BH 2001.5.205

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettében bűnösnek kimondott, letelepedési engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárságú elkövetővel szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nincs helye [Btk. 53. §, 54. § (1) bek., 170. § (5) bek. 1. ford., 1990. évi LXIV. tv 2. §, 1990. évi LXV. tv, 1996. évi XLIII. tv 37. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A román állampolgárságú vádlottat a megyei bíróság az 1999. április 6-án kelt ítéletével életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás végett, a kiutasítás mellékbüntetés kiszabásáért; a vádlott és a védő enyhítésért, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése érdekében jelentett be fellebbezést.
A legfőbb ügyész a fellebbezést fenntartotta. Az ügyész a
tárgyaláson a kiutasítás mellékbün...

BH 2001.5.205 Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettében bűnösnek kimondott, letelepedési engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárságú elkövetővel szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nincs helye [Btk. 53. §, 54. § (1) bek., 170. § (5) bek. 1. ford., 1990. évi LXIV. tv 2. §, 1990. évi LXV. tv, 1996. évi XLIII. tv 37. §].
A román állampolgárságú vádlottat a megyei bíróság az 1999. április 6-án kelt ítéletével életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás végett, a kiutasítás mellékbüntetés kiszabásáért; a vádlott és a védő enyhítésért, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése érdekében jelentett be fellebbezést.
A legfőbb ügyész a fellebbezést fenntartotta. Az ügyész a
tárgyaláson a kiutasítás mellékbüntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezést nem tartotta fenn, ehelyett a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta.
A fellebbezések alaptalanok.
A megyei bíróság a tényállást a Be. 239. §-ának (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól mentesen állapította meg, így az a felülbírálat során irányadó volt.
A tényállás alapján törvényes a vádlott bűnösségének a megállapítása és a cselekményének a jogi minősítése is, a megyei bíróság ítéletének a jogi indokolása azonban helyesbítésre szorul. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott szándéka a cselekmény elkövetésekor testi sértés okozására irányult, de - álláspontja szerint - a vádlott az életveszélyes eredmény bekövetkezésének a lehetőségét azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta, ezért az életveszélyes eredmény tekintetében őt gondatlanság terheli.
A vádlott egyenes szándéka testi sértés okozására irányult, de a bántalmazás módjából a vádlott számára is kiszámítható volt, hogy a hasbarúgással életveszélyes sérülést is okozhat, és ebbe belenyugodva cselekedett, így cselekményét eshetőleges szándékkal valósította meg.
Az elsőfokú bíróság által felsorolt, a büntetés kiszabására kiható körülményeket annyiban kellett helyesbíteni, hogy nem súlyosító a kitartó, garázda jellegű elkövetés, mert nem minden előzmény nélkül került sor a verekedésre, és azt a sértett magatartása indította el. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel viszont nem enyhítő a gondatlanság enyhébb foka. Ezzel szemben enyhítőként vette figyelembe a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy a cselekmény elkövetése óta hosszabb idő - több mint két év - telt el. Mindezekre figyelemmel is az elsőfokú bíróság helyes mértékben állapította meg a büntetést, ez alkalmas a büntetési cél elérésére, arányban áll a vádlott cselekményének a súlyával, így annak a súlyosítására vagy az enyhítésére nem kerülhetett sor.
Helyesen foglalt állást a megyei bíróság, amikor nem látta indokoltnak a vádlottal szemben a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazását, a kifejtett indokai is megfelelnek a bírói gyakorlatnak (BH 2000/7/283. sz. jogeset).
Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyésznek azzal az indítványával, hogy a vádlottal szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki. A vádlott román állampolgár. Ez ugyan önmagában nem zárja ki a mellékbüntetés alkalmazását, amennyiben a vádlott már Magyarországon letelepedett volna és így olyan jogokat is gyakorolhatna, illetve olyan tisztségeket is betölthetne, amelyeket a közügyektől eltiltás érinthet. A Btk. 54. §-ának (1) bekezdése sorolja fel ezeket a jogokat, illetve állásokat és tisztségeket. Az a) pont értelmében a közügyektől eltiltott nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak a választásában, a népszavazásban és a népi kezdeményezésben, az Alkotmány értelmében (70. §) ez csak magyar állampolgárt, illetve önkormányzati választások esetében a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárt illeti meg (1990. évi LXIV. törvény 2. §). Mivel a vádlott román állampolgár, így erre joga sincs, mivel letelepedési engedéllyel nem rendelkezik, bár három éve folyamatosan átjár Magyarországra, azonban harmincnaponkénti haza-, majd visszautazással hosszabbítja meg az itt való tartózkodásra jogosító engedélyét. Erre a körülményre figyelemmel nem lehet a b) pontban írt hivatalos személy sem, és nem működhet a c) pontban írt népképviseleti szerv testületében, bizottságában sem. Ezt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv kizárja. Nincs módja a vádlottnak arra sem, hogy bármilyen tisztséget viseljen társadalmi szervezetben, szövetkezetben vagy egyesületben [d) pont]. Az 1996. évi XLIII. tv 37. §-a értelmében magyar hadseregben hivatásos katona csak magyar állampolgár lehet. Sorkatonai szolgálat teljesítése az alkotmány értelmében csak magyar állampolgárnak kötelező. Így a vádlott nem érhet el katonai rendfokozatot sem [e) pont]. Nem valószínű, hogy valamilyen belföldi kitüntetést kapjon. Külföldi kitüntetés elfogadására viszont nem kell engedélyt kérnie, mivel nem magyar állampolgár
[f) pont].
Mindezekre figyelemmel a közügyektől eltiltás mellékbüntetés e vádlottnál nem indokolt, ugyanis nem gyakorolhat olyan jogokat, amelyektől a közügyektől eltiltás megfosztaná.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Bf.I.1542/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.