adozona.hu
BH 1992.10.652
BH 1992.10.652
Bár a korlátolt felelősségű társaság esetében is szerződésmódosításnak minősül az üzletrész elidegenítése kívülálló személy részére, a társasági szerződés módosítását a jogszabály formálisan mégsem követeli meg. Ennek ellenére, ha a társasági szerződés kizárja a taggyűlés megtartásának mellőzésével történő döntéshozatalt olyan kérdésekben, amelyekben - a törvény rendelkezése szerint - csak a taggyűlés dönthet - ilyen például a tagok személyében bekövetkező változás is -, a taggyűlés mellőzésével hozott ilye
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E. Mozi Kft. társasági szerződését 1989. november 10-én írták alá az alapító tagok, vagyis a H. Filmforgalmazó Vállalat. A. J., L. J. és dr. Sz. K. A társaság 1 500 000 Ft törzstőkével alakult. A társaság bejegyzésére 1989. november 30-án került sor.
1991. január 16-án L. J. írásban bejelentette a társaságnak, illetve a tagoknak, hogy üzletrészét el kívánja idegeníteni, erre való tekintettel élnek-e elővásárlási jogukkal. Január 17-én a társaság ügyvezetője, A. J. ugyancsak közölte a tago...
BH 1992.10.652 Bár a korlátolt felelősségű társaság esetében is szerződésmódosításnak minősül az üzletrész elidegenítése kívülálló személy részére, a társasági szerződés módosítását a jogszabály formálisan mégsem követeli meg. Ennek ellenére, ha a társasági szerződés kizárja a taggyűlés megtartásának mellőzésével történő döntéshozatalt olyan kérdésekben, amelyekben - a törvény rendelkezése szerint - csak a taggyűlés dönthet - ilyen például a tagok személyében bekövetkező változás is -, a taggyűlés mellőzésével hozott ilyen szerződés alapján a változás nem jegyezhető be a cégjegyzékbe [Ptk. 373. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 171. § (1) és (3) bek., 174. § (2) és (3) bek., 183. § (2) bek.].
Az E. Mozi Kft. társasági szerződését 1989. november 10-én írták alá az alapító tagok, vagyis a H. Filmforgalmazó Vállalat. A. J., L. J. és dr. Sz. K. A társaság 1 500 000 Ft törzstőkével alakult. A társaság bejegyzésére 1989. november 30-án került sor.1991. január 16-án L. J. írásban bejelentette a társaságnak, illetve a tagoknak, hogy üzletrészét el kívánja idegeníteni, erre való tekintettel élnek-e elővásárlási jogukkal. Január 17-én a társaság ügyvezetője, A. J. ugyancsak közölte a tagokkal L. J. eladási szándékát. Miután a H. Film Vállalat az ajánlatot nem tartotta a jogszabályoknak megfelelőnek, újabb ajánlatot kért L. J.-től, aki azt elküldte. Ennek alapján a H. Film Vállalat közölte, hogy 1991. február 2-től számítja azt az időpontot, amelytől elővásárlási joga megnyílt. A korábbi ajánlatok ugyanis a vevőt, és annak adatait nem tartalmazták. A. J. tag 1991. január 31-én, a H. Film Vállalat pedig február 15-én jelentette be, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. A rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható, hogy dr. Sz. K. az elővásárlási jog gyakorlására irányuló felhívást mikor vette át, illetőleg milyen tartalommal. Maga a társaság az elővásárlási jog gyakorolhatósága céljából taggyűlést nem tartott.
L. J. K. J. vevővel 1991. február 2-án a szerződést megkötötte, és az üzletrész átruházását a cégbíróságnak 1991. február 26-án bejelentette. Becsatolta az új tagjegyzéket. K. J. kérte, hogy tagi mivoltának bejegyzésére 1991. február 15-i hatállyal kerüljön sor, tekintettel arra, hogy a lemondó nyilatkozatok akkor érkeztek a társasághoz. Az adásvételi szerződés 9. pontja tartalmazza, hogy a vevő a társasági szerződést ismeri, és annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az elsőfokú bíróság a tagváltozást 4. sorszám alatti végzésével 1991. február 27-én a cégjegyzékbe bejegyezte. Az átruházás időpontját a kérelemmel egyezően 1991. február 15-ben jelölte meg. A jogerős cégbejegyző végzéssel szemben a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Indítványozta, hogy Legfelsőbb Bíróság az óvással megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül.
