adozona.hu
1991. évi IV. törvény
1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
Szakértői magyarázatok
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.
Az álláskeresők ellátása so...
2. § (1) Az álláskeresők ellátása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.
(2) A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
(3) Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
3. § (1) A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.
(2)
(3)
(4) Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.
(5) Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.
4. § (1)
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.
5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.
(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.
6. § (1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.
(3) Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.
(4) A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során
a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá
b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.
c) meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit.
(5) A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.
(6) Az állami foglalkoztatási szerv e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértés esetén a magán-munkaközvetítőt a tevékenység végzésétől a döntés véglegessé válásától számított három év időtartamra eltilthatja.
7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén - a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély
alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében a Kormány rendeletben az Mt. 214. § (1) bekezdés f) pontja szerinti minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatás esetére is megállapíthat munkavállalási engedély alóli mentességet.
(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.
(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá
b) az (1) bekezdésben meghatározott engedélyek tekintetében
ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint
bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait
c) azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően -
rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.
(6) Felhatalmazást kap a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter, hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően - rendeletben határozza meg az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.
(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából - a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével - előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
(7a) A megállapodás
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
d) a Btátv. 70. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,
e) az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos,
f) a Btátv. 24. § (1) bekezdése szerinti beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
g) a Btátv. szerinti Nemzeti Kártya meghosszabbítása esetén legfeljebb hároméves,
h) a Btátv. 36. § (3) bekezdés a) pontja szerinti célból kiállított Magyar Kártya esetén legfeljebb hároméves,
i) a Btátv. 67. § (2) bekezdés szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
j) a Btátv. 48. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti Vállalati Kártya esetén legfeljebb négyéves
határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.
(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),
b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,
c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,
d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,
e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,
f) a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint
g) ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.
(8a) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására
a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy
b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott vendégbefektetői tartózkodási engedély
alapján kerül sor.
(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.
(10) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló - ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély lejártát követő, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában.
8. § (1) Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, valamint ezek finanszírozásának módját.
(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során
a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,
b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,
c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,
d) meghatározza a kormányzati igazgatási szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.
(3)
(4) A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során
a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,
b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,
d)
e) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.
(5)
(6) A munkaadó:
a)
b)
c) szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.
(7) A munkavállaló:
a)
b) együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, valamint a munkaadóval, együttműködik új munkahely felkutatásában,
c) álláskeresők ellátásának biztosítására járulékot fizet.
(8)
10. §
10/A. §
11. §
12. §
13. §
13/A. §
13/B. §
14. §
14/A. §
15. §
16. §
16/A. §
16/B. §
17. §
18. §
18/A. § (1)
(2)
19. § (1)
(2)
19/A. §
19/B. §
19/C. §
20. §
21. §
22. §
23. §
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c)
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha
a)
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
(3) A megváltozott munkaképességű személy esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére
a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint
b) hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá
c)
d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés
miatt kerül sor.
(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.
(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
(6)
(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
a)
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,
e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,
g) a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.
(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.
(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.
(5a) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek minősül a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban önkéntes tartalékos katona) tényleges szolgálatteljesítésének időtartama abban az esetben is, ha az önkéntes tartalékos katona ezen időtartam alatt nem áll munkaviszonyban.
(5b) A mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a mezőgazdasági őstermelő álláskeresési ellátásban nem részesül.
(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett álláskeresési ellátás tekintetében is.
(7)
(8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
(10) A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
(11) Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az - álláskeresési járadék vagy nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre, valamint az igénybe vett álláskeresési ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.
a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
f)
g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.
(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.
(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b) letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha
ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy
bb) reintegrációs őrizetben van,
c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamú közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
d) rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével -, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,
e)
f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.
(2) Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.
(3)
a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és
b) a kérelem benyújtásának időpontjában
ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - keresőtevékenység miatt - megszüntette.
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - a Dáptv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
a) a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben,
b) - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.
32. § Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
33. § A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett utazással összefüggésben - ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást - merül fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
34. § Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőnek az 54. § (9) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyi és helyközi utazási költségeit megtéríti.
35. §
(2) Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki
a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,
b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.
(3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.
(2) A foglalkoztatási igazolás tartalmazza
1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.
(4) A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.
36/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.
(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.
(1a) A jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátást - az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig - az álláskeresési ellátásból kell levonni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.
(3) Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.
(4) Az, aki az álláskereső halálát követően az álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(5) Az ellátás tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelemre - különös méltánylást érdemlő esetben - az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig - dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(6) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét az Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy az ellátás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(8) Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, valamint a 32-33. § szerinti költségtérítés visszakövetelése esetén ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat nem számítható fel.
38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.
(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap, mely a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével
a) az álláskeresők ellátásának biztosítása,
b) a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,
c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,
d) a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,
e)
f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,
g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint
h)
i)
(3) Az Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:
a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
b)
c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint alaprész terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
e) a képzési alaprészt, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására;
f)
g)
h)
(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.
(5) A (6) bekezdés kivételével az Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.
(6) A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.
(7)
(8) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében az Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.
(9)
(10) Az Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.
(11) Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait a központi költségvetésről szóló törvény alcímeként, illetve jogcímcsoportonként tartalmazza.
(12) Az Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:
a)
b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,
c)
d) a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,
e)
f)
g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,
h) a költségvetési befizetéseket,
i)
j) uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket.
k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.
(13) A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.
39/A. § (1) Az Alapért a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős. A miniszter e felelőssége keretében - a képzési alaprész és a közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználása kivételével - rendelkezik az Alappal.
(2) A képzési alaprész felhasználásáért a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint felelős.
(3) A közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználási céljait a miniszter a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel együtt határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatosan kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.
(4)
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból folyósított támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit.
(6)
(7)
(8) A miniszter az Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében - a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott miniszter véleményének kikérésével - dönthet
a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,
b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,
c) az Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.
