.
(2) Az illetménykiegészítés az a) pont esetén a beosztási illetmény 15 %-a, a b) pont esetén a 10 %-a.
104. §
(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.
(2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta.
(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 %-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 25 %-a,
c) alapfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10 %-a.
105. §
(1) Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a bankszámlájára átutalni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.
(3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság időtartamába az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelőző hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány tagja kérésére - a szabadság megkezdése előtt 2 munkanappal kell kifizetni.
(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
106. §
(1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.
(2) A fegyveres szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.
(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.
(4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.
107. §
(1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának a távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50 %-kal csökkenthet.
(2) A beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.
108. §
(1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és külön juttatás együttes összegének egy havi átlagát kell alapul venni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.
(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.
(4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.
X. fejezet
JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK
Külön juttatás
109. §
(1) A hivatásos állomány tagja minden naptári évben legalább egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.
(2) A külön juttatást legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig, ha pedig a szolgálati viszony évközben szűnt meg, az egyhavi távolléti díj időarányos részét a szolgálatteljesítés utolsó napján kell kifizetni.
(3) A külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni az 57. § (1) bekezdése, valamint a 70.§ szerinti időtartamokat is.
Jubileumi jutalom
110. §
(1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.
(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálat idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.
Napidíj
111. §
(1) A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25 %-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.
(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani.
Távolléti díj
112. §
Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
Költségtérítések
113. §
(1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni:
a) az egyik szolgálati helyről a másikba szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,
b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul felmerült,
c) a szabadságból, a munkaszüneti és a pihenőnapból történő visszarendeléssel összefüggő költséget.
(2) A hivatásos állomány tagjának a munkába járás helyközi utazási költségeit az erre vonatkozó külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet a hivatásos állomány tagja részére biztosítható.
Kedvezmények és támogatások
114. §
(1) A hivatásos állomány tagja részére szolgálati viszonya alapján visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:
a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak is),
b) családalapítási támogatás,
c) telefonkötvény- és telefonrészvény-előleg, önerős telefon létesítéséhez támogatás,
d) szociális támogatás,
e) illetményelőleg,
f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.
(2) A hivatásos állomány tagja kedvezményes étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra jogosult.
(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél a jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.
Lakhatási támogatás
115. §
(1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:
a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával;
b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő juttatással;
c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;
d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékű lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;
e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;
f) a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás.
(2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekből kell biztosítani.
Természetbeni ellátás
116. §
(1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv jellegének megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és a jogszabályban meghatározott esetben élelmezéssel.
(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár.
(3) A hivatásos állomány egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett tagja polgári ruházati cikkek vásárlása céljából az egyenruházati ellátási normáknak megfelelő pénzösszegre jogosult.
Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás
117. §
A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról szóló szabályok szerint jogosult.
XI. fejezet
AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE
118. §
A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentése,
b) egy fizetési fokozattal való előresorolás,
c) pénz- vagy tárgyjutalom,
d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,
f) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap, stb.
g) soron kívüli előléptetés,
h) szolgálati jel,
i) kitüntetés.
XII. fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG
A fegyelmi felelősség általános szabályai
119. §
(1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyveres erők, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának olyan szabálysértése elbírálására, amelyet a szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el, a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
120. §
(1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.
(2) A fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető.
121. §
(1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2) bekezdésben előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer, vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben követte el, ami megakadályozta őt a magatartása fegyelemsértő jellegének felismerésében, illetőleg magatartását indokolttá tette.
(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.
122. §
Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha
a) a fegyelemsértés, szabálysértés elkövetése óta 1 év, vagy
b) az állományilletékes parancsnoknak a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számított 3 hónap eltelt.
Fenyítések
123. §
(1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:
a) feddés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
e) a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
h) a szolgálati viszony megszüntetése,
i) lefokozás.
(2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt alkalmazható. A pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét.
(3) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.
124. §
(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.
(2) Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt az (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.
(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.
A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró
125. §
(1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlására a 126. §-ban meghatározott szolgálati elöljárók (vezetők) jogosultak.
(3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású elöljárót is.
(4) A miniszter és az országos parancsnok ha e törvény kivételt nem tesz az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.
126. §
(1) A fegyelmi jogkört a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.
(3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést tisztre, főtisztre ezredes kivételével az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.
(4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult.
(5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.
127. §
(1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.
(2) Az országos parancsnok felhatalmazhatja a fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót (vezetőt) az illetékességi körén kívül eső ügyben is a fegyelmi eljárás lefolytatására.
(3) Az országos parancsnok indokolt esetben bármely fegyelmi ügyet az eljárás lefolytatása, továbbfolytatása vagy határozathozatal céljából saját hatáskörébe vonhat.
(4) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a Magyar Köztársaság elnökének.
A fegyelmi eljárás
128. §
(1) Az állományilletékes parancsnok 8 munkanapon belül elrendeli a fegyelmi eljárást, ha a tudomására jutott tények fegyelemsértés alapos gyanúját alapozzák meg.
(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatban meg kell állapítani az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személyt vagy bonyolultabb ügyben bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.
(3) A fegyelmi eljárást 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
129. §
(1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.
(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.
130. §
(1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.
(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi előadója, továbbá akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.
(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelmi vétség megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.
131. §
(1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban előreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet.
(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha
a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,
b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig,
c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.
132. §
(1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.
(2) Az országos parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a fegyelmi eljárást a bűntető eljárásra tekintettel függesztették fel, a beosztásból történő felfüggesztés a bűntető eljárás befejezéséig tarthat.
(4) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - indokolt esetben - az eljárás alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható.
(5) Ha az eljárást fegyelemsértés hiányában szüntették meg, a felfüggesztés idején visszatartott illetményt törvényes kamatával 3 napon belül ki kell fizetni.
133. §
(1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíthető legyen.
(2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.
(3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni.
134. §
(1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni; ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős okiratokat is.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat megkezdése előtt ki kell oktatni a jogaira.
(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szemléről és a helyszíni szemléről jelentés is készülhet.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.
135. §
(1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen melynek időpontját közli jelenjen meg.
(2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.
136. §
(1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétől számított 5 napon belül meghallgatást tűz ki, melyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.
(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.
(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.
137. §
Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható.
138. §
A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.
139. §
(1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.
140. §
(1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a magatartás fegyelemsértést vagy szabálysértést nem valósított meg,
b) az eljárás alá vont személy vétkessége nem állapítható meg,
c) a fegyelemsértést nem az eljárás alá vont személy követte el,
d) az ügyet más eljárásban már elbírálták,
e) az eljárás alá vont személy meghalt, vagy - a szabálysértés esetét kivéve - szolgálati viszonya megszűnt;
f) a cselekmény elévült.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.
141. §
A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát ha államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmaz az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.
Jogorvoslatok
142. §
(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve az ő belegyezésével a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.
(2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.
(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.
(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.
143. §
(1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, meghallgatja az eljárás alá vont személyt, majd az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja és más fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást megszünteti.
(2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőnek.
144. §
A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos döntés ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.
Eljárás a szabálysértés esetén
145. §
(1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását. Az eljárás alá vont személyt azonban ez esetben is meg kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.
(2) Szabálysértés miatt pénzbírságnál súlyosabb fenyítési nem alkalmazható a 123. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés kiszabásával egyidejűleg a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak nincs helye.
(4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult és az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt , az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni.
A fenyítés végrehajtása
146. §
(1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.
(2) A fegyelmi határozat akkor jogerős, ha ellene panaszt nem jelentettek be, vagy a panaszt visszavonták, illetőleg a fenyítési határozatot a felülvizsgálatra jogosult elöljáró elbírálta, illetve a bíróság helybenhagyta.
A fenyítés hatálya
147. §
(1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.
(2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezen felül még az alábbi időtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:
a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,
b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig,
c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.
A fenyítés alóli mentesülés
148. §
(1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.
(2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt kivételesen akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.
Eljárás bűncselekmény esetén
149. §
(1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntető eljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntető eljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a nyomozás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelő tárgyi bizonyítékok állnak rendelkezésre, az állományilletékes parancsnok a büntető eljárás jogerős befejezése előtt is megvizsgálhatja, hogy a méltatlanná válás feltételei nem állnak-e fenn.
XIII. fejezet
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége
150. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania.
151. §
(1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével a károkozó 1 havi alapilletményének 50 %-át nem haladhatja meg.
(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha
a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző parancsa, utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmét felhívta.
152. §
Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
153. §
(1) A hivatásos állomány tagja a vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) A pénztáros, valamint a pénz- és értékkezelő jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.
(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a fegyveres szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.
(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.
154. §
(1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.
(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.
155. §
(1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
(2) A leltárhiányért
a) a raktárvezető és a raktárvezető helyettes 6 havi,
b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi alapilletménye erejéig felel.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.
156. §
A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha
a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,
b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.
157. §
(1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük arányában felelnek.
(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.
(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elő.
158. §
(1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.
159. §
(1) A kár összegének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.
(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet.
(3) Ha a károkozó nem él panasszal és a kár megtérítését vállalja, az egyezségről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Ha a károkozó panaszt nyújtott be, az elöljáró parancsnok azt megvizsgálja és annak alapján utasítja az állományilletékes parancsnokot a károkozóval való megegyezés megkísérlésére, illetőleg a kárigény bírósági úton történő érvényesítésére.
160. §
A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
161. §
(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.
(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalasztja, illetőleg részletfizetést engedélyez.
A fegyveres szerv kártérítési felelőssége
162. §
(1) A fegyveres szerv az e fejezetben foglaltak figyelembevételével vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.
(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
163. §
(1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.
(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.
164. §
(1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely
a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.
(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha a munkaképesség 15 %-ot meghaladó mértékben csökkent.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.
(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.
165. §
A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1)és (4) bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.
166. §
(1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.
(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.
(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.
(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.
(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.
167. §
Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet ha ez a hivatásos állomány tagjára kedvezőbb csak az emelés időpontjától kell számítani.
168. §
(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.
(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.
169. §
(1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.
(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
170. §
A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:
a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó előleget,
b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét, azt a pénzösszeget:
c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.
171. §
(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetőleg a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.
172. §
A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.
173. §
(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:
a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint
b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj különbözetének megtérítése iránti igényt.
(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,
b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó károsodásra, végül
c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik.
(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a fegyveres szerv az 172. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.
174. §
(1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.
(2) A fegyveres szerv a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. Az értesítéssel egyidejűleg a fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.
175. §
(1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.
(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.
176. §
(1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha
a) a felelőssége nyilvánvaló;
b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;
c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
177. §
(1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetőleg annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.
(2) A károsult a határozat, illetve az értesítés ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.
178. §
Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.
XIV. fejezet
A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK
Egészségügyi szolgáltatás
179. §
(1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.
(2) A hivatásos állomány tagjai egészségük megőrzéséhez, illetve helyreállításához egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítási szabályok alapján jogosultak.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.
A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapítása
180. §
(1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.
(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).
(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja halála esetén közeli hozzátartozója részére meg kell küldeni.
(5) A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.
Nyugellátás
181. §
(1) A hivatásos állomány tagját saját jogán szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék illeti meg.
(2) A hivatásos állomány tagja után a hozzátartozókat megillető hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátásra a társadalombiztosításról szóló jogszabályokat e törvényben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A szolgálati nyugdíj
182. §
(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után.
(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat 52. §-ban meghatározott felső korhatárának elérésekor tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel.
(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg.
(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja
a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a), b), vagy c) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai, vagy fizikai alkalmatlansága miatt szűnt meg;
b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy munkaképességének csökkenése az 50 %-ot eléri, de nem rokkant.
(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát az 50. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50 %-a folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve munkaképessége csökkenése 50 %-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.
(6) A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel a (5) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.
(7) Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya lemondás, az 53. § e) vagy f) pontja alapján szűnt meg.
183. §
(1) A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért átlagkeresetnek a személyi jövedelemadóval csökkentett összeg havi átlaga alapján kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.
(3) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját a szolgálati viszonyának megszűnésekor a vele azonos rendfokozatú, beosztású és minősítésű repülőhajózó átlagkeresetének alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.
184. §
A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a 108. § (1) bekezdés alapján számított havi átlagkeresettől függ. Ezek figyelembevételével a szolgálati nyugdíj összege:
Szolgálati Havi átlagkereset idő/év %-a
25 - 65,0
26 - 66,0
27 - 67,5
28 - 69,0
29 - 70,5
30 - 72,0
31 - 73,5
32 - 75,0
33 - 76,5
34 - 78,0
35 - 79,5
36 - 81,0
37 és ennél több - 83,0
Rokkantsági nyugdíj
185. §
(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, aki a szolgálat- (munka-) képességét legalább 67 %-ban elvesztette.
(2) A rokkantsági nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapításáig szerzett, a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelően a rokkantsági nyugdíj összege:
A rokkantság
Ha a teljes szolgálati III. - II. - I. évek száma csoportjában az illetményátlag %-ában
0 - 50,0 - 55,0 - 60,0
1 - 50,5 - 55,5 - 60,5
2 - 51,0 - 56,0 - 61,0
3 - 51,5 - 56,5 - 61,5
4 - 52,0 - 57,0 - 62,0
5 - 52,5 - 57,5 - 62,5
6 - 53,0 - 58,0 - 63,0
7 - 53,5 - 58,5 - 63,5
8 - 54,0 - 59,0 - 64,0
9 - 54,5 - 59,5 - 64,5
10 - 55,0 - 60,0 - 65,0
11 - 55,5 - 60,5 - 65,5
12 - 56,0 - 61,0 - 66,0
13 - 56,5 - 61,5 - 66,5
14 - 57,0 - 62,0 - 67,0
15 - 57,5 - 62,5 - 67,5
16 - 58,0 - 63,0 - 68,0
17 - 58,5 - 63,5 - 68,5
18 - 59,0 - 64,0 - 69,0
19 - 59,5 - 64,5 - 69,5
20 - 60,0 - 65,0 - 70,0
21 - 61,0 - 66,0 - 71,0
22 - 62,0 - 67,0 - 72,0
23 - 63,0 - 68,0 - 73,0
24 - 64,0 - 69,0 - 74,0
25 - 65,0 - 70,0 - 75,0
26 - 66,0 - 71,0 - 76,0
27 - 67,5 - 72,5 - 77,5
28 - 69,0 - 74,0 - 79,0
29 - 70,5 - 75,5 - 80,5
30 - 72,0 - 77,0 - 82,0
31 - 73,5 - 78,5 - 83,5
32 - 75,0 - 80,0 - 85,0
33 - 76,5 - 81,5 - 86,5
34 - 78,0 - 83,0 - 88,0
35 - 79,5 - 84,5 - 89,5
36 - 81,0 - 86,0 - 91,0
37 és ennél több - 83,0 - 88,0 - 93,0
(3) Akinek a 64. § (4) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.
Baleseti ellátás
186. §
(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége alapján - ha a szolgálati- (munka-) képesség-csökkenése a 67 %-ot eléri - baleseti rokkantsági nyugdíjra, a 16 %-ot elérő szolgálati- (munka-) képesség-csökkenés esetén pedig baleseti járadékra jogosult.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék mértéke azonos a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj, illetőleg baleseti járadék mértékével.
Hozzátartozói nyugellátás
187. §
(1) A hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, végkielégítés, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.
(2) Az özvegyi nyugdíj az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati viszonyának idejére tekintet nélkül megilleti.
(3) Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhalálozottat a III. rokkantsági csoportban nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna.
188. §
(1) A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely a sérültet, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna.
(2) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna.
(3) A hősi halott után az özvegyet megillető özvegyi nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban baleseti nyugdíj címén járó nyugdíj 70 %-a.
189. §
(1) Annak az özvegynek, akinek 12 hónapon túl is járó özvegyi nyugdíja újabb házasságkötés folytán szűnt meg, egy évi özvegyi nyugdíjának megfelelő összegű végkielégítés jár.
(2) Az özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az az özvegy, akinek az özvegyi nyugdíjra jogosultságát az újabb házasságkötés nem szünteti meg.
190. §
(1) Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj 50 %-a. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár.
(2) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.
A nyugellátás megállapítása
191. §
(1) Az e törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.
(2) A határozat ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.
192. §
(1) A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követő 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetményének alapul vételével számított távolléti díjat kell kifizetni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti távolléti díjat azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együtt éltek.
XV. fejezet
KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA
Kérelem
193. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.
(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.
(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.
Szolgálati panasz
194. §
(1) A hivatásos állomány tagja egyénileg panaszt tehet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja. Meghatalmazás alapján a hivatásos állomány tagjának nevében panaszt nyújthat be az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is.
(2) A panaszt a döntést, intézkedést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki azt az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a panaszt 30 napon belül megvizsgálja és dönt. Döntését a panaszt benyújtóval közli. Indokolt esetben ez a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül fordulhat az illetékes ügyészséghez.
(4) A panaszjog gyakorlásában senkit sem lehet korlátozni. A panasztevőt kivéve, ha a panasszal fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg a panasz megalapozatlanságának bebizonyosodása esetén hátrány nem érheti.
Fellebbezés
195. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott első fokú határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül panaszt, fellebbezést nyújthat be.
(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a 4. § r) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.
(3) A panaszt, fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter által meghatározott szerv - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 30 napon belül bírálja el. Bonyolult ügyben ez a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
A bírósági út
196. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha
a) a fegyveres szerven belüli eljárásban a panaszát elutasították;
b) a sérelmes döntést a miniszter vagy a miniszter jogkörében eljáró szerv hozta;
c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatos döntés vagy intézkedés megtétele illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.
(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.
197. §
(1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.
(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.
(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.
(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha pedig a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 63. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár.
(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (5. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).
(7) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
198. §
A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő jogvitában a sérelmezett döntést hozó szervezeti egység, illetőleg az azt helybenhagyó szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai esetén kizárólag a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jár el.
XVI. fejezet
SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS
199. §
(1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).
(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást - a miniszter döntése szerint - a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.
(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.
200. §
(1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minősítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.
(2) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.
201. §
(1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartórendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze.
(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.
(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.
202. §
A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve adatot átvenni jogosult:
a) a saját adatait illetően a hivatásos állomány tagja;
b) az alárendeltjei vonatkozásában
- a minősítést végző személy,
- a szolgálati elöljáró,
- az állományilletékes parancsnok,
- az országos parancsnok és az illetékes helyettese;
c) a miniszter, az államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár;
d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;
e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.
203. §
(1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv köteles adatot szolgáltatni.
(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.
(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a fegyveres szerv megnevezését, a hivatásos állomány tagja nevét, továbbá a beosztására, rendfokozatára és kitüntetésére vonatkozó adatot a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.
(5) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.
XVII. fejezet
A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
204. §
(1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) a 205. §-ban meghatározott eset kivételével egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.
(2) A nyugállomány tagja és házastársa a 179.§ szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.
(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.
(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban előléptethető (kinevezhető), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.
(5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § e)-f) pontja alapján, a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés, vagy lemondás miatt szűnt meg.
205. §
(1) A nyugállomány tagja politikai rendezvényen egyenruhát nem viselhet.
(2) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható.
(3) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,
a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;
b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
XVIII. fejezet
SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS
Szociális gondoskodás
206. §
A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:
a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint azok közeli hozzátartozói;
b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;
c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.
207. §
A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó, továbbá szakosított ellátást biztosít.
A kegyeleti gondoskodás
208. §
(1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá, vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.
(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel a fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.
209. §
(1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a (2) bekezdésben foglalt kivétellel végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan, ittas vagy bódult állapotban maga okozta.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.
210. §
(1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50 %-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
XIX. fejezet
A HIVATÁSOS KATONÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Általános rendelkezés
211. §
(1) A honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak (a továbbiakban e fejezetben együtt: hivatásos katona) kötelezettségeire és jogaira a törvényben meghatározottakat a Hvt-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a szerződéses állomány tagját (a továbbiakban: szerződéses katona) külön nem említi, ott ránézve a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.
A hivatásos katona kötelessége
212. §
(1) A hivatásos katona a szolgálati elöljárótól
a) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a hivatásos katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A hivatásos katona a szolgálati feladatához rendszeresített öltözetet az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni.
A személyes szabadság korlátozása
213. §
(1) A hivatásos katona a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát - a külön jogszabály szerint - igazolni köteles.
(2) A feljebbvaló a hivatásos katonát a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.
(3) A hivatásos katona személyazonosságát szolgálati igazolványával igazolja.
214. §
(1) A hivatásos katona személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében a hivatásos katonát az erre vonatkozó külön jogszabály szerint igazoltathatja és előállíthatja, ha
a) bűncselekmény, szabálysértés vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésével gyanúsítható, vagy ha ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték;
b) jogosulatlanul visel fegyvert vagy rendfokozatot, magát jogosulatlanul hatósági személynek adja ki, és ilyen jellegű tevékenységet folytat;
c) a katonai rendész jogszerű parancsát ismételt felszólításra sem hajtja végre, az intézkedésével szembeszegül, őt megfenyegeti, bántalmazza vagy az utóbbit megkísérli.
(2) A katonai rendész a hivatásos katonát a legközelebbi helyőrségi rendvédelmi kommendáns szolgálathoz, illetve katonai szervezet egységügyeleteséhez állítja elő. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat.
(3) Ha a hivatásos katona megkísérli, hogy az előállítás helyét önkényesen elhagyja, illetőleg a katonai rendész jogos intézkedése során ellenszegül, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.
215. §
Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes a hivatásos katonát bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.
A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása
216. §
(1) A hivatásos katona - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a szolgálati helye szerinti helyőrségben köteles lakni.
(2) A hivatásos katona a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakás biztosítása esetén a helyőrségen kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat.
Lelkiismereti és vallásszabadság
217. §
(1) A hivatásos katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, illetve vehet részt vallási szertartáson. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhető.
(2) A szolgálati helyen a lelki gondozást, illetve a vallás szabad gyakorlását a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja. A Tábori Lelkészi Szolgálat a Honvédelmi Minisztérium közvetlen szerve.
(3) A tábori lelkész a lelkipásztori szolgálatát az egyházi törvények és előírások szerint végzi. Tevékenysége során figyelembe veszi a katonai szervezet működési rendjét, a parancsnoknak ezzel kapcsolatos parancsait és intézkedéseit.
(4) A tábori lelkész a katonai szolgálatának tartalmával össze nem függő feladat ellátására nem kötelezhető. Szolgálati elöljárója, illetve szolgálati alárendeltje csak tábori lelkész lehet.
(5) A szolgálati helyen történő lelki gondozáshoz és vallásgyakorláshoz szükséges személyi és dologi feltételek biztosításának rendjét külön jogszabály állapítja meg.
Magántitok
218. §
A Katonai Biztonsági Hivatal szolgálati közegei a hivatásos katonának a szolgálati helyén lévő személyes iratait és levelezését átvizsgálhatják, ha a hivatásos katona engedély nélkül elhagyta a szolgálati helyét és alaposan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével.
A szolgálati viszony alanyai
219. §
A szolgálati viszony alanya a honvédség és az állományába tartozó hivatásos és szerződéses katona.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei
220. §
A tábori lelkészi szolgálati viszony létesítéséhez az illetékes egyház, felekezet egyetértése is szükséges.
221. §
(1) Szerződéses szolgálati viszony tisztesi beosztás betöltéséhez általános iskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.
(2) A szerződéses szolgálati viszony létesítésének felső korhatára a betöltött 30. életév.
(3) Szerződéses szolgálati viszony létesítésének további feltétele férfiak esetén a sorkatonai szolgálat letöltése.
222. §
(1) Szerződéses szolgálati viszony létesíthető olyan tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi szakbeosztások betöltésére, amelyek polgári iskolai végzettség (szakképesítés), illetve a sorkatonai szolgálat során szerzett katonai szakképzettség alapján elláthatók.
(2) A szerződéses katona kivételesen parancsnoki beosztást is betölthet.
(3) A szerződéses katonákkal betölthető tisztesi beosztásokat a katonai szervezet állománytáblája külön megjelöli.
223. §
Szerződéses szolgálati viszony az előzőekben meghatározott feltételek fennállása mellett is akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 2 év időtartamra vállalja a szolgálatot. A szerződéses szolgálat időtartama közös megállapodás alapján parancsban meghosszabbítható.
A szolgálati viszony létesítése és felső korhatára
224. §
(1) A szerződéses szolgálatra jelentkező és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony létesítéséről írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szerződéses katona szolgálati beosztását, a kezdő rendfokozatot, a szolgálatteljesítés helyét, a vállalt szolgálati idő tartamát és kezdőnapját, továbbá az illetményt, az egyéb juttatásokat és ellátásokat.
(2) A szolgálati viszony az állományba vétellel keletkezik. Az állományba vétel a megállapodásban foglalt feltételekkel, parancsban történik.
225. §
(1) A szerződéses szolgálati idő együttes tartama a (2) bekezdésben foglalt korhatár figyelembevételével tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén a 20 évet, tisztesi beosztás esetén a 15 évet nem haladhatja meg.
(2) A szerződéses szolgálat felső korhatára tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén a betöltött 45. életév, tisztesi beosztás esetén a betöltött 40. életév.
(3) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében végzett és egyéb békefenntartó feladatok végrehajtására önként jelentkezők szerződéses szolgálati viszonyára az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően lehet megállapodni.
226. §
A szerződéses katona a szolgálat első félévében köteles a szolgálati beosztásának ellátásához szükséges katonai, szakmai ismeretek elsajátítása végett és az illetékes főnökség külön követelményprogramja alapján felkészülni és vizsgát tenni.
Próbaidő
227. §
(1) A szerződéses szolgálati viszony létesítésekor a jelentkezővel legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(2) A rendfokozat nélkül felvett szerződéses katonát legalább őrvezetői rendfokozatba kell előléptetni.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés
228. §
(1) A hivatásos katona a 42. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon kívül szolgálatot teljesíthet
a) a Köztársasági Elnöki Hivatalnál,
b) a bíróságoknál,
c) a védelmi bizottságoknál.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira, valamint a katonai bírákra és ügyészekre a rájuk vonatkozó törvények szabályait is alkalmazni kell.
