adozona.hu
BH 1992.9.592
BH 1992.9.592
Betéti társaság ügyvédi tevékenységet nem folytathat [1988. évi VI. tv. 20. §, 94-102. §-ai, 1983. évi 3. tvr. 59. §, 1983. évi 4. tvr. 59. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Dr. Sz. A.-né, dr. Sz. Á. és dr. Sz. P. 1991. március 1-jén kelt társasági szerződéssel alapították meg a céget, melynek beltagja dr. Sz. A.-né, kültagja pedig a másik két alapító személy volt. A társaság tevékenységi körébe felvette az EÁOR 9413 kódszám ügyvédi és jogi képviseleti tevékenységet is. Az elsőfokú bíróság a céget 1991. április 23-án a cégjegyzékbe bejegyezte.
A cég bejegyzését elrendelő végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, és indítványozta az adott cégjegyzé...
BH 1992.9.592 Betéti társaság ügyvédi tevékenységet nem folytathat [1988. évi VI. tv. 20. §, 94-102. §-ai, 1983. évi 3. tvr. 59. §, 1983. évi 4. tvr. 59. §].
Dr. Sz. A.-né, dr. Sz. Á. és dr. Sz. P. 1991. március 1-jén kelt társasági szerződéssel alapították meg a céget, melynek beltagja dr. Sz. A.-né, kültagja pedig a másik két alapító személy volt. A társaság tevékenységi körébe felvette az EÁOR 9413 kódszám ügyvédi és jogi képviseleti tevékenységet is. Az elsőfokú bíróság a céget 1991. április 23-án a cégjegyzékbe bejegyezte.A cég bejegyzését elrendelő végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, és indítványozta az adott cégjegyzék 09/012. rovatánál történt bejegyzés törlését. Az óvás azért tartotta törvénysértőnek a cégjegyzék 09/012. rovatára vonatkozó bejegyzését, mert az EÁOR 9413. kódszámú ügyvédi és jogi képviseleti tevékenység gazdasági társasági formában nem gyakorolható.
A cég jogi képviselője az óvás elutasítását kérte. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társaság tevékenységi körében az ügyvédi és jogi képviseleti tevékenység nem szerepelhet, ezen tevékenységi kör törlése mellett kérte a bejegyző végzés hatályában fenntartását.
Észrevételeiben kifejtette, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 1983. évi 4. tvr. és a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. természetes személyekre vonatkozik. A gazdasági társaságok nem természetes személyként járnak el, viszont megbízásaik teljesítéséhez szükség szerint igénybe veszik a tevékenység végzésére feljogosított tagjuk vagy alkalmazottjuk tevékenységét. Álláspontja szerint ennek figyelembevétele mellett nem ad az óvás magyarázatot arra, hogy ez a tevékenységi kör gazdasági társasági formában miért nem gyakorolható. Előadta azt is, hogy a cég 13 tevékenységi köréből 5 tevékenység alapvetően szolgáltatásra, valamilyen képviselet ellátásra, szaktanácsadásra irányul. Valamennyi érintkezik a jogi szaktanácsadás, jogi szakértelem biztosításával. A jogi szaktanácsadás pedig kizárólag a 9413. számú tevékenységi körbe sorolható be. Az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszert (EÁOR) időközben módosították, és jelenleg a jogi tevékenység önálló besorolást kapott, ezen belül pedig a jogi tanácsadás végzése is értendő. Hangsúlyozta, hogy a társaság ezt a tevékenységet annak érdekében kívánja folytatni, hogy eljárása szaktudással is alátámasztott, felelősségteljes lehessen.
Az óvás az alábbiak szerint alapos.
Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. 2. §-ának (2) bekezdése a társasági szerződés megkötése idején úgy rendelkezett, hogy az ügyvéd a tevékenységet az Ügyvédi Kamara által kijelölt ügyvédi munkaközösségben fejtheti ki. Az 1991. évi XXIII. tv. 2. §-ának módosító rendelkezése folytán - melynek rendelkezésit 1991. október 1. napjától kell alkalmazni - ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az Ügyvédi Kamara tagja, és az ügyvéd egyéni ügyvédként, illetőleg ügyvédi iroda tagjaként működhet.
A jogi képviselet jogi szabályozása a társasági szerződés megkötésének időpontjában az alábbi képet mutatta. Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. 1. §-a szerint az ügyvéd egyik fő feladata a jogi képviselet, és a tvr. szabályai szerint ezt a jogi képviseletet más jogosultakhoz képest a legszélesebb jogkörrel láthatta el. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a jogtanácsos feladatának teljesítése érdekében szintén elláthat jogi képviseletet, de a tvr. szerint a jogtanácsos képviseleti jogköre korlátozott volt. Az egyetemi oktatók jogi képviseletének jogkörét a felsőoktatási intézmények oktatóinak jogi képviseleti tevékenységéről szóló 9/1986. (VII. 27.) IM rendelet teremtette meg, és a jogi képviselet ellátására jogosítványt kaptak az érdekképviseleti szervek által létrehozott jogsegélyszolgálatok is [1/1976. (III. 7.) SZOT irányelv, 1/1979. TOT irányelv, 4/1980. OKISZ irányelv].