(9) Az Alap tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.
(10) Az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról - a képzési alaprész kivételével - e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és kezelő szervként a miniszter által vezetett minisztérium és az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
(11) A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzésért felelős miniszter és kezelő szervként a szakképzésről szóló törvényben vagy annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy gondoskodik.
(12)
(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait - a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével - rendeletben határozza meg.
39/B. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az Alapból költségvetési támogatás támogatási szerződéssel nyújtható.
(2) Az Alap terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásra vonatkozó miniszteri döntés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának a miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alkalmazottja által történő igazolását követően hozható.
(3)
(4)
(5) Az Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 30 százalékát.
(6) Az Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz a Kormány jóváhagyása szükséges.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.
39/C. § (1) Az Alap bevétele:
a) a társadalombiztosítási járulékból az Alapot a Tbj. szerint megillető rész;
b) a szociális hozzájárulási adónak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott százaléka.
c)
d)
e)
f) a központi költségvetési támogatás;
g) az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;
h)
i) egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel.
j) uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg.
k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól társfinanszírozás címen befolyó bevétel.
(2) Az Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.
(3) Az Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(4) Az Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
g) amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.
(6)
(7) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló 1000 Ft-ot el nem érő igényét nem érvényesíti.
39/D. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5) Az Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében az Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható.
(2) Az Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható
a) központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;
b) a foglalkoztatást elősegítő támogatásra;
c) a miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;
d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;
e) az Európai Szociális Alap, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban együtt: ESZA) társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;
f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.
g) a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.
h) foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.
(3) Az Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.
(4)
(5)
41. § (1)
(2) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében az Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.
(3) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében az Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet az Alapot terheli.
(4)
(2)
(3) Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
(4) Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.
(4a) Az e törvényben, továbbá a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben meghatározott ügyekben önálló jogorvoslatnak van helye a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés ellen.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi kamat elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.
(6) Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv hivatalból intézkedik.
(7) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
(7a) A foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet, feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.
(8) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során - az 54. § (9b) bekezdésében foglaltakat kivéve - a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.
(9) Az álláskeresők ellátásával kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - az ügyfél választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.
(10) A
a)
b)
c)
d) jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv
jár el.
42. § (1) A foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem a Dáptv.-ben foglaltak szerint nyújtható be.
(2)
42/A. §
42/B. §
43. § Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
43/A. §
43/B. §
43/C. §
43/D. §
44. § (1) A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két hónapban állapítható meg.
(2) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
a) a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b) iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,
c) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
d) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
(3) E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.
(4) Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.
45. § (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2) A határidő lejárta után a kötelezett - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
(3)
46. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során
a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,
b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve szankciókat alkalmazni, így
a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,
b) más szervet intézkedés végett megkeresni,
c) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy
d) közigazgatási bírságot kiszabni.
46/A. §
46/B. §
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv - általános szabályoktól eltérő - illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.
(5)
48. § Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére.
49. §
50. §
50/A. §
51. §
51/A. §
52. §
53. § (1)
(2)
(3)
53/A. §
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8) A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
(9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél
a)
b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és
c) az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és
d) aktív munkahelykereső,
e) az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást igénybe veszi,
f) részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,
g) a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.
(9a) Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentkezési, továbbá a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettségének a Dáptv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.
(9b) A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.
(9c) A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevétele esetén, valamint - a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség keretében a személyes megjelenés kötelező.
(9d) Az álláskereső a (9) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségének a Dáptv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.
(10) Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.
(10a) A 30. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
(10b) A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről
a foglalkoztató gondoskodik.
(10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.
(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-5. alpontjában meghatározott feltételeknek és
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint
együttműködik.
(12) Az állami foglalkoztatási szerv az örökbefogadói díjban, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személyt - kérelmére - a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény, és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.
(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet, valamint a részére felajánlott képzést.
(14) Az állami foglalkoztatási szerv, ha
a) az álláskereső kéri, az álláskereső kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától,
b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjában meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, a változás bekövetkezésének napjától,
c) az álláskereső meghalt, az álláskereső elhalálozását követő naptól,
d) az álláskereső jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy a Dáptv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,
e) az álláskereső a (9) bekezdés c) és e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,
f) az álláskereső a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív munkahelykeresőnek, a változás bekövetkezésének napjától, vagy
g) az álláskereső a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, az egészségkárosodott állapot megállapításának napjától
törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt.
(14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása - a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az álláskereső
a)
b) rövid, 120 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt) folytat,
c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,
d) csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,
e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá
f) szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van.
(14b) Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.
(15) Ha az álláskeresőt a (14) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján törölték a nyilvántartásból, újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.
(16) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
(17) Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.
(18) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.
(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv, és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz, az oktatást, képzést végzettség nélkül elhagyók (a továbbiakban: lemorzsolódó fiatalok) név és elérhetőségi adataihoz, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása, valamint a program eredményességének és hatásának nyomon követése céljából.
(20)
54/A. § (1) Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.
(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
(5) Az elévülést megszakítja
a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
c) az igény megegyezéssel történő módosítása,
d) az egyezségkötés, és
e) a kötelezett elismerése.
(5a) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
54/B. § (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban - ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.
(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, a döntés tartalmáról - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki.
55. § (1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül az Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának
a) központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,
b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.
(2)
56. § (1)
(2)
(3)
(4)
56/A. § (1) Közigazgatási bírságot köteles fizetni
a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, vagy személy, aki e törvényben - ide nem értve a 36. § (1) bekezdését -, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében vagy közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben foglalt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat,
b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkoztatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.
(2) A közigazgatási bírság összege 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közigazgatási bírságot munkavállalónként kell kiszabni.
(3) A közigazgatási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.
