adozona.hu
BH 1995.2.111
BH 1995.2.111
I. Nincs akadálya annak, hogy egy szerződést a felek több okiratba foglaltan kössenek meg, de ez esetben az adott szerződésre irányadó alakszerűségi előírásokat minden egyes okirat vonatkozásában be kell tartani [1988. évi VI. tv. 19. § (1) bek., 21. § (1) bek., 157. § (2) bek.]. II. A know-how apport tárgyát akkor képezheti, ha ez a szellemi ismeret tárgyi formában megjelenik (pl. tanulmány, technológiai leírás stb.), s ezáltal az apportőr személyétől elválasztható (GK 52. sz.).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
"K. és K." Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság alapításáról szóló társasági szerződést a három alapító tag 1991. október 15-én írta alá, majd a társaság ügyvezetője jogi képviselő útján 1991. december 30-án kérte a társaság cégnyilvántartásba történő bejegyzését. A cégbíróság az ügyben 15 napon belül teljesítendő hiánypótlást rendelt el, a bejegyzés akadályait hat pontban foglalta össze az alábbiak szerint: a társaság külföldi tagja által szolgáltatott apport a Gt. 22. ...
BH 1995.2.111 I. Nincs akadálya annak, hogy egy szerződést a felek több okiratba foglaltan kössenek meg, de ez esetben az adott szerződésre irányadó alakszerűségi előírásokat minden egyes okirat vonatkozásában be kell tartani [1988. évi VI. tv. 19. § (1) bek., 21. § (1) bek., 157. § (2) bek.].
II. A know-how apport tárgyát akkor képezheti, ha ez a szellemi ismeret tárgyi formában megjelenik (pl. tanulmány, technológiai leírás stb.), s ezáltal az apportőr személyétől elválasztható [GK 52. sz.].
"K. és K." Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság alapításáról szóló társasági szerződést a három alapító tag 1991. október 15-én írta alá, majd a társaság ügyvezetője jogi képviselő útján 1991. december 30-án kérte a társaság cégnyilvántartásba történő bejegyzését. A cégbíróság az ügyben 15 napon belül teljesítendő hiánypótlást rendelt el, a bejegyzés akadályait hat pontban foglalta össze az alábbiak szerint: a társaság külföldi tagja által szolgáltatott apport a Gt. 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt követelménynek nem felel meg; a szerződésben - ha a tagoknak ilyen szándékuk van - meg kell állapítani a mellékszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket; az üzletrész-átruházásra vonatkozó kikötések egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak. Mindezekre tekintettel a hiánypótlás keretében a módosításoknak megfelelően módosítani kell a tagjegyzéket, igazolni kell a pénzbetétek befizetését, az apportlistát a tagoknak alá kell írni és azt is ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni.A jogi képviselő a végzést 1992. február 27-én átvette, 1992. május 13-án 1992. május 30-ig történő határidő-hosszabbítást kért, majd 1992. július 1-jén hiánypótlásként okiratokat csatolt. A "pótszerződésnek" nevezett szerződésmódosító okiratban leszögezte, hogy ezen 1992. május 31-én kelt okirat az 1991. október 15-i szerződés szerves része, és az alapszerződéssel együtt kezelendő. A pótszerződés részletezte az egyes tagokat terhelő mellékszolgáltatási kötelezettségeket, és annak feltételeit. Módosította az üzletrész-átruházásra vonatkozó kikötéseket. Csatolta a jogi képviselő az OTP dunakeszi fiókjának igazolását a pénzbetétek befizetéséről. A hiánypótló végzés 1991. október 15-i állapotot tükröző apportra, apportlista aláírására, új tagjegyzék becsatolására irányuló teljesítése azonban elmaradt, és hiányzott a "pótszerződés" ellenjegyzése is. A hiánypótláson túl - ugyancsak 1992. május 31-i dátummal - szerződésmódosító okiratot is készített a cég, amelyben rögzítették, hogy a társaság külföldi tagja a társaságból kilép, 500 000 Ft-ból álló törzsbetétjét elviszi, vele a tagok elszámoltak. Az új tagi helyzetnek megfelelő tagjegyzéket csatoltak. Ugyanezen időpontban a módosító okiratban azt is bejelentették, hogy a cég törzstőkéjét 2 000 000 Ft-ra felemelte, amelyből a tagok 1 000 000 Ft értéket apportként, további 500 000 Ft-ot pedig készpénzként bocsátottak a társaság rendelkezésére. Csatolták az A. Rt. igazolását a pénzbetétek befizetéséről és az apportlistát. A szerződésmódosítás és az apportlista ellenjegyzéssel nincs ellátva.
A cégbíróság 1992. október 22-én a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a képviselő a társaság alapításáról szóló cégbírósági bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesítette, az apport nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, és az azt tartalmazó okirat alakilag is érvénytelen. A pénzbetétek befizetésére a bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően került sor. A cégbíróság a hiánypótlásként csatolt, 1992. május 31-én kelt szerződésmódosításban rögzítettek bejegyzési akadályait is megjelölte. Eszerint a társaságiszerződés-módosítás ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés hiányában alakilag érvénytelen, tanalmilag semmis rendelkezéseket is tartalmaz. A korlátolt felelősségű társaságnál a tag kilépésére nincs jogi lehetőség, az üzletrész átruházására nem kerülhet sor az apportszolgáltatási kötelezettség teljesítése előtt, a törzstőkét felemelni csak a törzsbetétek teljes befizetése után lehetséges. A cégbíróság a határozatot a jogi képviselő, valamint "a jogi képviselő törvénysértő mulasztása miatt" tájékoztatás céljából az ügyvezető részére kézbesítette.
