adozona.hu
BH 1997.6.317
BH 1997.6.317
A tűzoltóság hivatásos állományának tagja nem megfelelően teljesíti a szolgálatát, ha azt nem a szolgálati parancs szerint látja el, vagy az az elöljáró parancsának meg nem engedett bírálatával párosul [1971. évi 10. tvr.* 17. §, 20. § (1) bek. a) pont, 1973. évi 13. tvr. 7. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél 1992. január hó 1. napjától kezdve tűzmegelőzési osztályvezető beosztásban volt.
A felperest az alperes parancsnoka 1993. szeptember 27. napján minősítette. 1994. január 13. napján ismét soron kívül minősítette, mert a parancsnok döntését a személyi állomány előtt megengedhetetlen módon bírálta. A felperes a minősítés miatt panasszal élt, azt azonban elutasították. Az alperes parancsnoka 1994. február 17. napján parancsával az 1971. évi 10. tvr. 20. §-a (1) bekezdésé...
A felperest az alperes parancsnoka 1993. szeptember 27. napján minősítette. 1994. január 13. napján ismét soron kívül minősítette, mert a parancsnok döntését a személyi állomány előtt megengedhetetlen módon bírálta. A felperes a minősítés miatt panasszal élt, azt azonban elutasították. Az alperes parancsnoka 1994. február 17. napján parancsával az 1971. évi 10. tvr. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tűzmegelőzési főelőadó beosztásba helyezte a felperest.
A felperes a keresetlevelében kérte a parancs jogellenességének megállapítását, mert a szolgálati viszonyát megszüntetve, 1994. április 16. napjától másutt helyezkedett el.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert a soron kívüli minősítésben megállapított nem megfelelő magatartás indokolta az alacsonyabb beosztásba helyezését.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és megállapította, hogy az alperes parancsa jogellenes. A másodfokú bíróság szerint a szolgálat nem megfelelő teljesítése körében azt a tevékenységet vagy mulasztást lehet értékelni, ami a szolgálati viszonnyal mint munkavégzésre irányuló jogviszonnyal kapcsolatos. Az elöljáró döntésének bírálata nem munkavégzési, hanem függelmi kérdés, erre az 1971. évi 10. tvr. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy az 1971. évi 10. tvr. 17. §-a szerint a hivatásos állomány tagja a szolgálatát a jogszabályok és az elöljáró szolgálati parancsai szerint köteles teljesíteni. Ebből következően a hivatásos testületeknél, így a tűzoltóságnál a munkavégzési és a függelmi kérdéseket nem lehet egymástól elválasztani, az elöljáró szolgálati parancsának megtartása és megtartatása a szolgálat teljesítéséhez tartozik.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. tvr. 7. §-a szerint a hivatásos tűzoltóság tagjai - a kinevezett polgári alkalmazottak kivételével - az 1971. évi 10. tvr. hatálya alá tartoztak. A hivatásos állomány tagja önként vállalt élethivatása alapján a feladatkörét a szolgálati parancsnokhoz és a polgári személyekre irányadó szabályokhoz képest szigorúbb jogi normák keretei között teljesíti, amint arra az Alkotmánybíróság az egyik határozatában is utalt (AB 1992. 591. szám). Ebben a keretben a függelmi viszonyokat, vagyis az elöljáró parancsainak megfelelő eljárást nem lehet a munkavégzéstől különválasztani, mert ez adja a szolgálat ellátásának speciális, a nem hivatásos szolgálat keretében történő munkavégzéstől eltérő jellegét.
A hivatásos állomány tekintetében elképzelhetetlen lenne, hogy külön kellene és lehetne a függelmi viszonyok megtartását és a konkrét feladat teljesítést értékelni. Mindebből következően a szolgálat teljesítése nem megfelelő, ha az nem a szolgálati parancsnak megfelelően történik, vagy az elöljáró parancsának meg nem engedett bírálatával párosul.
Az eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy a felperes mikor, milyen körülmények között és a feljebbvalójának milyen parancsával kapcsolatban tett bíráló megjegyzést. Ebből a szempontból nem a soron kívüli minősítésben szereplő megállapításnak, hanem a konkrét tények bizonyításának van jelentősége. Csak a tényállás tisztázása után lehet megállapítani, hogy a felperes magatartása az alacsonyabb beosztásba helyezés feltételének megfelelt-e [1971. évi 10. tvr. 20. § (1) bekezdés a) pont].
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás keretében a Pp. 164. §-ának megfelelően az alperesnek kell bizonyítania, hogy az intézkedése jogszerű volt, mert annak jogszabályi feltételei fennálltak.
A Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felek felülvizsgálati eljárási költségét csak megállapította, annak viseléséről a pernyertességnek megfelelően kell az új eljárásban dönteni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 725/1996. sz.)
* Az 1971. évi 10. tvr.-t az 1996. évi XLIII. tv. 332. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A törvény 69. §-a tartalmazza a szolgálati paranccsal kapcsolatos eljárás szabályait.