(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
57. § Ahol a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, ott a VI., VI/A. és VIII. Fejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
a) a természetes személyazonosító adatokat, a TAJ számát, valamint a bankszámlaszámot,
b) az állampolgárságot, a huzamos tartózkodási jogosultságot, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,
c) a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,
d) a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,
e) a nyilvántartásba vételhez, az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,
f) az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
g) a jövedelemre vonatkozó adatokat,
h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,
i) a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),
j) az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
k) önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,
l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,
m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,
n) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban
na) a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,
nb) a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,
nc) a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,
nd) a munkaadó gazdálkodási formáját,
ne) a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,
nf) a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,
ng) a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,
nh) a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,
ni) a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
nj) a munkakör megnevezését, a várható keresetet,
nk) a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,
nl) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,
nm) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarendet, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,
o) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,
p) az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,
q) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.
r) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások keretében nyújtott juttatások vonatkozásában a támogatás megállapítása, kifizetése céljából a bérbeadó személy természetes személyazonosító adatait, bankszámlaszámát, valamint adószámát.
(2) A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja.
(2a) Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok, TAJ szám és adószám kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.
(2c) A járási hivatal
a) a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)-c), e), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,
b) az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott adatokat,
c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
d) a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,
e) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat
kezeli.
(2d) A kormányhivatal
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben
ba) a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
bb) a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,
bc) a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,
bd) a regisztrációs díj fizetésére kötelezett kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,
c) a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,
d) a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,
e) a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait
f) a minősített kölcsönbeadók, illetve a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételével összefüggésben az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat
kezeli.
(2e) A miniszter
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
b) az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait
kezeli.
(2f) A csoportos létszámleépítéssel összefüggő feladatai ellátása során a jogszabály szerint nyilvántartásra jogosult állami foglalkoztatási szerv az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján az alábbi adatokat kezeli:
a) az azonosító adatokat [munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa]
b) a munkavállaló munkakörét, valamint
c) a munkavállaló szakképzettségét.
(3) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
a) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c), e) és g) pontjai,
b) a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-c) és e) pontjai,
c) a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,
d) az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a társadalombiztosítási járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai
e) a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai,
szerinti adatok igénylésére jogosultak.
(4) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, az (1) bekezdés a-d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.
(6) A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.
(7) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.
(8) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(8a) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.
(10) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
(11) Az állami foglalkoztatási szerv - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével - hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.
(11)
(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezeten keresztül nyújtja, akkor e szervezet e feladatának ellátásához szükséges (2c) bekezdés d) pontja szerinti adatokat kezeli.
(13) Ha az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő támogatást az ESZA által finanszírozott intézkedések keretében nyújtja, akkor a támogatáskezelő szervezet e feladat ellátásához a támogatással érintett természetes személyek (1) bekezdés a) és i) pontja, n) pont nc) alpontja, valamint r) pontja szerinti adatait kezeli.
(14)
1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében
a) a következő adatokat:
aa) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
ab) a jogosult állampolgárságát, illetve huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy oltalmazott státuszát,
ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,
ad) az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,
ae) a jogosult TAJ számát,
af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,
ag) a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,
b)
c) a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában
ca) a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,
cb) a munkaerő-piaci programban történő részvételt,
cc) a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,
cd) a közfoglalkoztatásban való részvételt,
ce) a munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítését,
cf) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét,
cg) az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,
d) az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában
da) a nyilvántartásba vétel időpontját,
db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;
2. a közfoglalkoztatottak tekintetében
a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében
aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,
ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), huzamos tartózkodási jogosultságát vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,
ac) a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ad) a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,
ae) az eddig betöltött munkaköreit,
af) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,
ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében
ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,
bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,
bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),
bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,
be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,
bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;
3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében
a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,
b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,
c) a munkavégzés helyét,
d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,
e) a munkavégzés időtartamát,
f) a napi munkaidő mértékét,
g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,
j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.
(2) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat az ott meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(4) Az (1) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:
1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki
a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
c) 50 éven felüli személy, vagy
d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
f) egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;
2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja álláskereső;
3. Fogyatékossággal élő munkavállaló, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - valamint ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
4. Megváltozott munkaképességű személy.
(5) Az (1) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.
(6) Az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint az (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok eredményes ellátása céljából rögzíti.
(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.
(9) Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként történő elismerés iránti kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá az (1) bekezdés 2. a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, valamint az (1) bekezdés 2. b) pont bb)-bf) alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
(10) Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
57/C. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja
a) a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,
b) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez
szükséges hozzáférést.
(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (1) bekezdésének 2-3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott adatokba betekinthet.
(3) A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont aa), b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(3a) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.
(4)
(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.
(7) Az adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az állampolgárságot, valamint a huzamos tartózkodási jogosultságot vagy a menekültstátuszt,
c) a belföldi lakó- vagy tartózkodási helyet,
d) az iskolai végzettséget, szakképesítést,
e)
f) TAJ számot,
g) az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:
ga) az intézkedésbe történő belépés dátumát,
gb) munkaerő-piaci státuszát,
gc) annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,
gd) annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,
ge) a résztvevő nemzetiségének megjelölését,
gf) annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,
gg) annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,
gh) annak tényét, hogy hajléktalan-e.
h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:
ha) az intézkedésből történő kilépés dátuma,
hb) a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,
hc) annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,
hd) annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,
he) annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,
hf) annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.
(2) Az ESZA adatbázis a (1) bekezdés g) pont gc)-ge), gg) és gh) pontjaiban meghatározott adatokat a kedvezményezett önkéntes nyilatkozata alapján, míg az ESZA adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU rendeletben és az (EU) 2021/1057 rendeletben kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza.
(2a) A járási hivatal az ESZA által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az uniós szintű eredmények monitoringja és értékelése, a közös indikátorok mentén történő tagállami jelentéstétel teljesíthetősége, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében kezeli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.
(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a kormányhivatal részére az adatok összesítése, a járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.
