adozona.hu
BH 1994.2.106
BH 1994.2.106
1992. január l-jétől lehetőség van arra, hogy egy részvényfajtán belül a részvénytársaság különböző névértékű részvényeket is kibocsásson [1988. évi VI. tv. 234. § (3) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Ebben azonban az érdemi döntést nem támadta, a fellebbezés kizárólag az ítélet indoklásának azon megállapítása ellen irányul, amely a részvényfajta és a névérték kapcsolatát taglalja. Ezzel kapcsolatban a fellebbezés indokaként előadta, hogy jogszabályellenes az ítélet azon megállapítása, amely szerint 1992. január 1. napjától a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2...
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság által hozott ítélet indoklásának a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítási adatok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg a tényállást és helyes az arra alapított döntése is.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a fellebbezési érvelésben foglaltakkal. Az 1991. évi LXV. törvény 1992. január 1-jei hatállyal módosította az 1988. évi VI. törvényt. Ennek eredményeként a Gt. 234. §-ának (3) bekezdéséből elmaradt az a rendelkezés, hogy az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos névértékűek. A hatályos szöveg a következőket tartalmazza: "Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát alkotnak. Az egy részvényfajtához tartozó - azonos névértékű - részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatók. A részvényfajtához fűződő jogokat, valamint az egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülő részvények számát és névértékét az alapszabályban kell megállapítani".
A jogszabály fenti módosítása után nincs tehát jogi akadálya annak, hogy egy részvényfajtához tartozó különböző névértékű részvények is kibocsátásra kerüljenek. A módosítás eredményeként ugyanis megszűnt az a törvényi kötöttség, amely egy részvényfajtán belül csak azonos névértékű részvények kibocsátását tette lehetővé. De ezenkívül a korábbi szabályozással szemben az azonos névértékről a törvény csupán az összevont címletű részvények esetében beszél. A Gt. 269. §-a pedig a részvényhez fűződő szavazati jogról rendelkezik, és ez a Gt. 234. §-ának (3) bekezdésében foglaltak fenti értelmezését nem befolyásolja.
Mindezek alapján helyesen járt el az elsőfokú bíróság, annak megállapításakor, hogy a felperes nem követett el jogszabálysértést, amikor a részvények értékesítésével kapcsolatos tájékoztatójában az egy részvényfajtán belül különböző névértékű részvények kibocsátásáról rendelkezett. (Legf. Bír., Kf., II. 25. 338/1993. sz.)