1991. évi LXV. törvény

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/1   «Előző  Következő»

1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról

1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról

1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

1995. évi XCV. törvény a devizáról

1995. évi LXII. törvény a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról

266/B/1992. AB végzés a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról szóló indítvány tárgyában

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/2   «Előző  Következő»

BH 1992.4.259 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló rendelkezések betartásának vizsgálata, megsértésük esetén intézkedés tétele nem a cégbíróság feladat [1990. évi LXXXVI. tv. 14. § (1)-(2) bek., 15. § (1) bek., 16. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A-20. §].

BH 1992.6.426 A cég telephelyét, fióktelepét nem kötelező a cégjegyzékbe bejegyezni, ha azonban a cég ezen adatok bejegyzését kifejezetten kéri, a cégbíróságnak vizsgálnia kell a megjelölt adatok helyességét. Ha a cég által megjelölt téves adatok változtatása - hiánypótlási felhívás ellenére - nem történik meg, a cégbejegyzést meg kell tagadni [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 6. §, 8. § (1) bek. a) pont, 9. § (1) bek., 16. § (1) bek. ].

BH 1992.8.538 I. Az üzletrészek átruházásának módját a társasági szerződésnek nem kell kötelezően meghatároznia, ha viszont rendelkezik erről, akkor annak részletesnek és egyértelműnek kell lennie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 157. §, 161. § (1) bek., 170. §, 171. § (1) bek., 172. §, 1/1987. (XII. 29.) KeM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. II. A cégnyilvántartás közhitelességének elvéből következik, hogyha az adott EAOR-szám keretében felsorolt tevékenységek mindegyikét a cég nem gyakorolhatja (pl. hatósági minőségellenőrzés), ezt a c

BH 1992.9.592 Betéti társaság ügyvédi tevékenységet nem folytathat [1988. évi VI. tv. 20. §, 94-102. §-ai, 1983. évi 3. tvr. 59. §, 1983. évi 4. tvr. 59. §].

BH 1992.10.648 A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatását a gazdasági társaság kizárt tagja is kérheti [1989. évi VI. tv. 182. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 19. §. (3) bek., 25. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.].

BH 1992.10.652 Bár a korlátolt felelősségű társaság esetében is szerződésmódosításnak minősül az üzletrész elidegenítése kívülálló személy részére, a társasági szerződés módosítását a jogszabály formálisan mégsem követeli meg. Ennek ellenére, ha a társasági szerződés kizárja a taggyűlés megtartásának mellőzésével történő döntéshozatalt olyan kérdésekben, amelyekben - a törvény rendelkezése szerint - csak a taggyűlés dönthet - ilyen például a tagok személyében bekövetkező változás is -, a taggyűlés mellőzésével hozott ilye

BH 1992.11.718 I. A székhely "alapítása" (megválasztása) jogszerű voltának igazolása a cégnek nem jogszabályból fakadó kötelezettsége. Nem kizárt azonban, hogy a cégbíróság - például, mert tudomása szerint a bejelentett székhely sérti a közhitelesség elvét - okirat (pl. helyiségbérleti szerződés stb.) csatolására hívja fel a bejegyzést kérőt [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM. r.]. II. A cégeljárásban a hiánypótlásra általában hosszabb időt célszerű biztosítani. Ez az időtartam a háttérjogszabályba

BH 1993.8.520 Termelőszövetkezetek szétválása esetén a jogutód szövetkezet(ek) cégbejegyzésére csak a jogelőd termelőszövetkezetek megszűnésének bejegyzésével egy időben kerülhet sor, vagy azt követően történhet meg [1967. évi III. tv. 129. § (1) bek., 7/1977. (III. 12.) MT r. 141. § (1)-(2) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 17. §., 23. §].

BH 1993.9.564 A korlátolt felelősségű társaságoknál a társasági szerződés módosításának alaki lehetőségei [1988. évi VI. tv. 19. §., 185. §, 187. § (2) bek., 194. § (1) bek., 216. § (1) bek.].

BH 1993.10.629 I. Az egyesülésből való kilépés joga alapvető tagsági jog. A határozott időre létrejött egyesülés esetében az alapító okiratban - a társaság meghatározott célját veszélyeztető - kilépési jogot az alapítók jogszabálysértés nélkül korlátozhatják [1988. évi VI. tv. 20. §, 103. §, 120. § (1) bek.]. II. Az egyesülés vagyona meghatározásának módja a társasági szerződésben [1988. évi VI. tv. 22. § (2) bek., 104. § (2) bek. b) pont]. III. Nem eredményezi a társasági szerződés semmisségét, ha annak tartalmából az eg

BH 1994.2.106 1992. január l-jétől lehetőség van arra, hogy egy részvényfajtán belül a részvénytársaság különböző névértékű részvényeket is kibocsásson [1988. évi VI. tv. 234. § (3) bek.]

BH 1994.6.337 I. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a részvénytársaság a feltételes alaptőke-emelést zártkörűen, átváltoztatható kötvények kibocsátása útján hajtsa végre, de csak a kötvény ellenértékének pénzbeli megfizetése esetén. A kötvény apporttal nem ellentételezhető [1982. évi 28. tvr. 1. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 307. § (1) bek.]. II. A részvények csak a cégbírósági bejegyzést követően bocsáthatók ki, a korábbi kibocsátás semmis. A feltételes alaptőke-emelés elhatározását követően kiadott átváltoztatható kö

BH 1994.10.553 Kéttagú betéti társaság esetén a kizárás fogalmilag kizárt [1988. évi VI. tv. 66. § (2) bek. a) pont, (3) bek. c) pont, 78. § (1)-(2) bek.].