(2c) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter részére az adatok összesítése, a közös indikátorok előállítása, a kormányhivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.
(3) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba
a) a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,
b) a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv
tekinthet be.
(3a) A miniszter az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében kezeli az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait.
(4) Az ESZA adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(4a) Az ESZA adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014-2020 közötti, az Európai Szociális Alap Plusznak a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.
(6) Az ESZA adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.
57/E. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/A. § és 57/B. § szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott haláláig vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultsága elérését követő 15 évig kezeli.
(2) Az 57/A. § (12) bekezdése szerinti szervezet a feladatai ellátásával összefüggésben az általa kezelt személyes adatokat a szerződésben foglalt teljesítést követő napon törli.
(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.
(3) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.
(4)
(5) E törvény alkalmazásában
a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,
b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,
c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,
d) álláskereső: az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4. az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.
e) kereső tevékenység: - az 1-6. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.
f) magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,
g) kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.
h) öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,
i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki
ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy
ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
ic) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,
j) munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,
k) pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki
1. csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
2. letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,
3. önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít,
l) rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 120 napot nem haladja meg,
m) megváltozott munkaképességű személy:
ma) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
maa) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
mab) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,
mac) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,
mb) aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt,
n) egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,
o) közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,
p) háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,
q) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,
r) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,
s) egyéni vállalkozó: a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. § 2. pontjában meghatározott személy,
t) társas vállalkozó: a Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. § 21. pontjában meghatározott személy,
u) havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni.
v)
v) harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat.
w) kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki az ESZA-ból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból támogatásban részesül.
x) aktív munkahelykereső: az az álláskereső, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri vagy meghaladja a 16 órát,
y) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.
z) külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár.
zs) támogatáskezelő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetében a támogatáskezelés folyamatában részt vevő szervezet.
(6) E törvény alkalmazásában
a) a munkavállaló felmondásán a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott lemondását, rendvédelmi igazgatási alkalmazott lemondását, azonnali hatályú lemondását, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott lemondását, honvédelmi alkalmazott lemondását, rendkívüli lemondását, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú tagjának lemondását vagy egyoldalú szerződésbontását, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott felmondását, azonnali hatályú felmondását,
b) a munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel történő megszüntetését, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony elbocsátással vagy azonnali hatályú felmentéssel, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati jogviszony megszüntetéssel vagy lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában vagy 288/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő felmentésével történő megszüntetését, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban a foglalkoztató azonnali hatályú felmondását,
c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, a közalkalmazotti jogviszonynak, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonynak, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonynak, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának felmentéssel, az egészségügyi szolgálati jogviszony foglalkoztató általi felmondással történő megszüntetését
is érteni kell.
(7) E törvény alkalmazásában szezonális munka olyan tevékenység, amely a naptári év bizonyos szakaszához kötődik, az adott évszak feltételeihez kapcsolódó, ismétlődő esemény, vagy események sorozata miatt, amikor az általában zajló műveletek esetében jóval több munkaerőre van szükség.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának
b) a foglalkoztatási igazolás, mint elektronikus űrlap megjelenési formáját,
c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,
d)
e) az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének
f)
g)
szabályait.
(8a)
(9) Ahol e törvény
a) gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozást segítő ellátást, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,
b) munkaviszonyt
említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.
(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.
(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható közigazgatási bírság kiszabásának szabályait.
59. § (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.
(3) E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(4) E törvénynek
a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
b) az álláskeresési ellátásra
vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
59/A. § 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet "Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás" nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.
59/B. § (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.
(2) Ahol jogszabály
a) munkanélküli ellátást vagy álláskeresők támogatását említ, azon az álláskeresők ellátását,
b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot,
c) álláskeresési segélyt említ, azon a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt
is érteni kell.
(3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)
(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
59/C. § (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt - egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
(3) A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.
59/D. § (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.
(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.
59/E. § A 27. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági időbe a 2020. július 1-jét követően szerzett a díjazás ellenében egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban, mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenységben töltött időtartam számítható be.
59/F. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel megállapított 27. § (5a) bekezdését a 2017. július 1-jén vagy azt követően álláskeresővé vált személyek vonatkozásában kell alkalmazni azzal, hogy esetükben a 2017. július 1-jét megelőzően önkéntes tartalékosként teljesített, tényleges katonai szolgálat jogosultsági időnek minősül.
59/G. § (1) A foglalkoztatási igazolásnak azon adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók.
(2) A foglalkoztatási igazolás kitöltése során a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,
b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
f) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek
g) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,
h) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
c) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
d)
e) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet
f) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),
g) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete
h) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
i) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3)
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés az 1991. február 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1991. február 23.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § a) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2003. évi CXXV. törvény 39. §-a. Hatályos 2004.01.27.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § a) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 68. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 54. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § b) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Módosította a 2016. évi LXXIX. törvény 3. § a) pontja. Hatályos 2016.07.08.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 2. pontja, 18. § c) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (5) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.11.28.
Beiktatta a 2020. évi CLXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2002. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.
Beiktatta a 2020. évi CLXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2013. évi XCIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2014.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § c) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Beiktatta a 2022. évi V. törvény 16. §-a. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.
Megállapította a 2016. évi XXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.07.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi XXII. törvény 28. § 1. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.09.30.
Megállapította a 2023. évi XC. törvény 295. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Megállapította a 2016. évi XXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2016.09.30.
Megállapította a 2023. évi XC. törvény 295. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Megállapította a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.01.02.
Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 182. § (1) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 164. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2016.09.30.
Módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § d) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Beiktatta a 2023. évi XC. törvény 295. § (3) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § e) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2016. évi LXXIX. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 2016.07.08.
Megállapította a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
Módosította a 2019. évi CIX. törvény 77. § a) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte az 1998. évi LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
A felvezető szöveget megállapította a 2008. évi CVII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 96. §-a. Hatályos 2011.01.01.
