BH+ 2003.6.297

A rendőrnél a besorolás és az illetmény megállapítása szempontjából a kinevezés tartalma a meghatározó és nincs jelentősége annak, hogy a foglalkoztatás az állománytábla (esetleg magasabb) üres státuszára történt [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 39. § (3) bek., 100. § (1) bek. 6. számú mell., 11/1997. (II. 18.) BM r. 2. számú mell.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az I., II. és III. r. felperesek keresete a részükre kifizetett illetmény-különbözet után további késedelmi kamat megfizetésére irányult.
Az I. r. felperes ezt meghaladóan 1 317 836 forint illetmény-különbözet és késedelmi kamata megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy 1998. február 28-án leszerelt, azonban az alperessel 1998. május 16-án ismételten szolgálati viszonyt létesített, amelynek során eltérő státuszon foglalkoztatták. Hivatkozott arra, hogy ugyanilyen tényállás...

BH+ 2003.6.297 A rendőrnél a besorolás és az illetmény megállapítása szempontjából a kinevezés tartalma a meghatározó és nincs jelentősége annak, hogy a foglalkoztatás az állománytábla (esetleg magasabb) üres státuszára történt [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 39. § (3) bek., 100. § (1) bek. 6. számú mell., 11/1997. (II. 18.) BM r. 2. számú mell.].
Az I., II. és III. r. felperesek keresete a részükre kifizetett illetmény-különbözet után további késedelmi kamat megfizetésére irányult.
Az I. r. felperes ezt meghaladóan 1 317 836 forint illetmény-különbözet és késedelmi kamata megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy 1998. február 28-án leszerelt, azonban az alperessel 1998. május 16-án ismételten szolgálati viszonyt létesített, amelynek során eltérő státuszon foglalkoztatták. Hivatkozott arra, hogy ugyanilyen tényállás mellett az alperes a leszerelését megelőző időre az illetmény-különbözetet megfizette a részére.
A munkaügyi bíróság a felperesek késedelmi kamat iránti igényének helyt adott, az I. r. felperesnek a további illetmény-különbözet iránti kereseti kérelmét azonban elutasította. Megállapította, hogy az alperes az I. r. felperest az ismételt állományba vétele során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően sorolta be, és ennek megfelelően állapította meg az illetményét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. A másodfokú bíróság az I. r. felperes által becsatolt iratok alapján a tényállást kiegészítette azzal, hogy 1998. december 16-án a főtörzs-zászlós rendfokozatú I. r. felperest az alperes nyomozónak nevezte ki, azonban a betöltetlen I. besorolású osztályú kiemelt főnyomozói létszám terhére alkalmazta. A nyomozói munkakör tiszthelyettesi rendfokozattal is betölthető, ezért a másodfokú bíróság nem fogadta el az I. r. felperesnek azt az érvelését, hogy a főnyomozói létszám terhére történő kinevezése tiszti beosztást jelent. Az I. r. felperes besorolása jogszabálysértés nélkül történt.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. r. felperes annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének helytadó határozat hozatalát, valamint az alperesnek a perköltségekben való marasztalását kérte. Törvénysértőnek találta azt az ítéleti megállapítást, hogy az alperes tiszthelyettes nyomozónak nevezte ki, a betöltetlen I. besorolású osztályú főnyomozói létszám terhére. Állította, hogy ilyen meghatározás nem létezett, a parancs "a betöltetlen I. besorolási osztályú kiemelt főnyomozói létszámhely terhén nyomozói" kinevezésről szólt. Erre figyelemmel tiszti beosztásban dolgozott és a munkavégzése is ennek megfelelően alakult. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletére, amely szerint a magasabb beosztásnak megfelelő munkavégzés megalapozza az illetmény-különbözetre vonatkozó igényt. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelvének, - az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésének - megsértését panaszolta. Ezen túlmenően kifejtette, hogy az ORFK intézkedése a rendfokozati állománycsoportjuktól eltérő beosztásban kinevezettek illetmény-különbözetét rendezte, amelyre figyelemmel 1996. szeptember 1. és 1998. február 28-a közötti időszakra az illetmény-különbözetet megkapta és 1998. május 16-a és 2000. október 31-e között az alperesnél változatlanul a korábbi időszaknak megfelelő munkát végezte.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperest az állományba történt visszavételekor már nem tiszti beosztásba nevezték ki, a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott ítélete pedig a perbeli tényállásra nem alkalmazható.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 39. §-ának (3) bekezdése szerint a hivatásos állományba vételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü illetőleg fogadalom letételét és időpontját, továbbá - próbaidő kikötésénél - a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettségnek (szakképesítésnek) megszerzését.
A felperes ismételt állományba vételéről szóló 301/1801. számú parancs tartalma szerint a felperes rendfokozata rendőr-főtörzszászlós, szolgálati helye a BRFK Vizsgálati Főosztály Börtön és Fogdaellenőrzési Osztály, Börtönellenőrzési Alosztály, szolgálati beosztása pedig nyomozó. A besorolása - a perben a felperes által sem vitatottan - a II. besorolási osztály III. besorolási kategória 13. fizetési fokozatába a vonatkozó jogszabályok betartásával történt [Hszt. 100. § (1) bekezdés 6. sz. melléklete és 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklete]. A besorolás jogszerűségét nem érinti, hogy a felperest az alperes egy betöltetlen I. besorolási osztályú kiemelt főnyomozói létszámhely terhére foglalkoztatta. A felperes saját nyilatkozata szerint a peresített 1998. május 16. és 2000. október 31-e közti időszakban a rendfokozata változatlanul rendőr-főtörzszászlós, szolgálati beosztása pedig nyomozó maradt, különböző szolgálati helyeken. A foglalkozatása 1999. november 1-jétől nem vitásan egy betöltetlen főnyomozói létszámhely terhére történt. A besorolás és az illetmény megállapítása szempontjából azonban a kinevezés tartalma a meghatározó és sem a besorolás megváltoztatását, sem további illetmény-igényt nem alapoz meg az a tény, hogy a foglalkoztatás az állománytábla más üres státuszára történt.
A felperes a jogerős ítéletet megalapozatlanul támadta azzal az indokolással, hogy a leszerelését megelőzően ugyanilyen munkát végzett, mert a szolgálati beosztása akkor nem nyomozó, hanem kiemelt főnyomozó volt.
A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott eseti döntésének tényállása a jelen per tényállásával nem azonos, ezért az eljárt bíróságok nem követtek el jogszabálysértést, amikor az abban foglaltakat a döntésük meghozatalánál nem vették figyelembe.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás költségéről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.279/2001. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.