(3) A Honvédelmi Minisztériumba vezényelt hivatásos katonára a 42-44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) illetményére és illetmény jellegű juttatásaira a honvédség hivatásos állományára vonatkozó szabályok szerint jogosult;
b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggő költségek a minisztériumot terhelik;
c) a munkáltatói jogkört - a beosztásának megfelelő - minisztériumi vezető gyakorolja;
d) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - a vezénylés tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a honvédségnél biztosítani.
A szolgálati viszony módosítása
229. §
(1) A hivatásos állomány tagjának külföldi gyakorlaton való részvételéhez beleegyezése nem kell.
(2) A szerződéses katona más helyőrségbe csak kérelmére vagy írásbeli hozzájárulásával helyezhető át, illetve vezényelhető. Az évente összesen 60 napot meg nem haladó tartamú vezényléshez hozzájárulás nem kell. Nem minősül vezénylésnek a helyőrségen kívüli gyakorlaton vagy bázisképzésen való részvétel.
(3) A szerződéses katona közigazgatási és érdekképviseleti szervhez nem vezényelhető.
A szolgálati viszony megszűnése
230. §
(1) Azt a hivatásos katonát, akinek a szolgálati viszonya a hadkötelezettség Hvt. 70. §-a (1) bekezdésében meghatározott felső korhatárának elérése előtt szűnt meg kivéve a szolgálati vagy a rokkantsági nyugállományba helyezést , tartalékos állományba kell helyezni.
(2) A katonai bírónak és a katonai ügyésznek a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya csak akkor szüntethető meg, ha a bírói, illetve az ügyészi szolgálati viszonya megszűnik.
231. §
A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl az alábbiak:
a) a hivatásos állományba vétel;
b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte, ha annak meghosszabbítására nem került sor;
c) a szerződés felbontása
- létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,
- a katonai szervezet áttelepülése (megszűnése) miatt, ha a más helyőrségbe történő áthelyezéshez a szerződéses katona nem járul hozzá,
- a szerződéses katona körülményeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt, amelynek folytán a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetőleg hátrányt okozna.
Elhelyezkedési segély
232. §
(1) A szerződéses katonát, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő letöltésekor szűnik meg, elhelyezkedési segély illeti meg. Az elhelyezkedési segély összegére a 63. § (2) bekezdésében meghatározottak irányadók.
(2) Nem jár elhelyezkedési segély annak a szerződéses katonának, akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek, akinek a szolgálati viszonya az 53. § f)-g) pontja, a 66. § (2) bekezdése, méltatlanság, illetve rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg.
(3) Szerződéses szolgálati viszony alapján elhelyezkedési segélyben részesült személlyel hivatásos szolgálati viszony nem létesíthető.
Előmeneteli bizottság
233. §
(1) Az előmeneteli rendszer működésének tervszerű és szakszerű biztosítása érdekében a személyügyi alapnyilvántartással rendelkező katonai szervezeteknél előmeneteli bizottságot kell létrehozni. Az előmeneteli bizottságba 3-5 hivatásos katonát kell választani, akik a katonai szervezetet képviselik. Az előmeneteli bizottságban az érdekvédelmi szervezet is képviselteti magát.
(2) Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz:
a) a magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére,
b) a magasabb beosztás betöltésére való alkalmasságra,
c) a soron kívüli előléptetésre.
(3) Az előmeneteli bizottságot be kell vonni a pályázat útján betölthető beosztások esetén a pályázatok elbírálásába.
Előmenetel a beosztásban
234. §
(1) Az a hivatásos katona, akit alegység-parancsnoki beosztásból neki felróható okból 5 év elteltével nem helyeztek magasabb beosztásba, beosztási alkalmassági felmérő vizsgát köteles tenni. Ettől függően beosztásában meghagyható, más beosztásba helyezhető, illetőleg vele szemben az 56. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazható.
(2) Azt az alegység-parancsnoki beosztásban lévő hivatásos katonát, aki 10 éven belül nem vált alkalmassá magasabb beosztás betöltésére, beleegyezésével átképzésben kell részesíteni, majd más beosztásba kell helyezni.
(3) Ha a hivatásos állománynak alegység-parancsnoki beosztásban lévő tagja e beosztását megfelelően ellátja, és nem kíván magasabb beosztásba kerülni, az alegység-parancsnoki beosztásában meg kell hagyni.
Előmenetel a rendfokozatban
235. §
(1) A parancsnoki beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatokat a katonai szervezetek állománytáblájában kell meghatározni a következők szerint:
a) a szakaszparancsnoki beosztáshoz tiszthelyettestől főhadnagyig
b) a századparancsnoki beosztáshoz százados
c) az önálló századparancsnoki beosztáshoz őrnagy
d) a zászlóalj(osztály-)parancsnoki beosztáshoz alezredes
e) az ezredparancsnoki beosztáshoz ezredes
f) a dandárparancsnoki beosztáshoz dandártábornok
g) a hadosztályparancsnoki beosztáshoz vezérőrnagy
h) a hadtestparancsnoki és ennél magasabb parancsnoki beosztáshoz altábornagy
i ) a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkari főnöki beosztáshoz vezérezredes.
(2) A d)-h) pontok szerinti rendfokozatok a nem kiemelten sorolt katonai szervezetek parancsnoki beosztásainál eggyel alacsonyabbak. A kiemelt katonai szervezeteket a honvédelmi miniszter határozza meg.
(3) A parancsnokhelyettesi beosztásokra a parancsnokira megállapítottnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell rendszeresíteni. Azoknál a katonai szervezeteknél, amelyeknél a parancsnoki (főnöki) beosztásra rendszeresített rendfokozat tábornok, a helyettesi beosztások rendszeresített rendfokozata kettővel alacsonyabb lehet. Egyes intézményeknél (pl. kórházaknál) a parancsnokival azonos lehet a helyettesi beosztásra rendszeresített rendfokozat.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott parancsnoki (parancsnokhelyettesi), továbbá a parancsnoki beosztásnak nem minősülő tiszti beosztásokhoz, valamint a zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi beosztásokhoz tartozó rendfokozatokat a parancsnoki beosztásokhoz viszonyítva, azokkal beazonosítva kell meghatározni.
(5) A beosztásokhoz tartozó beosztási kategóriákat a miniszter által jóváhagyott nomenklatúra alapján az állománytábla tartalmazza.
Rendfokozatba kinevezés
236. §
A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát a 40. §-ban foglaltak figyelembe vételével kell megállapítani azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb a tartalékos rendfokozatánál.
A szabadság
237. §
(1) A szakasz- és az annál magasabb parancsnoki, illetve az ezeknek megfelelő vezető beosztású hivatásos katonákat a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett parancsnoki pótszabadság illeti meg, amely évente:
a) szakaszparancsnoknál 9 munkanap,
b) századparancsnoknál 10 munkanap,
c) zászlóalj(osztály-)parancsnoknál 11 munkanap,
d) ezredparancsnoknál 12 munkanap,
e) dandárparancsnoknál 13 munkanap,
f) hadosztályparancsnoknál 14 munkanap,
g) hadtestparancsnoknál és ennél magasabb beosztású elöljáró esetén 15 munkanap.
(2) A 86. § (6) bekezdése szerint a Magyar Honvédség napja május 21.
Illetménypótlék
238. §
(1) Az illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:
a) fokozottan veszélyes szolgálatért repülési pótlék az éves repülési terv 100 %-os teljesítése esetén, a feladat bonyolultságától, illetve a hajózó osztályos fokozatától függően 180-1240 % repülőgép berepülési pótlék gépenként 18- 27 % ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként 4,2-34 % ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként 23- 31 % tűzszerész pótlék óránként 2,9- 9,2 % búvárpótlék óránként 2,6- 3,5 %
b) a feladat bonyolultságához és nehézségi fokához igazodó mértékű harckészültség és működőképesség miatti fokozott igénybevételért - harckészültségi pótlék havonta 9,0-12,6 % készültségi pótlék naponként 3,2-5,2 % ügyeleti díj szolgálatonként 3,8-7,4 % orvosi ügyeleti díj ügyeletenként 3,0-18,8 % készenléti díj naponként 6,3 % gépkocsivezetői pótlék havonta 5,3-18,8 % terepfelmérői pótlék naponta 4,2-8,4 % - gyakorlati pótlék naponta 6,3 % - díszelgési pótlék havonta 10,0 % - zenekari pótlék havonta 10,0 % - repülő és helikopter műszaki üzembentartó pótlék havonta 20,0 %
c) a különleges felkészültségért osztálybasorolási pótlék havonta 6,3-37,5 % aranykoszorús kiegészítő pótlék havonta 11,3-16,5 %
(2) A szolgálatteljesítés helyén az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviseléséért távoli helyőrségi pótlék jár, amelynek havi összege a körülményeket figyelembe véve 19,4-33 %.
239. §
A 88. § (1) bekezdése szerinti díjazás nem illeti meg a folyamatos szolgálat ellátására szervezett beosztásokat betöltőket.
Lakhatási támogatás
240. §
(1) A hivatásos katona a lakhatásának megoldásához és lakásának fenntartásához honvédségi támogatásra jogosult. A támogatás a hivatásos katona családi körülményeihez, rendfokozatához, szolgálati beosztásához igazodik. Érvényre kell azonban juttatni az egyenlő elbírálás követelményét is.
(2) A nyugállomány tagja - ha a szolgálati érdek nem zárja ki - lakása helyett megfelelő cserelakásra jogosult, továbbá lakását - a külön szabályok szerint - megvásárolhatja. Halála esetén e jog a vele közös háztartásban élt házastársát illeti meg. Külön jogszabály korlátai között a nyugállomány tagjának egyeneságbeli rokona a bérleti jogviszony folytatására jogosult.
(3) A nyugállomány tagjának halála esetén a (1) és (2) bekezdés szerinti jogok az élettársat megilletik, ha
a) az együttélésből közös gyermek született, vagy
b) az együttélés a halál bekövetkezéséig megszakítás nélkül legalább 5 éven át tartott.
241. §
(1) A szerződéses katona ha a beosztása indokolja lakhatási támogatást kaphat.
(2) A szerződéses katona jogosulttá válik a lakhatási támogatásra, ha a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt.
Fegyelmi felelősség
242. §
(1) A honvédség katonai szervezeteinél a hivatásos katonák feletti fegyelmi jogkört az e törvényben meghatározott eltérésekkel az ezred-(önálló zászlóalj-, osztály-), dandár-, hadosztály-, hadtest-, intézet- és a velük azonos vagy magasabb szintű parancsnok, főnök (szolgálati elöljáró) gyakorolja.
(2) A század-(üteg-), zászlóalj-(osztály-) és a velük azonos szintű parancsnok a szolgálati alárendeltségébe tartozó hivatásos katonák által elkövetett fegyelemsértésről és szabálysértésről a szolgálati út betartásával írásban köteles jelentést tenni az állományilletékes parancsnoknak.
243. §
(1) A jogerős fenyítésről szóló határozatot állománygyűlésen kell kihirdetni. Az állománygyűlésen csak a megfenyített személlyel azonos vagy nála magasabb rendfokozati állománycsoportba tartozó és beosztású hivatásos katonák vehetnek részt.
(2) A jogerős fenyítéseket az erre rendszeresített dicséreti-fenyítési lapon nyilván kell tartani. Ha a hivatásos katonát áthelyezték, a dicséreti-fenyítési lapját az új szolgálati helyére meg kell küldeni.
244. §
A más szervnél szolgálatot teljesítők a katonai fegyelmi és büntető jogszabályok hatálya alatt állnak. Katonai bíróval szemben bírói tisztségének fennállása alatt fegyelmi, illetve büntetőeljárást indítani és lefolytatni csak a törvényben meghatározott módon lehet.
A hivatásos állomány személyügyi nyilvántartása
245. §
(1) Összesített személyügyi nyilvántartást kell vezetni az alárendelt katonai szervezetek hivatásos állományáról az elöljáró katonai szervezeteknél, amelyek körét a honvédelmi miniszter határozza meg.
(2) A személyügyi alapnyilvántartást vezető katonai szervezetek az általuk nyilvántartott adatokról és azok változásairól folyamatos adatszolgáltatást nyújtanak az elöljáró katonai szervezeteknél vezetett összesített nyilvántartás részére.
(3) A HM-ben szolgálatot teljesítők alapnyilvántartását a minisztérium személyügyi szerve vezeti. A központi nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatásra a 201. § (2) bekezdése vonatkozik.
246. §
A személyügyi alapnyilvántartásba jogosult betekinteni a katonai szervezetnél működő előmeneteli bizottság elnöke.
XX. fejezet
A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
247. §
A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Közös szabályok
248. §
(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél állományilletékes parancsnok; az országos parancsnok és a főigazgató, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr igazgató, a megyei polgári védelmi és tűzoltó parancsnok, a fővárosi önkormányzati tűzoltó parancsnok, a városi (budapesti kerületi) rendőrkapitány, az önkormányzati tűzoltó parancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetője.
(2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a belügyminiszter állapítja meg.
249. §
A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.
250. §
A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba és szerveihez szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeltre a 42-44. §-ok szabályait az következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) illetményére és illetmény jellegű juttatásaira a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok szerint jogosult;
b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot terhelik;
c) a munkáltatói jogkört vele szemben a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője gyakorolja;
d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - legalább a berendelés előtti szolgálati beosztásával azonos, illetve a berendelés során elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell a részére biztosítani.
251. §
A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a tiszti oktatási intézmény a belügyminiszter jóváhagyásával írja ki.
252. §
(1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv más szervezeti egységéhez - ha az a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával is jár - beleegyezésével helyezhető át.
(2) A tanfolyamrendszerű továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó időtartamra vezényelni - a határőrség hivatásos állományú tagját kivéve - csak a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével lehet.
253. §
(1) A belügyminiszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.
(2) A próbaidő legrövidebb időtartama 6 hónap.
254. §
A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát a 82. § (1) bekezdése szerint kell minősíteni, a szerződéses állományban levőkről szolgálati jellemzést kell készíteni.
255. §
(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél
a) - a szakaszparancsnokot, és az azzal azonos besorolású vezetőt 9;
b) - a századparancsnokot,
- a rendőrkapitánysági alosztályvezetőt,
- az előzőekkel azonos besorolású vezetőt 10;
c) - a rendőrkapitánysági osztályvezetőt,
- zászlóaljparancsnokot,
- a határőr kirendeltség-vezetőt,
- a városi (budapesti kerületi) tűzoltóparancsnok-helyettest,
- az előzőekkel azonos besorolású vezetőt 11;
d) - a megyei (budapesti) parancsnoksági (főkapitánysági) osztályvezetőt,
- a határőr-igazgatósági osztályvezetőt,
- fővárosi tűzoltó-parancsnokság osztályvezetőjét,
- a polgári védelmi körzet parancsnokot,
- az előzőekkel azonos besorolású vezetőt 12;
e) - az országos parancsnokság osztályvezetőjét,
- a megyei (budapesti) parancsnokság (főkapitányság) főosztályvezetőjét és parancsnok-helyettesét,
- a határőrigazgató-helyettest,
- a városi (budapesti kerületi) rendőrkapitányt, tűzoltóparancsnokot,
- az előzőekkel azonos besorolású vezetőt 13;
f) - az országos parancsnokság főosztályvezetőjét,
- a megyei (budapesti fő-) kapitányt,
- a megyei parancsnokot,
- a határőr-igazgatót,
- a fővárosi tűzoltóparancsnokot,
- az előzőekkel azonos besorolású vezetőt 14;
g) - az országos parancsnokot, főigazgatót 15
munkanap parancsnoki pótszabadság illeti meg.
(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos parancsnok engedélyezi.
256. §
(1) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.
(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában a következő pótlékok illetik meg:
a) Egy hónapra számítva:
- különleges bevetési pótlék 100-150 %
- lovasjárőri pótlék 25 %
- kutyavezetői pótlék 20 %
- gépjárművezetői pótlék 13 %
- különleges gépjárművezetői pótlék 25 %
- díszelgési pótlék 25 %
- hajóvezetői pótlék 20 %
- ügyeleti pótlék 25 %
b) Teljesített óránként:
- repülői(helikoptervezetői) pótlék 10 %
- éjszakai pótlék 0,5 %
- délutáni pótlék 0,25 %
- készenléti pótlék 0,25 %
- tűzszerészpótlék 9 %
- búvárpótlék 5 %
- akció szolgálati pótlék 0,5 %
(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. A pótlékra jogosultak körét és a folyósítás szabályait a belügyminiszter állapítja meg.
A határőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok
257. §
A határőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 206208. §-ok és a 211. § rendelkezéseit.
258. §
(1) A határőrség szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet meghatározott szolgálati beosztások betöltésére.
(2) A szerződéses állományra vonatkozóan megfelelően kell alkalmazni a 214-222., 224-225., 230., valamint a 237. § -ok rendelkezéseit.
259. §
A határőrség 86.§ (6) bekezdése szerinti ünnepnapja június 27.-e, Szent László napja.
A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok
260. §
(1) Rendőri szolgálati jogviszony - a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, ha a jelentkező, valamint közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek életvitele kifogástalan és jó hírnévvel rendelkezik, és
a) írásban hozzájárul személyes adatai kezeléséhez, továbbá ahhoz, hogy a jó hírneve fennállásának megállapítása érdekében lakó- és családi körülményeit, továbbá a korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat előzetesen megvizsgálják;
b) megszerzi a közeli hozzátartozói, illetve a vele közös háztartásban élő személyek hozzájárulását - saját személyükre vonatkozóan - személyes adataik kezeléséhez és a jó hírnevük, életvitelük megvizsgálásához;
c) írásban elfogadja, hogy a kifogástalan életvitel és a jó hírnév fennállását a szolgálati viszony tartama alatt fegyveres szerv bármikor megvizsgálhatja.
(2) A vizsgálat befejezéséről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és következtetésekről a szolgálati viszonyt létesíteni kívánó, illetve a szolgálatot teljesítő személyt tájékoztatni kell. Amennyiben a szolgálati viszony nem jön létre, vagy szolgálati viszonyt érintő adat nem keletkezett, az előzetes vizsgálat során keletkezett adatokat meg kell semmisíteni.
(4) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.
261. §
(1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, illetve azt a rendőrt, aki e törvény hatályba lépésekor még nem rendelkezik rendőri szakképzettséggel, a feltételek biztosítása mellett megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát az 59.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján megszűnik.
(2) A rendőri szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.
262. §
(1) Próbaidő kikötése kötelező, ha a hivatásos állományba jelentkező rendőri szakképzettséggel nem rendelkezik.
(2) A rendőr-szakképzőiskolán tanulmányokat folytató személyeket az első oktatási év eredményes befejezését követően 12 hónap próbaidő kikötésével hivatásos állományba kell venni.
263. §
(1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendőr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.
264. §
A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a belügyminiszter állapítja meg, továbbá - a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.
265. §
A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a munkáltató köteles azt megelőzően legalább 1 héttel közölni a rendőrrel.
266. §
A rendőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24.-e, Szent György napja.
A polgári védelem hivatásos állományára vonatkozó szabályok
267. §
(1) A polgári védelem hivatásos állományú tagjai átadással szolgálatot teljesíthetnek a 42.§ (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.
(2) A polgári védelem meghatározott beosztásokra szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet.
(3) A szerződéses állomány tekintetében alkalmazni kell a 221-227., 229., 231-232., valamint a 241.§-okat.
268. §
A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerint ünnepnapja március 1-je, a Polgári Védelem Napja.
Az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára vonatkozó szabályok
269. §
(1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezése és felmentése az önkormányzati képviselő testület (továbbiakban: képviselő testület), a Főváros esetén a közgyűlés (továbbiakban: közgyűlés) hatáskörébe tartozik.
(2) Minden más munkáltatói jogot - a fegyelmi és kártérítési jogkör kivételével - a polgármester (főpolgármester) gyakorol.
270. §
(1) Hivatásos szolgálati viszony férfi esetén csak a sorkatonai szolgálatot teljesített, vagy az alól mentesített állampolgárral létesíthető.
(2) A szolgálati viszony az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság és a hivatásos önkormányzati tűzoltó között, illetve az önkormányzat és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok között jön létre.
(3) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnoki beosztást pályázat útján kell betölteni. A pályázatot a képviselő testület (közgyűlés) írja ki. A pályázati feltételeket a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnokkal előzetesen egyezteti.
271. §
(1) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a legalább 1 évig tartó képzés, továbbképzés céljából más szervhez áthelyezett hivatásos állományú tagja helyettesítésére határozott időre szolgálati viszonyt létesíthet (szerződéses hivatásos tűzoltó).
(2) Szerződéses szolgálati viszony létesíthető tiszti, zászlósi, és tiszthelyettesi beosztásokra akkor, ha a jelentkező legalább 1 év szolgálatot vállal, amely közös megállapodás alapján meghosszabbítható. A szerződéses szolgálati viszony összidőtartama legfeljebb 10 év lehet.
(3) Határozott időre történő alkalmazás esetén tiszthelyettesi beosztásba felvételre kerülő személyt tisztesi rendfokozatba kell kinevezni, ha középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.
(4) Szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése kötelező.
(5) A szerződéses tűzoltó a próbaidő alatt köteles az alapfokú tűzoltó tanfolyamot elvégezni.
(6) A szerződéses tűzoltót az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.
(7) A szerződéses szolgálati viszony az 53. §-ban foglaltakon túl megszűnik határozatlan idejű kinevezés esetén, valamint a kinevezésben meghatározott szolgálati idő leteltével, ha annak meghosszabbítására nem került sor.
272. §
(1) A hivatásos állomány tagja vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 5 év tűzoltó szakmai gyakorlat szükséges.
(2) Ha a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot beosztásából felmentik, alacsonyabb beosztásba helyezhető, vagy más állami, illetve önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába áthelyezhető. Amennyiben ezt nem fogadja el, vele szemben a felmentés szabályait kell alkalmazni.
(3) A hivatásos tűzoltó - beleegyezésével - az állami, vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokságról más állami, vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába vezényelhető, ha a vezényléssel kapcsolatos költségek viseléséről az érintett parancsnokságok írásban megállapodtak.
273. §
(1) A tűzoltóság szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tűzoltói szakképzettség szükséges.
(2) Bármely beosztásba történő első kinevezés esetén kötelező az alapfokú tűzoltó tanfolyam elvégzése. Ez alól felmentést a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok adhat.
(3) A századosi rendfokozati állománycsoportba tartozó tűzoltói beosztások betöltéséhez középfokú állami és szakmai iskolai végzettség is elfogadható.
(4) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot a polgármester (főpolgármester) minősíti a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok véleményének a figyelembevételével.
274. §
Az önkormányzat saját költségvetése terhére a törvényben meghatározottakon túl további juttatásokat állapíthat meg.
275. §
(1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok helyettese felett a fegyelmi jogkört a polgármester (főpolgármester) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást
a) hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzati képviselő testület (közgyűlés),
b) parancsnok-helyettes esetében a polgármester (főpolgármester) rendeli el.
(3) Az írásos határozat meghozatalakor figyelembe kell venni a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok véleményét.
(4) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok intézkedik. A vizsgálat befejezését követően javaslatot tesz a felelősségre vonás mértékére, illetve az eljárás megszüntetésére.
(5) Indokolt esetben a vizsgáló előterjesztésére a tűzoltóparancsnokot a képviselő testület (közgyűlés) a fegyelmi eljárás időtartamára - maximum 3 hónap időtartamra - a polgármester (főpolgármester) egyetértésével beosztásából felmentheti.
(6) Az indokolt írásos határozatot az eljárást elrendelő hozza meg.
(7) A 123. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott fenyítések helyett a polgármester (főpolgármester) a parancsnok, illetve a parancsnokhelyettes beosztásból történő felmentését kezdeményezheti.
(8) Ha a fegyelemsértést több önkormányzat hivatásos állományának tagja együttesen követte el, a fegyelmi eljárás lefolytatására az a tűzoltóparancsnok intézkedik, akinek a szakmai felügyeleti jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.
276. §
(1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok hatáskörében hozott intézkedése, fenyítési és kártérítési határozata ellen benyújtott panaszt a polgármester bírálja el.
(2) A képviselő testület (közgyűlés), illetve a polgármester (főpolgármester) által a munkáltatói jogkörében hozott határozattal (minősítéssel) szemben közvetlenül a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.
277. §
(1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok és helyettese személyi anyagába - a 202. §-ban meghatározottakon kívül, és az érintett beleegyezésével - a polgármester (főpolgármester) megbízottja tekinthet bele.
(2) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a belügyminiszter által meghatározott rendben szolgáltatja a szükséges adatokat és okmányokat a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság részre.
(3) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság személyzeti és munkaügyi tevékenységének felügyeletét a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság látja el.
(4) A tűzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián Napja.
XXI. fejezet
A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A szolgálati jogviszony jellege
278. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül.
Az alapvető állampolgári jogok érvényesülése
279. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.
280. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldi utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja, illetőleg korlátozhatja.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.
Az érdekképviseleti szervek és érdekvédelem
281. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati- és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak.
(2) Az érdekképviseleti szervet egyetértési jog illeti meg a szolgálat költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.
(3) Az érdekképviseleti szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok fedezetével kapcsolatosan rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, a szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
(4) Az érdekképviseleti szerv - halasztó hatállyal nem bíró - kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a hivatásos állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintő jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) ellen. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követő, illetőleg a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül van lehetőség. A határidő jogvesztő. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5 munkanapon belül elbírálja. Az egyeztetésre ezt követően 8 munkanapon belül kerül sor. Az eredménytelen egyeztetést követően az érdekképviseleti szerv a miniszterhez fordulhat.
282. §
(1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem jogosult képviselni.
(2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.
A szolgálati viszony alanyai
283. §
(1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes főigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolja:
a) főtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;
b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;
c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);
d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt, tiszt beiskolázása;
e) hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt, tiszt beiskolázása;
f) fegyveres szerv szervezetén kívül határozott vagy határozatlan időre főtiszt, tiszt vezénylése;
g) személyi illetmény megállapítása főtiszt, tiszt számára;
h) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása;
i) tanácsosi és főtanácsosi cím adományozása.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei
284.§
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthető, aki - a 37. §-ban meghatározott általános feltételeken túl - rendezett családi illetve magánéletet él és titoktartási kötelezettséget vállal.
(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg; kivételes elbírálás során engedélyezheti kettős (többes) állampolgárságú magyar állampolgárral szolgálati viszony létesítését.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés
285. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a 42. §-ban meghatározottakon túl - a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.
286. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve - azt felhasználva - látja el.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk folyamatos.
Vezénylés
287. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra - a miniszter jóváhagyásával - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.
A szolgálati viszony megszűnése
288. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonya megszüntethető az 53. §-ban meghatározottakon túl akkor is, ha a közös háztartásban élő hozzátartozója a biztonsági követelményeknek nem felel meg.
A szolgálati viszony tartalma
289. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.
A minősítés
290. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.
Vezetői pótszabadság
291. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg:
- csoportvezetőt 10 munkanap
- referatúravezetőt, alosztályvezetőt 11 munkanap
- osztályvezetőt és helyettesét 12 munkanap
- főosztályvezetőt és helyettesét 13 munkanap
- igazgatót 14 munkanap
- főigazgatót és helyettesét 15 munkanap
Az illetmény
292. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és besorolási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat, és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg.
Pótlékok
293. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható. A nemzetbiztonsági pótlékra jogosító beosztásokat a miniszter határozza meg.
294. §
(1) A 293. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva a következő pótlékok illetik meg.
Egy hónapra számítva:
- személyi pótlék 50-100%
- tanácsosi pótlék 50%
- főtanácsosi pótlék 100%
- gépjárművezetői pótlék 13%
- ügyeleti pótlék 25%
Teljesített óránként:
- délutáni pótlék, óránként 0,25%
- éjszakai pótlék, óránként 0,5%
- készenléti pótlék, óránként 0,25%
- akció szolgálati pótlék 0,5%
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár. A pótlékra jogosultak körét az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a miniszter jóváhagyásával állapítja meg.
Érdemek elismerése
295. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak tanácsosi és főtanácsosi cím adományozható; a főtanácsos ezredessé előléptethető.
Fegyelmi felelősség
296. §
(1) A hivatásos állomány tagjával szemben elrendelt fegyelmi eljárás során - képviseletében - ügyvéd nem járhat el. Képviselőként az érdekképviseleti szerv tagja vagy a nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló más hivatásos állományú személy kérhető fel. A képviseletért díjazás nem adható.
(2) Ha a fegyelmi határozat állam- és szolgálati titokkörbe tartozó indoklást tartalmaz, az az érintettnek nem kézbesíthető.
Kártérítési felelősség
297. §
A kártérítési eljárás során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
Szolgálati panasz és fellebbezés
298. §
(1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést, intézkedést, vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.
(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.
(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen panasznak helye nincs, ellene a 195.§-ban meghatározott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a miniszter bírálja el.
Bírói út
299. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó - döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja és a fegyveres szerven belüli jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
Személyügyi nyilvántartás
300. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek.
(2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202.§ a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfőnök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.
301. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 343.§ (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:
a) a minősítés és a szolgálati jellemzés készítése, továbbá a személyügyi nyilvántartás rendjét, az ezekkel összefüggő személyügyi hatásköröket és a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság feltételeit, az azoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a 2 nyelvnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 330.§ (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok szerint történik, ezen belül azokat a körülményeket, amelyek a számítás szempontjából különösen veszélyesnek minősülnek.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 343.§ (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró utasításban állapítja meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72.§-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
c) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát, és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
d) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét.
XXII. fejezet
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
302. §
A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei
303. §
(1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a szolgálati viszony létesítésének - a 37. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - további feltétele férfiak esetében az előírt sorkatonai szolgálati kötelezettség teljesítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel meglétét figyelmen kívül kell hagyni, ha a szolgálatra jelentkező a szolgálati viszony létesítésekor a sorköteles kort túllépte.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy az érintett hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, illetve beszerzi közeli hozzátartozói és a vele közös háztartásban élő nagykorú személyek írásos hozzájárulását személyes adataik kezeléséhez.
(4) A büntetlen előélet ellenőrzéséhez a (3) bekezdésben felsoroltak írásbeli hozzájárulását csatolni kell.
(5) A büntetlen előéletnek való megfelelést a büntetés-végrehajtási szerv a szolgálati viszony létesítésekor ellenőrzi, annak fennállása alatt pedig ellenőrizheti.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés
304. §
(1) A 42. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján az Igazságügyi Minisztériumhoz és a fegyveres szervek felsőoktatási intézményéhez vezényelt hivatásos állomány tagjára a 42-44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) illetményére és illetmény jellegű juttatásaira a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjára vonatkozó szabályok szerint jogosult,
b) ha e törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a minisztériumhoz vezényelt személy esetén a fegyveres szerv felügyeletét ellátó minisztériumi vezető, a felsőoktatási intézményhez vezényelt személy esetén - az országos parancsnokkal egyetértésben - a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja,
c) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az annak tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a büntetés-végrehajtási szervezetnél biztosítani.
(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervnél is teljesíthet szolgálatot. Esetükben a 43. § (2)-(4) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények
305. §
A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges - a 72. §-ban meghatározottakon túli - iskolai végzettségi /szakképesítési/ követelményeket, a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.
A szabadság
306. §
(1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezető beosztású hivatásos állományú tagjait a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett évente vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
- osztályvezető-helyettesnél 9 munkanap
- osztályvezetőnél 11 munkanap
- főosztályvezető-helyettesnél, parancsnok-helyettesnél 12 munkanap
- főosztályvezetőnél, parancsnoknál 13 munkanap
- országos parancsnok-helyettesnél 14 munkanap
- országos parancsnoknál 15 munkanap.
(2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.
Illetménypótlék
307. §
(1) A l04. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap %-ában meghatározva a következő pótlékok illetik meg:
- gépjárművezetői havonta 13 %
- lovasjárőri havonta 15-20 %
- kutyavezetői havonta 15-20 %
- orvosi ügyeleti díj ügyeletenként 10-15 %
- ügyeleti ügyeletenként 5 %
- különleges gépjárművezetői szolg. naponként 10 %
- készenléti teljesített óránként 0,25 %
- éjszakai teljesített óránként 0,5 %
- délutáni teljesített óránként 0,25 %
- fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért teljesített óránként 0,5 %
(2) A pótlékokra jogosultak körét a miniszter határozza meg.
XXIII. fejezet
A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Értelmező rendelkezések
308. §
A 4. § alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró:
- az országos parancsnok és helyettesei tekintetében a pénzügyminiszter,
- a vám- és pénzügyőrség más hivatásos állományú tagja tekintetében az országos parancsnok,
b) állományilletékes parancsnok: a középfokú szerv parancsnoka,
c) szolgálati elöljáró az alsó fokú szerv parancsnoka,
d) szervezeti egység: a középfokú szerv,
e) szolgálati hely: a vámhivatal.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei
309. §
(1) A vám- és pénzügyőrséghez - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.
(2) Középiskolai végzettség nélkül is felvehető a jelentkező a vám- és pénzügyőrség őrszolgálatának állományába.
A hivatásos állomány utánpótlása
310. §
(1) A vám- és pénzügyőrségnél a hivatásos állomány utánpótlása- a (2) bekezdés kivételével - a 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére a hivatásos állományba vételt követően kerül sor.
(2) A 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik a hivatásos állomány utánpótlása a Rendőrtiszti Főiskolát végzettek esetén.
311. §
(1) Az (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező.
(2) Speciális szakterületen foglalkoztatottak felvételéhez a munkakörnek megfelelő végzettség írható elő.
312. §
A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási szakon végzett tagja lehet.
313. §
A vám- és pénzügyőrségnél pályázat kiírására az országos parancsnok jogosult.
Vezénylés
314. §
(1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja más helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően egy éven belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.
Megtérítési kötelezettség
315. §
A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a bentlakásos tanfolyamoknak a pénzügyminiszter által meghatározott összegű költségeit, valamint az általa elvégzett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.
Összeférhetetlenség
316. §
A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, amely a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez kapcsolódik.
Alkalmasság
317. §
A hivatásos állomány egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát a Vám- és Pénzügyőrség Egészségügyi Szolgálata vizsgálja és minősíti.
Beosztáshoz rendszeresített rendfokozatok
318. §
(1) A vám- és pénzügyőrségnél az egyes beosztásokhoz rendszeresített tiszti és tábornoki rendfokozatokat a szerv állománytáblájában kell meghatározni a következők szerint:
a) kirendeltség vezető főhadnagy
b) vámhivatali parancsnok, középfokú szervnél osztályvezető őrnagy
c) hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szerv parancsnoka, országos parancsnokságon osztályvezető alezredes
d) hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szerv parancsnoka, országos parancsnokságon főosztályvezető dandártábornok
e) országos parancsnok altábornagy
(2) A helyettesi beosztásokhoz rendszeresített rendfokozat az (1) bekezdésben meghatározottnál eggyel alacsonyabb.
Előléptetés
319. §
A hivatásos állománynak a szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja - állománycsoportján belül - egy rendfokozattal előléptethető. Ha az előléptetés állománycsoport-változás miatt nem lehetséges, a meglévő rendfokozatában a várakozási ideje tiszthelyettes és zászlós esetében 1 évvel, tiszt és főtiszt esetében 2 évvel csökken.
Szolgálatteljesítési idő
320. §
(1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a határvámhivataloknál, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatokat ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.
(2) A folyamatos szolgálatot ellátókat amennyiben részükre szabadidő nem biztosítható a túlszolgálat időtartamára az alapilletmény alapján számított díjazásban kell részesíteni.
(3) A 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a vám- és pénzügyőrség tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a Nemzetközi Vámnap.
(4) A túlszolgálat elrendelésére a vám- és pénzügyőrségnél a szolgálati elöljáró jogosult.
Szabadság
321. §
(1) A hivatásos állomány tagja részére járó szabadságot a szolgálati elöljáró engedélyezi.
(2) A parancsnoki, illetve vezető beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
a) vámhivatali parancsnoknál 12 munkanap,
b) középfokú szerv vezetőnél 13 munkanap,
c) országos parancsnokság vezetőnél 14 munkanap,
d) országos parancsnoknál 15 munkanap.
Illetménypótlék
322. §
(1) A hivatásos állomány tagját a 104. §-ban foglaltakon túl a következő - az illetményalap százalékában számított - pótlékok illetik meg:
a) ügyeleti pótlék ügyeletenként 25 %
b) készenléti pótlék készenlétenként 10 %
c) akciószolgálati pótlék szolgálatonként 25 %
d) éjszakai pótlék óránként 0,5%
e) gépjárművezetői pótlék havonta 10 %
f) hajóvezetői pótlék havonta 10 %
g) kutyavezetői pótlék havonta 10 %
h) nyomozói pótlék havonta 10 %
i) zenekari pótlék havonta 10 %
j) utasforgalmi pótlék havonta 10 %
k) éjszakai pótlék havonta 10 %
l) veszélyességi pótlék havonta 12 %
m) szemlepótlék havonta 10 %
n) képviseleti pótlék havonta 15 %
o) pénzkezelői pótlék havonta 5 %
(2) A vám- és pénzügyőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50 %-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.
323. §
A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai lakhatási támogatására a 115. §-ban meghatározottakat értelemszerűen kell alkalmazni.
Besorolás
324. §
(1) A zászlósokat és a tiszthelyetteseket a középfokú, illetőleg a felsőfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után egy fizetési fokozattal előre kell sorolni.
(2) Egy fizetési fokozattal előre kell sorolni a tiszteket a felsőfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után.
(3) Eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni a hivatásos állományú tagját, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.
Vegyes szabályok
325. §
(1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására, illetőleg a kártérítés összegének mérséklésére 500.000 Ft értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig az országos parancsnok jogosult.
(2) A 330. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határvámhivataloknál, a nyomozó hivataloknál, a kábítószer felderítési szervezetnél, valamint az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat.
326. §
Az országos parancsnokot és helyettesét elhalálozás esetén akkor is, ha ez a nyugállományba helyezése után következett be a vám- és pénzügyőrség halottjának kell tekinteni.
HARMADIK RÉSZ
VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXIV. fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A szolgálati idő számítása
327. §
(1) A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és az elhelyezkedési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.
(2) Az e törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időbe csak a 329. § (2) bekezdése szerint van helye beszámításnak.
(3) A hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a kinevezési okmánnyal történt állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.
(4) E törvény hatálybalépését követően a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött időt szerződéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati időnek kell tekinteni. Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
328. §
Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.
329. §
(1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél hallgatói (növendéki), valamint a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban töltött időt.
(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is.
(3) A katonai és rendvédelmi felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) e szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek.
330. §
(1) A 327. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,
b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek, búvároknak, a nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.
(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak nem a beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.
331. §
(1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.
332. §
(1) Szolgálati időnek számít az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, feltéve, hogy az alatt a társadalombiztosítási járulékot befizették.
(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
XXV. fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
333. §
(1) Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti: a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, az ezt módosító 1974. évi 21., az 1981. évi 33., az 1984. évi 7. és az 1988. évi 15. törvényerejű rendelet, valamint az 1990. évi LXXXII. törvény; a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 46.§-a, valamint az előtte lévő cím, az 51. §-ának (2)-(5) bekezdése az (1) bekezdés számozás nélkül marad, az 52. § (3)-(6) bekezdése, az 53.-64.§-a, a 261. §-ának (5) bekezdése, valamint a melléklet 3. pontja; a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (2)-(12) bekezdése; a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény 8. §-a; az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 13-19. §-a; a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése; a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 77. §-a; a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendeletnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10. §-ával megállapított 5. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint a 7. §.
(2) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tényleges katonai állomány tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg."; az (1) bekezdésének b) pontjából a "továbbszolgáló és", a 45. §-ának (2) bekezdéséből "a továbbszolgálatra vagy", a 47. §-ból a "továbbszolgáló"; a 49. § (1) bekezdéséből a "hivatásos, a továbbszolgáló, a szerződéses, továbbá a"; az 52. § (1) bekezdéséből "a továbbszolgáló" szóösszetétel kimarad; az "...illetve e törvényben..." szövegrész "...illetve törvényben..."-re módosul.
(3) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A katonai bírót a honvédelmi miniszter a kinevezéssel egyidejűleg rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti."
(4) A szabálysértésekről szóló l968. évi I. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"28. § (1) A katona által a szolgálati viszonya tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezésről, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási intézkedés megtételéről a szabálysértési hatóság rendelkezik.
(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú tagja, valamint a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya."
(5) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"122. § (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges, továbbá a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja."
(6) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügy-miniszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők részére szolgálati jelet alapíthat."
XXVI. fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
334. §
A törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott érdekképviseleti szervek működésére, illetőleg e szervek tisztségviselőinek jogosultságaira és kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
335. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres erőknél továbbszolgálatot teljesítők szolgálati viszonya szerződéses szolgálati viszonnyá alakul át.
(2) Ha a továbbszolgáló állomány tagja nem vállalja a szerződéses szolgálati viszonyban való szolgálatot, továbbszolgálói viszonyát a törvény hatálybalépése előtti szabályok alapján kell megszüntetni, ha az részére kedvezőbb.
336. §
(1) E törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére és módosítására vonatkozóan folyamatba tett ügyekben e törvény szabályait, a szolgálati viszony megszüntetésére beleértve a nyugállományba helyezést is folyamatba tett ügyekben e törvény hatálybalépése előtti szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 75. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés e törvény hatálybalépésétől számított 5 év eltelte után alkalmazható.
337. §
(1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte.
(2) A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkező tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait és azokat az oktatási intézmény kötelező tanulmányi idején belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1) bekezdésének a) pontját.
(3) Az előírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények hiánya a (2) bekezdés alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése előtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.
(4) E törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetőleg a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
338. §
A hivatásos állomány tagjának a törvény szerinti minősítésére, szolgálati jellemzésére, valamint személyi nyilvántartására a törvény hatálybalépését követő 1 éven belül kell áttérni.
339. §
(1) A törvény szerinti illetményrendszerre 1999. január 1-ig kell áttérni.
(2) A hivatásos állomány tagját e törvény 6. sz. melléklete szerinti fizetési fokozatba e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül kell visszamenő hatállyal besorolni.
340. §
(1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél magasabb illetmény - más törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem állapítható meg.
(2) E törvény hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának illetménye az új illetményrendszer bevezetése miatt nem csökkenhet.
(3) E törvény alapján végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követő időben történt felmentése esetén jogosult.
341. §
(1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket 123. § (1) bekezdés c)-d) pont csak a törvény hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni.
342. §
(1) Aki e törvény hatálybalépésekor a hatályos jogszabályok alapján szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett vagy azt a törvény hatálybalépése évének december 31. napjáig megszerzi, e jogosultságát a törvény nem érinti.
(2) A hivatásos állomány (1) bekezdésben meghatározott tagja nyugdíjának megállapítására és folyósítására a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az rá nézve kedvezőbb.
(3) A hivatásos állomány tagja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogával e törvény hatálybalépését követő 5 évig élhet.
(4) Az (1) bekezdés szerint járó nyugdíjjogosultságról a hivatásos állomány tagját írásban értesíteni kell, és a kérésének megfelelő időpontban nyugállományba kell helyezni.
XXVII. fejezet
FELHATALMAZÁSOK
343. §
(1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülők szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggő kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi igazgatást;
b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza:
a) az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, meghosszabbításának, a szolgálat ellátásának keretében a szolgálati jogviszony tartalmának, az előmenetelnek, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének, a személyügyi nyilvántartásnak, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök és a személyügyi igazgatás rendjét;
c) a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
d) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az azoknak való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás és az arra jogosultak körét, valamint a szolgáltatás térítésének eltérő módját;
e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás, előresorolás, kifizetés, levonás, stb.), a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények és támogatások (beleértve a lakhatási jellegűeket is), a természetbeni ellátás feltételeit és az azokban való részesítés, a kedvezményes üdültetés, valamint a végkielégítés kifizetésének rendjét;
f) azokat a szolgálati beosztásokat - amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;
- amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
- amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 330. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok szerint történik, ezen belül azokat a körülményeket, amelyek a számítás szempontjából különösen veszélyesnek minősülnek;
- amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
g) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
h) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét;
i) a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokat;
j) az egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
k) a fegyelmi eljárás egyes kérdéseit.
1. számú melléklet az 1995.évi.........törvényhez
A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idők
A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben:
a) tisztesek: őrvezető, tizedes, szakaszvezető;
b) tiszthelyettesek: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester;
c) zászlósok: zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós;
d) tisztek: hadnagy, főhadnagy, százados;
e) főtisztek: őrnagy, alezredes, ezredes;
f) tábornokok: dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes
Az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozási idő:
tisztesi rendfokozatokban 6 hónap
őrmesteri rendfokozatban 3 év
törzsőrmesteri rendfokozatban 4 év
főtörzsőrmesteri rendfokozatban 5 év
zászlósi rendfokozatban 6 év
törzszászlósi rendfokozatban 7 év
hadnagyi rendfokozatban 3 év
főhadnagyi rendfokozatban 4 év
századosi rendfokozatban 5 év
őrnagyi rendfokozatban 6 év
A hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának várakozási ideje egy-egy évvel csökken.
A főtörzszászlósi, alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatokban nincs várakozási idő.
A polgári felsőoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási ideje a tanulmányi idő figyelembevételével: öt év tanulmányi idő esetén 2 év hat év tanulmányi idő esetén 1 év.
2. számú melléklet az 1995. évi..........törvényhez
TÁBLÁZAT
a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogköréről*
* Mellékletek tartalma megtekinthető az 1996. évi XLIII. törvényben
3. sz. melléklet az 1995. évi......törvényhez
A fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományának esküje
Az eskü szövege:
"Én.....................................esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság fegyveres erejének hűséges tisztje (zászlósa, tiszthelyettese) leszek. A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom."
A rendőrség hivatásos állományának esküje
Az eskü szövege:
" Én.....................................a Magyar Köztársaság.....................................tagja, esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsületesen teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem. Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell életem kockáztatásával is hűségesen védelmezem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem előtt és a nép érdekeinek megfelelően járok el. Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom. A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság fejlődését szolgálom. Az állam- és szolgálati titkot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan viselkedem. Ha pedig eskümet megszegem, ítéljenek a Magyar Köztársaság törvényei szerint."
A rendőrség kivételével a rendvédelmi és a polgári nemzetbiztonsági szervek hivatásos állományának esküje, illetve fogadalma
Az eskü szövege:
"Én (név).....................................a Magyar Köztársaság.....................................*/ tagja esküszöm, hogy hazánkhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; szolgálati kötelezettségeimet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet**/, felszerelésemet megóvom. A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm, kötelezettségeimet részrehajlás nélkül lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem. Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom. Ha pedig eskümet megszegem, ítéljenek a Magyar Köztársaság törvényei szerint."
A fogadalom szövege:
"Én (név).....................................a Magyar Köztársaság.....................................*/ tagja fogadom, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; szolgálati kötelezettségeimet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet, a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet**/, felszerelésemet megóvom. A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm, kötelességeimet részrehajlás nélkül lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően pontosan, legjobb tudásom szerint teljesítem. Fogadom, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom. Ha pedig fogadalmamat megszegem, ítéljenek a Magyar Köztársaság törvényei szerint.
*/ a rendvédelmi szerv megnevezése
**/ jelölt szövegrészek a tűzoltó esküjéből (fogadalmából) értelemszerűen elhagyandó
4. számú melléklet az 1995. évi........törvényhez
MINŐSÍTÉSI LAP
1. Személyi adatok
Név (leánykori név):
Anyja neve:
Születési hely:
Születési idő:
Rendfokozata (besorolása):
Vezetői megbízatás:
2. Az adott pályaszakasz kezdete:
3. A minősítés időpontja:
4. Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:
5. A jogszabályban előírt és a rendvédelmi szerv által meghatározott feltételek, feladatok:
6. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez:
szakmai ismeret és jártasság
elemzőkészség
ítélőképesség
fizikai állóképesség, terhelhetőség
pszichikai állapot, tűrőképesség
lőkészség
felelősségérzet, hivatástudat
pontosság
írásbeli kifejezőkészség
szóbeli kifejezőkészség
kapcsolatteremtő, - fenntartó készség
szorgalom, igyekezet
Vezető esetében:
a vezetett szervezet munkájának színvonala, hatékonysága
a szolgálat szervezettsége
A megjelölt szempontok egységes értékelése:
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
7. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:
8. A minősített alkalmasságának megítélése (a 6-7. pontban megjelölt szempontok alapján), indokolása
1. Kiválóan alkalmas
2. Alkalmas
3. Kevéssé alkalmas
4. Alkalmatlan
9. A minősítést a minősítettel ismertettem.
10. A minősítő neve, aláírása, szolgálati beosztása
11. A minősítés tartalmát megismertem.
12. Észrevételeim:
13. A minősített aláírása:
14. Az érdekképviseleti szerv észrevételei.
.....................................
- minősített
minősítő
5. számú melléklet az 1995. évi.......törvényhez
SZERVEZET MEGNEVEZÉSE
Személyi azonosító jel:
MINŐSÍTÉSI LAP
I. SZEMÉLYI ADATOK
Név (leánykori név):............................................................
Anyja neve:..........................................................................
Születési hely, idő: ................................................................
Családi állapot:............................gyermekek száma:. ............
II. SZOLGÁLATI ADATOK
Iskolai végzettség: előírt:.......................................................
meglévő:..............................................................................
Szolgálati viszony:
jellege:.................................................................................
kezdő napja:........................................................................
Szolgálati beosztás (mikortól?)..............................................
Rendfokozat:
rendszeresített:.....................................................................
meglévő (mikortól?).............................................................
Beosztási kategória és fizetési fokozat (mióta).......................
Érdem utáni kitüntetés (mikor?).............................................
Hatályban lévő fenyítés neme és............időpontja..................
Az előző minősítés alkalmasságra vonatkozó összegzett értékelése: elért összpontszám:
............................................................................................
szöveges megítélés:
............................................................................................
Az előző minősítésben meghatározott feladatok:....................
............................................................................................
A meghatározott feladatok teljesítésének helyzete..................
............................................................................................
Jelen minősítés készítésének időpontja:..................................
készítésének oka:..................................................................
III. A MINŐSÍTÉS TARTALMA ÉS SZEMPONTJAI
1. Tulajdonságok, adottságok megítélése
A személyiség pszichikai jellemzőinek
értékelése:..........................................................................
szövegesen:........................................................................
számszerűen:......................................................................
Minősítő értékítélet ...........................................................
A viselkedés magatartás értékelése:....................................
szövegesen:........................................................................
Minősítő értékítélet számszerűen:.........................................
Testi felépítés, adottság és erőnlét értékelése.. ....................
szövegesen:........................................................................
Minősítő értékítélet számszerűen:.........................................
2. Tudás, képesség megítélése
Általános műveltség
értékelése...........................................................................
szövegesen:........................................................................
számszerűen:......................................................................
Minősítő értékítélet ............................................................
Általános katonai ismeretek értékelése................................
szövegesen:........................................................................
számszerűen:.......................................................................
Minősítő értékítélet .............................................................
Katonai szakismeretek, illetve a szolgálati beosztáshoz előírt szakmai ismeretek
értékelése..........................................................................
szövegesen:.......................................................................
számszerűen:......................................................................
Minősítő értékítélet
Ismeretek gyarapításának értékelése
..........................................................................................
szövegesen:........................................................................
számszerűen:.......................................................................
Minősítő értékítélet .............................................................
Alkotókészség (kreativitás) értékelése:..................................
Minősítő értékítélet szövegesen:............................................
számszerűen:.........................................................................
3. Teljesítmény megítélése
Ismeretek alkalmazásának értékelése:...................................
szövegesen:..........................................................................
számszerűen:........................................................................
Minősítő értékítélet ..............................................................
Önfejlesztés és a beosztottak nevelésének értékelése:............
Minősítő értékítélet szövegesen:............................................
számszerűen:........................................................................
Katonai kiképzés (saját és beosztottak) eredményének
értékelése:............................................................................
szövegesen:..........................................................................
Minősítő értékítélet számszerűen:..........................................
Lőkiképzés (saját és beosztottak) eredményeinek értékelése:
..........................................................................................
szövegesen:........................................................................
Minősítő értékítélet számszerűen:.........................................
Technika üzemeltetésének és karbantartásának értékelése:
............................................................................................
szövegesen:..........................................................................
Minősítő értékítélet számszerűen:..........................................
4. Vezetői képesség megítélése
Elemzőkészség értékelése:....................................................
szövegesen:..........................................................................
számszerűen:.........................................................................