Jelölését módosította az 1995. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.01.
Beiktatta a 2008. évi CVII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.
Jelölését módosította a 2008. évi CVII. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXI. törvény 105. § a) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.
Számozását módosította a 2008. évi CVII. törvény 18. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § a) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § a) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 43. §-a. Hatályos 2012.01.01.
Számozását módosította a 2008. évi CVII. törvény 18. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § b) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § c) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Számozását módosította a 2008. évi CVII. törvény 18. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Az alcímet módosította a 2002. évi XLVII. törvény 1. §-a. Hatályos 2002.12.10.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XCIII. törvény 13. § d) pontja. Hatálytalan 2011.07.22.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXVI. tv. 84. § 2. pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XCIII. törvény 13. § d) pontja. Hatálytalan 2011.07.22.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi XCIII. törvény 13. § d) pontja. Hatálytalan 2011.07.22.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.
A "MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK" című fejezetet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
A "Munkaerőpiaci szolgáltatások" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
A "Képzések elősegítése" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXI. törvény 105. § b) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
A "Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.12.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXI. törvény 105. § c) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.12.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXI. törvény 105. § d) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.
A "Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
A "Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdése c) pontja. Hatályos 2013.12.01.
Megállapította az 1997. évi CXX. törvény 7. §-a. Hatályos 1998.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2010.04.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § c) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Beiktatta az 1995. évi CXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 1996.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § c) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
A "Munkaerőpiaci programok támogatása" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az "Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az "A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai" című alcímet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az "A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI" című fejezetet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § d) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte az 1997. évi LI. törvény 27. § (7) bekezdése. Hatálytalan 1997.07.01.
A címet módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Az alcímet megállapította a 2005. évi LXX. törvény 5. §-a. Hatályos 2005.11.01.
Megállapította a 2005. évi LXX. törvény 5. § - a. Hatályos 2005.11.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § f) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVI. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXI. törvény 105. § e) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.
Megállapította a 2019. évi CX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § g) pontja. Hatályos 2019.01.01.
A felvezető szöveget módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § h) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § c) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § h) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2012.07.01.
Beiktatta a 2011. évi CXCI. törvény 46. §-a. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 54. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § b) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Az alcímet megállapította a 2005. évi LXX. törvény 6. §-a. Hatályos 2005.11.01.
Megállapította a 2009. évi CXXXIV. törvény 7. § - a. Hatályos 2010.01.01.
Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 109. § 1. pontja. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 7. §-a. Hatályos 2011.09.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § f) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § d) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Beiktatta a 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.03.31.
Az alcímet megállapította a 2005. évi LXX. törvény 7. §-a. Hatályos 2005.11.01.
Megállapította a 2005. évi LXX. törvény 7. § - a. Hatályos 2005.11.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 169. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 25. § 3. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § e)-f) pontja, valamint a 2018. évi CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 25. § 4. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 12. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2018. évi CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.09.01.
Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.09.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 169. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2024. évi XX. törvény 2. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Módosította a 2020. évi CXXIII. törvény 25. § c) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 3. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVI. törvény 12. § b) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.09.01.
Beiktatta a 2010. évi CLXXI. törvény 100. §-a. Hatályos 2011.01.01.
Módosította a 2015. évi CXI. törvény 45. § a) pontja. Hatályos 2015.07.13.
Módosította a 2016. évi LXXIX. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2016.07.08.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 4. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Az alcímet megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 2. §-a. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 2. §-a. Hatályos 2013.01.01.
Jelölését módosította az 1995. évi LII. törvény 9. §-a. Hatályos 1995.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § b) pontja. Hatálytalan 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § c) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Megállapította a 2005. évi LXX. törvény 8. § - a. Hatályos 2005.11.01.
Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § e)-f), h)-i) pontja, valamint a 2018. évi CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 5. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § d) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § e) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Módosította a 2010. évi CLXXI. törvény 105. § h) pontja. Hatályos 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi LXXV. törvény 23. § b) pontja. Hatálytalan 2010.08.01.
Az alcímet megállapította a 2011. évi CVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.09.01.
Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2011.09.01.
Módosította a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.12.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXVII. törvény 28. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2016. évi CLXIV. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.01.01.
Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 181. § 3. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § m) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 6. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 11. § b) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § e) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § i) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.
Beiktatta a 2011. évi CVI. törvény 10. §-a. Hatályos 2011.09.01.
Megállapította a 2017. évi CLIX. törvény 18. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 2. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1996.07.01.
Az alcímet megállapította a 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.03.31.
Megállapította az 1999. évi CXXII. törvény 16. §-a. Hatályos 2000.02.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § c) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2010. évi CLII. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Megállapította a 2023. évi LXX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § f) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 171. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 109. § 3-4. pontja. Hatályos 2020.07.01.
Módosította a 2015. évi VI. törvény 2. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2015.04.01.
Módosította a 2019. évi CXXVI. törvény 7. §-a. Hatályos 2020.01.01.
Beiktatta a 2019. évi CXXVI. törvény 2. §-a. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2012.07.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 7. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2017. évi CLIX. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 3. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2017. évi CLIX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
A fejezet címét megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Az alcím címét módosította a 2022. évi XXIV. törvény 5. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította az 1995. évi CXXIV. törvény 8. §-a. Hatályos 1996.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi XXIV. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § n) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (14) bekezdése. Hatályos 2013.12.01.
Megállapította a 2001. évi LI. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXVII. törvény 28. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Jelölését módosította az 1999. évi CIX. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § d) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
A nyitó szövegrész módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 7. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § d) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 172. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2019. évi CXII. törvény 3. § 1. pontja. Hatályos 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LXXVII. törvény 195. § a) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2016. évi CXLV. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § e) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LVIII. törvény 294. §-a. Hatályos 2020.06.18.