BH 1995.2.111 I. Nincs akadálya annak, hogy egy szerződést a felek több okiratba foglaltan kössenek meg, de ez esetben az adott szerződésre irányadó alakszerűségi előírásokat minden egyes okirat vonatkozásában be kell tartani [1988. évi VI. tv. 19. § (1) bek., 21. § (1) bek., 157. § (2) bek.]. II. A know-how apport tárgyát akkor képezheti, ha ez a szellemi ismeret tárgyi formában megjelenik (pl. tanulmány, technológiai leírás stb.), s ezáltal az apportőr személyétől elválasztható (GK 52. sz.).

BH 1995.2.115 Korlátolt felelősségű társaságnál "cégvezető" nem működhet, mert ez a jogintézmény a mai társasági jogban ismeretlen. A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok neve és címe és ezzel azonosíthatónak kell lennie a tag aláírásának. Az olvashatatlan kézjegy azonosításra csak akkor alkalmas, ha a kézjegy mellett - olvashatóan - fel van tüntetve a tag neve is [1988. évi VI. tv. 1. §, 19. § (3) bek., 21. § (1) bek. b) pont].

BH 1996.2.96 A gazdasági munkaközösség tagjai a társaság kötelezettségeiért a munkaközösséggel együtt is perelhetők, saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen azonban csak annyiban felelnek, amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi [Ptk. 578/H. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 55. § (1) bek., 75. § (1)-(2) bek.].

BH 1996.4.187 A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett elkövetője az lehet, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, ehhez képest a csupán képviseletre jogosult személy nem lehet a bűncselekmény tettese; a törvényi tényállásban írt "jogszabály"-on a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290. §, 291/A. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § d) pont és 31. § (1) bek.].

BH 1996.5.267 I. A zálogjog (jelzálogjog) önálló átruházása vagy elzálogosítása tilos, s ezáltal a zálogjoggal biztosított követelés és a zálogjog jogosultja nem válhat el egymástól. Annak azonban nincs akadálya, hogy a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (személyi kötelezett) és a zálogkötelezett (dologi kötelezett) más-más személy legyen [Ptk. 251. § (1) és (3)-(5) bek.]. II. A zálogtárgyból a jogosult végrehajtás útján szerezhet kielégítést. Az árverési vevő a zálogtárgy tulajdonjogát zálogmentesen szerzi m

BH 1997.6.298 Gazdasági társaság üzletrészének átruházása a tagsági jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket érinti ugyan, nem jelent azonban fúziót, ezért a társaság kötelezettségeiért harmadik személyekkel szemben az üzletrész megszerzője nem felel. Az üzletrész eladása ellenére a gazdasági társaság jogi személyisége megmarad, kötelezettségeiért tehát továbbra is maga köteles helytállni [1988. évi VI. tv. 46. § (1) bek. c) pont, 155. § (1) bek., 169. § (1) bek., 174. § (1) bek., Ptk. 322. §].

BH 1998.8.388 Ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése - vagy annak módosítása - a tag által vállalt mellékszolgáltatás ellenértékét nem határozza meg, ez nem jelenti az ingyenesség vélelmének alkalmazhatóságát. A társasági szerződésben (annak módosításában) tehát vagy az ellenértéket vagy azt, hogy a mellékszolgáltatás nyújtása ingyenes, kifejezetten meg kell jelölni, ellenkező esetben a szerződés érvénytelen (1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek. a)-e) pont, (2) bek., 157. § (1)-(2) bek., 167. § (2) bek., Pt

BH 1998.8.393 Gazdasági társaságban fennálló tagsági viszony megállapítására irányuló kereseti kérelem helyett a tag kizárásáról szóló társasági határozat megtámadása a másodfokú eljárásban meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül [Pp. 247. § (1) bek., 253. § (3) bek.].

BH 2003.1.29 A részvénytársaság alapszabályában biztosított elővásárlási jog nem részvényesi többletjog, hanem a részvények forgalmához kapcsolódó jog, így gyakorlására nem vonatkozik a részvényesi jogok gyakorlására vonatkozó törvényi tilalom [Ptk. 373. § (1) bek., 1988. évi VI. tv (régi Gt.) 244. § (3) bek., 266. §].

MBH 2003.8.25 A gazdasági társaság tagjai ellen a társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság vagy a tagsági viszony megszüntetésétől számított öt év alatt évülnek el. A tag (volt tag) felelőssége gmk. tag, kkt. tag és bt. beltag esetében korlátlan és a többi taggal (volt taggal) egyetemleges. A végelszámolást követően, jogutód nélkül megszűnt, cégjegyzékből törölt gazdasági társaság jogalanyiságát elveszti, keresetet, viszontkeresetet - perképesség hiányában - nem indíthat, s így bes

EH 1999.31 A társasági szerződés érvénytelenségét a bíróság csak a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott esetekben állapíthatja meg. Abból a szempontból, hogy az ismételten módosított rendelkezések közül a perben melyiket kell alkalmazni, a kereset benyújtásának időpontja az irányadó [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 27. §, 1991. évi LXV. tv., 1992. évi LXVIII. tv., 1995. évi LXII. tv.].

EH 1999.69 Gazdasági munkaközösség természetes személy tagja részére személyes közreműködése alapján kiosztott jövedelem után járulékot köteles fizetni akkor is, ha ez a jövedelem szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységből származott [1975. évi II. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontja, 103/E. § (2) bekezdése].