A cég bejegyzése után lépett hatályba az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. módosításáról az 1991. évi XXIII. tv., mely a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr.-t is módosította. A törvény 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte az 1983. évi 3. tvr. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontját, valamint a 9-15. §-okat, és ezzel megszüntette a jogtanácsosi munkaközösséget mint szervezeti formát. A törvény 39. §-ának (7) bekezdése szerint a jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség a törvény hatálybalépése után megfelelő feltételek teljesítése esetén ügyvédi irodaként működik. A törvény 38. §-ának (3) bekezdése alapján hatályát vesztette a felsőoktatási intézmények oktatóinak jogi képviseleti tevékenységéről szóló 9/1986. (VII. 27.) IM rendelet is. Ez a törvény hozott jelentős változtatásokat az ügyvédi tevékenység ellátásának szervezeti formáit illetően is a már korábban írtak szerint.
A mai napig nem született meg a jogi képviselet egységes törvényi szabályozása. A fentebb részletezett jogszabályok szabályozzák, hogy ki folytathat ügyvédi tevékenységet, jogi képviseleti tevékenységet és milyen szervezeti formában.
A társasági szerződés megkötése idején ügyvédi tevékenység társas folytatása csak ügyvédi munkaközösségben, jogi képviseleti tevékenység társas folytatása pedig ügyvédi-jogtanácsosi munkaközösségben, illetve jogi irodában volt megengedett. Jelenleg az ügyvédi tevékenység társas folytatása ügyvédi irodában lehetséges, míg a jogi képviseleti tevékenység társas folytatására ügyvédi irodában vagy jogtanácsosi irodában van mód. Az ilyen szervezeti keretek között végzett tevékenységet nem az üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem az ügyvédi feladatoknak és a jogi képviseleti feladatoknak mint szolgáltatásoknak hivatásszerű ellátása jellemzi. Ezzel szemben a gazdasági társaság olyan társas forma, amely gazdasági célú, üzletszerű vállalkozásra irányul, ennek megvalósítása érdekében folytatnak a tagok közös tevékenységet, illetve vállalják közösen annak gazdasági kockázatát.
Mind az ügyvédi, mind a jogi képviseleti tevékenység olyan ügyvédi és jogtanácsosi feladatkörbe tartozó szolgáltatás, melyet csak arra feljogosítottak végezhetnek és csak meghatározott szervezeti formában.
Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr.-nek a társasági szerződés megkötése és a cég bejegyzése időpontjában hatályban volt 59. §-a kimondta, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység - így minden ügyvédi tevékenység és a jogi képviselet is - hivatásszerű ellátására jogszabály által feljogosított más személy és szervezet is jogosult, és jogszabálynak tekintendő ebből a szempontból a törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat. Az 1991. évi XXIII. tv. 34. §-ával módosított, az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. jelenleg hatályos 59. §-a kimondja, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység hivatásszerű ellátásra a törvény által feljogosított személy vagy szervezet is jogosult. Amikor tehát ezen törvény ügyvédi tevékenység hivatásszerű gyakorlását is) csak jogszabály, illetve jelenleg csak törvény által feljogosított személynek vagy szervezetnek engedi meg, kifejezi azt a jogalkotói szándékot, hogy ki legyenek zárva a jogi képviselet ellátásából azok, akik erre nincsenek feljogosítva.
A gazdasági társaságokról szóló - az 1991. évi LXV. tv.-nyel módosított 1988. évi VI. tv. 20. §-a szerint a társasági szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, de a törvény és más jogszabályok keretei között. Sem az 1988. évi VI. tv., sem más jogszabály nem jogosított és nem is jogosít fel betéti társaságot arra, hogy üzletszerű gazdasági cél megvalósítására irányuló egyéb tevékenysége során hivatásszerűen olyan speciális szolgáltatást végezzen, mint az ügyvédi vagy a jogi képviseleti tevékenység.
A fentiek alapján jogszabályba ütközik, ezért semmis a társasági szerződésnek az a rendelkezése, mely a társaság tevékenységi körébe a 9413. számú tevékenységet felvette. Az elsőfokú bíróság az érvénytelenséget nem észlelte, a cégbejegyzésre tehát a 09/012. rovat tekintetében törvénysértéssel került sor. A legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán ezért a bejegyző végzés azon részét, mely a 09/012. rovatra vonatkozik, a Legfelsőbb Bíróság az 1991. évi LXV. tv.-nyel módosított 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (2) bekezdésében írtak szerint törölte. A törlés foganatosításáról az elsőfokú bíróságnak kell gondoskodnia. (Cg. törv. II. 32 466/1991. sz.)