Számozását módosította a 2008. évi CVII. törvény 30. § (1) bekezdése, szövegét megállapította a 30. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
A nyitó szövegrész módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) bekezdése 1. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi XL. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2018.07.26.
Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (5) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2016.06.18.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2016.06.18.
Megállapította a 2016. évi LXVII. törvény 22. §-a. Hatályos 2016.06.18.
Megállapította a 2018. évi XL. törvény 1. §-a. Hatályos 2018.07.26.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Beiktatta a 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (12) bekezdése. Hatályos 2009.06.01.
Beiktatta a 2009. évi CXXXIV. törvény 10. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 172. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította az 1996. évi CVII. törvény 19. §-a. Hatályos 1997.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 9-10. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § f) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Megállapította a 2019. évi CXII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Megállapította a 2019. évi CXII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2008. évi CVII. törvény 52. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.
Megállapította a 2018. évi XL. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.
A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2019. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 3. pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította az 1996. évi CVII. törvény 20. §-a. Hatályos 1997.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 11. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 5. § 3. pontja. Hatályos 2022.07.28.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2013. évi CCXVIII. törvény 2. § - a. Hatályos 2014.01.01.
Beiktatta az 1995. évi CXXIV. törvény 11. §-a. Hatályos 1996.01.01.
A nyitó szövegrész módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 12. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2019. évi CXII. törvény 3. § 6. pontja. Hatályos 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LXXVII. törvény 195. § b) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi LXXXIX. törvény 2. § 1. pontja. Hatálytalan 2022.08.01.
Számozását módosította a 2004. évi CI. törvény 248. § -a. Hatályos 2005.01.01.
Beiktatta a 2006. évi CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 5. § 4. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (13) bekezdése. Hatályos 2009.06.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § f) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 13. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 13. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2002. évi LIII. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.
Beiktatta a 2008. évi CVII. törvény 31. § - a. Hatályos 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 4. pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2005. évi CLIII. törvény 87. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 3. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. és 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
A címet módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
A nyitó szövegrész módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2019. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 5. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § b) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 6. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § c) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Beiktatta a 2013. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.05.03.
Beiktatta a 2019. évi LXVI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § f) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § f) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Beiktatta a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi LXXXIX. törvény 2. § 2. pontja. Hatálytalan 2022.08.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. és 12. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdése f) pontja. Hatályos 2013.12.01.
A fejezetet beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi XCIV. törvény 16. § j) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § l) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § m) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 7. §-a. Hatályos 2019.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § e) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § g) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § g) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § g) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Módosította a 2020. évi CLXVIII. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § d) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § h) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § k) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § k) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2019. évi CX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CX. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
Beiktatta a 2017. évi CLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2020. évi CLXVIII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LXXVII. törvény 195. § h) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LXXVII. törvény 195. § h) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.
A fejezet címét hatályon kívül helyezte a 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Megállapította a 2006. évi CXIII. törvény 19. §-a. Hatályos 2007.01.01.
Megállapította a 2015. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
Módosította a 2011. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.07.27.
Beiktatta a 2009. évi CXXXIV. törvény 16. § - a. Hatályos 2010.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § f) pontja. Hatálytalan 2023.01.01.
Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § l) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXXIII. törvény 339. § 2. pontja. Hatályos 2005.11.01.
Hatályon kívül helyezte az 1999. évi CXXII. törvény 54. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2000.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLXXXVI. törvény 9. § a) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CIV. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2017.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Beiktatta a 2005. évi LXX. törvény 15. §-a. Hatályos 2006.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.
Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CVII. törvény 37. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.
A címet módosította a 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 9. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2006. évi CXIII. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
A felvezető szöveget megállapította a 2011. évi CVI. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.09.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01.
Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 53. § p) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § g) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2008. évi CVII. törvény 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Jelölését módosította a 2008. évi CVII. törvény 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § e) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Beiktatta a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (20) bekezdése. Hatályos 2013.12.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 11. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § f) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Beiktatta a 2011. évi CVI. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.09.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 8. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2011. évi CVI. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.09.01.
A felvezető szöveget módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 11. § d) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2016. évi CIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § h) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 173. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 9. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § i) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XII. törvény 4. § g) pontja. Hatályos 2024.09.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 173. § (5) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § h) pontja. Hatálytalan 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § g) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § e)-f), h)-i) pontja, valamint a 2018. évi CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 173. § (6) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Számozását módosította a 2009. évi CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 10. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § i) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 5. pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
Beiktatta az 1997. évi CXX. törvény 28. §-a. Hatályos 1998.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § g) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.
Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 136. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.
Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2017. évi CLIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2006. évi CXIII. törvény 21. §-a. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 5. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (10) bekezdése. Hatályos 2011.01.02.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 21. § -a. Hatálytalan 2009.10.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 25. § 5. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 9. § d) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
Hatályon kívül helyezte az 1997. évi LI. törvény 27. § (7) bekezdése. Hatálytalan 1997.07.01.
Megállapította a 2020. évi CLXVIII. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § h) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 7. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Az alcímet beiktatta az 1997. évi LI. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.07.01.
Beiktatta az 1997. évi LI. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.07.01.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi XXII. törvény 28. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 11. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § h) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 12. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 14. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 14. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2019. évi CXXVI. törvény 6. § f) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 28. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 13. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 14. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 15. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 15. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2024. évi XXV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.05.11.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 15. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Beiktatta a 2024. évi XXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.05.11.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
A nyitó szövegrészt módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § a) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bekezdése ba) pontja. Hatályos 2009.01.01.
Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 109. § 4. pontja. Hatályos 2020.07.01.
