adozona.hu
BH 2001.8.400
BH 2001.8.400
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben foglaltakat nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy a szolgálatból való felfüggesztés szempontjából a hivatásos állomány tagja ellen indított büntetőeljárásnak minősül minden olyan nyomozás, amelynek során valamilyen adat az állomány tagjának bűncselekmény-elkövetésére utal, de a nyomozó hatóság az állomány tagját nem nyilvánította gyanúsítottá. A törvény rendelkezése szerint a felfüggesztés feltétele a hivatáso
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest az I. rendű alperes 1997. augusztus 4. napjával az 1996. évi XLIII. tv (Hszt.) 149. §-a (2) bekezdésének második fordulata alapján a katonai ügyész kezdeményezésére a szolgálati beosztásából felfüggesztette, és távolléti díját 50%-kal csökkentette, mivel a szolgálattól való távol tartása indokolt.
A felperes a határozat ellen panasszal élt, amit a II. rendű alperes parancsnoka elutasított.
A felperes a szolgálati beosztásába való visszahelyezése és a visszatartott távolléti díjá...
BH 2001.8.400 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben foglaltakat nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy a szolgálatból való felfüggesztés szempontjából a hivatásos állomány tagja ellen indított büntetőeljárásnak minősül minden olyan nyomozás, amelynek során valamilyen adat az állomány tagjának bűncselekmény-elkövetésére utal, de a nyomozó hatóság az állomány tagját nem nyilvánította gyanúsítottá. A törvény rendelkezése szerint a felfüggesztés feltétele a hivatásos állomány tagja ellen indított büntetőeljárás [1996. évi XLIII. tv (Hszt.) 149. § (1) bek.].
A felperest az I. rendű alperes 1997. augusztus 4. napjával az 1996. évi XLIII. tv (Hszt.) 149. §-a (2) bekezdésének második fordulata alapján a katonai ügyész kezdeményezésére a szolgálati beosztásából felfüggesztette, és távolléti díját 50%-kal csökkentette, mivel a szolgálattól való távol tartása indokolt.A felperes a határozat ellen panasszal élt, amit a II. rendű alperes parancsnoka elutasított.
A felperes a szolgálati beosztásába való visszahelyezése és a visszatartott távolléti díjának megfizetése iránt keresetet indított. Időközben az I. rendű alperes a felfüggesztést megszüntette, azonban a visszatartott távolléti díj kifizetését a felperesnek az ellene indított büntetőeljárásban történő felmentésétől tette függővé.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert a felfüggesztést jogszerűnek találta. A felperes ellen olyan cselekmények miatt indult büntetőeljárás, amelyek egyike nem függött össze a szolgálati viszonyával. Az a körülmény, hogy a felperest a szolgálatból történt felfüggesztést követően hallgatták meg gyanúsítottként, az intézkedés jogszerűségét nem érinti, mert a büntetőeljárás már korábban megindult ismeretlen tettes ellen.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - lényegében annak indokai alapján - helybenhagyta. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és azalperesnek a kereset szerint történő marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Hszt. 149. §-ában foglaltak megsértését panaszolta, mert az I. rendű alperes sérelmes intézkedése után hallgatták ki gyanúsítottként, addig nem folyt ellene büntetőeljárás. A katonai ügyész olyan cselekmények elkövetésével gyanúsította, amelyek a szolgálati viszonyával összefüggnek, és a felfüggesztését is ilyen bűncselekmény elkövetése miatt kezdeményezte. Panaszolta, hogy a távolléti díjának visszatartott részét a felfüggesztés megszüntetésekor nem fizették ki.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Hszt. 149. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásból - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthető. A (2) bekezdés szerint felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távol tartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.
A sérelmes intézkedést az I. rendű alperes hozta, ezért annak jogszerűségéért neki kell helytállni annak ellenére, hogy a rá vonatkozó belső szabályzat szerint az ügyészi kezdeményezés teljesítését nem tagadhatta meg. A felfüggesztéssel kapcsolatban ezért a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes intézkedésekor fennálltak-e a Hszt. 149. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek. A feltételek fennállásával kapcsolatban az eljárt bíróságok téves következtetésre jutottak. A felperes ellen egyrészt a felfüggesztését követően indult meg a büntetőeljárás, másrészt olyan bűncselekmények alapos gyanúja miatt, amelyek a szolgálati viszonyával összefüggtek, és bizonyítottság esetén kötelezettségszegésnek minősülnek.
A katonai ügyész azért kezdeményezte a felperes szolgálatból való felfüggesztését, mert a felperes és társai hosszabb idő óta különböző ruházati anyagokat és katonai felszerelési cikkeket, valamint üzemanyagot tulajdonítanak el a felperes szolgálati helyét képező laktanyából. Az eljárás ekkor még ismeretlen tettes ellen, illetőleg más személyek ellen folyt. A Hszt. 149. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy a szolgálatból való felfüggesztés szempontjából a hivatásos állomány tagja ellen indított büntetőeljárásnak minősül minden olyan nyomozás, amelynek során valamilyen adat az állomány tagjának bűncselekmény-elkövetésére utal, de a nyomozó hatóság az állomány tagját nem nyilvánította gyanúsítottá. A Hszt. szóban lévő rendelkezése szerint a felfüggesztés feltétele a hivatásos állomány tagja ellen indított büntetőeljárás, erről pedig a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően nem lehet szó.
A felperes felfüggesztését olyan cselekmények gyanúja miatt kezdeményezte a katonai ügyész, amelyeket feltételezés szerint a szolgálati helyén, az I. rendű alperes sérelmére követett el. A felperest gyanúsítottként olyan cselekmények elkövetésével kapcsolatban hallgatta ki a nyomozó hatóság, amiket a szolgálati kötelmei megsértésével, a szolgálat adta lehetőségek kihasználásával követett el. Az, hogy ezek a cselekmények nem vagy nem kizárólag katonai bűncselekmények voltak, a szolgálattal való összefüggést nem zárják ki, mert a fegyveres szerv sérelmére vagyon elleni bűncselekmény elkövetése a szolgálatból eredő kötelezettség durva megsértésének minősül.
A felperessel szemben a sérelmes intézkedést az I. rendű alperes hozta, a II. rendű alperes jogorvoslati szervként járt el. A kereset részint okafogyottá vált, mert az I. rendű alperes a felfüggesztést megszüntette, a felperes azonban a keresetét erre tekintettel nem módosította. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az I. rendű alperesre vonatkozó részében a visszatartott távolléti díj tekintetében hatályon kívül helyezte, és mivel annak összege a periratokból nem állapítható meg, ebben a körben a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezt meghaladóan a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A részítélettel történő döntésre tekintettel a perköltség viseléséről az új eljárásban kell dönteni (PK. 154. sz.).
(Legf. Bír. Mfv.II.10.922/1998. sz.)