adozona.hu
BH 1992.6.426
BH 1992.6.426
A cég telephelyét, fióktelepét nem kötelező a cégjegyzékbe bejegyezni, ha azonban a cég ezen adatok bejegyzését kifejezetten kéri, a cégbíróságnak vizsgálnia kell a megjelölt adatok helyességét. Ha a cég által megjelölt téves adatok változtatása - hiánypótlási felhívás ellenére - nem történik meg, a cégbejegyzést meg kell tagadni [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 6. §, 8. § (1) bek. a) pont, 9. § (1) bek., 16. § (1) bek. ].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Egy Építőipari Vendéglátó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1990. december 27-én aláírt társasági szerződésének 2. pontja szerint a társaság székhelye B., Vadvirág nyaralótelep, telephely pedig: z.-i, Autós I. Kemping. A szerződés 6. pontjában mindkét tag nem pénzbeli betétjét a következőképpen fogalmazták meg: "A z.-i 3509. hrsz. ingatlanon létesülő vendéglátó kereskedelmi és szolgáltató komplexum tervdokumentációja, a kivitelezés szervezése és lebonyolítása". Csatolták az ügyvezető nyilatkoz...
BH 1992.6.426 A cég telephelyét, fióktelepét nem kötelező a cégjegyzékbe bejegyezni, ha azonban a cég ezen adatok bejegyzését kifejezetten kéri, a cégbíróságnak vizsgálnia kell a megjelölt adatok helyességét. Ha a cég által megjelölt téves adatok változtatása - hiánypótlási felhívás ellenére - nem történik meg, a cégbejegyzést meg kell tagadni [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 6. §, 8. § (1) bek. a) pont, 9. § (1) bek., 16. § (1) bek. ].
Egy Építőipari Vendéglátó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1990. december 27-én aláírt társasági szerződésének 2. pontja szerint a társaság székhelye B., Vadvirág nyaralótelep, telephely pedig: z.-i, Autós I. Kemping. A szerződés 6. pontjában mindkét tag nem pénzbeli betétjét a következőképpen fogalmazták meg: "A z.-i 3509. hrsz. ingatlanon létesülő vendéglátó kereskedelmi és szolgáltató komplexum tervdokumentációja, a kivitelezés szervezése és lebonyolítása". Csatolták az ügyvezető nyilatkozatát, mely szerint a két tag közös tulajdonát képező tervdokumentáció átadása megtörtént. A cég bejegyzési kérelmét 1990. december 28-án terjesztette elő.Az elsőfokú bíróság 1991. február 11-i felhívására a cég tulajdoni lappal igazolta, hogy a z.-i 3398. tulajdoni lapon 3509. hrsz. alatt nyilvántartott 1854 m2 területű, gazdasági épület és udvar elnevezésű ingatlan tulajdonosa a magyar állam, kezelője pedig a megyei tanács idegenforgalmi hivatala. Csatolták a kezelő szerv képviselőjének a nyilatkozatát - melyet területfoglalási engedélynek neveztek -, mely szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a kft. a z.-i 3509. hrsz. alatt nyilvántartott Autós I. Kemping területén éttermet építsen.
Ezt követően 1991. február 25-én a bíróság újabb hiánypótló végzést küldött a cégnek, melyben felhívta, hogy 30 nap alatt csatolja "az ingatlanra vonatkozó bérleti szerződését, különös tekintettel arra, hogy a szerződésben megfelelő garanciákkal biztosítsák, hogy az állami tulajdonban álló ingatlan jogellenesen ne kerülhessen a kft. tulajdonába". Ezen hiánypótlásnak a cég nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság 1991. április 30-án kelt végzésével a bejegyzési kérelmet elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a cég felhívás ellenére nem csatolt bérleti szerződést, holott kérelmében "megjelölte, hogy a tevékenységet a z.-i 3509. hrsz-ú ingatlanon kívánja gyakorolni, az ott felépítendő vendéglátó-ipari komplexumban".