A cég az óvással szemben észrevételeket terjesztett elő.
Az óvás az alábbiak szerint alapos.
Ahogy arra az óvás is utalt, az 1988. évi VI. törvény* (Gt.) 171. §-ának (1) bekezdése értelmében az üzletrészek kívülálló személyre való átruházása esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. A 171. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha a tag, a társaság vagy a kijelölt személy az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, ezt az átruházáshoz való hozzájárulásnak kell tekinteni. A Gt. 17. §-a alapján alkalmazásra kerülő, a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási joggal kapcsolatos szabálya szerint a kapott ajánlatot teljes egészében az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell (Ptk. 373. §, illetve a Polgári Kollégium 9. számú állásfoglalásának IX. pontja). Ez azt jelenti, hogy az adott esetben nem volt elég az elidegenítési szándék és a vételár megjelölése, hanem
az ajánlatban azt is kellett volna jelölni L. J.-nek, hogy kiknek kívánja az üzletrészt elidegeníteni. A jogszabályoknak megfelelő ajánlat az iratokból megállapíthatóan csak a H. Vállalathoz érkezett meg, azután hogy a vállalat ilyen ajánlatot igényelt.
A társasági szerződés VIII/6. pontja kizárja a taggyűlés tartásának mellőzésével való döntéshozatalt olyan kérdésekben, amelyek a törvény rendelkezése értelmében kizárólag taggyűlés keretében dönthetőek el. A Gt. 183. §-a (2) bekezdésének k) pontja értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a társasági szerződés módosítása. A tagok személyében bekövetkező változás szerződésmódosítás. A Gt. 174. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. Az e törvényhelyhez fűzött indokolás az alábbiakat fejti ki: "Jogdogmatikailag a tagjegyzékben történő tulajdonosváltozás átvezetése áttételesen a társasági szerződést is módosítja, hiszen a szerződést kötők személyében áll be változás. Az eljárás egyszerűsítése érdekében azonban formálisan módosításra nincs szükség. A többi társaságnál általánosan alkalmazott megoldás helyett a korlátolt felelősségű társaságban a tagváltozás nem igényli a társasági szerződés kifejezett módosítását". Eszerint az üzletrész-átruházás is szerződésmódosítás, csak a technikai lebonyolítás nem a szerződésmódosítás alakiságainak megtartásával történik. Ebből következik tehát, hogy az üzletrész átruházásának kérdésében, amikor a társaság elővásárlási jogával élhetett volna, vagy kijelölhette volna azt a személyt, aki az elidegenítendő üzletrészt meg kívánja vásárolni, taggyűlést kellett volna tartania, és ott lehetett volna e kérdésekben határozni.
L. J. üzletrészének elidegenítése során sérelmet szenvedett a Gt. 171. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 373. §-ának (1) bekezdése, valamint a társasági szerződés VIII/6. pontja. E változás bejegyzésére tehát törvénysértő módon került sor.
Az óvás szerint a vevőnek az ügyvezetőhöz intézett nyilatkozata nem tartalmazta a társasági szerződés tartalmára vonatkozó, a Gt. 174. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. Az adásvételi szerződés 9. pontja ezt a jognyilatkozatot magában foglalta. E szerződés példányt mind a társaság, mind a cégbíróság megkapta, ezért a legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem történt törvénysértés akkor, amikor külön nyilatkozatban a vevő erre nem tért ki.
A fentiek szerint alapos óvás miatt a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvénysértő bejegyző végzést hatályon kívül helyezte és a bejegyzési kérelmet elutasította. (Cg. törv. 31 281/1991. sz.)
* Az 1988. évi VI. tv. 171. §-ának szövegét az 1991. évi LXV. tv. 23. §-ának (1) bekezdése változtatta, ez azonban az eseti döntés helytálló voltát nem érinti.