adozona.hu
BH 1994.10.553
BH 1994.10.553
Kéttagú betéti társaság esetén a kizárás fogalmilag kizárt [1988. évi VI. tv. 66. § (2) bek. a) pont, (3) bek. c) pont, 78. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A céget 1991. november 1-jén H. J. beltag és D. J. kültag alapította. A cég jogi képviselője - a társaság bejegyzése után - 1992. VI. 15-én változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Csatolta az 1992. június 12-én megtartott "taggyűlés" jegyzőkönyvét, melyen H. J. szabályszerű meghívás ellenére nem jelent meg, távolmaradását írásban kimentette. Hivatkozott a jegyzőkönyvben írt T1/1992/1. számú határozatra, mely szerint a társaság H. J. beltagot tagjai sorából kizárt...
BH 1994.10.553 Kéttagú betéti társaság esetén a kizárás fogalmilag kizárt [1988. évi VI. tv. 66. § (2) bek. a) pont, (3) bek. c) pont, 78. § (1)-(2) bek.].
A céget 1991. november 1-jén H. J. beltag és D. J. kültag alapította. A cég jogi képviselője - a társaság bejegyzése után - 1992. VI. 15-én változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Csatolta az 1992. június 12-én megtartott "taggyűlés" jegyzőkönyvét, melyen H. J. szabályszerű meghívás ellenére nem jelent meg, távolmaradását írásban kimentette. Hivatkozott a jegyzőkönyvben írt T1/1992/1. számú határozatra, mely szerint a társaság H. J. beltagot tagjai sorából kizárta, üzletvezetési megbízását, képviseleti és cégjegyzési jogosultságát megvonta. A jegyzőkönyv szerint ezt követően került sor a T1/1992/2. számú határozat meghozatalára, mellyel a társaságba beltagként azonnali hatállyal belépő K. G. és D. F. kültag több pontban módosította a betéti társaság társasági szerződését.Az elsőfokú bíróság által megtartott személyes meghallgatáson H. J. beismerte, hogy a kizárási határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet átvette, majd a későbbiekben bejelentette, hogy a határozatot a Fővárosi Bíróságnál keresettel megtámadta. Közölte azt is, hogy 1992. október 19-én a társaságból kivált, ennek folytán álláspontja szerint a társaság megszűnt.
Az elsőfokú bíróság 1992. szeptember 8-án meghozott 8. számú végzésével elutasította a cég 1992. VI. 15-én benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmét. Az indoklásban arra hivatkozott, hogy a tag kizárásához legalább 2/3-os szótöbbséggel hozott határozat szükséges, ebből következően kéttagú társaság esetében a tag kizárása jogszabály tiltó rendelkezése folytán nem lehetséges. Utalt az 1991. évi LXV. tv. indoklására. Előadta azt is, hogy mivel az 1992. VI. 12-i taggyűlési jegyzőkönyvet H. J. beltag nem írta alá, az szerződésmódosításként érvényesnek nem fogadható el. Ezért K. G. beltagkénti felvétele nem felel meg a jogszabályoknak. Álláspontja szerint a Gt. 102. §-ának (1) bekezdése alapján egyébként is a társaság beltagjának kiválása után szűnik meg a cég.
A végzés ellen a cég élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megalapozatlanság címén történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a változások bejegyzésére. Rámutatott arra, hogy a Gt. 66. §-a (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint jelen esetben csak a szavazásban részt vevő kültag, mint másik tag szavazata - és ilyen formán egyhangú szavazata - volt szükséges a határozat meghozatalához. A beltag kizárására tehát érvényesen került sor. Mivel H. J. kizárása után új beltag lépett be a társaságba, nem kerülhet sor a társaság megszűnésére, hisz folyamatosan megvalósult a korlátlan felelősség és a személyes közreműködés.
A fellebbezés nem alapos.
A gazdasági társaságokról szóló, az 1991. évi LXV. tv. 18. §-ával módosított 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 78. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "a tagot - a 66. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint - a társaság többi tagja fontos okból kizárhatja". A Gt. 66. §-a (3) bekezdésének c) pontjában írtak figyelembevételével ez annyit jelent, hogy ilyen esetben a többi tag 2/3-os szótöbbséggel hoz határozatot. A törvény "többi tag" kifejezése egyértelműen többes számra utal. Mivel a Gt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint az érintett tag a kizárás kérdésében nem szavazhat, a törvény helyes nyelvtani értelmezése szerint legalább másik 2 tagnak kell e kérdésben döntést hoznia. Kéttagú társaság esetében tehát a "többi tag" szavazata fogalmilag kizárt. Ebből viszont azt a következtetést kell levonni, hogy kéttagú betéti társaság esetén nem kerülhet sor arra, hogy az egyik tag a másikat a társaságból kizárja. Háromtagú társaság esetében már lehetséges a kizárás, de ilyenkor a Gt. 78. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint a Gt. 66. §-a (3) bekezdésében írt legalább 2/3-os szótöbbséggel szemben a másik két tag egyhangú határozata szükséges. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a társaság érvényes társasági szerződése szerint a kizárásához minden esetben egyhangú szavazásra van szükség. A fentiek alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kizárás ügyében hozott határozat jogszabálysértő, ezért semmis volt, ennek folytán H. J.-t továbbra is a társaság beltagjának kell tekinteni.
A társaság kültagja nyilvánvalóan arra alapítottan vonta meg a beltag üzletvezetési megbízását, illetve képviseleti jogát, hogy megelőzően kizárta a társaságból. A kültag célja nyilvánvalóan nem a társaság működésképtelenné tétele volt akkor, amikor a beltag üzletvezetési megbízását és képviseleti jogát megvonta, márpedig működésképtelen az a társaság, amelynek nincs üzletvezetője és képviselője. Új tag felvételéről csak a társasági szerződés módosítása útján történhet döntés a betéti társaság esetében, ami viszont egyhangú határozatot igényel [Gt. 66. § (2) bekezdés a) pont]. A társasági szerződés módosításáról - és így K. G. belépéséről is - tehát D. J. kültagnak és H. J. beltagnak kellet volna határoznia, ennek hiányában a szerződésmódosítást érvénytelennek kell tekinteni.
Mindezek alapján érdemben helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor, amikor a kizárás semmisségéből kiindulva a változások bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján hagyta helyben. (Legf. Bír. Cgf. II. 33. 234/1992. sz.)