A cég fellebbezést nyújtott be, melyben tartalmát tekintve az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az eljárás felfüggesztését kérte. Előadta, hogy a bérleti szerződés megkötésére még nem kerülhetett sor, mert az ingatlan jelenleg építési tilalom alatt áll.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az 1991. évi LXV. törvény 42-46. §-aival módosított 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr. ) 16. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság az adatok, jogok, illetve tények bejegyzéséről a benyújtott okiratok alapján dönt, de további okirat csatolására vagy bemutatására felhívhatja a céget, ha az a bejegyzendő adat, tény vagy jog igazolásához szükséges. Ezenkívül bizonyítás felvételének helye nincs. A Ctvr. 6. §-a szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a helye, amely a cég székhelyével azonos közigazgatási területen van. A cég fióktelepe pedig a cég azon telephelye, amely a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen van. Ugyanezen jogszabály 9. §-ának (1) bekezdése kimondja: "a cég telephelyét csak akkor kell nyilvántartani, ha cégnek nincs székhelye, vagy a telephelyen is történik ügyintézés". Az elutasító végzés indokolásából kitűnően az elsőfokú bíróság a bejegyzési eljárás során azt tette vizsgálat tárgyává, hogy a cég jogosult-e telephelyén a tevékenység gyakorlására. A cégbejegyzési eljárásról a Ctvr., valamint a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet rendelkezik. Ezen jogszabályok szerint az elsőfokú bíróságnak egyrészt azt kell vizsgálnia, hogy a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, másrészt azt, hogy csatolták-e mindazon okiratokat, melyeket a cégbejegyzés során a hivatkozott IM rendelet szerint mellékelni kell.
A gazdasági társaságokról szóló - az 1991. évi LXV. törvénnyel módosított - 1988. évi VI. tv. (Gt.) 21. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés kötelező eleme a székhely meghatározása. Ebből következően a szerződésnek nem érvényességi feltétele a telephely megjelölése, sőt annak nyilvántartása is csak akkor szükséges, ha a cégnek nincs székhelye, vagy a telephelyen is történik ügyintézés [Ctvr. 9. § (1) bekezdés]. Természetesen a cég jogosult a telephelyét a társasági szerződésben megjelölni, és jogosult a telephely feltüntetését is kérni a cégjegyzékben, akkor is, ha a telephelyen ügyintézés nem folyik. A jelen társasági szerződés szerint a cég 29-féle különböző jellegű tevékenységet kíván folytatni, ezért elemi érdeke, hogy a maga számára a tevékenységek gyakorlásához alkalmas helyszínt biztosítson. Ennek a körülménynek a vizsgálata azonban nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, ezért ettől nem tehető függővé a cég bejegyzése.
A cégnyilvántartásnak ugyanakkor hitelesen kell tanúsítania a benne feltüntetett adatok fennállását. A bejegyzési kérelmet elbíráló elsőfokú bíróság tudomással bírt arról, hogy a megjelölt telephelyen a kft. jelenleg működést nem tud kifejteni. Ezért akkor járt volna el helyesen, ha felhívja a céget arra, hogy a társasági szerződést megfelelően módosítsa, más telephelyet jelöljön meg, vagy a telephely megjelölését mellőzze.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy a társasági szerződésben sem a székhely, sem a telephely megjelölése nem volt megfelelő. Lakcímszerűen kell közölni a kézbesítési adatokat, pontosan meghatározhatónak kell lennie annak a helyszínnek, ahol az ügyintézés, illetőleg a tevékenység gyakorlása folyik. [Gt. 21. §-ának (1) bekezdés a) pontja; Ctvr. 8. §-ának (1) bekezdés a) pontja, 25. §-ának (1) bekezdése, Pp. 93. §-ának (1) bekezdése, Pp. 99. §-ának (1) bekezdése.] Ehhez nem elegendő a közigazgatási egység megnevezése, pontosabb adatokra van szükség. Amennyiben ez hagyományos megjelöléssel (utca, házszám stb.) nem biztosítható, olyan azonosító adatokat kell közölni, amelyekkel az adott helyszín megjelölése a helységben is elfogadott (pl. hrsz.).
Áttételesen bár, de kapcsolódik a telephelyhez a nem pénzbeni betét megjelölése. A társasági szerződés szerint az apport részét képezi a kivitelezés, szervezés és lebonyolítása is. Ezzel kapcsolatban elmulasztotta az elsőfokú bíróság felhívni a cég figyelmét arra, hogy az apportnak meg kell felelnie a Gt. 22. §-ának (2) bekezdésében írt követelményeknek, ezért az újabb eljárásban kell a társasági szerződés módosításáról e tekintetben is gondoskodni.
A nem pénzbeni betétként megjelölt tervdokumentációval kapcsolatban - mely egyébként forgalomképes és vagyoni értékkel bíró szellemi alkotás lehet - az adott esetben szintén felmerül a szerződésmódosítás kérdése, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint ezen apport felhasználhatósága - és így vagyoni értéke és forgalomképessége - vitatható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a Pp. 259. §-ának és 252. §-ának (3) bekezdésében írtak alapján - hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot mint cégbíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 228/1991. sz. )