Beiktatta a 2012. évi CXVIII. törvény 56. §-a. Hatályos 2012.07.26.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § b) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Számozását módosította az 1997. évi CXX. törvény 30. §-a. Hatályos 1998.01.01.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § c) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § c) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Számozását módosította az 1997. évi CXX. törvény 30. §-a. Hatályos 1998.01.01.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 174. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § b) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 17. § 16. pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § e) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § j) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Az alcímet megállapította a 2011. évi CVI. törvény 15. §-a. Hatályos 2011.07.27.
Megállapította a 2011. évi CVI. törvény 15. §-a. Hatályos 2011.07.27.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § i) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § k) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § j) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
A nyitó szövegrészt módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § d) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2011. évi CLXXIX. törvény 186. § -a. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 14. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.02.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.02.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § d) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 28. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § e) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § f) pontja, 4. §-a. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2015. évi CXXVII. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.08.01.
Beiktatta a 2011. évi CVI. törvény 16. §-a. Hatályos 2011.07.27.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (8) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 28. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § g) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 28. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § e) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CIV. törvény 6. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2017.01.01.
Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 3. § e) pontja. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
Az alcím címét módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § f) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Beiktatta a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § k) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § i) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § g) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § h) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (12) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (13) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 15. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 16. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § i) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 17. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (14) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Az alcímet beiktatta a 2001. évi LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.
Beiktatta a 2003. évi XCIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CVII. törvény 37. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.
Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2012.07.01.
Beiktatta a 2004. évi CI. törvény 251. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.
Módosította a 2024. évi XX. törvény 2. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 178. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2006. évi CXIII. törvény 26. § - a. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § m) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § l) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Megállapította a 2009. évi CXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CLIX. törvény 24. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXIII. törvény 25. § d) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 178. § (4) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 178. § (4) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.
Megállapította a 2023. évi XC. törvény 296. §-a. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § q) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXVII. törvény 29. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2011. évi CLXVII. törvény 27. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2013. évi CXXXIII. törvény 31. §-a. Hatályos 2013.08.01.
Módosította a 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.12.01.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CXLV. törvény 5. § c) pontja. Hatályos 2017.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 16. § n) pontja, valamint a 2018. évi CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § k) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Módosította a 2015. évi CXI. törvény 45. § e) pontja. Hatályos 2015.07.13.
Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.01.02.
Módosította a 2024. évi XXV. törvény 2. § m) pontja. Hatályos 2024.05.11.
Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 87. § - a. Hatályos 2011.12.22.
Módosította a 2008. évi CVII. törvény 52. § (2) bekezdése bb) pontja. Hatályos 2009.01.01.
Beiktatta a 2002. évi LIII. törvény 30. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.
Beiktatta a 2002. évi LIII. törvény 30. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.
Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 109. § 6. pontja. Hatályos 2020.07.01.
Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 109. § 7. pontja. Hatályos 2020.07.01.
Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 19. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 182. § (2) bekezdése 4. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Módosította a 2023. évi XC. törvény 297. § g) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 4. § l) pontja. Hatályos 2022.01.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2018. évi XCIV. törvény 15. § r) pontja. Hatályos 2019.01.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (15) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2019. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2020.01.01.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2024. évi XX. törvény 2. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Módosította a 2023. évi LII. törvény 180. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2024. évi XX. törvény 2. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.09.30.
Módosította a 2006. évi CXIII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Megállapította a 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (7) bekezdése. Hatályos 2010.03.31.
Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 25. § 6. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Beiktatta a 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § j) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXLVII. törvény 5. § j) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCI. törvény 54. § o) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Megállapította a 2002. évi LIII. törvény 30. § (6) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.
Módosította a 2018. évi CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 2020.01.01.
Beiktatta a 2009. évi LVI. törvény 19. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2020. évi CLXVIII. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2001. évi LXXVIII. törvény 6. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjától.
Módosította a 2010. évi XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.03.31.
Megállapította a 2007. évi I. törvény 96. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
Beiktatta a 2009. évi CXXXIV. törvény 21. § - a. Hatályos 2010.01.01.
Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.
Beiktatta a 2010. évi CLIII. törvény 7. § (18) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Beiktatta a 2012. évi LXXXVI. törvény 19. §-a. Hatályos 2012.06.27.
Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2016. évi LXXIX. törvény 3. § d) pontja. Hatályos 2016.07.08.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § j) pontja. Hatálytalan 2023.01.01.
Beiktatta a 2011. évi CVI. törvény 17. §-a. Hatályos 2011.09.01.
Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 52. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 109. § 8. pontja. Hatályos 2020.07.01.
Beiktatta a 2011. évi CVI. törvény 17. §-a. Hatályos 2011.09.01.
Módosította a 2020. évi CXXIII. törvény 25. § e) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2017. évi LIV. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.07.01.
Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 10. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2023. évi LXX. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Módosította a 2023. évi LXX. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.
Az alcímet beiktatta a 2007. évi I. törvény 96. § (5) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
Megállapította a 2010. évi XXXIX. törvény 36. § (8) bekezdése. Hatályos 2010.03.31.
Megállapította a 2013. évi XCIII. törvény 7. §-a. Hatályos 2014.01.01.
Megállapította a 2023. évi XXXVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.11.19.
Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 179. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2016.09.30.
Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2016.09.30.
Beiktatta a 2017. évi CXLIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2017. évi XLIV. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § m) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Beiktatta a 2018. évi XCIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2019.01.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (16) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 2. § (16) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2021. évi CXLVII. törvény 3. §-a. Hatályos 2022.01.01.
