BH+ 2002.5.257

Az elérhetőség biztosítása folyamatosan kötelessége a tűzoltóknak, következésképpen annak meghiúsítása olyan állapot-cselekmény amellyel kapcsolatban a törvényben meghatározott, a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó határidőket nem a cselekmény elkövetésétől, hanem annak abbahagyásától kell számítani [1996. évi XLIII. tv. 122. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1992. augusztusa óta vonulós tűzoltó beosztásban dolgozik az alperesnél, a perbeli időszakban a rendfokozata törzsőrmester volt.
A felperessel szemben az állományilletékes parancsnok 1999. január 4-én berendelés végrehajtása elmulasztásának alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el. A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a határozatában a fegyelmi jogkör gyakorlója a felperest a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi X...

BH+ 2002.5.257 Az elérhetőség biztosítása folyamatosan kötelessége a tűzoltóknak, következésképpen annak meghiúsítása olyan állapot-cselekmény amellyel kapcsolatban a törvényben meghatározott, a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó határidőket nem a cselekmény elkövetésétől, hanem annak abbahagyásától kell számítani [1996. évi XLIII. tv. 122. §].
A felperes 1992. augusztusa óta vonulós tűzoltó beosztásban dolgozik az alperesnél, a perbeli időszakban a rendfokozata törzsőrmester volt.
A felperessel szemben az állományilletékes parancsnok 1999. január 4-én berendelés végrehajtása elmulasztásának alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el. A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a határozatában a fegyelmi jogkör gyakorlója a felperest a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 126. §-ának (1) bekezdése és 123. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással megrovás fenyítésben részesítette. Az indokolás szerint 1998. november 4-én gyakoroltatás céljából minősített műszaki berendelést rendeltek el. A személyi állomány túlnyomó részét telefonon értesítette a híradó ügyeletese, az állomány fennmaradó részéhez pedig kiértesítők vitték a riasztási lapokat. Körülbelül 5 óra 45 perckor a felpereshez a kiértesítő becsöngetett, de sem többszöri csengetésre, sem pedig a dudálásra a felperes nem jött ki a lakásából. A kiértesítő betelefonált L. főtörzsőrmesternek, majd még egyszer megpróbálta a felperest értesíteni, de nem járt sikerrel. A felperes a lakásán tartózkodott, tettével a Hszt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontjába, valamint a BM Tűzoltóság országos parancsnokának 001/1997. és 002/1997. számú intézkedéseibe ütköző fegyelemsértést követett el. A fegyelmi jogkör gyakorlója nem fogadta el a felperesnek azt a védekezését, hogy zajos, forgalmas helyen lakik, azért nem hallotta a csengetést, mert ennek tudatában sem tett meg mindent a sikeres kiértesíthetősége érdekében. Kiértesíteni telefonon sem lehetett, mivel a telefonszámát nem adta meg.
A felperes a határozat ellen előterjesztett szolgálati panaszának elutasítását követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, és az alperes a fegyelmi eljárás során több eljárási szabályt sértett.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatait úgy értékelte, hogy a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette, és azzal a kiszabott büntetés arányban áll. Megállapította, hogy az alperes a fegyelmi eljárás során nem követett el olyan lényeges eljárásjogi szabálysértést, amely a fegyelmi határozatnak a hatályon kívül helyezését eredményezte volna, annak érdemi elbírálása nélkül.
Az ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a kiszabott fenyítést "feddés"-re enyhítette. A másodfokú bíróság az eljárása során arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a fegyelmi határozatban körülírt fegyelmi vétséget - ami az 1998. november 4-ei berendelés végrehajthatóságának elmulasztásában állt - elkövette. A berendelés teljesítése és a végrehajthatóság elmulasztása nem azonos fogalmak. A másodfokú bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a berendelés végrehajthatóságához munkaköri kötelezettség mindazoknak az intézkedéseknek megtétele, amelyet az elérhetőséget lehetővé teszik. A fenyítést kiszabó határozat kifejezetten tartalmazza, hogy a felperesnek a berendelési adatlapon a telefonszámát meg kellett volna adnia. A telefonszám titkossága miatt mindez különös kötelezettséget jelentett. A másodfokú bíróság ugyanakkor nyomatékkal értékelte, hogy az alperes sem tett meg mindent a felperes elérhetősége érdekében. Az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy a felperes hiányos adatot szolgáltatott és fel kellett volna hívnia az adatszolgáltatás kiegészítésére. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elkövetett fegyelmi vétséggel a legenyhébb fenyítést találta arányban állónak.
A másodfokú bíróság vizsgálta a fegyelmi eljárás lefolytatásával kapcsolatos eljárási szabályok betartását is, és ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy az alperes részéről a megismételt fegyelmi eljárás elrendelése is a Hszt. 122. §-ának b) pontja szerinti határidőn belül történt.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő megváltoztatását és a fegyelmi fenyítést kiszabó határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a fegyelmi határozatban olyan cselekmény miatt marasztalták el, amely az azt megelőző fegyelmi eljárás tárgyát nem képezte. A fegyelmi eljárás ugyanis a berendelés végrehajtásának elmulasztása miatt indult, a fegyelmi határozat pedig azt értékelte fegyelmi vétségként, hogy az elérhetőségét nem biztosította. A berendelés végrehajtásának elmulasztása fegyelmi vétséget nem követte el, mert arról nem szerzett tudomást, az a tény pedig, hogy a telefonszámát az alperesnek nem adta meg, az alperes előtt több mint egy éve ismert volt, vagyis, a Hszt. 122. §-ában előírt határidők e vonatkozásban elteltek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Kétségtelen, hogy az állományilletékes parancsnok a felperessel szemben a fegyelmi eljárást a berendelés végrehajtás elmulasztásának alapos gyanúja miatt rendelte el, azonban a jogszerű fegyelmi határozatnak nem feltétele, hogy a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozat teljes körűen tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vonttal szemben a fegyelmi eljárás eredményeként megállapított fegyelmi vétségeket. A személyes meghallgatásról felvett 1999. január 19-ei jegyzőkönyv már tartalmazza a telefonszám megadásával kapcsolatos vizsgálódást, ezért a felperes megalapozatlanul hivatkozik a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az az eljárás tárgyát nem képezte. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes nem tett meg mindent a berendelés teljesítésének végrehajthatósága érdekében, ezért a fegyelmi vétséget elkövette, azzal azonban csak a legenyhébb fenyítés áll arányban. Az elérhetőség biztosítása folyamatosan kötelessége a felperesnek, következésképpen annak a meghiúsítása olyan állapot-cselekmény, amellyel kapcsolatban a Hszt. 122. §-ában meghatározott határidőket nem a meghiúsítás elkövetésétől, hanem annak abbahagyásától kell számítani. Erre figyelemmel a felperes kellő alap nélkül hivatkozik a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a telefonszám bejelentésének elmulasztása miatt fegyelmi felelősségre vonásnak már nem lett volna helye.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem volt. Az illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján rendelkezett a Legfelsőbb Bíróság. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.615/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.