Minősítő értékítélet ...............................................................
Tervező, szervező készség értékelése:.....................................
szövegesen:............................................................................
számszerűen:..........................................................................
Minősítő értékítélet ................................................................
Döntési készség és határozottság értékelése:............................
szövegesen:.............................................................................
számszerűen:............................................................................
Minősítő értékítélet ..................................................................
Alkotókészség (kreativitás) értékelése:......................................
szövegesen:...............................................................................
számszerűen:.............................................................................
Minősítő értékítélet ...................................................................
Követelménytámasztás értékelése:.............................................
szövegesen:...............................................................................
számszerűen:.............................................................................
Minősítő értékítélet ...................................................................
Gondoskodás (emberről, anyagról) értékelése:...........................
szövegesen:...............................................................................
számszerűen:..............................................................................
Minősítő értékítélet ....................................................................
5. Tekintély megítélése
A személyiségi tulajdonságok, a felkészültség alapján szerzett tekintély
értékelése:..................................................................................
szövegesen:................................................................................
számszerűen:..............................................................................
Minősítő értékítélet
A személy fizikuma, testi ereje, ügyessége oldaláról szerzett tekintély
értékelése:................................................................................
szövegesen:..............................................................................
számszerűen:............................................................................
Minősítő értékítélet
6. A minősítő értékelés rendje
A III. pontban foglalt szempontokat egyenként a következők szerint kell összegezve értékelni:
szövegesen: számszerűen:
kiemelkedő 5 pont
átlag feletti 4 pont
átlagos 3 pont
átlag alatti 2 pont
nem kielégítő 1 pont
A személyiségi jogok védelmének biztosítása érdekében az 1. és az 5. pont első
szempontjánál nem kielégítő (1-es) értékítélet nem alkalmazható.
IV. A MINŐSÍTETT ALKALMASSÁGÁNAK ÖSSZEGEZETT MEGÍTÉLÉSE
szövegesen: számszerűen:
91-100 között kiválóan alkalmas
51-90 között alkalmas
40-50 között kevésbé alkalmas
39 és kevesebb alkalmatlan
Az elért pontszám összegétől függetlenül is alkalmatlan az a minősített személy, aki 3 vagy több "nem kielégítő' (1-es) értékítéletet kapott.
V. A MINŐSÍTŐ ÁLTAL LÉNYEGESNEK TARTOTT EGYÉB SZEMPONTOK
(minősítő értékítélet alkalmazása nélkül)
A minősített személy egyéb jellemzői:
Például: különleges adottság, képesség, idegen nyelvtudás stb.
A minősített személy feladatai:
Például: fogyatékosságok megszüntetésének rendje és határideje, elért eredmények fokozásának igénye és módja, képességek fejlesztése stb.
A minősített személlyel kapcsolatos javaslatok:
Képességei alapján milyen más szolgálati beosztásba alkalmas?
....................................................................................
....................................................................................
FÜV döntés alapján egészségi állapota megfelel-e beosztásának, ha nem, milyen más területen alkalmas?
....................................................................................
....................................................................................
Milyen "M" beosztásra alkalmas?
....................................................................................
....................................................................................
Mikor, milyen tanintézeti képzésre, továbbképzésre van tervezve?
....................................................................................
....................................................................................
VI. A MINŐSÍTÉS ÉRVÉNYESSÉGÉNEK KELLÉKEI
A minősítést szerkesztő közvetlen elöljáró aláírása:
Készült:.....................................helység
199......év.........................hó.........nap
..........................................................
név, rendfokozat, beosztás
Az előmeneteli bizottság véleménye:
Készült:.....................................helység
199......év.........................hó.........nap
...........................................................
a bizottság elnöke
név, rendfokozat, beosztás
A minősítést jóváhagyó állományilletékes elöljáró állásfoglalása:
....................................................................................
....................................................................................
Készült:.....................................helység,
199......év.........................hó.........nap
...........................................................
minősítő elöljáró
név, rendfokozat, beosztás
A minősített személy véleménye:
A minősítés tartalmát megismertem, észrevételeim:
....................................................................................
....................................................................................
Kelt:.....................................helység,
199......év.........................hó.........nap
........................................................
a minősített személy aláírása
Az érdekképviseleti szerv észrevételei:
....................................................................................
....................................................................................
Kelt: .....................................helység,
199......év.........................hó.........nap
..........................................................
az illetékes érdekképviseleti szerv képviselőjének aláírása
6. számú melléklet az 1995. évi...............törvényhez
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
Beosztási kategória Illetmény fokozat Szolg. idő Szorzószám
Pályakezdő 1 0 - 1 1,2 5
2 2 - 3 1,5 0
I. 3 4 - 6 1,6 5
4 7 - 9 1,8 0
5 10 - 1,9 5
6 0 - 3 2,1 0
II. 7 4 - 6 2,2 5
8 7 - 9 2,4 0
9 10 - 2,5 5
10 0 - 3 2,7 0
III. 11 4 - 6 2,8 5
12 7 - 9 3,0 0
13 10 - 3,1 5
14 0 - 3 3,3 0
IV. 15 4 - 6 3,4 5
16 7 - 3,6 0
V. 17 0 - 3 3,7 5
18 4 - 3,9 0
VI. 19 0 - 3 4,0 5 20 4 - 4,2 0
VII. 21 0 - 3 4,3 5 22 4 - 4,5 0
VIII. 23 0 - 3 4,6 5 24 4 - 4,8 0
IX. 25 - 4,9 0
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
Beosztási Fizetési Szolgálati Szorzószám kategória fokozat idő
Pályakezdő 1. 0 - 1 1,0 0 2. 2- 3 1,2 5
I. 3. 4 - 6 1,3 0
4. 7 - 9 1,3 5
5. 10 - 1,4 0
6. 0 - 3 1,5 0
II. 7. 3 - 5 1,6 0
8. 7 - 9 1,7 0
9. 10 - 1,8 0
10. 0 - 3 1,9 0
III. 11. 4 - 6 2,0 0
12. 7 - 9 2,1 0
13. 10 - 2,2 0
RENDFOKOZATI ILLETMÉNYEK TÁBLÁZATA
Rendfokozat Szorzószám
őrvezető 0,34
tizedes 0,35
szakaszvezető 0,36
őrmester 0,38
törzsőrmester 0,40
főtörzsőrmester 0,41
zászlós 0,42
törzszászlós 0,43
főtörzszászlós 0,44
hadnagy 0,56
főhadnagy 0,59
százados 0,63
őrnagy 0,69
alezredes 0,75
ezredes 1,84
dandártábornok 0,95
vezérőrnagy 1,06
altábornagy 1,28
vezérezredes 1,50
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A rendszerváltozással az alkotmányos demokrácia intézményrendszerének kiépítése után halaszthatatlanul megoldandó kodifikációs feladatként jelentkezett a munka világának a megváltozott társadalmi viszonyokhoz illeszkedő megújítása. Ennek keretében megalkotásra került a versenyszektorba tartozó munkáltatók és munkavállalók jogviszonyát szabályozó Munka Törvénykönyve, majd a közszolgálati szférát szabályozó, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) része ennek a törvényalkotási folyamatnak. Ugyanakkor integráns eleme annak a jogterületnek is, amely a teljes átalakítás alatt álló honvédelem viszonyait szabályozza és a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) elfogadásával kezdődött meg. A Javaslat a szervezeti és személyi hatályára tekintettel e törvényhozási folyamatba is szervesen beilleszkedik.
a) Az országunk függetlenségének, belső rendjének, biztonságának védelme - amit a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) látnak el - állami, közösségi tevékenység. E szervek személyi állománya ennek megfelelően - a szervi hovatartozástól függetlenül - közszolgálatot teljesít. A fegyveres szervek feladatrendszerében meghatározó szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek a szolgálati jogviszonya (a továbbiakban: szolgálati viszony)- a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt - a más közszolgálatban állók szolgálati viszonyához képest olyan mértékben eltérő, sajátos, hogy önálló szabályozást igényel.
b) A szolgálati viszony törvényi szabályozásának módját tekintve más megoldásra is nyílt volna lehetőség. Külön törvényben lehetett volna szabályozni a honvédség vagy a fegyveres erők, egy másik törvényben pedig a többi fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát. A Javaslat abból kiindulva, hogy a hivatásos szolgálat - bármely fegyveres szervnél teljesítik is -, tartalmát, ismérveit tekintve lényegében azonos, a hagyományt is követő, a valamennyi fegyveres szervet érintő egységes szabályozást valósítja meg. Ennek előnyei emellett az azonos tartalmú rendelkezések több törvényben való párhuzamos megjelenésének elmaradása, a szabályok jobb áttekinthetősége, kezelhetősége, az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakításának jobb lehetősége, a fegyveres szervek közötti rivalizálás megakadályozása, közöttük az "átjárhatóság" feltételeinek megteremtése. E szabályozási módra tekintettel a Javaslat Első Része tartalmazza a szolgálati viszony valamennyi jogalanyára egyaránt vonatkozó általános, a Második Része pedig az egyes fegyveres szervek sajátosságait tükröző, garanciális jellegű szabályokat. A párhuzamos alkalmazás mellett a két szabályrendszer viszonylatában érvényesül a "lex speciális derogat generáli" elve, ami eltérés esetén a különös szabálynak ad elsőbbséget. A vegyes, átmeneti és záró rendelkezéseket felölelő Harmadik Rész szabályai értelemszerűen alkalmazandók a címzettek teljes körére.
c) A kodifikáció során a törekvés arra irányult, hogy a Javaslat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi szintű szabályozást igénylő kérdést teljes körűen tartalmazza. Magában foglalja ennek megfelelően az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokban és belső rendelkezésekben szabályozott tárgyköröket, miáltal eleget tesz az Alkotmányban és a jogalkotási törvényben meghatározott, a jogalkotásban érvényesítendő követelményeknek. Ugyanakkor a szolgálati viszonyt közvetlenül érintő más törvényekben szereplő normákat - egyidejű hatályon kívül helyezésük mellett - átveszi. Az említett szabályok átvétele mindkét esetben az időközben szükségessé vált korrekciókkal történt. Ez a szabályozási mód egyúttal nélkülözhetővé teszi, hogy valamely fegyveres szerv funkcionális feladatait meghatározó, utóbb kiadásra kerülő törvény a szorosan vett szolgálati viszony körébe tartozó kérdésről rendelkezzen. Az előbbiek mellett a Javaslat a szolgálati viszonynak megfelelő tartalommal és terminológiával átvesz más törvényekből - elsősorban a Munka Törvénykönyvéből - olyan szabályokat, amelyeknek általánosságuk folytán a szolgálati jogban is érvényesülniük kell. A lehető legteljesebb körű, kódexszerű szabályozásra való törekvés ellenére is szükséges azonban egyfelől végrehajtási jogszabályok kiadása a Javaslatban adott felhatalmazások alapján, másfelől - ha szűk körben is - háttér jogszabályok egyidejű alkalmazása. A Javaslat u.i. nyilvánvalóan nem foglalhatja magában - márcsak terjedelmi okok miatt sem - a személyi hatálya alá tartozó alanyokra is érvényesülő, tárgyuknál fogva ugyancsak kódexszerű törvényeket. Ezért a társadalombiztosítási ellátás tekintetében azt a megoldást alkalmazza, hogy az eltérő szabályokat megállapítja, és elrendeli a társadalombiztosítási jogszabályoknak az eltérő rendelkezésekkel történő alkalmazását.
d) A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásánál a Javaslat érvényesíti azt a törvényalkotói szándékot, hogy a hivatásos állomány tagjainak, mint - többségükben - egyenruhás állampolgároknak jogai és kötelességei között a harmóniát megteremtse. Abból indul ki, hogy a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Emellett a szolgálati viszony létesítésének feltételeként önkéntesen lemondanak alkotmányos jogaik gyakorlásáról, vállalva egyúttal - törvényben meghatározott fegyveres szerveknél történő szolgálatteljesítés esetén - a hozzátartozókra is kiterjedő nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Ezek jog- és életvitelbeli korlátozást jelentenek. Mindezek figyelembe vételével a Javaslat az ugyancsak közszolgálatban álló köztisztviselők járandóságai alapulvételével, a társadalmi megbecsülés kifejezéseként kedvezőbben állapítja meg a hivatásos állomány tagjait megillető jogokat, juttatásokat.
Részletes indokolás
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I. fejezet
Alapvető rendelkezések
Az 1-4. §-hoz
A Javaslat hatálya a Magyar Köztársaság szuverenitása, alkotmányos rendje, a közrend és közbiztonság védelme, valamint a lakosság életét és anyagi javait fenyegető veszély elhárítása érdekében a fegyveres szervek különleges közszolgálatot teljesítő hivatásos, illetve szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyára és társadalombiztosítási ellátására terjed ki. A szabályozás egységesítése és egyszerűsítése érdekében a Javaslat a fegyveres szervek közé sorolja az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. A közszolgálat különleges jellege (szigorú függelmi rend, veszélyes helyzetben az élet- és testi épség kockáztatása, egyes alapvető állampolgári jogok korlátozásának elfogadása, stb.) kihatással bír a szolgálatot teljesítők közeli hozzátartozóira is. Ezért a törvényben meghatározott egyes jogosultságok és kedvezmények tekintetében a Javaslat hatálya rájuk is kiterjed. Ugyancsak a közszolgálat különleges jellegéből fakadóan a fegyveres szervhez való kötődés és egyes részjogosultságok vonatkozásában a törvény hatálya kiterjed az aktív állományból nyugállományba helyezettekre is.
A szolgálati viszonyra vonatkozó eltérő rendelkezéseket a szükségállapot és a rendkívüli állapot idejére a Hvt. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti külön jogszabályok állapítják meg.
A hivatásos szolgálat velejárója - a kivételektől eltekintve - az egyenruha és a rendfokozat viselése. Tekintettel a különböző rendeltetésű fegyveres szervek sokszínűségére, a Javaslatban indokolt meghatározni, hogy azok hivatásos állományú tagjai a szervük jellegének megfelelően rendszeresített - egymástól eltérő - egyenruhát, ugyanakkor egységes megnevezésű és külső megjelenésében is általában hasonló formájú rendfokozati jelzést viselnek. Ugyancsak egységesen kell meghatározni az egyes rendfokozatok viselésében eltöltendő un. várakozási időket, valamint a különböző rendfokozatokba való kinevezés, illetve előléptetés eseteit. Az egyenruha és az azon viselhető rendfokozati jelzések, jelvények, kitüntetések és egyéb elismerési formák viselésének szabályait miniszteri rendeletekben indokolt megállapítani.
A nyolc fegyveres szerv jelentősen eltérő szervezeti és vezetési struktúrája, ezen belül a parancsnoki, vezetői beosztások különböző megnevezése a jogalkotóval szemben azt az igényt támasztja, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az általános, a rész- és a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlóit a Javaslat egységesen meghatározza. Ennek megfelelően a munkáltatói jogkörök túlnyomó többségét a személyi állományról alapnyilvántartást vezető, önálló állománytáblával rendelkező szervezeti egység parancsnoka (vezetője) gyakorolja, akit a Javaslat állományilletékes parancsnoknak nevez. Bizonyos rész munkáltatói jogköröket az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó, alacsonyabb beosztású parancsnok, a kiemelt munkáltatói jogköröket pedig az állományilletékes parancsnoknál magasabb beosztású parancsnok (vezető) és a miniszter gyakorol. A Javaslat számos nem közismert fogalmat, kifejezést, elnevezést tartalmaz, amelyek még a fegyveres szerveken belül sem egységesek. Ezért indokolt az értelmezésre szoruló legfontosabb kifejezések, megnevezések fogalmát meghatározni (4.§).
II. fejezet
A szolgálati viszonyra vonatkozó alapelvek
Az 5-13. §-hoz
A Javaslat II. fejezete olyan általános, lényegében a Munka Törvénykönyvéből átvett szabályokat fogalmaz meg - a fegyveres szerveknél alkalmazott terminológiának megfelelően -, amelyek elsősorban a szolgálati viszony alanyaira, de ezen túlmenően az érdekképviseleti szervekre is vonatkoznak. Az e szabályokban kifejeződő követelményeknek érvényesülniük kell nemcsak a munkaviszonyban, hanem a köz- és ezen belül a szolgálati viszonyban is.
Általános jogelv, hogy a jogokat gyakorolni és a kötelezettségeket teljesíteni rendeltetésszerűen kell. A fegyveres szerveknél fennálló függelmi viszonyokra tekintettel különös jelentőséggel bír e követelmény törvényi deklarálása.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának a nemzetközi gyakorlattal összhangban történő kimondása azt jelenti, hogy ezt az elvet érvényesíteni kell a szolgálati viszony létesítésénél, megszüntetésénél, a jogok és kötelezettségek meghatározásánál csak úgy, mint a felelősség megállapításánál. A Javaslat pozitívan határozza meg azokat a tényeket - pl. a rendfokozatot -, amelyek figyelembe vételét nem tekinti hátrányos megkülönböztetésnek.
Alapelv, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat általában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A Javaslat ezt az elvet a szolgálati viszonyra is kimondja. A 7.§ (2) bekezdése azonban olyan nagyszámú eltérést sorol fel, amelynek alapján a jognyilatkozatok túlnyomó részét írásban kell megtenni.
A jognyilatkozat érvénytelenségének két változatáról, mégpedig a megtámadhatóságról és a semmisségről a Javaslat a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozással azonosan rendelkezik.
A szolgálati viszonyból származó igény elévülésére, valamint a határidők számítására vonatkozó általános szabályok meghatározásának a jogérvényesítés időbeli lehetősége szempontjából van jelentősége. Az elévülésre vonatkozóan speciális szabályok eltérő időtartamokat is megállapíthatnak.
III. fejezet
Az alapvető jogok korlátozása
A 14-26. §-hoz
Az Alkotmány XII. fejezete tételesen felsorolja azokat az alapvető jogokat, amelyek a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletnek. Az alapvető jogok azonban törvényben korlátozhatók. Az Alkotmány 40/B. §-ának (4) bekezdése pl. megtiltja, hogy a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai pártnak tagjai legyenek, illetve politikai tevékenységet folytassanak. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-ának (2) bekezdése pedig nem engedi meg a sztrájkot a Javaslat hatálya alá tartozó szerveknél. A hivatásos szolgálatteljesítés nyomatékos feltétele a törvényben meghatározott jogi korlátok eltűrése. Nem közömbös azonban, hogy e korlátozás milyen mérvű. A Javaslat kizárólag a szolgálat érdekében, csak feltétlenül indokolt esetben és mértékben írja elő a jogkorlátozást. Általános jelleggel határozza meg azt a követelményt, hogy a jogkorlátozás nem okozhat az elérni kívánt érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. Ha pedig a korlátozások között választási lehetőség van, úgy azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a legkisebb sérelemmel jár.
A hivatásos szolgálat egyik sajátossága az azt teljesítő személynek előre nem tervezhető időben történő igénybe vétele, ami szinte állandó készenlétet tételez fel. A hivatásos állomány tagjának ezért a 16.§ (1) bekezdése alapján a szervezeti egysége munkarendjében meghatározott eseteken és módon be kell jelentenie a szolgálati időn kívüli tartózkodási helyét, hogy váratlan és halaszthatatlan szolgálati feladat végrehajtására visszarendelhető legyen. Bejelentési kötelezettség alá esik a külföldre utazás is. A fegyveres szervek politikamentes működésének követelményével összeegyeztethetetlen a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben végzett politikai tevékenység. Emellett a Javaslatnak figyelembe kellett venni a már említett, az Alkotmány 40/B. §-a (4) bekezdését is, amely a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak a párt és politikai tevékenységét megtiltja. Ez a tilalom azonban nem terjeszthető ki az említett körbe nem tartozó hivatásos állományúakra, mert a politikai jogaik gyakorlását indokolatlanul korlátozná. Ha azonban párttisztséget viselnének, vagy pártérdekű közszereplést vállalnának, ez a fegyveres szervek pártsemlegességét indokló elv külsőségekben is kifejeződő megsértésének lenne a megnyilvánulása, ami a fegyveres szervnél a politikamentesség érvényesülését tenné aggályossá. A Javaslat ezért e személyi körre vonatkozóan a Ktv. ide vonatkozó szabályának megfelelően csak a párttisztség viselését és a pártérdekű közszereplést tiltja. A politikai tevékenység viszont általánosan tiltott a szolgálati helyen és a szolgálati feladat végrehajtása során. E tilalmak - amelyeket a 18.§ (1)-(3) bekezdései tartalmaznak - egy demokratikus társadalomban erős korlátozásokat jelentenek a véleménynyilvánítás terén. Elképzelhető, hogy a parancsnok úgy véli, hogy a hivatásos állomány tagja nyilatkozata, véleménye vagy cselekménye e tilalmakat sérti. A Javaslat azonban az esetleges ütköztetéseket a 196.§-ban biztosított bírósági út igénybevételének lehetőségével hidalja át, amelynek révén a parancsnoki döntést felülvizsgálhatóvá teszi. A bíróság pedig figyelembe tudja venni a strassbourgi bíróság e tekintetben folytatott gyakorlatát.
A szolgálati parancs bírálata - a jog- és érdekérvényesítés körén kívül - demoralizálna, sértené a fegyelmet. Nem megengedhető emellett, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati rendet sértő nyilatkozatot tegyen, vagy a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nyilvánítson. E magatartások ezért nem engedhetők meg. Ennyiben korlátozódik a véleménynyilvánítás szabadsága.
A Javaslat szerint a gyülekezési jog alapján a szolgálati helyen rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Az engedély adására jogosult parancsnok a címzettje azoknak a tételes rendelkezéseknek, amelyek az engedély megadását tiltják. A szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a hivatásos állomány tagja - a kivételtől eltekintve - egyenruhában nem jelenhet meg. Ezzel még a látszata is elkerülhető annak, hogy a fegyveres szerv a rendezvény céljának, irányultságának megfelelő politikát preferálná.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban álló egyesülési törvény szerint a fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg. Nyilvánvaló, hogy az említett szerveknél az egyesülési jog feltételei az általánoshoz képest csak szigorúbbak lehetnek. A Javaslat e tekintetben két irányban rendelkezik. Egyfelől az általa meghatározott keretben lehetőséget ad érdekképviseleti szervek létrehozására és az azokhoz való csatlakozásra, másfelől tiltja az olyan szervezethez való csatlakozást, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes. A Javaslat 21. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a hivatásos állomány tagjának a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló vagy létesülő tagságát az állományilletékes parancsnoknak előzetesen be kell jelentenie. Vannak u. i. olyan társadalmi szervezetek, amelyek tevékenysége ellentétes a fegyveres szerv feladataival. Ezért az ahhoz való tartozás nyilvánvalóan összeférhetetlen. Ez előzhető meg a csatlakozás szándékának bejelentésével. Ezáltal az állományilletékes parancsnok számára lehetővé válik az összeférhetetlenség kérdésében való döntés. Ha az állományilletékes parancsnok erre tekintettel a társadalmi szervezethez való csatlakozást megtiltja - amit írásban tehet meg - a hivatásos állomány tagja jogorvoslat céljából bírósághoz fordulhat.
E jogkorlátozás a szolgálati rend és a közszolgálat természetes velejárója. Rendkívül visszatetsző lenne, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelmet sértően nyilatkozna, vagy a feladatkörébe tartozó ügyben vagy eljárásban a saját maga (vagy a szerve) által kialakított hivatalos állásponttal szemben a sajtónyilvánosság előtt eltérő magánvéleményt hangoztatna.
A fegyveres szerveknél csak egyfajta szolgálati és vezényleti nyelv lehet, az pedig a magyar. A fegyveres szervek nem magyar anyanyelvű tagja azonban ezt meghaladóan szabadon gyakorolhatja anyanyelvét.
A hivatásos állomány tagjának be kell jelentenie az országgyűlési és helyi önkormányzati, valamint a polgármesteri választáson a passzív választójog gyakorlásával kapcsolatos lényeges tényeket: a jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöléstől való visszalépését, megválasztását, illetőleg annak elmaradását. E tényekhez u.i. jelentős joghatások fűződhetnek, mint a szolgálati viszony szünetelése vagy a szünetelés megszűnése, amelyekről a Javaslat a szünetelésről szóló 51. §-ban rendelkezik. A hivatásos állomány tagjának az említett választásokon a szavazáson való részvételét - szükség esetén a szolgálati helyen - lehetővé kell tenni.
A munka és foglalkozás szabad megválasztására csak a szolgálati érdek sérelme nélkül, az ebből eredő korlátok között van lehetőség. Ugyanez vonatkozik a művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és tanítás szabadságához való jog gyakorlására is. Más kereső foglalkozás is csak az összeférhetetlenség szempontjait érvényesítő, a Javaslat által meghatározott keretben folytatható.
IV. fejezet
Érdekképviseleti szervek és érdekvédelem
A 27-28. §-hoz
A fegyveres szerveknél speciális törvényi rendelkezés nélkül egyrészt az egyesülési jogról szóló törvény, másrészt belső rendelkezések alapján már eddig is létrehoztak a hivatásos állomány érdekeinek védelmére érdekképviseleti szerveket. A Javaslat a sajátosságok miatt indokolt eltérésekkel a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó szabályait "beemeli" a szolgálati jogba.
Minthogy a fegyveres szerveknél üzemi tanácsok, megbízottak nincsenek, az érdekképviseleti szervek részére, amelyek - ha az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek - az Érdekegyeztető Fórum résztvevői is, szükséges biztosítani a megfelelő participációs jogokat.
A Javaslat - összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának a szakszervezetekre vonatkozó előírásaival - korlátozza a fegyveres szerveknél működő szakszervezetek jogosítványait. Megtiltja, hogy sztrájkot szervezzenek - amiről a sztrájktörvény is rendelkezik -, valamint az olyan tevékenységet, amely a fegyveres szerv rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását akadályozná. A fegyveres szervek u. i. olyan közérdekű feladatokat teljesítenek, amelyeknek az említett tevékenységekkel való megzavarása beláthatatlan helyi, vagy azon is túlmutató következményekkel járhat.
Az érdekképviseleti szervek csak akkor képesek az állomány érdekében az érdekvédelmi és érdekérvényesítő tevékenység folytatására, ha részükre az ehhez szükséges infrastrukturális és információs feltételeket biztosítják. A Javaslat ezért e tekintetben együttműködési kötelezettségeket állapít meg a fegyveres szervek számára.
