adozona.hu
BH 1998.8.393
BH 1998.8.393
Gazdasági társaságban fennálló tagsági viszony megállapítására irányuló kereseti kérelem helyett a tag kizárásáról szóló társasági határozat megtámadása a másodfokú eljárásban meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül [Pp. 247. § (1) bek., 253. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi gazdasági munkaközösség 1982. augusztus 16-án kelt társasági szerződéssel jött létre. A társasági szerződést a tagok többször módosították. Az 1987. március 3-án kelt társasági szerződés-módosítás 4. pontja értelmében a "tagsági viszonyt a tag, illetőleg a társaság vezetője útján a társaság a jogszabályban előírt módon megszüntetheti. Meg kell szüntetni a tagsági viszonyt, ha a tag neki felróható okok miatt fél évnél hosszabb ideig munkát nem végez, vagy ha a társaság a tagot fogl...
BH 1998.8.393 Gazdasági társaságban fennálló tagsági viszony megállapítására irányuló kereseti kérelem helyett a tag kizárásáról szóló társasági határozat megtámadása a másodfokú eljárásban meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül [Pp. 247. § (1) bek., 253. § (3) bek.].
Az alperesi gazdasági munkaközösség 1982. augusztus 16-án kelt társasági szerződéssel jött létre. A társasági szerződést a tagok többször módosították. Az 1987. március 3-án kelt társasági szerződés-módosítás 4. pontja értelmében a "tagsági viszonyt a tag, illetőleg a társaság vezetője útján a társaság a jogszabályban előírt módon megszüntetheti. Meg kell szüntetni a tagsági viszonyt, ha a tag neki felróható okok miatt fél évnél hosszabb ideig munkát nem végez, vagy ha a társaság a tagot foglalkoztatni nem tudja." A felperes az alperesi társaságban 1987. január 10-én kelt társasági szerződés-módosítás során létesített tagsági viszonyt. A társasági szerződés 1988. január 15-én kelt módosításának 1. pontja rögzítette, hogy "a társaság tagja havonta legalább 60 munkaóra mértékéig köteles munkavégzés céljából a társaság rendelkezésére állni. Meg kell szüntetni a tagsági viszonyt, ha a tag ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a rá bízott munkát nem végzi el." Az alperesi gazdasági munkaközösség 1989. december 23-án tett eleget az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 332. §-ában meghatározott kötelezettségének, társasági szerződést a Gt. rendelkezéseire figyelemmel - az előbbi rendelkezések érintetlenül hagyásával - módosította. A társaságot a cégbíróság 1990. március 20-án bejegyezte a cégnyilvántartásba. A felperes 1993 őszétől 1994 júniusáig külföldi munkavégzésen vett részt a munkáltatója kiküldetésében. Távollétét az alperesnek bejelentette. Visszaérkezését követően két alkalommal végzett munkát az alperes részére, ezen munkavégzések folytán az 1994. évre az alperes tagi jövedelmet is fizetett a felperesnek. Az alperes 1995. január 1-jei hatállyal korlátolt felelősségű társasággá alakult át. A felperes az átalakulási eljárásban nem vett részt. A kft. cégbejegyzése iránti kérelmet a Cégbíróság 1997. április 3-án elutasította. A végzést a cég fellebbezésével megtámadta. A másodfokú bíróság a fellebbezést még nem bírálta el.Az alperes 1995. január 27-én igazolást küldött a felperesnek az 1994. évben felvett adóköteles jövedelméről. Az igazolásban az alperes közölte a felperessel, hogy 1994. november 30-i határidővel a tagi nyilvántartásból törölte és az elszámolás alapján 40.800,-Ft-ot a felperes részére átutalt. Ezt a levelet a felperesnek 1995. február 1-jén kézbesítették. A 40.800,-Ft átutalt összeget a felperes nem vette át, mert a tagsági viszonyának megszűnését nem ismerte el.
Az átalakuló alperesi gazdasági munkaközösség tagjai az átalakulási tervben rögzítették, hogy a felperes tagsági viszonyát a társaság megszüntette, mert a munkavégzési kötelezettségét tartósan nem teljesítette, és a társasági szerződés előírásai szerint a tagsági viszony ebben az esetben automatikusan megszűnik. Emiatt a felperes 1994. november 30-i időponttól nem tagja a társaságnak.
A felperes az 1995. február 27-én benyújtott keresetében kérte annak megállapítását, hogy tagsági viszonya fennáll az alperesi gazdasági munkaközösségben, az alperes őt jogszerűen nem zárhatta ki, ezért 1994. évben is jogosult a nyereségre.
Az alperes érdemi védekezésében elsősorban a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a gazdasági munkaközösség már megszűnt. Másodsorban kérte a keresetlevélnek megyei bírósághoz való áttételét, az áttétel indokaként a közigazgatási perek hatásköri szabályára hivatkozott. Harmadsorban kérte a felperes keresetének elutasítását.
Az elsőfokú bíróság az 1996. június 25-én kelt ítéletében megállapította, hogy a felperes tagsági viszonya fennáll az alperesi gazdasági munkaközösségben, és az ebből eredő jogok és kötelezettségek a felperest megilletik. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.000,-Ft perköltséget. Határozatát azzal indokolta, hogy a Pp. 123. §-ának második mondata értelmében a megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az alperes a megszűnt tagsági viszony alapján kívánt a felperessel elszámolni. A felperes jogainak megóvása érdekében jogszerűen érvényesített megállapítás iránti igényt, és az ítélet jogerőre emelkedését követően érvényesítheti az alperessel szemben a tagsági viszonyból eredő jogait, és teljesítheti kötelezettségeit.
Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, illetve az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a per megszüntetését, vagy az ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság újabb eljárásra történő utasítását.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében előadta, hogy a keresete - annak helyes tartalma szerint - a felperest kizáró határozat hatályon kívül helyezésére irányult, nem pedig a tagsági viszony fennállásának a megállapítására.
A másodfokú bíróság az 1997. február 27-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a tagsági viszony fennállásának megállapítására irányuló keresetet elutasította, továbbá az átalakulási terv II/2. pontjában írásba foglalt, a felperes kizárásáról szóló határozatot hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 3000,-Ft másodfokú perköltséget fizessen meg, míg az elsőfokú bíróság ítéletének perköltségre vonatkozó részét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesnél kettős kereseti kérelmet értelmezett: egyrészt a felperes tagsági viszonyát megszüntető határozat hatályon kívül helyezését, másrészt a felperes tagsági viszonya fennállásának megállapítását. A másodfokú bíróság elfogadta azt az alperesi álláspontot, amely szerint megállapítás iránti kereset előterjesztésének azért nincs helye, mert az alperesnek jelenleg is tagja a felperes a cégnyilvántartás adatai szerint, így ennek az ítéleti megállapítására nincs szükség. Az alperesi társaság a felperes kizárásáról az átalakulási terv II/2. pontjában rendelkezik. A Gt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a tag kizárásánál fontos ok különösen, ha a tag írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a jogszabályban előírt vagy szerződéses kötelezettségeinek. Az alperes az eljárásban nem igazolta, hogy a felperest írásban felhívta volna a társasági szerződésben vállalt munkavégzési kötelezettség teljesítésére. A Gt. nem ismeri a tagsági viszony automatikus megszűnését. Az alperesi társaság felperes kizárásáról rendelkező határozata ezért jogszabálysértő.
A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és kérte a felperes keresetének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a Gt. gazdasági munkaközösségekre vonatkozó jogszabályi rendelkezését az 1991. évi LXV. tv. 1992. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte, de a cégnyilvántartásba már bejegyzett gazdasági munkaközösségekre azok megszűnéséig a Gt-nek az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseit rendelte alkalmazni. Ennek következtében a gazdasági munkaközösségnél a tag személyes közreműködése továbbra is kötelező volt. A felperes a társasági szerződésben vállalt munkavégzési kötelezettségét nem teljesítette. A felperes tagsági viszonyának fenntartása a Gt. 77. §-ának f) pontja alapján jogszabályba ütközik. A felperest a társaságból az alperes nem zárta ki, hanem csak megállapította, hogy a tagsági viszonyának a fenntartása jogszabályba ütközik. A másodfokú bíróság ezt a megállapítást értékelte ún. kizáró határozatnak, és hatályon kívül helyezte azt, pedig a felperes kifejezetten megállapítási keresetet nyújtott be, amikor a tagsági viszonya fennállásának, illetve az alperesi határozat törvénysértő voltának a megállapítását kérte. A felperes a másodfokú tárgyaláson valóban tett olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a keresete a kizáró határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Ez azonban a Pp. 247. §-ában meghatározott keresetváltoztatás tilalmába ütközik amellett, hogy nincs megtámadható határozat sem.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban való fenntartását. A Gt. 77. §-ának f) pontja a tagsági viszony megszűnését akkor teszi lehetővé, ha a tagsági viszony fenntartása jogszabályba ütközik. A kizárás érvényességéhez szükséges feltételeket pedig az alperes nem teljesítette. A felperes eredeti kérelme valóban az alperesi határozat törvénysértő voltának megállapítására irányult, ennek viszont egyenes következménye annak hatályon kívül helyezése. Bejelentette azt is, hogy az alperes újabb kizárási határozatot hozott, erre vonatkozóan újabb peres eljárás van folyamatban.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet jogszabálysértő.
A felperesnek az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelme annak megállapítása volt, hogy tagsági viszonya az alperesi társaságban fennáll. A másodfokú eljárásban tette azt a nyilatkozatot a felperes, hogy a kereseti kérelme - helyesen - a kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezése, nem pedig a tagsági viszonya fennállásának megállapítása.
A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a fél a) az eredetileg követelt összeg helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot követelhessen; b) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse; c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen.
A felperes a másodfokú eljárásban tett keresetváltoztatása a Pp. 247. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi tilalomba ütközik. A másodfokú bíróság tehát az ítéletében olyan kérelemről döntött, amely az elsőfokú eljárásnak nem volt tárgya (a felperes kizárásáról rendelkező határozat hatályon kívül helyezése), illetve amelyre a keresetváltoztatás miatt már nem volt kérelem (a tagsági viszony fennállásának megállapítása). A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezés korlátai között vizsgálhatta volna felül a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése értelmében.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogszabálysértő jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A (3) bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség összegét az 1990. évi XCIII. tv. 50. §-ának (1) bekezdésében és a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben megállapította, amelynek viseléséről az új határozatot hozó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság dönt. (Legf. Bír. Gfv.VII.31 590/1997. sz.)