adozona.hu
BH 1992.8.538
BH 1992.8.538
I. Az üzletrészek átruházásának módját a társasági szerződésnek nem kell kötelezően meghatároznia, ha viszont rendelkezik erről, akkor annak részletesnek és egyértelműnek kell lennie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 157. §, 161. § (1) bek., 170. §, 171. § (1) bek., 172. §, 1/1987. (XII. 29.) KeM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. II. A cégnyilvántartás közhitelességének elvéből következik, hogyha az adott EAOR-szám keretében felsorolt tevékenységek mindegyikét a cég nem gyakorolhatja (pl. hatósági minőségellenőrzés), ezt a c
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Dr. M. G., Sz. Gy., K. Cs. és dr. Sz. Gy. 1990. december 27-én aláírt társasági szerződéssel alapították a T. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot. A társaság ügyvezetőjéül dr. M. G.-t és Sz. Gy.-t választották meg. A társaság tevékenységi körébe felvették - egyebek mellett - az EAOR 5213 számmal jelzett külkereskedelmi képviseleti és ügynöki tevékenységet, valamint a 7411 számmal jelzett minőség-ellenőrzési tevékenységet is. A társaság egyik ügyvezetője 1990. december 29-én benyújto...
BH 1992.8.538 I. Az üzletrészek átruházásának módját a társasági szerződésnek nem kell kötelezően meghatároznia, ha viszont rendelkezik erről, akkor annak részletesnek és egyértelműnek kell lennie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 157. §, 161. § (1) bek., 170. §, 171. § (1) bek., 172. §, 1/1987. (XII. 29.) KeM r. 1. §, 7. § (1) bek.].
II. A cégnyilvántartás közhitelességének elvéből következik, hogyha az adott EAOR-szám keretében felsorolt tevékenységek mindegyikét a cég nem gyakorolhatja (pl. hatósági minőségellenőrzés), ezt a cégbejegyzés iránti kérelemben fel kell tüntetnie [1989. évi 23. tvr. 2. § (1) bek., 25. § (2) bek.].
Dr. M. G., Sz. Gy., K. Cs. és dr. Sz. Gy. 1990. december 27-én aláírt társasági szerződéssel alapították a T. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot. A társaság ügyvezetőjéül dr. M. G.-t és Sz. Gy.-t választották meg. A társaság tevékenységi körébe felvették - egyebek mellett - az EAOR 5213 számmal jelzett külkereskedelmi képviseleti és ügynöki tevékenységet, valamint a 7411 számmal jelzett minőség-ellenőrzési tevékenységet is. A társaság egyik ügyvezetője 1990. december 29-én benyújtott kérelmében kérte a cég bejegyzését. Az elsőfokú bíróság a kérelemnek 1991. január 3-án helyt adott. A legfőbb ügyész a cégbejegyzést elrendelő végzés ellen törvényességi óvást emelt, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott végzést helyezze hatályon kívül, és hozzon a jogszabályoknak megfelelő határozatot, mert álláspontja szerint a cégbejegyzést elrendelő végzés törvénysértő és megalapozatlan.Az óvás az alábbiak szerint alapos.
A gazdasági társaságokról szóló - többször módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 161. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik. "A társaság alapítását - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. A bejelentést valamennyi ügyvezetőnek együttesen kell megtennie."* A bejegyzési kérelmet csak az egyik ügyvezető írta alá, holott a kft.-nek két ügyvezetője volt. A cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a hiánypótlás keretében gondoskodik arról, hogy a bejegyzési kérelmen mindkét ügyvezető aláírása szerepeljen. A hiánypótlás elmaradása miatt fennáll a cégbejegyzés megalapozatlansága.
Az óvás második pontjával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az alábbi.
A társasági törvény elismeri a tag azon jogát, hogy üzletrészét átruházza, de ezt a jogot nem minden esetben engedi feltételek, megszorítások nélkül érvényesülni.
1. Amennyiben a tag másik tagra olyan üzletrészt kíván átruházni, amit mellékszolgáltatás is terhel, úgy kívánja előnyben részesíteni a társaság érdekét az átruházni szándékozó taggal szemben, hogy az átruházás megengedését a társaság tagjaira bízza, az ő hozzájárulásukhoz köti.
2. Amikor a tag üzletrészét kívülállóra kívánja átruházni, egyrészt beépíti az elővásárlási jog intézményét annak érdekében, hogy ily módon a társaság, illetve annak tagjai megakadályozhassák, hogy a társaság egyik üzletrésze kívülálló vagy nemkívánatos kívülálló tulajdonába kerüljön, másrészt az átruházás előtt az átruházni kívánó tagtól a teljes törzsbetét befizetését kívánja meg. [Gt. 171. § (1) bek.]
Ezek a szabályok az átruházni kívánó taggal szemben a társaság többi tagját, illetve a társaságot védik. A Gt. 172. §-a sajátos kogenciát határoz meg, amikor kimondja a kedvezőbb szabályok érvényesülésének a tilalmát. Ez annyit jelent, hogy a fenti kötöttségeken túlmenően további megkötéseket, szigorításokat is tartalmazhat a társasági szerződés. Így például minden átruházást, ami tag és tag között történik, a társaság hozzájárulásához kötheti, vagy a kívülállóra történő átruházásnál szűkítheti azon kívülállók körét, akik javára az üzletrész átruházható lehet. Semmis viszont a társasági szerződés olyan rendelkezése, ami a fenti 1. és 2. pontban kiemelt korlátozásokat enyhíti, annál kedvezőbb szabályokat állapít meg. A társasági szerződés 10. pontja szerint: "Az üzletrész átruházása: a társaság hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a tag másra - ideértve a társaság másik tagját, valamint olyan személyt is, aki a társaságnak még nem tagja, átruházza. Az üzletrészt kívülállóra nem lehet átruházni, csak családtagra".