A Javaslat a teljes jogegyenlőség biztosítására törekedve leszögezi, hogy érdekképviseleti szervezethez való tartozás, vagy az attól való tartózkodás diszkriminációt nem vonhat maga után.
A 29-31. §-hoz
A szakszervezet érdekképviseleti szerv, de nem minden érdekképviseleti szerv rendelkezik a szakszervezeteket megillető jogosultságokkal. A Javaslat ezért külön, nevesítetten is rendelkezik a szakszervezetekről, amelyeknek érdekképviseleti és érdekvédelmi jogosultságát tételesen is meghatározza. E körben mind a szervezeti egységnél működő, mind a felettes szakszervezeti szerv - az illetékessége határain belül - a fegyveres szervtől tájékoztatást kérhet a hivatásos állomány tagjai szociális, jóléti és kulturális viszonyait érintő kérdésekben, a vezetői intézkedéssel kapcsolatban véleményt nyilváníthat, a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, a hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyt érintő körben képviselheti, a jogellenes intézkedés ellen halasztó hatályú kifogást nyújthat be.
A 32-35. §-hoz
A fegyveres szervek demokratizmusának egyik meghatározó belső eleme a szakszervezetek törvényes működése, amelyhez fontos érdek fűződik. Ezért a szakszervezetek tisztségviselői számára a közösségi munka végzéséhez, illetve - tagjaik részére is - a szakszervezeti képzésen való részvételhez a megfelelő szabadidőt biztosítani kell. Az e címen nyújtható szabadidő-kedvezmény, illetőleg a helyette fizetendő megváltás mértéke nem térhet el a munkaviszonyban álló munkavállalók ilyen kedvezményétől. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem garantálása érdekében a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez vagy a fegyveres szerv által kezdeményezett más beosztásba helyezéséhez. A tisztségviselő munkajogi védelme, a kifogás benyújtásának joga azonban csak akkor érvényesülhet, ha a szervezeti egységnél a szakszervezet reprezentatívnak minősül, azaz taglétszáma eléri a hivatásos állomány 10 %-át, illetőleg enélkül is, ha az egyébként országosan reprezentatív szakszervezetnek a szervezeti egységnél legalább egy tagja van. A kifogás joga megilleti a nem reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogsértő intézkedésével szemben.
Hasonlóan alakul a reprezentativitás az Érdekegyeztető Fórumon való részvételi lehetőség tekintetében. Az ágazati érdekegyeztetésnél csak olyan szakszervezet részvétele indokolt, amely megfelelő szervezettséggel, létszám bázissal rendelkezik. E feltételnek az a szakszervezet felel meg, amelynek taglétszáma országosan eléri a fegyveres szerv hivatásos állományának 10 %-át. A Javaslat lehetőséget teremt Tárcaközi Érdekegyeztető Fórum működésére is.
V. fejezet
A szolgálati viszony létesítése
A 36-45. §-hoz
A Javaslat 36. §-a a hatályos rendelkezésekkel szemben meghatározza a szolgálati viszony alanyait. A szolgálati viszony egyik pólusán az államot megtestesítő fegyveres szerv, míg a másik pólusán a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálatot vállaló és teljesítő természetes személy helyezkedik el. A fegyveres szervre ruházott jogalanyiság az állam jogalanyisága helyett jobban érzékelteti a jogalanyok közvetlen kapcsolatát. A jogalanyisággal szoros összhangban határozza meg a Javaslat általánosan és vagylagosan a munkáltatói jogkört gyakorló kilétét. A különböző rendeltetésű fegyveres szervek eltérő hierarchikus és térségi tagozódása nem teszi lehetővé, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló személyt minden igényt kielégítően a törvény határozza meg. Ezért a Javaslat a munkajog világában érvényesülő abból az általános gyakorlatból indul ki, hogy a szervezeti és vezetési rendszerben megjelölje azt a parancsnokot (vezetőt) aki beosztásánál fogva túlnyomó többségében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ez a személy az önálló állománytáblával rendelkező szervezeti egység parancsnoka (ezred-, dandárparancsnok, megyei rendőr-főkapitány, stb.), gyűjtő elnevezéssel: állományilletékes parancsnok.
Bizonyos rész munkáltatói jogokat indokolt az előzőekben említett parancsnokok alárendeltségébe tartozó alacsonyabb vezetői szintre is meghatározni, mivel a hivatásos állomány tagjainak többsége ezeken a szinteken végzi szolgálati tevékenységét. Ennek alapján rész munkáltatói jogokat gyakorolhat a század-, zászlóalj-parancsnok, stb. A Javaslatban meghatározott kiemelt jelentőségű munkáltatói jogokat pedig - a vezetési hierarchiának megfelelően - az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljárói és az irányító (felügyeletet ellátó) miniszter gyakorolják. Az Alkotmány és a Hvt. a köztársasági elnököt és a Kormányt is felruházza az e körbe tartozó kinevezési jogosultsággal.
A szolgálati viszony létesítésének feltételei (37. §) lényegében azonosak a hatályos szabályokban előírtakkal. Az alkalmazási feltételek közül - fegyveres szervekről lévén szó - kiemelt jelentősége van a büntetlen előéletnek és a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésnek. A nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés - a külön törvény előírásai szerint - a hivatásos állomány tagjával és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójával szemben fontos feltétel. E feltételnek való megfelelésről és az annak ellenőrzéséhez való hozzájárulásról a hivatásos állományba felvételre jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell. Az ellenőrzéshez való hozzájárulásról a jelentkezőnek csatolnia kell a hozzátartozója nyilatkozatát is.
A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományának utánpótlása alapvetően a katonai és a rendőri oktatási intézményekben végzett hallgatók hivatásos állományba vételével történik. Részben a rendőri oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba vételével történik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület és a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományának utánpótlása is. Ez azonban az említett szerveknél sem biztosítja a polgári felsőfokú iskolai végzettséghez (szakképesítéshez) kötött beosztásokba való utánpótlást. Ezért a 38. § a hatályos rendelkezések megszorításai nélkül lehetővé teszi - a feltételeknek való megfelelés esetén 45. életévük betöltéséig - polgári iskolai végzettségük (szakképesítésük) alapján a nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben végzett jelentkezők hivatásos állományba vételét (orvos, mérnök, tanár, stb.). Úgyszintén lehetővé teszi a szerződéses állomány tagjának hivatásos állományba vételét is. A szolgálati viszony határozatlan időre állományba vétellel és kinevezéssel létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, akinek hite, vallási elve tiltja az eskütételt, az fogadalmat tesz. Ezek letétele hiányában a szolgálati viszony érvényesen nem jön létre (39.§). A pályakezdőket a hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg ki kell nevezni a kezdő tiszti, illetve tiszthelyettesi rendfokozatba. Az oktatási intézményekben kiválóan végzettek eggyel magasabb rendfokozatba való előléptetésre jogosultak. A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézmények elvégzése után hivatásos állományba vetteket a beosztásuk, szakmai felkészültségük és életkoruk figyelembe vételével kell az első rendfokozatba kinevezni, illetve besorolni. Igazságtalan lenne, ha e tekintetben indokolatlanul előnyösebb helyzetbe kerülnének, mint az említett oktatási intézmény befejezését követően folyamatos szolgálatot teljesítők. A Javaslat (41.§) új intézményként lehetővé teszi a nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézmény elvégzése után hivatásos állományba felvettek esetében a próbaidő kikötését, amelynek tartama 12 hónapig terjedhet. A próbaidő kikötése kötelező, ha a felvett személy nem rendelkezik a fegyveres szervnek megfelelő szakirányú iskolai végzettséggel. A próbaidő egyfelől a szükséges szakirányú képzés megszerzését, másfelől a jogalanyok egymás kölcsönös megismerését és ennek alapján a szolgálati viszony fenntartása vagy megszüntetése ügyében való álláspont kialakítását szolgálja. A próbaidő tartama alatti szolgálati viszony tartalma megegyezik a próbaidő nélkül létrejött hivatásos szolgálati viszonnyal, azonban az előző a próbaidő alatt bármelyik fél részéről azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntethető. A Javaslat teljes körűen meghatározza az állományba tartozás és a szolgálatteljesítés helyét, valamint ez utóbbi rendjét. Ennek megfelelően a hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az (állandó) állományába tartozik, amelybe a kinevezési okmányba felvették (Magyar Honvédség, Határőrség, stb.) és főszabályként annak szervezeti egységeinél teljesíti szolgálatát. E szerveken kívül azonban beleegyezésével az érintett miniszterek (hasonló jogállású vezetők) megállapodása alapján történt vezényléssel határozott vagy határozatlan időtartamban más (államigazgatási, bírósági, oktatási, gazdálkodó, érdekképviseleti, fegyveres) szervnél is teljesíthet hivatásos szolgálatot. Ez esetben rá a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni a Javaslat rendelkezéseivel. Mivel a Ktv. a minisztériumokban csak köztisztviselői státuszokat ismer, a fegyveres szervek szervezeti egységeinél pedig csak közalkalmazotti munkakörök és hivatásos beosztások vannak - a hivatásos beosztások, a köztisztviselőkkel és a közalkalmazottakkal betölthető beosztások helyes arányának kialakítása érdekében -, indokolt felhatalmazni a Javaslatban az illetékes minisztert, hogy a köztisztviselői és közalkalmazotti munkaköröket hivatásos beosztássá, illetve hivatásos beosztásokat köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré minősítsen át, továbbá, hogy az állománytáblában megjelölt egyes beosztásokat, munkaköröket ideiglenesen a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betölthessen. A Ktv.-vel való harmonizációra tekintettel a 42. § (4) bekezdésében indokolt külön rendelkezni a hivatásos állomány állami vezetői tisztséget betöltő és az állami vezetői besorolású tagjainak a köztisztviselőktől és a hivatásos állomány tagjaitól eltérő jogállásáról. Az eltérés abban jut kifejezésre, hogy illetményüket a köztisztviselői illetményrendszer szerint kapják, kiegészítve azt a rendfokozati illetménnyel, amit a munkáltató folyósít. Ezen kívül, ha a szolgálati nyugállományba helyezésükre e tisztségből kerül sor, úgy a felmentési időt a hivatásos szolgálat felső korhatárának betöltése előtt kell részükre biztosítani. Különböző okok (létszámcsökkentés, átszervezés, tanulmányok folytatása, egészségi állapot alakulása, stb.) óhatatlanul előidézik, hogy egy-egy fegyveres szerv hivatásos állományába tartozók közül egyeseket átmenetileg nem lehet beosztásba helyezni vagy beosztásában meghagyni. Az e körbe tartozók részére törvényi szinten létrehozza a Javaslat az un. rendelkezési állományt. A rendelkezési állományba tartozás tartama a beosztás nélküliek esetében legfeljebb egy évig, a tanulmányokat folytatók esetében azok befejezéséig, az egyéb okból idetartozók esetében az ok megszűnéséig (pl. más szervhez vezényeltek, illetmény nélküli szabadságon lévők) tart. A rendelkezési állományba tartozók szolgálati viszonyból eredő jogai és kötelességei az odatartozás jogcímei szerint eltérő [44.§ (1) bek.]. A rendelkezési állományba tartozók közül kiemelést érdemel a szakszervezeti tisztségbe megválasztottak esete, akik jogállása az illetmény nélküli szabadságon lévőkéhez hasonló, ami azt jelenti, hogy mint független tisztségviselők illetményét nem a fegyveres szerv, hanem a szakszervezet folyósítja saját költségvetéséből, a hivatásos állomány tagjait megillető jogokat és kedvezményeket pedig azokhoz hasonlóan élvezik.
A rendelkezési állományba tartozás biztosítja a hivatásos állomány tagja számára, hogy az időleges beosztás-nélküliség miatt ne kelljen megszüntetni a szolgálati viszonyát. A beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezett foglalkoztatásáról beosztásba helyezéséig a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni. Az e körbe tartozókat tulajdonképpen átmenetileg létszámfelettieknek kell tekinteni.
A Javaslat új intézményként és a fegyveres szervekre általánosan bevezeti a pályázati rendszert. Ez lényegében a hivatásos állomány tagja előmeneteli pályaívébe beékelődő lehetőség. A rendszer kétféle pályázati lehetőséget kínál a karrier pályán előrehaladni kívánó hivatásos állomány tagja részére. Egyfelől a magasabb beosztáshoz szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez, másfelől annak birtokában magasabb vagy más szakterületen lévő beosztás betöltéséhez.
Fontos garanciális szabály, hogy a pályázatra kiírt beosztások csakis a pályázaton résztvettekkel tölthetők be.
A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásai a meghatározott feltételek megléte esetén korlátozás nélkül megpályázhatók és a pályázatot elnyerőt a szolgálat érdekében oda kötelező kinevezni.
VI. fejezet
A szolgálati viszony módosítása
A 46-52. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a szolgálati viszony - a más közszolgálatban állókéval hasonlóan - csak a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható. A közös megegyezést szándékosan mellőzi a Javaslat, mert a 46. § (2) bekezdésében felsorolt módosítási esetek kezdeményezése többnyire a fegyveres szerv szolgálat érdekében történhet. Ez nem zárja ki természetesen, hogy pl. a szolgálati viszony szüneteltetését vagy a más szervhez történő vezénylést a hivatásos állomány tagja kezdeményezze. A hivatásos állomány tagjának eredeti beosztásából való elmozdítása az esetek többségében a szolgálat érdekében szükséges. Ennek ellenére a Javaslat megköveteli, hogy magasabb beosztásba a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet kinevezni. Az azonos vagy hasonló beosztásba történő kinevezés esetében beleegyezésre nincs szükség, ilyenre viszont kérelemre is van lehetőség. Az indokolatlan gyakori mozgatások elkerülése indokolja a 47. § (2) bekezdésének a rendelkezését, miszerint beleegyezés nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés esetét kivéve - a betöltött beosztásból 5 éven belül nem kerülhet sor más beosztásba helyezésre. A Javaslat - a kialakult gyakorlatot követve - egyértelművé teszi a felmentés, kinevezés és áthelyezés fogalmait. A fegyveres szerven belül más szervezeti egységhez történő kinevezés egyúttal áthelyezést is jelent akár magasabb, akár azonos beosztásba történő kinevezésről legyen szó. Az új helyre történő kinevezés ugyanis a korábbi beosztásból való felmentés következménye. Az áthelyezés pedig a más szervezeti egységhez történő beosztást jelenti, akár azonos, akár más helységbe.
Az áthelyezés tehát ebben az értelemben a fegyveres szerven belüli mozgatás egyik esete. A Javaslat azonban magáévá tette a Ktv. szerinti áthelyezés lehetőségét is, amely szerint a hivatásos állomány tagja - a 60. § szerint - egyik fegyveres szervtől a másik fegyveres szervhez véglegesen áthelyezhető.
Az alacsonyabb beosztásba helyezés esetei és okai megegyeznek a hatályos rendelkezésekkel. Garanciális okokból azonban a 48.§ (2) bekezdése előírja, hogy létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt erre a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző évben nem kerülhet sor. A hivatásos állomány tagjának vezénylése (49. §) az eredeti szolgálati beosztása betöltésének ideiglenes szünetelésével meghatározott szolgálati feladat teljesítése érdekében a fegyveres szerv más szervezeti egységéhez történő átirányítása. A rendelkezési állományba (44. §) nem tartozók iskolarendszerű oktatása/képzése is annak időtartamára vezényléssel történik. A Javaslat garanciális okokból korlátok közé helyezi a vezénylés időtartamát és gyakoriságát. Külföldre történő vezényléssel kapcsolatban még szigorúbb korlátokat határoz meg (pl. miniszteri hatáskör). A nem fegyveres szerven belüli (más szervhez történő) vezénylésről lásd a 43. §-hoz fűzött indokolást. Minden szervezet életében, de különösen a fegyveres szervek működésében gyakori eset, hogy szolgálati beosztások ideiglenesen megüresednek, vagy a beosztás betöltése tartós akadályba ütközik, illetve számos olyan rész feladatkör létezik, amelyek ellátására nincs beosztás rendszeresítve. Az ilyen beosztások ideiglenes betöltésére, illetve a beosztáshoz nem kötött feladatkörök ellátására bevezeti a Javaslat a megbízás intézményét. Ennek célja, hogy az üres beosztást legfeljebb egy évig a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró ideiglenesen betöltse, illetve hogy a beosztáshoz nem kötődő feladatkör ellátását arra alkalmas személyre rábízza. Mindkétféle megbízás történhet az eredeti beosztás változatlan betöltése mellett. A megbízásért a Javaslatban meghatározott illetmény, illetve díjazás jár. Ez nem illeti meg a parancsnok szervezetszerű helyettesét, illetve a parancsnokot, ha beosztottját helyettesíti.
Ugyancsak új jogintézményként vezeti be a Javaslat a szolgálati viszony szünetelését (51. §). Ennek munkajog-elméleti indokoltsága nem egyértelmű, a gyakorlati élet azonban - összefüggésben az idevágó alkotmányos szabályokkal - szükségessé tette szabályozását. Az Alkotmányban meghatározott fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai pártnak tagjai nem lehetnek, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Ezért, ha az e körbe tartozó személy indulni kíván a képviselői vagy a polgármesteri választáson, ezt hivatásos állományúként nem teheti meg. A választási kampány kimenetelének bizonytalansága miatt viszont az induláskor indokolatlan és méltánytalan lenne a szolgálati viszonyának megszüntetése. Ezért az látszik célszerű megoldásnak, hogy a választási kampány időszakában szüneteljen a hivatásos állomány indult tagjának szolgálati viszonya. Megválasztása esetén megszűnik a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva, sikertelen indulása esetén pedig folytatódik a hivatásos szolgálata.
A szolgálati viszony módosítása utolsó eseteként fogja fel a Javaslat a szolgálati viszony meghosszabbítását (52. §). A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi nyugdíjjogosultsága korhatárát 5 évvel megelőző életév betöltése. Számos esetben szolgálati érdekből indokolt a korhatáron túl is a hivatásos állomány tagjának szolgálatát igénybe venni (nagy tapasztalattal rendelkező vezetők, orvosok, tanárok, stb.). Ezért a Javaslat lehetőséget biztosít azok szolgálati viszonyának meghosszabbítására, akik a szolgálati érdeken túl, a szolgálat további ellátását önként vállalják és azt egészségi állapotuk is lehetővé teszi. A meghosszabbítás tartama azonban csak a 60. év betöltéséig terjedhet.
VII. fejezet
A szolgálati viszony megszűnése
Az 53-66. §-hoz
A szolgálati viszony megszűnésének szabályait a Javaslat lényegében a Ktv.-ből veszi át, a megszűnési okokat bővíti ki csupán a hivatásos szolgálat sajátosságaira tekintettel. A hatályos szabályozáshoz képest ez lényeges változást jelent a hivatásos állomány tagja korábbi kiszolgáltatott helyzetének megváltoztatása és a kétoldalú jogviszonyból fakadó félegyenlőség kifejeződése tekintetében. A változás lényege elsősorban nem a megszűnési okok elnevezésében, hanem az azokhoz fűződő következményekben fejeződik ki. Alapvető felfogásbeli különbség a hatályos szabályozáshoz képest, hogy amennyiben a hivatásos állomány tagja - bármely oknál fogva - saját elhatározása alapján kívánja megszüntetni a szolgálati viszonyát, azt megteheti és a fegyveres szerv ezt köteles tudomásul venni. A Javaslat pontosan meghatározza a megszűnési jogcímek feltételeit és következményeit, ezáltal kizárja azt a jelenleg jogszabályban biztosított lehetőséget, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró ugyanazt a rendelkezést egyesekkel szemben előnyösebb, másokkal szemben hátrányosabb jogkövetkezményekkel alkalmazza.
A megszüntetési okok közül újszerűségénél fogva és jelentőségében kiemelkedik a közös megegyezés. Erre bármikor, határidő kitűzése, illetve indokolás nélkül lehetőség van bármelyik fél kezdeményezésére. A megegyezésnek fontos feltétele az írásbeliség, amelyben rögzíteni kell minden olyan pozitív vagy negatív jogkövetkezményt, amely a szolgálati viszony megszűnése kapcsán jogosultságként megilleti vagy kötelezettségként terheli a feleket. A szolgálati viszony egyoldalú megszüntetésének módja a hivatásos állomány tagja részéről a lemondás (55. §). A hatályos szabályokkal szemben az új szabályozás teljes szabadságot, kötetlenséget biztosít a lemondani szándékozó számára akarata megvalósításához. Ezen túlmenően arra is lehetőséget biztosít, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról való lemondásával együtt a rendfokozatáról is lemondhasson. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hivatásos állományból kerül ki, hanem a tartalékos tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi állományból is és a hadkötelezettsége fennállásáig a rendfokozat nélküliek állománycsoportjába kerül. A Javaslat a lemondást nem teszi lehetővé rendkívüli vagy szükségállapot idején és ezekhez hasonló veszélyeztetettségi helyzetben.
A lemondásnak két komolyabb hátrányos jogkövetkezménye lehet. Egyfelől a hivatásos állomány lemondott tagja - a dolog természeténél fogva - elveszíti azokat a jogosultságait, amelyek a szolgálati viszony alapján, mint hivatásost megillették (pl. a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakás bérleti jogát is), másfelől a feltételek fennállása esetén meg kell térítenie a tanulmányai támogatásához nyújtott pénzben kifejezhető és arányos ráfordítás összegét. A szolgálati viszonynak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részéről történő egyoldalú megszüntetési módja a felmentés (56. §). A Javaslat két csoportba osztja a felmentési okokat és az azokhoz fűződő jogkövetkezményeket. Az egyik csoportba a felmentési lehetőségek, míg a másik csoportba a felmentés kötelező esetei tartoznak.
A Javaslat számos garanciális korlátot szab a létszámcsökkentés, az átszervezés és az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatti felmentéshez annak érdekében, hogy ilyenre csak a legvégső esetben kerülhessen sor. A felmentés kötelező esetei azonban szorosan kapcsolódnak a hivatásos állomány tagjának kötöttebb és szigorúbb alkalmazási feltételeihez, ezért e feltételek utólag bekövetkezett hiánya (egészségi, pszichikai, fizikai, erkölcsi, fegyelmi, stb.) esetén a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni (56. § (2) bekezdés). E körben a legnyomósabb felmentési ok a hivatásos szolgálatra való méltatlanság, amelynek megállapíthatóságát a Javaslat a hivatásos pályát érintő egyes bírósági büntetések kiszabásában, illetve a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalom veszélyeztetését maga után vonó magatartásban jelöli meg. A Javaslat a Munka Törvénykönyve szabályainak alapulvételével meghatározza a felmentési tilalom eseteit is, amelyeket a hatályos szabályok csak részben tartalmaznak (58. §). A Javaslat több olyan esetet állapít meg, amikor a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik (59. §). Ez esetekben a megszűnés határidejének azt az időpontot kell számítani, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró megállapította a törvényi feltétel beálltát (pl. a hivatásos állomány tagja határidőre nem tett eleget a képzési kötelezettségének).
A szolgálati viszony megszűnésének okai után tartalmazza a Javaslat azt az esetet, amikor a hivatásos állomány tagja egyik fegyveres szervtől véglegesen áthelyezhető valamely más fegyveres szervhez. Ennek külön megszüntetési okként való kezelése nem indokolt, bár ilyen igény felmerülése esetén a végleges áthelyezés a korábbi fegyveres szervnél fennállt szolgálati viszony megszűnésének jogkövetkezményeit vonja maga után. A szabályt ezért szerkezetileg itt kellett elhelyezni, hiszen teljes tartalmában eltér a 4748. §-ok szerinti fegyveres szerven belüli áthelyezéstől. A hatályos szabály korszerűsítésével és kötöttségének oldásával a Javaslat továbbra is fenntartja a tanulmányi támogatás megtérítésének kötelezettségét (62.§). Ez a kötelezettség akkor terheli a hivatásos állomány volt tagját, ha lemondással, méltatlanság miatti felmentés, fegyelmi vagy bírósági eljárásban alkalmazott fenyítés, illetve büntetés folytán, a tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg a szolgálati viszonya. A megtérítési kötelezettség elsősorban azokat terheli, akik a fegyveres szervek oktatási intézményeiben végeztek és már felavatásuk előtt nem vállalják, illetve a képzési időt el nem érő hivatásos szolgálatuk alatt szüntetik meg a szolgálati viszonyt. Természetesen e kötelezettség alól azok sem mentesülnek, akik a hivatásos szolgálatuk alatt tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmányaikat nem fejezték be vagy a szerződésben meghatározott szolgálati időt nem töltötték le.
A megtérítési kötelezettség a letöltött szolgálati idővel arányosan alakul.
A szolgálati viszonynak felmentéssel történt megszüntetése esetén a felmentett részére végkielégítést kell fizetni (63. §). A végkielégítés szabályai - lényegüket tekintve - megegyeznek a köztisztviselőkre vonatkozó hasonló szabályokkal.
Az évek során kialakult gyakorlatnak megfelelően a 64. § lehetővé teszi, hogy a hivatásos állományba visszavehetők legyenek azok a személyek, akiknek létszámcsökkentés, átszervezés vagy rokkantsági nyugdíjba helyezés miatt szűnt meg a szolgálati viszonya. A visszavétel felső korhatára a betöltött 45. életév, s visszavételre csak a szolgálati viszony megszűnésétől számított 5 éven belül kerülhet sor.
A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályokat lényegileg a Ktv.-ből veszi át. Azokhoz képest megszorítást vagy kiterjesztést csak a szolgálat érdekével összefüggésben tartalmaz. Lehetővé teszi pl. a miniszter által meghatározott esetekben, hogy a hivatásos állomány tagja közvetlen hozzátartozójával alá-fölérendeltségi viszonyban álljon. Főleg a fegyveres erők távoli helyőrségeiben indokolt, hogy a családtagok is munkaviszonyban állhassanak azzal a katonai szervezettel, amelynél a családfő a hivatásos állomány tagjaként vezetői beosztást tölt be. Ezzel szemben pl. engedélyhez köti az olyan szolgálati beosztás betöltését, amely révén olyan gazdálkodó szervvel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának meghatározó tulajdoni hányada van.
Az előzőekhez hasonlóan bejelentési kötelezettséghez köt meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, illetve gazdasági társaságban ilyen jogviszonynak nem minősülő, de személyes közreműködést igénylő tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy vezetői tisztségviselői feladat vállalását.
