BH+ 2002.2.102

A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat. Az alkalmatlanságot megállapító minősítésre alapított parancsnoki intézkedés jogszerűségének elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy a figyelembe vett tények valósak-e, illetőleg egyesek mellőzése esetén a megmaradók okszerűen alátámasztják-e a minősítő parancsnok következtetését és ebből következően a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezését. A vélemény alapjául sz

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A rendőr-alezredes rendfokozatú kapitányságvezető beosztású felperest a megyei rendőrfőkapitány a rendőrkapitányságon tartott komplex ellenőrzés során megállapított hiányosságok miatt minősítette, melynek eredményeként a beosztására alkalmatlannak ítélte. A minősítés alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 48. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján 1999. január 16-ai hatállyal alacsonyabb beosztásb...

BH+ 2002.2.102 A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat. Az alkalmatlanságot megállapító minősítésre alapított parancsnoki intézkedés jogszerűségének elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy a figyelembe vett tények valósak-e, illetőleg egyesek mellőzése esetén a megmaradók okszerűen alátámasztják-e a minősítő parancsnok következtetését és ebből következően a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezését. A vélemény alapjául szolgáló tényeket ebből következően - vita esetén - a minősítőnek kell bizonyítania [1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 48. § (1) bek. c) pont, 83. § (3) bek.].
A rendőr-alezredes rendfokozatú kapitányságvezető beosztású felperest a megyei rendőrfőkapitány a rendőrkapitányságon tartott komplex ellenőrzés során megállapított hiányosságok miatt minősítette, melynek eredményeként a beosztására alkalmatlannak ítélte. A minősítés alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 48. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján 1999. január 16-ai hatállyal alacsonyabb beosztásba helyezte, és a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Vizsgálati Osztály Vegyes Ügyek Alosztálya állományába kinevezte alosztályvezetőnek.
A felperes a minősítés és a szolgálati viszonyra vonatkozó intézkedés ellen panasszal élt, amelyet azonban az országos rendőr-főkapitány elutasított.
Ezt követően a felperes az I. és II. r. alperes ellen keresetet terjesztett elő, amelyben az I. r. alperes parancsának hatályon kívül helyezését és az eredeti beosztásában történő továbbfoglalkoztatásának elrendelését, valamint annak megállapítását kérte, hogy a minősítési lapban foglaltak valótlanok. Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket valamennyi sérelmesnek tartott intézkedéssel kapcsolatos kárának megtérítésére, illetőleg a perköltségek viselésére. A kérelmét azzal indokolta, hogy a minősítésben foglaltak nem felelnek meg a Hszt. 82. §-ának (4) bekezdésében írtaknak, mert nem kellően alátámasztott tényeken alapulnak és nem objektívek. Ennek részletezését illetően a szolgálati panaszában megjelöltekre hivatkozott.
Az I. és II. r. alperesek - lényegében azonos indokok alapján - a kereset elutasítását és felperesnek a perköltségekben való marasztalását kérték.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a minősítés nem tartalmaz valótlan tényt vagy a felperes személyiségi jogát sértő megállapításokat.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az I. r. alperes 1999. január 14-én kelt felperesről készült minősítése nem kellően alátámasztott tényeken alapul. E miatt a II. r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte és a felperest az eredeti beosztásába visszahelyezte. Az I. és a II. r. alpereseket egyetemlegesen perköltség fizetésére kötelezte. Az indokolás szerint az első fokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott le, de annak alapján a tényállást tévesen állapította meg, és a levont jogi következtetései sem helytállóak. A megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal a felperes személyes nyilatkozatát, valamint tévesen értékelte a felperes minősítése szempontjából a városi rendőrkapitányságról 1998-ban készített komplex ellenőrzési anyagot és az első fokú eljárás során kihallgatott tanúk vallomásait. A megyei bíróság megítélése szerint az I. r. alperes által készített minősítési lap, a minősítés szempontjai, és a minősítés indokolása a Hszt. 82. §-ának (4) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, a minősítés indokolása nem támasztja alá kellően a minősítés szempontjait, nem tartalmaz tényeket, csupán általánosság szintjén mozgó, szubjektív megítélésen alapuló személyzeti megállapításokat. A megyei bíróság álláspontja szerint a korábbi minősítésben szereplő megállapításokra nem lehet alappal hivatkozni, nem képezik a per tárgyát. Az alperesek a perben tényekkel nem tudták alátámasztani a minősítésben megfogalmazott véleményt, illetőleg a bizonyított tények a felperes alkalmatlanságának megállapítására nem alkalmasak. Ennek folytán a minősítésre figyelemmel hozott parancs, amely a felperest alacsonyabb beosztásba helyezte, nem felel meg a Hszt. 48. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írtaknak, ezért a megyei bíróság indokoltnak látta a felperes eredeti beosztásába történő visszahelyezését.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. A kérelem lényegét tekintve az I. r. alperes a másodfokú bíróság ítéletét azért tartotta jogszabálysértőnek, mert az első fokon eljárt bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás adatait önkényesen és a bizonyítási rendszerből kiragadva értékelte, egyes bizonyítékokat nem vett figyelembe, illetve nem a valóságnak megfelelően értékelt, ezért téves jogi következtetéseket vont le. A minősítő parancsnok a döntését diszkrecionális jogkörben hozta.
A II. r. alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben az I. r. alperessel egyezően a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A felülvizsgálati kérelmek nem alaposak.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen rámutat arra, hogy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet csak az ellenfél nyújthat be [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése és 245. §-ának (1) bekezdése], ezért a II. r. alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította [Pp. 273. §-ának (2) bekezdés a) pontja].
A Hszt. 83. §-ának (3) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint az alkalmatlanságot megállapító minősítésre alapított parancsnoki intézkedés jogszerűségének elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy a minősítésben a beosztására való alkalmasság megítélésénél figyelembe vett tények valósak-e, illetőleg egyesek mellőzése esetén a megmaradók okszerűen alátámasztják-e a minősítő parancsnok következtetését és ebből következően a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezését. A vélemény alapjául szolgáló tényeket ebből következően - vita esetén - a minősítőnek kell bizonyítania.
Az előbbieknek megfelelően az I. r. alperes vezetőjének nem tartozik a kizárólagos mérlegelési jogkörébe annak eldöntése, hogy a felperes alkalmas-e a beosztásának ellátására. A bizonyított és okszerűen figyelembe vett tényeken alapuló alkalmatlanság esetén arról dönthet, hogy a rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek közül melyiket választja.
A felperes minősítésében szereplő, a minősítés jellegéből következően általánosan megfogalmazott következtetéseket a perben az alperesek vagy nem bizonyították, mert a tanúk tagadták a nekik tulajdonított kijelentéseket, vagy a tényszerű állításokból nem következik a felperes mulasztása, illetőleg beosztásra való alkalmatlansága.
Itt kell megjegyezni azt is, hogy a felperest a rendőrkapitányi beosztásba való kinevezésekor nem minősítették. A per tárgyát képező minősítésbe az I. r. alperes parancsnoka átvette a korábbi minősítésekből a felperes nem megfelelőnek tartott emberi tulajdonságairól kialakított véleményeket. A megelőző legutolsó minősítése óta is több mint tíz év telt el, ezért kellő alátámasztás nélkül a korábbi vélemények akkor sem alkalmasak a felperes vezető beosztásra való alkalmatlanságának alátámasztására, ha azokat a felperes korábban nem kifogásolta.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem volt, ezért arról nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.445/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.