Ebből megállapítható, hogy a társaság az átruházást a törvényben megállapítottnál szigorúbb feltételekhez kívánta kötni, ami a fentebb írtak értelmében a Gt. 172. §-a alapján megengedett. Az üzletrész-átruházás címszó alatt írt két mondat azonban félreérthető és pontatlan. Az üzletrész-átruházás szabályozása a Gt. 157. §-a szerint a társasági szerződésnek nem kötelező eleme. Amennyiben viszont ezen szabályozást a társasági szerződésbe beépítik, annak az adott esetben részletesnek és egyértelműnek kell lennie. A fentebb írtakból következik, hogy a társasági szerződésben írt "hozzájárulás" az elővásárlási jog mellett érvényesülhet, de azt nem helyettesítheti. A társasági szerződés megfogalmazásából viszont nem tűnik ki, hogy miként gyakorolható az elővásárlási jog, és nem tűnik ki az sem, hogy mit értenek a családtag fogalmán. Az óvás ezért helyesen mutat rá arra, hogy az elsőfokú bíróságnak hiánypótlásra kellett volna felhívnia a céget a szerződés 10. pontjának részletes leírása érdekében. Az átruházási folyamat részletes, pontos és egyértelmű leírása után lehetett volna csak állást foglalni abban, hogy a szerződő felek akarata pontosan mire irányult, a társasági szerződés törvénytől eltérő szabályozása sértett-e jogszabályt. Ennek elmaradása miatt a társasági szerződés megfogalmazásának törvényessége aggályos, a bejegyzés pedig megalapozatlan.
A tagok felvették a társaság tevékenységi körébe az EAOR 5213 számmal jelzett külkereskedelmi képviseleti és ügynöki tevékenységet. Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetve behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a szerint 1991. január 1. napján vesztette hatályát az 1/1990. (I. 16.) KeM rendelettel, valamint a 2/1990. (VIII. 17.) NGKM rendelettel módosított, a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló 1/1987. (XII. 29.) KeM rendelet. A társasági szerződés megkötésekor és a bejegyzési kérelem benyújtásakor tehát még hatályban volt a többszörösen módosított 1/1987. (XII. 29.) KeM rendelet, melynek 1. §-a szerint "külkereskedelmi tevékenységet végezhet minden olyan gazdálkodó szervezet, amelyet bejegyeztek a Kereskedelmi Minisztérium által vezetett, a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek nyilvántartásába". Ugyanezen jogszabályhely 7. §-ának (1) bekezdése szerint "a külkereskedelmi tevékenységet megkezdeni a nyilvántartásba vételről szóló értesítésben, illetőleg a határozatban meghatározott időponttól lehet". Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha felhívja a céget a nyilvántartásba vételről szóló okirat utólagos csatolására, illetőleg amennyiben erre már nem volt mód, a társasági szerződés 4. pontjának akként történő módosítására, hogy a cég működését csak 1991. január 1. napján kezdi meg. Ennek elmaradása miatt a bejegyzés megalapozatlan volt. A társasági szerződés 3. pontja szerint a tagok tevékenységi körükbe felvették az EAOR 7411 szám alatt jelzett minőség-ellenőrzési tevékenységet is. E tevékenységi kör tartalmát tekintve fogyasztási cikkeket és termelőeszközök minőség-ellenőrzését, valamint hatósági jellegű minőség-ellenőrzést jelent.
A cégnyilvántartás közhitelességéből következik, hogy a tevékenységi kört úgy kell meghatározni, hogy abból pontosan kiderülhessen, hogy az EAOR-szám keretei között a cég tevékenysége mire terjed ki [1989. évi 23. tvr. 2. § (1) bek.]. Ezt kívánja meg a forgalom biztonsága is.
Ezért, amennyiben a cég az EAOR-számnál felsorolt valamennyi tevékenységet nem kívánja folytatni, vagy kizáró jellegű vagy pozitív felsorolást kell adni a cég tényleges tevékenységéről. Így jelen esetben is jelezni kellett volna, hogy a cég a minőség-ellenőrzés nómenklatúrájába tartozó tevékenységek közül a hatósági minőség-ellenőrzést nem fogja gyakorolni. Az óvás helyesen mutatott rá arra, hogy a kft. hatósági minőség-ellenőrzést nem végezhet. Az elsőfokú bíróságnak hiánypótlásra kellett volna felhívnia a céget, hogy a társasági szerződést ennek megfelelően módosítsa, a tevékenységi körök felsorolásánál a hatósági minőség-ellenőrzést mint kivételt tüntesse fel. Ennek elmaradása miatt a bejegyzés törvénysértő és megalapozatlan volt.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése nélkül is lehetőséget látott arra, hogy a cég kiküszöbölje a jelen határozatban megállapított törvénysértéseket. Ezért az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 25. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság cégbejegyző végzését a törvénysértés megállapítása mellett hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Cg. törv. II. 31 721/1991. sz.)
* Az 1991. évi LXV. tv. 20. §-ának (1) bekezdése a Gt. 161. §-a (1) bekezdésének második mondatát hatályon kívül helyezte, ezért ma már a bejelentést nem kell az összes ügyvezetőnek együttesen megtennie.