Megtiltja a hivatásos állomány tagjának olyan szervezethez való csatlakozását és az abban való tevékenység folytatását, amelynek szerveződési céljai és tevékenysége ellentétes a fegyveres szerv tevékenységével. Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Természetesen előfordulhat, hogy e határidő nem elegendő pl. egy gazdasági társulással kapcsolatos jogviszony megszüntetésére, ez esetben elegendőnek kell elfogadni az összeférhetetlenség megszüntetésének megkezdésére tett nyilatkozatot vagy cselekményt.
VIII. fejezet
A szolgálati viszony tartalma
A 67-98. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszony létesítéséről, megszüntetéséről és módosításáról rendelkező fejezetei mellett külön fejezetbe foglalja a szolgálati viszony tartalmára vonatkozó szabályokat. Ezek között a 67-69. §-ban foglaltak összefoglalóan és általánosan előírják egyfelől azokat a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek teljesítése feltételét képezi a szolgálati feladatok rendeltetésszerű ellátásának, másfelől meghatározzák a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyból fakadó alapvető kötelességeit. A munkajogi szabályok adaptálásával meghatározzák azokat az eseteket is, amelyek bekövetkezésekor mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
Indokolt régi igényt kíván kielégíteni a Javaslat a hivatásos pályán való előmeneteli rendszer szabályozásával. Ezt a hatályos szabályok nem tartalmazzák. A 71. § (1) bekezdése a fegyveres szerv részére egyértelműen meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb beosztás, a magasabb rendfokozat és az ezekkel együttjáró magasabb anyagi juttatások (magasabb besorolás) eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez. Az előmenetelhez és a feltételek megszerzéséhez esélyegyenlőséget kell biztosítani, amelyben kiemelt szerepet kell adni a pályázati rendszernek.
A szolgálati beosztásban való előmenetel feltételeként kétirányú követelményt támaszt a Javaslat. Egyfelől meghatározza differenciáltan a tiszti, a zászlósi és a tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztások betöltéséhez szükséges (tiszti rendfokozathoz kötött beosztáshoz főiskolai vagy egyetemi, zászlósihoz középiskolai, tiszthelyettesihez közép- vagy szakiskolai) végzettségi (szakképesítési), másfelől meghatározza a fizikai alkalmassági követelményeket és e követelményeknek való megfelelés ellenőrzését. A miniszter határozza meg azokat a további feltételeket, amelyek egyes magasabb beosztások betöltéséhez szükségesek. A rendfokozatban való előmenetel - jelentős részben a beosztásban történő előmenetel függvényeként - a soron, a soron kívül és meghatározott egyéb okból történő előlépéssel valósul meg.
A soron történő előléptetés szabályai megegyeznek a hatályos szabályokkal. A soron kívüli előléptetés esetében a Javaslat - a hatályos szabály meghagyása mellett - két új, életszerű megoldást vezet be. Az egyik szerint az állományilletékes parancsnoki beosztásba kinevezett személyt egyidejűleg elő kell léptetni, ha a parancsnoki beosztáshoz rendszeresített rendfokozat magasabb a viselt rendfokozatnál. A másik szerint a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha olyan magasabb (nem parancsnoki) beosztásba nevezik ki, amelyhez a rendszeresített rendfokozat kettővel magasabb a viselt rendfokozatnál. E szabályozás azt célozza, hogy a parancsnoki (más vezetői) beosztás terheit viselő rendelkezzen a beosztásának megfelelő vagy ahhoz közelebb álló rendfokozattal.
Az erkölcsi megbecsülés kifejezéseként új szabálya a javaslatnak (81. §), hogy lehetővé teszi a hivatásos állomány tagjának előléptetését a felső korhatár elérésével történő szolgálati, illetve 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantsági nyugállományba helyezése esetén, feltéve ha szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
A hősi halottá nyilvánítottak kinevezésére és előléptetésére vonatkozóan a hatályos szabályokat veszi át a Javaslat.
A hivatásos állomány tagjának minősítési rendszerén több vonatkozásban változtat a Javaslat. Egyfelől a hatályos szabályoktól eltérően igazodik a köztisztviselők minősítési rendszeréhez, másfelől csak a tisztek, főtisztek és a tábornokok minősítését írja elő. A minősítés esetein kívül, ha indokolt, szolgálati jellemzést kell készíteni az említettekről. Minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni a zászlósokról és a tiszthelyettesekről. A minősítés kötelező tartalmi elemeit a törvény 4.számú, a honvédség és a határőrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5.számú melléklete szerinti minősítési lap tartalmazza.
Fontos garanciális rendelkezése a Javaslatnak, hogy a minősített a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása esetén a bírósághoz fordulhat. Hasonlóan fontos és új szabály, hogy a minősített kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglaltakra észrevételt tehessen. Természetesen észrevételt a minősített is tehet.
A szolgálati jellemzés tartalmát, formáját, készítésének eseteit a miniszter határozza meg.
A munkajogi szabályok szerinti munkaidőt a Javaslat szolgálatteljesítési időnek nevezi, amely tehát nemcsak őr-, ügyeleti, stb. szolgálatteljesítési időt jelent. A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra, készenléti szolgálatok esetében azonban elérheti a heti 54 órát. A szolgálatteljesítési idő természetétől függően - a fokozott igénybevétellel járó kivételével - meghatározható több heti, havi vagy éves keretben is, a munkanapokra pedig egyenlőtlenül is beosztható. Ez utóbbi esetben sem lehet azonban napi 4 óránál rövidebb és - a 24 órás szolgálatokat kivéve - 12 óránál, fokozott igénybevétel esetén pedig 6 óránál hosszabb.
Fontos garanciális szabályokat tartalmaz még az előzőeken túl a 86.§ a terhes nők és szoptatós anyák éjszakai szolgálatra beosztásának tilalmával, a munkaközi szünet és a heti pihenőnapok kiadásával kapcsolatban. A hivatásos szolgálattal járó tervezhető vagy előre nem látható különös körülmények szükségessé teszik vagy tehetik a rendkívüli szolgálatteljesítésre való igénybevételt vagy az arra való készenlétet. Erre a napi szolgálatteljesítési időn túl, munkaszüneti és pihenőnapokon is bármikor sor kerülhet (túlszolgálat). A Javaslat a túlszolgálat időtartamát - a munkajogi szabályoktól eltérően - legfeljebb évi 450 órában határozza meg. Elrendelését garanciális okokból írásbeliséghez és nyilvántartáshoz köti. A Ktv. szabályaival csak részben összhangban a 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felül díjazás jár. Ezek mértéke a túlszolgálat időtartamával megegyező szabadidő, vagy az arra eső átlagkereset, a munkaszüneti és a pihenőnapon teljesített túlszolgálat után pedig annak kétszerese.
A hivatásos állomány tagjainak szabadsága lényegében megegyezik a közszolgálatban állók szabadságával. Eltérést a pótszabadság tekintetében állapít meg a Javaslat, amennyiben főszabályként a szolgálati viszonyban töltött idő függvényében határozza meg annak mértékét. Ez alól vagylagosan a parancsnokok (vezetők) részére tesz kivételt a vezetői pótszabadság bevezetésével. A vezetők a kétféle pótszabadság közül a kedvezőbbet választhatják.
Az alapszabadságot kiegészítő, illetve a vezetői pótszabadságon kívül további pótszabadságot biztosít a Javaslat a fokozottan veszélyes szolgálati feladatot ellátók, továbbá a gyermekek után, azok számának megfelelően a hivatásos állomány nő és a gyermekét egyedül nevelő férfi tagja számára. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételét a Javaslat csak a gyermekét egyedül nevelő férfi számára teszi lehetővé. E rendelkezés beiktatása azonban nem jelent a hivatásos állomány tagja számára hátrányt, ugyanis e pótszabadságot a Ktv. is csak annak a szülőnek biztosítja, aki a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal (vagyis főszabályként e lehetőséggel egyébként is csak egy szülő élhet). Házastárs esetén e hivatás gyakorlása kizárja, hogy a családban ezt a szerepet a hivatásos jogviszonyban álló férfi vállalja. Más a helyzet, ha mindkét szülő e törvény hatálya alá tartozik.
A Javaslat a hivatásos szolgálat sajátosságaira tekintettel az egészségügyi szabadságra vonatkozóan a hatályos szabályokat teszi magáévá. Ez annyiban jelent eltérést a munkajogi szabályok szerinti betegszabadságtól, hogy figyelmen kívül hagyja a munkavállalót, a munkáltatót és az egészségbiztosítási szerveket érintő jogosultságokat és kötelezettségeket, e helyett egységesen egészségügyi szabadságot tesz lehetővé a betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen részére szolgálatképességének helyreállítása idejére. Ez az idő azonban - a szoptatás és a gyermeknevelés céljából igénybevett egészségügyi szabadság kivételével - nem haladhatja meg az 1 évet. A hivatásos állomány terhes vagy szülő nő tagját az általános szabályoknak megfelelően szülési szabadság és a szoptatásra szabadidő-kedvezmény illeti meg.
A hivatásos állomány tagja részére adható illetmény nélküli szabadság esetei és szabályai lényegileg megegyeznek a fizetés nélküli szabadságra vonatkozókkal. A Javaslat ezeket az eseteket kiegészíti a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, az annak tartamára járó illetmény nélküli szabadsággal.
A 97.§ összevonja a különböző jogcímeken járó szabadságokra vonatkozó közös szabályokat. Ezek többségében garanciális szabályok. A szabadság engedélyezésének jogát az állományilletékes parancsnok hatáskörébe utalja. Ez a hatáskör kiterjed - az orvos javaslata figyelembe vételével - az egészségügyi szabadság engedélyezésére is. Az alap- és pótszabadság rendeltetésének megfelelően előírja, hogy azok együttes tartamának felét egyszerre, 25 %-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja kérése szerint kell kiadni az esedékesség évében. Fontos szolgálati okok miatt ez azonban kiadható a következő év január 31. napjáig, illetve betegség vagy más elháríthatatlan akadály esetén az annak megszűnésétől számított 30 napig. Az állományilletékes parancsnok által tervezett szabadság kezdő napját 30 nappal előbb közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A szabadság (beleértve az egészségügyi szabadságot is) idejére távolléti díj illeti meg a hivatásos állomány tagját. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjra nem jogosult, aki a betegségét szándékosan maga okozta. A távolléti díj legfeljebb 50 %-a megvonható attól, akinél a betegség súlyos gondatlanságának következménye. Teljesen megvonható viszont, ha gyógyulását felróhatóan késleltette, vagy nem követte az orvos utasítását, a vizsgálatokon indokolatlanul nem jelent meg.
A hivatásos állomány tagjának adható tanulmányi szabadidő és munkaidő kedvezményre vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyvének megfelelő adaptálásával állapítja meg a javaslat. Annak megfelelően jár az iskolarendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben résztvevőt megillető kedvezmény. E kedvezmények azonban csak a tanulmányi szerződés alapján tanuló hivatásos állományúakat illetik meg, a fegyveres szervek oktatási intézményeiben oktatásban/képzésben résztvevőkre külön szabályok vonatkoznak.
IX. fejezet
Az illetmény
A 99-108. §-hoz
A hivatásos állomány előmeneteli rendjének számottevő tényezője az illetményrendszer. A Javaslat a köztisztviselői illetményrendszer alapelemeinek megfelelő átvételével és a sajátosságok beépítésével egy hosszú távú, az előmenetelben kiszámítható, és ezért egzisztenciálisan is biztonságot nyújtó illetményrendszert vezet be.
Az illetmény összetevői: a beosztási és rendfokozati illetmény, az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok. A beosztási és rendfokozati illetmény együttesen alkotja az alapilletményt. A beosztási illetmény szempontjából a Javaslat két besorolási osztályt hoz létre. A tisztek, főtisztek és tábornokok - a felsőfokú végzettségű köztisztviselőkkel azonosan - az I., a tisztesek, tiszthelyettesek és zászlósok pedig - a középiskolai végzettségű köztisztviselőkkel megegyezően -a II. besorolási osztályba sorolódnak.
A besorolási osztályok beosztási kategóriákra tagozódnak. Az egyes beosztási kategóriákba az azonos szintűnek minősülő beosztások tartoznak. A kategórián belül a beosztásban eltöltött szolgálati idő múlásával lehet az illetményfokozatban előrehaladni. Az 1-gyel kezdődő és a számsorrendben emelkedő illetményfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak. A köztisztviselői illetményalappal megegyező összegű illetményalap és a szorzószám szorzata képezi a beosztási illetmény összegét. A beosztási illetményben történő előmenetelt meghatározza egyrészt a magasabb beosztásba kerülés, ami egyúttal a magasabb kategóriába jutást eredményezi, másrészt a magasabb illetményfokozat elérése, amelyre - az elismerésként történő előresorolást nem számítva - 3 évenként kerül sor. Ha a beosztási kategóriájában a legmagasabb illetményfokozatot elért személyt nem nevezik ki magasabb beosztásba, vagy elérte a legmagasabb illetményfokozatot, a beosztási illetménye az idő múlásával már nem változik. A beosztási illetmény ilyen esetben csak az illetményalap emelése révén növekszik. A hivatásos állomány tagjai a beosztási illetményen kívül a viselt rendfokozat alapján rendfokozati illetményre jogosultak. Ez sajátos egyenruhás illetmény, amelynek a köztisztviselői illetményrendszerben megfelelője nincs. A rendfokozati illetmény is az egyes rendfokozatokhoz megállapított szorzók és az illetményalap szorzatából adódik.
A Javaslat imperatív rendelkezése folytán a pályakezdőt egy évre a besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni. Az illetményfokozatba történő besorolás szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzésétől számított egy évig.
A Javaslat alapján az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján az illetményfokozatra megállapított összegnél 20 %-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolhatja. E szabály a végzett munka alapján történő differenciálásra nyújt lehetőséget.
Garanciális szabály, hogy az alacsonyabb beosztásba helyezés esetén - kivéve, ha az alkalmatlanság, fenyítés vagy kérelemre történt - az illetmény nem csökkenhet. Elismerésként azonban egy-egy fizetési fokozatban az előresorolás várakozási ideje 1 évvel csökkenthető.
Az illetménykiegészítéssel kapcsolatos rendelkezéseket a Javaslat a köztisztviselőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően, míg a nyelvpótlékra vonatkozókat azoknál kedvezőbben állapítja meg.
A fegyveres szerveknél előforduló, a beosztási illetményben ki nem fejezhető, fokozott igénybe vétellel vagy veszélyességgel járó feladatok teljesítése, az átlagostól eltérő körülmények elviselése is különböző pótlékokra való jogosultságot alapoz meg. Ezek fajtáit és az illetményalap %-ában meghatározott mértékét a különös szabályok közt helyezi el a Javaslat. A Javaslatban kialakított illetményrendszer azt eredményezi, hogy a hivatásos állomány tagjai illetménye az azonos kondíciókkal rendelkező köztisztviselők illetményét a rendfokozati illetménnyel haladja meg. Az illetmény kifizetésének, a havi átlagkereset számításának módját, az illetményből történő levonások rendjét a Javaslat a munkajogi szabályokkal konform módon rendezi.
X. fejezet
Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások
A 109-112. §-hoz
A hivatásos állomány tagja is jogosult a valamennyi közszolgálatban álló személyt megillető, minden naptári évben járó, legalább egy havi illetményének megfelelő külön juttatásra. Erre való jogosultságot eredményező az 51. § (1) bekezdésben meghatározott felmentési idő, valamint az az idő is, amely alatt a hivatásos állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A jubileumi jutalom feltételeit és mértékét a Javaslat a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alapulvételével határozza meg. Azoktól annyiban tér el, hogy 35 és 40, majd minden további 5 év szolgálati viszonyban eltöltött idő után is megállapítja a 7 havi távolléti díjnak megfelelő jubileumi jutalomra való jogosultságot. Ennek az az indoka, hogy a fegyveres szerveknél az eddigi kedvezményes szolgálati idő számításával egyesek elérhetik az akár 50. szolgálati évet is.
A Javaslat megfelelő rugalmassággal, a hivatásos állomány tagjainak méltányos érdekeit szem előtt tartva megteremti a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit, ha a nyugállományba helyezésre a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati idő betöltése előtt kerül sor.
Kiküldetés esetén a hivatásos állomány tagját a köztisztviselőknek járó napidíj illeti meg, mely az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 %-a.
A hivatásos állomány tagja arra az időre, amely alatt a szolgálati feladatai végzése alól mentesül távolléti díjra, vagy átlagkeresetre jogosult. Mind a távolléti díj, mind az átlagkereset tartalmát a Javaslat a munkajogi szabályok megfelelő adaptálásával állapítja meg. Ennek megfelelően a távolléti díj magában foglalja az alapilletményt, az illetménykiegészítést valamint a rendszeres illetménypótlékokat, az átlagkereset pedig az előbbieken túl az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett nem rendszeres illetménypótlék, jutalom és külön juttatás egy havi átlagát.
A 113-117. §-hoz
A szolgálati érdekből történő áthelyezéssel, a visszarendelés alapján a szolgálati helyen való megjelenéssel és a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatban költségek merülhetnek fel, amelyek - szolgálati érdekűek lévén - nem terhelhetik az azokat kifizető hivatásos állomány tagját. Ha e költségeket a hivatásos állomány tagja megelőlegezte a fegyveres szervnek, ezeket meg kell téríteni.
A Javaslat nem teljes körűen felsorolja azokat a szociális és kulturális kedvezményeket, támogatásokat, amelyek a hivatásos állomány tagja részére nyújthatók, mint pl. a családalapítási támogatás, tanulmányi ösztöndíj. Ezek tehát nem alanyi jogon járnak. A kedvezményes étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra, valamint a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszköz kedvezményes igénybevételére azonban alanyi jogon jogosult a hivatásos állomány tagja.
A hivatásos állomány tagjának a lakhatási támogatás gyűjtőfogalma alá vont, lakáscélú juttatásokban való differenciált részesítésétől eltekinteni nem lehet. A hivatásos szolgálatra nem jellemző a szolgálati hely tetszés szerinti megválasztásának lehetősége. A szolgálati viszony létesítésekor a hivatásos állomány tagja tudomásul veszi, hogy a szolgálat érdekében akár más helységbe is áthelyezhető. Emellett a beosztások jelentős részénél - készenléti okok miatt - a szolgálati hely közelében, bármikor elérhető helyen kell laknia. Ez a szolgálatteljesítés feltétele. Nyilvánvaló pedig, hogy ilyen esetben a fegyveres szerv kötelessége a lakás biztosítása. A lakás kétségtelenül nagy értéket képvisel. Ha szolgálati lakást kap a hivatásos állomány tagja, úgy azt a szolgálati viszony önhibából történő megszűnésekor - az erre vonatkozó külön szabályok szerint - vissza kell adnia. A lakást, vagy a lakásépítésre, vásárlásra kapott támogatást a hivatásos állomány tagja az egész pályafutására kapja. Ennek értéke, összege ezért a szolgálati idő egészére osztódik, ami már közel sem értékelhető szembetűnően nagy előnyként. Az albérleti hozzájárulásban való részesítést a magas albérleti díj, valamint az illetmény egymáshoz viszonyított kedvezőtlen aránya teszi indokolttá.
A hivatásos állomány tagját el kell látni a szolgálati feladatai ellátásához szükséges felszerelési tárgyakkal, ruházattal és - meghatározott esetekben - élelmezéssel.
XI. fejezet
Az érdemek elismerése
A 118. §-hoz
Az érdemek elismeréséről szóló, mindössze 1 paragrafusból álló fejezet az elismerés feltételének tartalmi követelményét és az elismerések fajtáit határozza meg. A Javaslatba való felvételét tárgyának a szolgálati viszonyhoz való kapcsolódása és a jogok és kötelezettségek párhuzamos megjelentetésének természetes igénye indokolja. Ezért a fegyelmi felelősség szabályai előtt nyert elhelyezést. Az elismerésekkel kapcsolatos részletes szabályokat felhatalmazás alapján a miniszterek állapítják meg.
XII. fejezet
A fegyelmi felelősség
A 119-122. §-hoz
A hatályos szolgálati jog alapját képező tvr. a fegyelmi felelősségre vonatkozóan csak a legalapvetőbb kérdésekről rendelkezik. A fegyelmi eljárás rendjének, valamint "egyéb fenyítési nemek" meghatározására az illetékes minisztereket hatalmazza fel. Ennek eredményeként eltérő anyagi és eljárási szabályok érvényesülnek a különböző fegyveres szerveknél. A Hvt.-nek a fegyelmi felelősségről szóló szabályai - a kizárólag a honvédség katonai állományára vonatkozó személyi hatályukra tekintettel - e téren változást nem eredményezhettek. A szolgálati viszony átfogó jellegű újraszabályozásával nyílt meg a lehetőség arra, hogy a Javaslat törvényi szinten, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott szabadságjogok érvényesítésével, egységesen állapítsa meg a fegyelmi felelősség szabályait. A fegyelemsértés fogalmának meghatározása lehetőséget nyújt a párhuzamos - a büntető mellett a fegyelmi - felelősségre vonásra, ha a bűncselekmény a szolgálati kötelezettségek megsértésével összefüggően valósul meg. A Javaslat megfelelő rugalmassággal lehetőséget teremt a fenyítés mellőzésére, ha a csekély súlyú fegyelemsértésre és a figyelembe veendő körülményekre tekintettel a cél figyelmeztetéssel is elérhető.
A 123-124. §-hoz
A Javaslat a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírsággal, valamint az egy fizetési fokozattal, egy évre való visszavetéssel szélesíti a fenyítési nemek körét, ezáltal lehetőséget teremtve a differenciáltabb felelősségre vonásra.
A pénzbírság, mint a szabálysértés tipikus szankciója, fenyítési nemként várhatóan nem nagy gyakorisággal kerül alkalmazásra. A Javaslat u. i. - még ha bővíti is a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományával azt a személyi kört, amelynek a szabálysértése fegyelmi eljárásban elbírálható -, egyidejűleg szűkíti az így elbírálható szabálysértéseket. Nem indokolható u. i. elfogadhatóan, hogy a szolgálati kötelezettség teljesítésével össze nem függő szabálysértéseket az állományilletékes parancsnok bírálja el. A hatályos büntetőjogi szabályok sem adnak lehetőséget arra, hogy az egyébként katonai büntetőjog hatálya alá tartozó elkövetőnek a szolgálattal össze nem függő bűncselekményét katonai tanács bírálja el. A Javaslat ezért az Sztv. hatályos szabályának egyidejű módosításával csak a szolgálattal összefüggő szabálysértések elbírálását teszi lehetővé, ezáltal e téren is megteremtve az összhangot.
Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéssel kapcsolatban nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy az a rendfokozati csoportnak megfelelő bármely beosztásba történhet. Egy ilyen parttalan fenyítési lehetőség méltánytalan lenne a fegyelemsértést ugyan megvalósító, de ennek ellenére a szolgálatában megmaradó hivatásos állomány tagjára.
A 125-149. §-hoz
A fegyelmi jogkört - ami magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának a jogát - az általános munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnok gyakorolja. A Javaslat meghatározza az e tekintetben előforduló eltéréseket is. Abból kiindulva, hogy a fegyelmi eljárás alapvetően érinti az eljárás alá vont személy jogait, a Javaslat annak szabályait részletesen állapítja meg. A védelemhez való jog érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy az eljárás alá vont személy ügyvédet fogadjon, vagy az érdekképviseleti szerv közreműködését kérje. Mind a jogi képviselő, mind az érdekképviseleti szerv képviselője az eljárási cselekményeknél jelen lehet, őket azokról értesíteni kell. Ha a fegyelmi vétség megállapítására nem kerül sor, a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a jogi képviselettel kapcsolatos költséget. A Javaslat bevezeti a póteljárás intézményét, melyre akkor kerülhet sor, ha a tényállás nincs kellően felderítve.
Az eljárás alá vont személyt az állományilletékes parancsnoknak meg kell hallgatnia. Ettől akkor sem lehet eltekinteni, ha az egyébként egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértést az eljárás alá vont személy beismerte. A meghallgatással érvényesül a védekezéshez való jog, valamint a közvetlenség elve, amelynek az érdemi határozathozatalnál nagy a jelentősége.
A fegyelmi ügyben a döntés meghozatala körültekintő mérlegelést igényel.
A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, személyi körülményeinek figyelembevételével kell kiszabni.
A fenyítést kiszabó határozat ellen panasz nyújtható be, amit az elöljáró parancsnok bírál el. Emellett bármilyen tartalmú fegyelmi döntés ellen a bírósághoz lehet fordulni.
A fenyítettség a fenyítés végrehajtása alatt és azt követően a fenyítés hatálya alatt állást vonja maga után. Ez alól mindössze a feddés és a pénzbírság képez kivételt. A feddés tartalmában ennyivel enyhébb a megrovás fenyítéshez képest. A pénzbírság pedig annak kifizetésével jogkövetkezmény nélküli marad mind a büntető, mind a szabálysértési szabályok szerint. A fegyveres szerveknél problémát okoz az eljárás, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálattal össze nem függő bűncselekményt követett el. Az esetek jelentős részében előrelátható, hogy olyan büntetést fog kapni, amiért a szolgálati viszonyban sem maradhat meg. Fegyelmi eljárásra azonban fegyelemsértés hiánya miatt nem kerülhet sor. A Javaslat az ilyen esetek kezelésére teremti meg a lehetőséget egyfelől az elkövetőnek a beosztásából történő felfüggesztésére, másfelől - meghatározott feltételek esetén - a méltatlanság miatti felmentésére.
XIII. fejezet
Kártérítési felelősség
A 150-161. §-hoz
A hivatásos állomány tagja a hatályos szabályok szerint a szolgálati viszonyból eredő kötelességek vétkes megszegésével, gondatlanságból okozott kárért az 1 havi alapilletménye 50 %-áig terjedően, meghatározott esetekben 3 havi alapilletménye erejéig felel. Szándékos károkozás esetén a teljes kár megtérítésére köteles. A Javaslat e tekintetben a hatályos szabályokhoz képest nem változtat. Ugyanez vonatkozik a megőrzésre átadott dologban okozott kárra, valamint a leltárhiányra is.