A végzés ellen a társaságjogi képviselője fellebbezett. Előadta, hogy a bejegyzés iránti kérelem késedelmes benyújtása nem lehet az elutasítás indoka, emiatt csak a bírságolásra van lehetősége a cégbíróságnak, a hiánypótlást elrendelő végzés 2-6. pontjaiban foglaltaknak eleget tett, az 1. pont pedig jogszabálysértő, ugyanis az 1991. évi LXV. tv. hatálybalépése előtt lehetőség volt a korlátolt felelősségű társaság vagyonába know-how apportkénti bevitelére. A hiánypótlásra engedélyezett határidő meghosszabbításáról vagy további hiánypótlás elrendeléséről szóló felhívást a cégbíróságtól nem kapott. A cégbíróságnak kötelessége lett volna a képviselőt értesíteni a jogi álláspontjáról, amit a cégbíróság elmulasztott. A bejegyzés iránti kérelmet azért nyújtotta be késedelmesen, mert a külföldi alapító tag először az okiratokat hiányosan írta alá, a társaságiszerződés-módosítást pedig határidőben bejelentette a cégbíróságnak.
A fellebbezés megalapozatlan.
Helytálló a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése és az annak elmulasztására figyelemmel hozott, a bejegyzés iránti kérelmet elutasító határozata.
A jogi képviselő 1992. július 1-jén két okiratot adott be. A "pótszerződésben" hiánypótlási kötelezettségének kívánt eleget tenni, míg a "módosításban" tagváltozást, tőkeemelést, és a törzstőke összetételének megváltoztatására vonatkozó új adatokat jelentett be. A két okirat tartalmilag összefügg azért, mert a hiánypótló végzésben foglaltaknak a cég, az adott tag- és tőkeösszetétel mellett nem tudott eleget tenni. Az apport jogszabályba ütköző volta, az azt apportáló tag társaságtól való megválása, érvényes tagjegyzék és apportlista hiányának következtében ugyanis nincsenek olyan okiratok, amelyekkel 1991. október 15-i hatállyal a társaság érvényesen megalakulhatott volna. Ezért nem kerülhet sor az ezen kívül elhatározott változások bejegyzésére sem. Az 1991. október 15-i társaságalapítást meghiúsultnak kell tekinteni, arra lett volna lehetőség, hogy 1992. május 31-én a két megmaradt tag egy másik társaságot alapítson. Emiatt közömbös az, hogy az elsőfokú bíróság hozott-e alakszerű határozatot a határidő meghosszabbításának engedélyezéséről, mert hiánypótlási kötelezettségének a cég eleget tett. Más kérdés annak jogi értékelése.
A Legfelsőbb Bíróság a hiánypótlással összefüggésben az alábbiakra kíván még rámutatni.
A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének kötelező tanalmi elemeit az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 21. §-ának (1) bekezdése és a 157. §-ának (1) bekezdése határozza meg, a szükségképpeni tartalmi elemeket pedig a 157. § (2) bekezdése tartalmazza. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy szerződést a szerződő felek több okiratba foglalva készítsenek el, de az egyes okiratoknak külön-külön meg kell felelniük az adott szerződésre vonatkozó alakszerűségi szabályoknak. Amennyiben a külön okirat rögzíti a társaság vagyonába tartozó nem pénzbeli betétet, akkor ezen külön okiratnak is meg kell felelnie a Gt. társasági szerződés alakszerűségére vonatkozó 19. §-a (1) bekezdésének. A bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott apportlista nincs ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátva, és azt nem írta alá minden alapító tag, így az alakilag érvénytelen. A "pótszerződés" ellenjegyzése ugyancsak elmaradt.
Az apportlista szerint G. K. devizakülföldi alapító tag "kereskedelmi ismereteit, kereskedelmi szaktudását, üzleti kapcsolatait" viszi a társaság vagyonába nem pénzbeli betétként, amelynek értéke a társasági szerződés szerint 500 000 Ft. Ezen meghatározás alapján helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt apportlista az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek az 1991. évi LXV. törvénnyel történt módosítása előtt sem felelt meg. A GK 52. számú állásfoglalásban a Legfelsőbb Bíróság már kifejtette, hogy a know-how vagyoni értékű, forgalomképes jogosítvánnyá csak akkor válhat, ha az maga egészében olyan dologgá lesz, amely nemcsak gondolathordozó, hanem tárgyi formában is megjelenő szellemi alkotás. Így azt tárgyi alakban (pl. tanulmány, szoftver, technológiai leírás, stb.) kell megjeleníteni, ugyanis csak így válhat az apportőr személyétől elválasztható forgalomképes dologgá. Helytálló volt a fellebbezési érvelés, amely szerint a bejegyzés iránti kérelem késedelmes benyújtása nem lehet az elutasítás indoka, emiatt - az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. §-a alapján - pénzbírság kiszabásának lehet helye. A bejegyzés iránti kérelem elutasítása azonban nem ebből az okból történt. (Legf. Bír. Gf. VII. 30. 134/1993. sz.)