A Javaslat a káreljárásban is lehetővé teszi, hogy a hivatásos állomány tagja érdekeinek védelmével az érdekképviseleti szervet vagy ügyvédet bízzon meg. Változást vezet be viszont a jogorvoslat terén. A hatályos szabályok csak két fokozatú belső eljárásra adnak lehetőséget. Ezzel szemben a Javaslat a kártérítési felelősségnek az állományilletékes parancsnok által határozatban történő megállapítása után panasztételi jogot biztosít a károkozónak. A panasz alapján az elöljáró parancsnok utasíthatja az állományilletékes parancsnokot a károkozóval való esetleges egyezségkötés megkísérlésére, vagy a kárigény bírósági érvényesítésére.
Ha egyezségre kerül sor, annak alapján a hivatásos állomány tagja illetményéből levonásnak van helye.
Alapvető változás e téren mindenekelőtt a jogvita lezárásához a bírósági út megnyitása. Ez az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 10. cikkének érvényesítését is jelenti, amely szerint minden személynek joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon jogai és kötelezettségei felől. Az előzetes, belső felülvizsgálati eljárás jogot nem sért, mert a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül végrehajtható döntést nem eredményez.
Ugyancsak lényeges változást eredményez az a megoldás, hogy nem a hivatásos állomány tagjának kell az állományilletékes parancsnoki döntés ellen bírósághoz fordulnia, hanem megegyezés hiányában - a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - a fegyveres szerv fordulhat igényével a bírósághoz.
A 162-178.§-hoz
A Javaslat a fegyveres szerv kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat lényegében a hatályos jognak megfelelően határozza meg. Ennek megfelelően a fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett dologi, személyi és nem vagyoni kárért vétkességre tekintet nélkül felel. A szolgálati viszony körébe tartoznak a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, energia tulajdonságából, működéséből eredő okok.
A fegyveres szervet a hivatásos állomány tagjának betegsége folytán keletkezett kárért akkor terheli objektív felelősség, ha a betegség a szolgálat teljesítésével összefüggően keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggően jelentősen súlyosbodott.
A kis kárösszegű, ténybelileg és jogilag egyértelmű ügyekben a szervezeti egység, egyéb esetekben a miniszter által kijelölt szerv dönt a kártérítés felől, a károsult igényének bejelentését követő 60 napon belül. Ha a károsult a határozattal nem ért egyet, igényével bírósághoz fordulhat.
A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 49/1967.(XI.27.) Korm. számú rendelet - amely a Polgári Törvénykönyvhöz képest e tárgyban elsődleges külön szabályozást ad - hatályát az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre nem terjesztette ki. Az ezt hatályon kívül helyező, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978.(III.1.) MT számú rendelet a 10.§ (3) bekezdésében ugyancsak kizárta hatályából az említett időpont előtti kártérítési követeléseket. Mivel pedig ilyen kárigényekre még néhány évig számítani lehet, a Javaslat ezekre vonatkozóan a Ptk. szabályainak alkalmazását mondja ki.
XIV. fejezet
A hivatásos szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási ellátások
A 179-180. §-hoz
A hivatásos állomány tagjai a társadalombiztosítási szabályok alapján jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra.
A Javaslat e fejezetbe helyezi el a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset és betegség megállapításának alapvető szabályait.
A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel összefüggőnek való minősítése mind a hivatásos állomány tagját, mind a hozzátartozóit érintően jelentős jogkövetkezménnyel jár. A kétfokú eljárás után ezért a károsult - beleértve a hozzátartozót is - keresettel a bírósághoz fordulhat.
A 181-192. §-hoz
A Javaslat a szolgálati nyugdíj szabályait a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változásokra is figyelemmel nem hagyhatta érintetlenül. A leglényegesebb változás e tekintetben az, hogy az eddigi 25 év társadalombiztosítási szabályok szerint számított szolgálati idő helyett ilyen tartamú ténylegesen szolgálati viszonyban eltöltött időt kíván meg a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz. Emellett szolgálati nyugdíjra jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel - és ezen belül - 10 év szolgálati jogviszonyban eltöltött idővel rendelkezik és betöltötte a szolgálat felső korhatárát.
A nyugdíjfolyósítás szabályai csupán annyiban változnak a Javaslat alapján, hogy teljes összegű nyugdíjat kell folyósítani annak a 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező hivatásos állományból nyugállományba helyezett személynek, aki az 50. életévét betöltötte. Ha saját kérelmére ennél korábbi időpontban kéri a szolgálati viszonya megszüntetését, a nyugdíj 50 %-a folyósítható a részére. E szabály alól azonban a miniszter egyéni elbírálás alapján kivételt tehet.
A szolgálati nyugdíj felső korhatára elérése előtti folyósításának korlátain, számításának alapján és módján a Javaslat nem változtat. Nem érinti a rokkantsági és baleseti rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátásra, illetve a nyugellátás megállapítására vonatkozó hatályos szabályokat sem.
XV. fejezet
Kérelem, panasz, szolgálati jogvita
A 193-198. §-hoz
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egymással való függelmi viszonyának természetes velejárója a szolgálati viszonyt érintő ügyekben az alárendelt részéről szóbeli vagy írásbeli kérelem előterjesztése az elöljáróhoz, akinek a mérlegelési hatáskörébe tartozó esetekben joga van abban pozitívan vagy negatívan dönteni. Ez nem zárja ki azt, hogy az alanyi jogon járó különböző jogosultságok tekintetében előforduló mulasztás esetén is kérelemmel fordulhasson az elöljárójához a hivatásos állomány tagja. A kérelem előterjesztésének és elintézésének részletes szabályait végrehajtási rendeletek (pl. a szolgálati szabályzat) vagy a fegyveres szerv működésére vonatkozó belső rendelkezések állapítják meg. A Javaslat biztosítja a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben a panaszjogot, amit "szolgálati panasz" cím alatt szabályoz. Szolgálati panasz a fegyveres szerven vagy szervezeti egységein belül folyó "munkajogi eljárásban" az első fokon hozott sérelmes vagy annak vélt döntés, intézkedés vagy ezek elmulasztása esetén tehető, jogorvoslás céljából. A panasz természeténél fogva a kérelem és a fegyveres szerven belüli fellebbezés jogintézményei között helyezkedik el, ez utóbbihoz hasonló tartalommal és céllal. Ez a magyarázata annak, hogy szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja saját ügyében és csak egyénileg tehet, vagy meghatalmazás alapján megteheti helyette az érdekképviseleti szerv vagy az ügyvéd. A Javaslat szerint a szolgálati panasz benyújtásának tipikus esetei a fegyelmi és a kártérítési ügyben hozott döntés felülvizsgálatának és megváltoztatásának kérése. A fentiek alapján a szolgálati panasz nem tévesztendő össze a közérdekű beadványokról és a panaszokról szóló törvényben meghatározott, alkotmányos jogánál fogva mindenkit megillető panasszal.
A panaszügy a fegyveres szervek belső működési rendje szerint szolgálati úton jut el a döntésre jogosult elöljáróhoz, amit a sérelmes döntést hozó vagy a mulasztó elöljáró határidőben köteles továbbítani. A szolgálati út megkerülésével lehet azonban a panaszt benyújtani az illetékes ügyészséghez. A panaszjog gyakorlásáért a panasztevőt semmiféle hátrány nem érheti, kivéve ha azáltal fegyelemsértést, szabálysértést vagy bűncselekményt követ el. A Javaslat néhány szolgálati viszonnyal kapcsolatos ügy felülvizsgálata, a döntés attól függő megváltoztatása céljából lehetővé teszi az egyes fegyveres szerveken belüli - a szolgálati panaszintézménytől eltérő - kétfokozatú eljárást. Az első fokon hozott döntés ellen a hivatásos állomány tagja a döntést hozó szolgálati elöljárójához - az államigazgatási eljárási szabályok által előírtakhoz hasonlóan - fellebbezést nyújthat be. Ilyen kétfokozatú eljárásnak csakis olyan ügyekben van helye, amelyeknek a szolgálati viszonnyal való összefüggésük mellett sajátos hatósági hatáskörbe tartozó tartalmuk is van. Ezek közé tartozik pl. a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakás bérletével, vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek, betegségek megállapításával (minősítésével) kapcsolatos fellebbezés. Ha ez utóbbiakban említett okból a hivatásos állomány tagja meghalt, a közeli hozzátartozóját illeti meg a fellebbezés joga. Az e körbe tartozó ügyek jellege, a "munkajogi eljárás" kereteibe nem illeszthető természete adja a magyarázatát annak, hogy ezek a szolgálati panasz jogintézménye útján nem intézhetők el, hiszen fellebbezésre a szolgálati viszonyban nem álló hozzátartozóknak, a nyugállományba helyezetteknek, stb. is joguk van. A fegyveres szervek életében, a hivatásos szolgálati viszonnyal kapcsolatban eddig nem ismert jogintézményt - a bírósági út igénybevételét - teszi lehetővé a Javaslat. Eszerint a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatban támadt jogvita esetén 30 napon belül bírósághoz fordulhat benyújtott panaszának vagy fellebbezésének a fegyveres szerven belüli eljárás során történt elutasítása esetén, továbbá ha fellebbezés kizárásával az első fokú döntést a miniszter vagy az ő jogkörében eljáró szerv hozta, illetve minden olyan esetben, amelyben a szolgálati viszonyával kapcsolatos intézkedés vagy mulasztás miatt joghátrány érte, beleértve az alanyi jogon őt megillető jogosultságaival kapcsolatos intézkedést és mulasztást is.
A Javaslat különös szabályait tartalmazó Második Részben találhatók azok a kivételek, amikor nincs lehetőség bírósághoz fordulni. Természetesen a Javaslat biztosítja a bíróság előtti jogorvoslatot a fegyveres szerv részére is a hivatásos állomány tagjával szembeni igényének érvényesítése érdekében. Ha az ügyben a fegyveres szerven belül nincs kétfokozatú eljárás, a fegyveres szerv közvetlenül fordulhat a bírósághoz. A szolgálati viszonynak felmentéssel történt megszüntetésével kapcsolatos bírósági eljárás szabályait a Javaslat a Ktv. szabályainak adaptálásával tartalmazza.
A hivatásos szolgálati viszony sajátos munkavégzésre irányuló természete miatt a Javaslat az ilyen jogvitákban való eljárást - a fegyveres szerven belüli eljárásban jogerős döntést hozó szerv székhelye szerint illetékes - munkaügyi bíróság hatáskörébe utalja. Érthető okoknál fogva ez alól egy kivételt tesz, nevezetesen, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományának jogvitás ügyei elbírálására kizárólagos hatáskörrel a Fővárosi Munkaügyi Bíróságot jelöli ki.
XVI. fejezet
A személyügyi nyilvántartás
A 199-203. §-hoz
A Javaslat az adatvédelemről szóló törvény és a Ktv. szabályaival összhangban szabályozza a hivatásos állomány tagjainak személyügyi nyilvántartását. Ennek keretében meghatározza a nyilvántartás formáit, a hivatásos állomány tagjainak azzal kapcsolatos kötelezettségeit és jogait, továbbá a nyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szervek feladatait, a nyilvántartási adatokba való betekintésre vagy abból adatok átvételére jogosultak, valamint - a törvény mellékletében - a nyilvántartható adatok körét. E szabályok messzemenően figyelembe veszik a hivatásos állomány tagjainak személyiségi jogaihoz fűződő érdekeit. A Javaslat a közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásához képest számos eltérést is tartalmaz. Egyrészt jelentősen több adat nyilvántartását írja elő a hivatásos állomány tagjai vonatkozásában mint a Ktv., másrészt az alap- és a központi nyilvántartáson kívül lehetőséget biztosít az ezek közé eső un. összesített nyilvántartás vezetésére az állományilletékes parancsnokság és a minisztérium között elhelyezkedő közbülső parancsnokságok (vezető szervek) részére. Az összesített nyilvántartást a közbülső vezető szervek a szolgálati alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek hivatásos állományának tagjairól vezetik. Ennek részletes szabályait végrehajtási rendelkezés határozza meg.
Ezeken kívül - az egyes fegyveres szervek országos parancsnoksága és az irányító miniszter jogilag rendezett viszonyától függően - lehetővé teszi a Javaslat, hogy a központi nyilvántartást ne a minisztériumban, hanem az országos parancsnokságon vezessék. Eltérést jelent végül az, hogy a Javaslat az alapnyilvántartást vezető szervek részére előírja a nyilvántartási adatokat és a fontosabb iratokat tartalmazó személyi anyaggyűjtő vezetését.
XVII. fejezet
A nyugállományúakra vonatkozó szabályok
A 204-205. §-hoz
A hivatásos állományból szolgálati vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezett személy társadalombiztosítási jogviszonyba kerül egyrészt a fegyveres szerv társadalombiztosítási ügyeivel foglalkozó, másrészt az általános társadalombiztosítási szervekkel. A nyugdíjjogosultságot pl. a fegyveres szerv illetékes társadalombiztosítási szerve állapítja meg, módosítja, stb., a nyugdíjat viszont az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet folyósítja. Egészségügyi szolgáltatás tekintetében is fennáll ez a kétirányúság.
Ebből következik, hogy a nyugállományba helyezett személy és a fegyveres szerv közötti kapcsolat rész társadalombiztosítási viszonnyá és egyéb kapcsolattá alakul át, amihez jogkövetkezmények fűződnek. A Javaslat ebből kiindulva más nyugdíjasokhoz képest bizonyos többletjogosultságot biztosít és kötelezettséget állapít meg a fegyveres szerv nyugállományú tagjának. A jogosultságok között említhető meghatározott alkalmakkor az egyenruha viselése és a rendfokozat használata. Ilyennek tekinthető a hatályos szabályok megtartása által a nyugállományba helyezett és házastársa részére az általános egészségügyi szolgáltatásokat kiegészítő kedvezőbb térítéses egészségügyi szolgáltatáshoz és a kedvezményes üdüléshez való jog. Hasonló kedvezmény a fegyveres szerv vagy az irányító minisztérium kezelése, rendelkezése alatt álló lakás bérleti jogának megtartása.
A szükségszerűen kialakult gyakorlatot legitimálja a Javaslat 204. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a nyugállomány tagja a fegyveres szerv érdekében elismerésre méltóan kifejtett tevékenysége alapján rendfokozatban előléptethető (kinevezhető).
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, okokat is, amelyek bekövetkezése esetén az említett jogosultságokat megvonni, illetve korlátozni lehet.
XVIII. fejezet
Szociális és kegyeleti gondoskodás
A 206-210. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályok tartalmának átvételével - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvénnyel összhangban - meghatározza a fegyveres szervek részéről saját költségvetésük terhére nyújtható szociális ellátásra jogosultak körét és az ellátás formáit. Az ellátásra jogosultak közé tartozhatnak a hivatásos állomány tagjai, a nyugállomány tagjai és ezek meghatározott hozzátartozói. A szociális ellátás a hivatkozott törvény szerinti pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó és szakosított ellátást biztosító lehet.
A hivatásos vagy a nyugállomány tagjának megbecsülésével és a szociális támogatással függnek össze a Javaslatnak a kegyeleti gondoskodásról szóló rendelkezései. E rendelkezések szerint az illetékes miniszter a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati kötelezettsége teljesítése során az életét feláldozta hősi halottá, vagy a szolgálat halottjává, továbbá érdemei alapján a hivatásos és a nyugállomány tagját a fegyveres szerv (pl. a Magyar Honvédség, a Határőrség) halottjává nyilváníthatja. Ezen kívül az illetékes parancsnok (vezető) mind a hivatásos, mind a nyugállomány tagját a fegyvernem (pl. a tüzérség), a fegyveres erőknél a helyőrség, végül a fegyveres szerv szervezeti egységének (pl. a dandár, a városi rendőrkapitányság) halottjává nyilváníthatja.
Az előzőekben leírtak szerinti halottá nyilvánításhoz különböző joghatások fűződnek. Ezek egyik csoportjába a kegyelet hivatalos kifejezéseként a katonai tiszteletadással történő eltemetés, másik csoportjába pedig a temetéssel kapcsolatos költségek a fegyveres szervek által történő viselésének a kérdései tartoznak. Pl. a hősi halott, a szolgálat halottja és a fegyveres szerv halottjává nyilvánított temetésének költségeit teljes egészében a fegyveres szerv viseli.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
XIX. fejezet
A hivatásos katonákra vonatkozó szabályok
A 211-246. §-hoz
A honvédségnél a hivatásos állomány tagjain kívül szerződéses állományba tartozók is teljesítenek katonai szolgálatot. A Javaslat a hatályos szabályok szerinti továbbszolgálói szolgálati viszonyt megszünteti, e viszony a törvény hatálybalépésétől átalakul szerződéses szolgálati viszonnyá. A két állománycsoportba tartozókat a Javaslat ebben a fejezetben együtt hivatásos katonának nevezi. Indokolt esetben a szerződéses katonát külön nevesíti. Rögzíti a Javaslat, hogy ahol a szerződéses katonáról külön nem tesz említést, ott reá nézve a hivatásos katonára vonatkozó szabályok irányadók. Nagyon lényeges, hogy a Javaslat katonákra vonatkozó rendelkezéseit a Hvt. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
A hivatásos katona kötelessége cím alatt a Javaslat - anélkül, hogy erre kifejezetten utalna - lényegében kiegészíti a Hvt. 22. és 34. §-ának a rendelkezéseit. Előírja, hogy az említett §-okban meghatározott veszélyes feladatok végrehajtására kapott elöljárói parancsot mely esetben kell az önfeláldozásig terjedő bátorsággal, illetőleg mely esetben kell az élet vagy testi épség közvetlen vagy súlyos veszélyeztetésével is végrehajtani. A már hivatkozott Egyezmény 2. cikke biztosítja az élethez való jogot, mely az ott felsorolt esetekben, mint pl. más személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében vagy zavargás, felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén korlátozható, ha az élettől való megfosztás "a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered". Ugyanakkor nem korlátozható az élethez való jog elemi csapás, ipari katasztrófa, stb. eseteiben. A Javaslat 212.§ (1) bekezdésében megfogalmazott különbségtétel ezzel indokolható. Mivel államunk az Egyezmény elfogadásával arra is kötelezettséget vállalt, hogy adott esetben megvédi polgárait, ezért a honvédség hivatásos állományú tagjaitól ez a Javaslat által is megkövetelt kötelezettség. Ezen keresztül pedig még élete súlyos veszélyeztetése árán is megvédi az emberi jogokat.
A hivatásos állomány tagjának - a III. fejezet szerinti alapvető jogai korlátozásáról szóló rendelkezéseken túl - a hivatásos katonával szemben a 213-218. §-ok további korlátozásokat írnak elő. E korlátozások a szolgálat, a fegyelem és a rend, valamint a katonai szervezetek rendeltetésszerű működésének zavartalansága érdekében a hivatásos katona személyes szabadságának, szabad mozgásának és tartózkodási helye szabad megválasztásának, a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásának, valamint a magántitok védelméhez fűződő jogának kérdéseit érintik. Az előzőek sorrendjében pl. a katona: igazoltatható és szolgálati igazolványával köteles magát igazolni; előállítható előírt feltételek esetén és 6 órát meg nem haladóan ideiglenes őrizet alatt tartható; köteles a helyőrségben lakni, lakás biztosítása esetén a helyőrségen kívül csak engedéllyel lakhat; meghatározott esetekben magániratait és levelezését átvizsgálhatják. A Javaslat 220-226. §-a a szolgálati viszony létesítésének az általánostól eltérő szabályait állapítja meg elsősorban a szerződéses állomány tagjaira vonatkozóan. Ezek szerint szerződéses szolgálati viszony létesíthető tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltésére. A szerződéses szolgálati viszony elválasztó vonala a hivatásos szolgálati viszonytól munkajogi értelemben nem a "szerződés" és "kinevezés" közötti, hanem a határozott és a határozatlan időtartam közti különbség. A Javaslat hagyományőrző és praktikus okokból a határozott és határozatlan idejű hivatásos szolgálati viszony helyett a szerződéses és a hivatásos szolgálati viszony fogalmát teszi magáévá. Szerződéses szolgálati viszony tisztesi beosztás esetén 2-15, magasabb rendfokozatú beosztások esetén 5-20 év időtartamra létesíthető a 30. életévét be nem töltött személlyel. A szolgálat felső korhatára tisztesi beosztás esetén a 40., ennél magasabb rendfokozatú beosztás esetén a 45. életév betöltése. A szerződéses állományba felvett katonával 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. Ha rendfokozattal nem rendelkezik, a felvétellel egyidejűleg legalább őrvezetővé elő kell léptetni.
A 228. § (1) bekezdése kiegészíti a 42. §-t a hivatásos katonákra vonatkozó további szolgálatteljesítési helyek meghatározásával. E szerint szolgálatot teljesíthetnek a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a bíróságokon valamint a megyékben működő védelmi bizottságoknál. A § (3) bekezdése a honvédség állományából a Honvédelmi Minisztériumba szolgálatteljesítésre vezényeltekkel kapcsolatos speciális szabályokkal egészíti ki a 43. § általános szabályait.
A Javaslat rendelkezik a szerződéses szolgálati viszony megszűnésének az általánostól eltérő eseteiről és a megszűnéshez fűződő elhelyezkedési segélyről. Az elhelyezkedési segély, célját és mértékét illetően hasonlít a hivatásos állomány tagjai végkielégítéséhez. Eltérés abban van, hogy a szolgálati viszony határozott időtartama ellenére, másfelől nemcsak felmentés, hanem a szolgálati viszony más okból történt megszüntetése esetén is jár. Ennek legfőbb indoka az, hogy 15-20 éves szolgálat után 40-45 éves korban hozzá kell segíteni a honvédségből kiválókat a polgári életbe való beilleszkedéshez. Ők ugyanis szolgálati nyugdíjra nem jogosultak. A Javaslat tételesen meghatározza azokat az okokat is, amelyek miatt elhelyezkedési segély nem fizethető ki.
A 233-236. §-ok a hivatásos katonák előmenetelével kapcsolatos további rendelkezéseket tartalmazzák. E szabályok megalkotásának célja az, hogy törvényi szinten, garanciális jelleggel alapját képezzék egy előre látható és kiszámítható hivatásos pályaíven való végighaladásnak, előmenetelnek. A hivatásos pályán való előmenetel rendszerének fontos eleme a katonai szervezeteknél létrejövő előmeneteli bizottságok működése. Az előmeneteli bizottság a hivatásos állomány tagjai által választott testület, amely a maga által kialakított működési rend szerint hivatott az állományilletékes parancsnokot javaslataival támogatni, egyúttal a hivatásos állomány egészséges fejlődését elősegíteni, az arra érdemesek előrejutását szorgalmazni. Az előmeneteli bizottságban az érdekképviseleti szerv is képviselethez juthat. Az előmeneteli bizottság legfőbb feladata a katonai szervezet hivatásos állományú tagjának beosztásban és rendfokozatban történő törvényes és tervszerű előrejutásában és az azzal együttjáró anyagi járandóságai biztosításában való konstruktív közreműködés.
A 234.§ a beosztásban történő előmenetelről szóló általános rendelkezéseket az alegységparancsnokokkal szemben támasztott követelményekkel egészíti ki. Ennek az a célja, hogy 10 év alegység-parancsnoki beosztás után a hivatásos tiszt tovább lehetőleg ne töltsön be ilyen beosztást. A rendfokozatban történő előmenetelhez meghatározza a Javaslat az egyes parancsnoki beosztásokhoz rendszeresítendő rendfokozatokat. Ez képezi az alapját és ez ad lehetőséget a várakozási idő eltelte után soron, illetve a soron kívül történő előléptetésnek.
A hivatásos katonának a hatályos szabályok szerint az alapszabadságon kívül a szolgálati idő függvényében jár pótszabadság. A Javaslat átveszi szabályai közé az ilyen jogcímen járó pótszabadságot, ugyanakkor a Ktv.-vel összhangban a parancsnokok részére vagylagosan lehetővé teszi az un. vezetői pótszabadságot. A 237.§ a 90.§ (3) bekezdésében foglaltakat konkretizálja. A katonai szolgálat sajátosságaiból fakadó fokozott igénybevétel, veszélyes szolgálatteljesítés, kedvezőtlen körülmények elviselése, stb. miatti anyagi ellentételezés az illetményben nem juttatható kifejezésre. Ezért e sajátosságokra tekintettel a Javaslat taxatíve meghatározott tevékenységekhez, többletteljesítéshez illetménypótlékot rendel. Az illetménypótlék - jellegétől függően - az illetményalap %-ában lehet eseti, óránkénti, napi és havi. Ugyancsak a katonai szolgálat sajátosságából fakadó igény a hivatásos állomány részére a szolgálatteljesítés helyőrségében lakhatási lehetőség biztosítása, melynek lehetséges formáit a 115. § tételesen meghatározza. A 240. § ehhez fűz további szabályokat a honvédség valamennyi állománycsoportját érintően. Meghatározza pl., hogy lakhatási támogatásra 10 év szerződéses szolgálatot vállaló, már 5 évet leszolgált szerződéses katona is jogosulttá válhat. A honvédség nyugállományú tagja - ha a szolgálati érdek nem zárja ki - cserelakásra jogosult, továbbá értékesítés alá eső bérlakását megvásárolhatja. E jogok a nyugállomány tagja halála esetén a vele közös háztartásban élt házastársát, és külön jogszabály szerint az élettársát is megilletik. A bérlegi jog folytatása megilleti az egyenesági rokonokat is. A 242-244. § lényegében a fegyelmi felelősségről szóló XII. fejezetet egészíti ki. Konkretizálja a honvédség vonatkozásában a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnokokat, továbbá meghatározza a fenyítés kihirdetésének rendjét és annak nyilvántartását. Megállapítja, hogy a más szervnek átadott hivatásos szolgálatot teljesítő továbbra is a katonai fegyelmi és büntetőeljárás hatálya alatt áll. Utal a katonai bíróval szembeni fegyelmi felelősségre vonás eltérő voltára.
A Javaslat végül a honvédség vonatkozásában rendelkezik a már említett közbenső katonai parancsnokságok összesített személyügyi nyilvántartásáról, az annak vezetéséhez szükséges adatszolgáltatásról, továbbá a HM-ben szolgálatot teljesítők alapnyilvántartásáról. Lehetővé teszi, hogy az előmeneteli bizottság elnöke is betekinthessen az adott katonai szervezet alapnyilvántartásába konkrét személyeket érintően.
XX. fejezet
A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára vonatkozó szabályok
Közös szabályok
A 247-256. §-hoz
A rendvédelmi szervek közül a határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, valamint a hivatásos állami- és önkormányzati tűzoltóság irányítását illetve felügyeletét a belügyminiszter látja el, költségvetésük a Belügyminisztérium fejezetében jelenik meg. Az eltérő feladatú és szervezetű rendvédelmi szervek közös felügyelete és irányítása szükségessé teszi, hogy e szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyában néhány tekintetben közös szabályok érvényesüljenek. Ennek az igénynek tesz eleget a Javaslat e cím alatt. A Javaslat - kapcsolódva a 36. § (2) bekezdéséhez - néhány hatásköri szabályt jelenít meg. Így meghatározza az állományilletékes parancsnokok körét azzal, hogy a törvény keretei között a különböző szintű vezetők egyes munkáltatói jogkörét - a szervek és az irányítási szintek közötti megfelelő összhang megteremtése érdekében - a belügyminiszter jogosult megállapítani. A Javaslat átvette a Rendőrségről szóló törvénnyel már elfogadott és alkalmazott berendelés intézményét. Lehetőséget biztosít a belügyminiszter részére, hogy a hivatásos állomány tagját - hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálatteljesítés céljából a Belügyminisztériumba berendelje. A magasan kvalifikált hivatásos tisztek közreműködése nélkülözhetetlen mind a miniszteri irányítás, mind a szolgálati ágak tevékenységéhez kapcsolódó egyéb minisztériumi feladatok ellátása területén. A berendeléssel biztosítható - a más szervnél történő szolgálatteljesítés egyéb formáitól eltérően -, hogy az illetékes miniszter saját belátása szerint a minisztériumba szolgálattételre rendelje és felügyeleti, irányítási tevékenységébe vonja a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját. E tevékenység feltétele, hogy a berendelt - a hivatásos szolgálati viszony megtartása mellett - személyi és tárgyi függőségben ne legyen azzal a fegyveres szervvel, amelynek állományába tartozik. A fejezet hatálya alá tartozó szervek esetében nem indokolt fenntartani a katonai életviszonyokhoz igazodó vezénylési és áthelyezési szabályokat minden vonatkozásban. Ezért a 252. § az érintett hivatásos állomány tagja hozzájárulása nélküli szolgálati hely változást az általános részhez képest korlátozza.
A 253. § a belügyminiszterre bízza az érintett fegyveres szerveknél rendszeresített beosztások és a hozzá kapcsolódó elemek (illetmény besorolás, rendfokozat, képesítési követelmény) meghatározását. Ezek törvénybe építése az érintett állomány számára garanciális okból nem indokolt, mivel az Általános Rész az alapvető feltételeket meghatározza. Ugyanakkor célszerűtlen is lenne a törvényi szabályozás a beosztások nagy száma és a szervezeti változtatások lehetősége miatt. Az egyes szakmai törvények hiánya is e megoldás alkalmazását indokolja.
Az Általános Résztől eltérő szabályként rendelkezik a Javaslat a próbaidő legrövidebb tartalmáról, s a tiszthelyettesi állomány esetében is minősítést ír elő szolgálati jellemzés helyett.
A közös rendelkezések keretében szabályozza a vezetői pótszabadságra jogosultak körét és annak mértékét, továbbá meghatározza az érintett fegyveres szerveknél fizethető, az illetményben ki nem fejezhető pótlékok jogcímeit és mértékét.
A határőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 257-259. §-hoz
E §-ok a határőrség hivatásos állományú tagjaira állapítanak meg eltérő szabályokat. Alapvetően abból kiindulva, hogy a határőrség sajátos jogállású fegyveres erő, ezért indokolt az Általános Részben meghatározott és a közös szabályokon túl a honvédség állományára vonatkozó néhány rendelkezés alkalmazását lehetővé tenni, mivel azok lényegében azonos viszonyokra vonatkoznak.
Ilyen többek között a sajátos katonai feladatokra tekintettel a szerződéses szolgálati viszony létesítésének lehetősége.
A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 260-266. §-hoz
A rendőrség hivatásos állományára vonatkozóan a Javaslat mindenekelőtt a hivatásos állományba vétel szigorúbb feltételeit állapítja meg, lehetővé téve a kifogástalan életvitel és a jó hírnév előzetes megvizsgálását, beleértve a korábbi büntetésekre vonatkozó adatokat is. A Javaslat a belügyminiszter engedélyéhez köti, de nem korlátozza a többes állampolgárságú magyar állampolgárok hivatásos rendőri állományba vételét. A Rendőrségről szóló törvény elfogadásával alapvető követelménnyé vált, hogy a rendőri hatósági tevékenységben csak rendőri szakképzettséggel rendelkező vehessen részt, ezért a Javaslat a szolgálati viszony létesítésének, illetve fenntartásának feltételéül szabja annak határidőn belüli megszerzését és kizárja az önálló intézkedésre jogosultságból az azzal nem rendelkezőket. A szakképzettséggel nem rendelkezőkkel szemben pedig hosszabb próbaidőt ír elő.
A Rendőrségről szóló törvény fontos feladatként határozza meg, a bűnözés elleni harc pedig szükségessé teszi, hogy az adott feladatot ellátó szervek tagjai - a rendőrséghez tartozás leplezésével - fedő vállalkozásban vegyenek részt, vagy a bűnözésre vonatkozó információk megszerzése érdekében más foglalkoztatási jogviszonyt létesítsenek illetve egyéb kereső tevékenységet folytathassanak. Az ilyen szolgálati feladatot teljesítő rendőrnek - konspirációs okokból - megfelelő egzisztenciális és társadalombiztosítási hátteret kell biztosítani. A Javaslat ezt úgy oldja meg, hogy e rendőrök szolgálati viszonya - a tevékenységüktől függetlenül - fennmarad. A szolgálati viszonyból eredő jogosultságaik biztosításáról és kötelezettségeik érvényesítéséről a belügyminiszter gondoskodik, és erről az érintett (elsősorban adó- és társadalombiztosítási) szervekkel megállapodásokat is köthet.
A polgári védelem hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 267-268. §-hoz
A Javaslat e §-ai a polgári védelem tekintetében bővíti a más szervnél teljesíthető szolgálat körét. A polgári védelem hivatásos állományú tagjai a szerv sajátosságának megfelelően az önkormányzatoknál és a védelmi bizottságokban is teljesíthetnek szolgálatot. Lehetővé teszi emellett meghatározott beosztásokban a szerződéses szolgálati viszony létesítését. Feltételei és szabályai megegyeznek a határőrség szerződéses állományára vonatkozó szabályokkal.
Az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 269-277. §-hoz
A Javaslat e §-okban állapítja meg azokat az eltérő szabályokat, amelyeket az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományára kell alkalmazni.
Az eltéréseket alapvetően meghatározza, hogy az önkormányzati tűzoltóságok egymás mellé rendelt szervekként működnek és nincsenek hierarchikus viszonyban az országos és a megyei parancsnoksággal. A miniszter felügyeleti jogkörének terjedelme is eltér a többi szervhez képest. A Javaslat a munkáltatói jogkörök meghatározása mellett szabályozza az országos és a megyei parancsnok feladatait, amelyek alapvetően véleményezési és kezdeményezési jogosultságokból állnak. Az országos parancsnokra hárul néhány tipikusan a szolgálati viszonyból eredő munkáltatói intézkedés (pl. előléptetés).
Sajátos szervezeti struktúra mellett is biztosítani kell a tűzoltói jogállás folyamatosságát, a szervek közötti hátrányos következmények nélküli átjárhatóságot. A Javaslat a határőrségtől és a polgári védelemtől eltérő indokkal és tartalommal biztosítani kívánja a helyettesítési célú szerződéses hivatásos viszony létesítését az önkormányzati tűzoltóságoknál.
A Javaslat illetményrendszere az önkormányzati tűzoltóságra is irányadó, azonban a 274. § lehetővé teszi - a köztisztviselőkhöz hasonlóan - , hogy az önkormányzat a tűzoltók javára ettől eltérjen.
XXI. fejezet
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 278-301. §-hoz
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai feladataikat nagyrészt minősített és védett információk felhasználásával látják el, ezért fontos és bizalmas munkakört betöltő személyeknek minősülnek. Ennek megfelelően a hivatásos állomány tagjai - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak szerint - biztonsági ellenőrzés alá vonhatók.
A feladatok fokozott biztonsági követelményei indokolják, hogy a hivatásos állomány tagjának a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát az elöljáró - szolgálati érdekből - korlátozhatja.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének iránya, működésének zárt és védett rendje indokolja, hogy az érdekképviselet és érdekvédelem területén speciális szabályok érvényesüljenek.
A hivatásos állomány tagjai által alapított érdekvédelmi szervezetet valamennyi olyan jogosítvány megilleti, ami a hatékony érdekérvényesítéshez szükséges (egyetértés, véleményezés, kifogás benyújtása). Korlátok a nemzetközi szövetséghez történő csatlakozás és a külső hatóság előtti képviselet tekintetében érvényesülnek.
A szolgálati viszony létesítésének további feltételeit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a fokozott titokvédelmi (biztonsági) követelmények teszik indokolttá.
A nemzetbiztonsági feladatok jellege megköveteli, hogy meghatározott -stratégiai fontosságú - helyeken a szolgálatok hivatásos állományú tagjai a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével létesítsenek munka- (köztisztviselői-, közalkalmazotti-) jogviszonyt. A létesítés feltételeit a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény határozza meg, a Javaslat a szükséges jogszabályi hátteret biztosítja a jogintézményhez.
A rendelkezési állomány az az állománykategória, ahol a hivatásos állomány tagjai szolgálati feladatokat ugyan nem látnak el, de speciális képzettségük és képesítésük alapján szolgálati viszonyuk fenntartása továbbra is indokolt; így megváltozott körülmények, új kormányzati igények esetén - külön törvényben meghatározott feladatok ellátására - nemzetbiztonsági tevékenységre (más állománykategóriába vétellel) újra felkérhetők. Ezt a mobil állománykategóriát a szolgálati feladatok sokszínűsége, gyors reagálást követelő jellege indokolja. A rendelkezési állományban lévők a szolgálatoktól illetményben, bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek.
A külföldi szolgálatra való vezénylés eltérő szabályait a szolgálatok speciális irányítási rendje és a szolgálatok alapfeladatához kötődő önálló vezetői (főigazgatói) jogkör indokolja.
A törvényjavaslat a fokozott biztonsági követelményekre tekintettel - a szolgálati viszony létesítésének speciális szabályaival összhangban - határozza meg a szolgálati viszony megszűnésének további esetét. A Javaslat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvénnyel összhangban megerősíti a hivatásos állomány titoktartási kötelezettségét. A szolgálati feladatok jellegéből adódó belső biztonsági követelmények indokolják, hogy az érdekvédelmi szervezet a minősítési eljárásban nem vehet részt, a megállapításokra észrevételt nem tehet.
Az Általános Rész szabályaival összhangban határozza meg a Javaslat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek járó parancsnoki pótszabadság mértékét.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál lévő speciális helyzet indokolja a miniszteri felhatalmazást a besorolási osztályok, beosztási kategóriák és fizetési fokozatok megállapításához.
A miniszter által meghatározott beosztásokban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjai részére - beosztási illetményük 25 %-áig terjedő - pótlék állapítható meg, amit a magasan kvalifikált munka és az átlagon felüli (biztonsági) kötelezettségek teljesítése tesz indokolttá. A fegyelmi, kártérítési és panasz eljárásra vonatkozó képviseleti szabályokat a szolgálatok belső biztonsági követelményei indokolják. A 300. § szerinti szabályt az indokolja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, mint önálló országos hatáskörű államigazgatási szervek, csak központi személyügyi nyilvántartást vezetnek.
XXII. fejezet
A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 302-307. §-hoz
A büntetés-végrehajtási szervezet feladataira figyelemmel a szolgálati viszony létesítésének a feltételeit a sorkatonai szolgálat letöltésével indokolt bővíteni. A fogvatartottak őrzése, felügyelete, szállítása és előállítása során törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására is sor kerülhet, amihez a sorkatonai szolgálat alatt megszerzett ismeretek szükségesek. Amennyiben a jelentkező a sorköteles életkort már betöltötte, e feltételtől el lehet tekinteni, az ismeretek megszerzéséről pedig a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik.
A szabadságvesztés végrehajtásának a célja érdekében az elítéltek kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezeteknél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú személyek a gazdálkodási feladataikon túl biztonsági, őrzési feladatokat is ellátnak, ezért e szervezetek a 42. § (2) bekezdése szerint rendvédelmi célú tevékenységet folytató gazdálkodó szervnek minősülnek.
A büntetés-végrehajtási szervezet a rendvédelmi felsőoktatási intézményben végzett hallgatók megfelelő szolgálatba helyezését biztosítani tudja, ezért a Javaslat a 44. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti rendelkezési állományba való helyezés lehetőségét kizárja.
A biztonsági területen, továbbá az elítéltek elhelyezésére szolgáló körletben szolgálatot teljesítők az esetleges túlszolgálatuk ellentételezésére a 88. § (1) bekezdése szerint díjazásban részesülnek, ezért részükre külön helyettesítési díj nem állapítható meg.
A Javaslat a 72. § (1)-(2) bekezdéseihez kapcsolódva meghatározza a sajátos büntetés-végrehajtási ismereteket nyújtó szakképesítés megszerzésének kötelezettségét. A követelmények a rendfokozati állománycsoportok szerint differenciáltak, a szakmai képzés rendjét az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg.
Az osztályvezető-helyettesi és az annál magasabb vagy azokkal azonos szintű vezető beosztásban lévő hivatásos állomány tagjait a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg. Ennek indoka, hogy az esetenkénti többletszolgálatért őket sem szabadidő, sem díjazás nem illeti meg.
A külön törvényben meghatározott különleges biztonságú körleten szolgálatot teljesítő személyek az átlagost meghaladó idegi és fizikai leterhelésnek vannak kitéve, ezért a Javaslat részükre az általános szabályokban írtakhoz képest további 5 nap pótszabadságot határoz meg (306. §).
Az illetményrendszer néhány beosztás tekintetében nem fejezi ki a sajátos szaktudás, a nehezebb munkakörülmények és a fokozott igénybevétel anyagi elismerését. A Javaslat az ilyen beosztásokat ellátók részére az illetményalap százalékában meghatározott pótlékra való jogosultságot állapít meg.
XXIII. fejezet
A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok
A 308-326. §-hoz
A vám- és pénzügyőrség felsőfokú, hatósági jogkörrel rendelkező és ilyennel nem rendelkező középfokú, valamint a végrehajtó tevékenységet ellátó alsó fokú szervekre tagozódik. A Javaslatban meghatározott munkáltatói jogkört az országos parancsnok, az állományilletékes parancsnok, a középfokú szerv parancsnoka, a szolgálati elöljáró és alsó fokú szerv parancsnoka gyakorolja. A vám- és pénzügyőrség oktatási és képzési rendszere nem alkalmas a sorkatonai szolgálat kiváltására. Ezért indokolt általános felvételi követelményként a sorkatonai szolgálat előírása. A középiskolai végzettség alól az őrszolgálatot teljesítőket indokolt felmenteni, és számukra speciális követelményeket előírni (alacsonyabb szinten). A vám- és pénzügyőrség nem rendelkezik a katonai vagy a rendőrségi tanintézetekkel azonos oktatási intézményekkel, ezért a szakmai képzettség elsajátítása csak a hivatásos állományba vétel után lehetséges. Ez alól kivétel a Rendőrtiszti Főiskolán folyó vámszaki képzés. A fentiek indokolják egyes szaktanfolyamok elvégzésének kötelező előírását és az általánostól eltérő szabályozást.
A Javaslat 39. § (2) bekezdése az eltérő képzési rend miatt csak a Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási tanszéken végzett hallgatóra vonatkozhat. A vezénylési idő eltérő szabályozását a vám- és pénzügyőrségi szakfeladatok nem egyenlő arányú, mennyiségű és időtartamú igénye alapozza meg. Egyes határszakaszok tartósan kerülhetnek speciális helyzetbe, ami hosszabb idejű vezényléseket is indokol (pl. ENSZ embargó, külföldiek tömeges átutazása, stb.).
Az oktatási és képzési rendszer eltérő volta miatt rendelkezni kell a szakmai tanfolyamok költségeinek megtérítéséről. Ezt indokolt egy meghatározott időtartamhoz kötni. A vámszaki ismeretek a szabad pályán jól hasznosíthatók, erre tekintettel a 10 éves határidőnek állománymegtartó szerepe is van.
A vám- és pénzügyőrség szakterülete a gazdaság különböző ágazataihoz kapcsolódik. Ennek során előfordulhat, hogy a hivatásos állomány tagjának hozzátartozóját kellene eljárása során ellenőrizni. Ezt a javaslat kizárja. Ugyanakkor a hivatásos állomány tagja nem lehet érdekelt pl. vámudvar, szeszfőzde, más jövedéki üzem fenntartásában, vezetésében, működésében. A vám- és pénzügyőrség önálló egészségügyi szervezettel rendelkezik. Ez alkalmas és jogosult a hivatásos állomány tagjai egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára és minősítésére. A 320. § a vám- és pénzügyőrségnél meghatározza a folyamatos szolgálat fogalmát. A szolgálatteljesítési idő meghatározását indokolja a rendszeres vezénylés, amikor a függő helyzetek fenntartása (éves keret, éves elszámolás) nem indokolt.
A vám- és pénzügyőrségnél a Nemzetközi Vámnapot kell munkaszüneti napnak tekinteni.
A túlszolgálat elrendelését a vámhivatal parancsnoka hatáskörébe célszerű utalni, mert enélkül nem tud hatékonyan szolgálatot szervezni. Hasonló a helyzet a szabadság engedélyezésénél.
Az illetménypótlékoknak a Javaslat szerinti szabályozását az illetményben ki nem fejezhető - a szolgálat sajátosságaiból fakadó - körülmények ellentételezése indokolja.
A 324. § az olyan tanfolyamok elvégzése után biztosít előresorolási lehetőséget, amelyek elvégzése nem kötelező jellegű. Méltánytalan lenne, ha a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők azonos fizetési fokozatba kerülnének az ilyen végzettségűekkel.
A kártérítés összegének megállapítását, mérséklését és mellőzését a 325. §-ban meghatározott értékhatár fölött az országos parancsnoksághoz utalja a Javaslat.
HARMADIK RÉSZ
VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXIV. fejezet
Vegyes rendelkezések
A 327-332. §-hoz
A Javaslatnak e §-ai a fegyveres szervek sajátosságaira tekintettel részletesen szabályozzák a hivatásos, a továbbszolgáló és a szerződéses szolgálati viszonyban töltött, illetve a beszámított (beszámítható) szolgálati idők különböző jogcímekhez történő figyelembevételének a módját. E szabályok fontos garanciális tartalommal bírnak a törvény hatálybalépése előtt tényleges szolgálati viszonyban megszerzett és a hatályos jogszabályok szerint abba beszámított szolgálati időnek a törvény hatálybalépését követően történő figyelembevétele szempontjából. A 327. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat a jogcímeket, amelyek esetén továbbra is a "halmozott szolgálati időt" kell szolgálati viszonyban töltött időnek számítani. A Ktv. és a Kjt. szabályaival megegyezően ugyanakkor arról is rendelkezik a 327. § (2) bekezdése és a 329. § (1)-(2) bekezdése, hogy a törvény hatálybalépése után keletkező szolgálati viszonyban eltöltött időbe a ténylegesen leszolgált időn kívül szolgálati idő beszámításnak - a társadalombiztosítási szabályok szerint - csak a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke megállapítása esetén van helye. A ténylegesen leszolgált időn - a társadalombiztosítási szabályokkal megegyezően - természetesen a hadkötelezettség alapján, a fegyveres szervek oktatási intézményeiben hallgatóként és e szerveknél továbbszolgáló, szerződéses és hivatásos szolgálatban eltöltött időt kell érteni. Az egyéb jogcímekhez csak a ténylegesen hivatásos, szerződéses szolgálati viszonyban töltött időt lehet alapul venni.
A Javaslatnak indokoltan rendelkeznie kell arról is, hogy a szolgálati viszony megszűnése esetén az abban eltöltött időt más munka végzésére irányuló jogviszony létesítésénél miként kell figyelembe venni (328. §). A fegyveres szerveknél speciális beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati viszonyban töltött idejének - a szolgálat veszélyességére, a fokozott igénybevételre, stb. tekintettel - a Javaslat nyugdíj szempontjából megfelelő szorzószámok alkalmazásával, kedvezményes számítására nyújt lehetőséget. Ennek megfelelően három csoportra osztja az ilyen beosztást betöltőket és ezeknek megfelelően 2-szeres, 1,5-szeres és 1,2-szeres szorzószámokat határoz meg.
Végül meghatározza a Javaslat a szolgálati idő számításának és kedvezményes számításának tilalmát és annak okait.
XXV. fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
A 333. §-hoz
Rendeltetésénél fogva e fejezet csak egy §-t tartalmaz. Ennek (1) bekezdése a törvény hatálybalépésének időpontját és a hatályukat vesztő, kapcsolódó jogszabályokat, jogszabályhelyeket határozza meg. A hatályukat vesztő jogszabályok között első helyen szerepel a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító törvény és törvényerejű rendeletek. Mivel a Hvt. és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény egyaránt tartalmaz a szolgálati viszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket, s azoknak nem ott, hanem a Javaslatban van a helyük, azokat indokolt hatályon kívül helyezni.
A § (2)-(5) bekezdése a Javaslattal összefüggő más törvényekben található rendelkezések módosítására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A módosítások is érintik a Hvt. több rendelkezését, ezen felül a katonai bírák szolgálati viszonyával kapcsolatban a bírósági szervezetről, a katonák által elkövetett szabálysértések fegyelmi eljárás keretében történő elbírálásával kapcsolatban a szabálysértésről szóló törvényt, továbbá a katonai büntetőjog hatálya alá tartozókkal kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvet.
XXVI. fejezet
Átmeneti rendelkezések
A 334-342. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések 1999-ig tartalmaznak szabályokat, amelyek között több fontos, garanciális jellegű is található.
Mivel a fegyveres szerveknél már évek óta működnek érdekvédelmi szervezetek, indokolt, hogy a Javaslat ezek működésével kapcsolatban is e szabályok alkalmazását írja elő.
Előfordulhat, hogy a továbbszolgálói szolgálati viszony megszüntetése következtében a törvény hatálybalépéséig továbbszolgálatot teljesítők egy része nem vállalja a szerződésessé átminősített szolgálatot. Erre tekintettel indokolt részükre lehetővé tenni, hogy a hatályos szabályok szerint szüntessék meg a szolgálati viszonyukat, ha az rájuk nézve kedvezőbb. A Javaslat meghatározza, hogy a törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésével és módosításával kapcsolatban folyamatba tett ügyekben, továbbá az új fenyítési nemek alkalmazása, valamint a végrehajtás tekintetében e törvény, a szolgálati viszony megszüntetésével, a fegyelmi és kártérítéssel kapcsolatban folyamatban lévő ügyekben, továbbá a tanulmányi szerződésből eredő kedvezmények tekintetében a korábbi szabályokat kell alkalmazni. Ez utóbbiaknak garanciális oka van, mivel az e viszonyokra vonatkozó szabályok megváltoztak és az érintettek nem hozhatók kedvezőtlenebb helyzetbe. Lényeges garanciális szabályt tartalmaz a 337. §, mely kimondja, hogy a Javaslat szerinti iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány 45. életévét betöltött tagjaira. A szolgálat felső korhatárát figyelembe véve, nem követelhető meg és nem is várható el az e szabály alá esőktől a magasabb szintű iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése. Ugyanakkor arról is rendelkezik a Javaslat, hogy a 45 évesnél fiatalabbak kötelesek e követelményeknek eleget tenni, s annak bekövetkezéséig az eredeti beosztásukat az addig elért rendfokozatukkal betölthetik. Lényegében kimondatlanul is ilyen eséllyel rendelkeznek a szolgálati viszonyuk megszüntetéséig a 45. életévüket betöltöttek is. További garanciális szabályokat tartalmaznak a 339-340. §-ok is. Az egyik lényeges szabály, hogy a Javaslat szerinti illetményrendszerre legkésőbb 1999. január 1-ig át kell térni. Ez az időközi illetményemelések révén természetesen fokozatos áttérést jelent. A másik, hogy a hivatásos állomány tagjának illetménye az új illetményrendszer bevezetésével nem csökkenhet, illetve más törvényben meghatározottak kivételével a Javaslat szerinti illetménynél magasabb nem lehet.
Talán a legfontosabb szabály e tekintetben a 342. §, amely kimondja, hogy a törvény hatálybalépése évének december 31. napjáig nyugdíjjogosultságot szerzett hivatásos állomány tagjának e jogát a törvény nem érinti. A hatálybalépéstől számított 5 éven belül választhat a hatályos vagy a Javaslatban meghatározott szabályok szerinti nyugállományba helyezés között.
XXVII. fejezet
Felhatalmazások
A 343. §-hoz
A Javaslat hatálya alá tartozó nyolc fegyveres szerv hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyában fellelhető számos eltérés nélkülözhetetlenné teszi, hogy a részletes szabályokat a Kormány és az illetékes miniszterek állapítsák meg végrehajtási rendeletekben, egyes személyügyi igazgatási kérdéseket pedig utasításokban.
Ezért a Javaslat három jelentősebb olyan szabályozási tárgyat utal a Kormány szabályozási körébe, amelyek egyfelől érintik vagy érinthetik minden fegyveres szervet, másfelől súlyuknál fogva alacsonyabb szinten nem szabályozhatók pl. a § (1) bekezdésének c) pontja. Az egyes fegyveres szerveket vagy az egységes irányítás alatt álló fegyveres szervek csoportját érintő részletes szabályozást az illetékes miniszter hatáskörébe utalja a Javaslat.
Mivel a Javaslat a hivatásos állomány tagjainak nemcsak a szolgálati viszonyára, hanem a társadalombiztosítására vonatkozó szabályokat is magába foglalja, meglehetősen széles skálán mozgó és sokirányú szabályozási kérdéskörökben kell a minisztereknek további szabályokat alkotniuk.
A szoros értelemben vett szolgálati viszonyt érintő kérdéseken túl pl. részletesen szabályozni kell az egyenruha és a rendfokozat viselésének, az egészségügyi szolgáltatás, az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság elbírálásának, minősítésének és következményeinek rendjét.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.