Beiktatta a 2021. évi CXLVII. törvény 3. §-a. Hatályos 2022.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CXXXV. törvény 18. § n) pontja. Hatálytalan 2021.03.01.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/25 «Előző Következő»1999. évi CIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről
1999. évi CXXII. törvény egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról
1999. évi LXII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról
1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
1998. évi LXXVII. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
1998. évi LXVII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
1997. évi CXX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1997. évi LVI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
1997. évi LI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról
1997. évi XVIII. törvény az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról
1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről
1996. évi CVII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1996. évi LXXXIX. törvény az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról
1996. évi LXXXVIII. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
1996. évi LXXXVII. törvény a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
1995. évi LXXXIV. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról
1995. évi LII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
1995. évi CXVIII. törvény a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról
1995. évi XLVIII. törvény a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/3 «Előző Következő»BH+ 2001.1.35 Az a körülmény, hogy a munkavállaló következtethetett-e az ügyében intézkedő személy eljárási jogosultságára, a munkáltató tájékoztatta-e a jogkör gyakorló személyének megváltozásáról, csak akkor eredményezi a munkáltató intézkedésének érvénytelenségét, amennyiben a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, vagy személy gyakorolta [Mt. 74. § (1) és (2) bek.].
BH+ 2001.9.446 A munkaügyi felügyelet által kiszabott bírság határozat elleni felülvizsgálat nem terjedhet ki a jogorvoslattal nem támadott alaphatározatra (1991. évi IV. tv. 7. §)
BH+ 2003.3.144 Ha a munkanélküli járadék folyósításának ideje alatt a kérelmező nem mutatja be vállalkozói igazolványát, a többi hat hónapos támogatásra nem tarthat igényt [1991. évi IV. tv. 15. §, 6/1996. (VII. 16.) MüM r. 10. §)
BH+ 2003.7.345 Ha a munkáltató külföldi állampolgárt engedély nélkül foglalkoztatott, közömbös annak állítása, hogy a foglalkoztatás megbízási jogviszonyban történt, miután az is engedélyköteles [1991. évi IV. tv. 7. §, 8/1999. (XI. 10.) SzCsM r. 17. § b) pont].
BH 1994.3.167 A szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyára is alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének azt a szabályát, amely szerint a munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, és a dolgozó részére a munkáltató működési körében felmerült okból kieső munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott mértékű térítés jár [1992. évi I. tv. 65. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 55. §, Mt. 102. §].
BH 1995.2.130 A munkáltató köteles minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely harminc nap alatt legalább tíz főt érint, az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondást harminc nappal megelőzően tájékoztatni. A létszámleépítés miatt a felmondás csak az előírt tájékoztatást követő harminc nap elteltével közölhető [1992. évi XXII. törvény 89. §, 1991. évi IV. tv. 23. § (1) bek., (3) bek.].
BH 1995.5.316 A munkanélküli-járadék folyósítása megszüntetésének szempontjai [1991. évi IV. tv. 26. § (1) bek. c) p.].
BH 1995.5.317 A munkanélküli járadék folyósításának befejezése után a megállapító határozatot nem lehet módosítani, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sért; a járadék visszafizetésére kötelezésnek sincs ilyen esetben helye [1991. évi IV. tv. 37. § (1) bek., 1957. évi IV. tv. 61. § (5) bek.].
BH 1995.6.370 Munkanélküli-járadékra nem jogosult, aki a számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el. [1991. évi IV. tv. 25. § (1) bek.].
BH 1996.1.66 Ha rendes felmondás alapján a munkaviszony megszüntetése való és okszerű indokból történt, annak jogszerűségét a felmondási tilalomnak minősülő ún. tájékoztatási kötelezettség esetleges nem teljesítése nem érinti, mert a felmondási tilalmak nem vonatkoznak a további munkaviszony rendes felmondására [1991. évi IV. tv. 23. §, 1992. évi XXII. törvény 91. § (2) bek.].
BH 1996.4.232 A köztisztviselő a feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testületi döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni. E kötelezettség súlyos megszegése miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 37. § (1) bek., 50. § (2) bek. f) pont].
BH 1996.5.285 Ha a munkavállaló mind a szakszervezet, mind az üzemi tanács választott tisztségviselője, a munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez - a valós indokon és a felmondásra esetleg alkalmazandó más jogszabályban írt feltételeken túl - e szervek testületének a jogszabály szerint meghatározott egyetértése szükséges [Mt. 28. § (1) bek., 24/1990. AB határozat, 1991. évi IV. tv. 23. § (1), (3) bek.].
BH 1996.7.401 Ha a munkáltató a legalább 10 főt érintő létszámleépítésre vonatkozó döntése esetén elmulasztja az érintett munkavállalónak és az illetékes munkaügyi központnak a törvényben meghatározott határidőkben történő tájékoztatását, a felmondások jogellenesek, és azokat a bíróságnak ez okból kell hatálytalanítania [1991. évi IV. tv. 23. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 100. § (2), (4), (5) bek., 159. §].
BH 1996.9.500 A vállalkozói újrakezdési kölcsön kamattámogatása megvonásának feltételei [1991. évi IV. tv. 51. § (2) bek.].
BH 1996.10.556 A munkanélküli-járadék visszakövetelhető, ha jogalap hiányában történt a kifizetés; az ellátást felvevő jó- vagy rosszhiszeműsége nem értékelhető [1991. évi IV. tv. 27. § (2) bek., 37. § (1) bek.].
BH 1997.4.208 A munkahely-teremtő program megvalósítására kötött szerződés megszegése esetén a támogatás visszafizetése. A Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazása közszerződésre [1991. évi IV. tv. 21. §, Ptk. 318. § (2) bek.].
BH 1997.8.420 Ha a felmondási tilalom a felmondás közlésének időpontjában fennáll, a tilalomba ütköző felmondást nem teszi érvényessé az a körülmény, hogy a munkáltató utóbb, egyoldalú nyilatkozattal a felmondási idő kezdetéül olyan időpontot jelöl meg, amikor a munkavállaló védettsége már nem áll fenn [1991. évi IV. tv. 23. § (3) bek., Mt. 91. §, 100. § (5) bek.].
BH 1997.12.590 Munkanélküli-járadéknak munkabérbe való beszámítása a munkáltató javára jogalap nélküli gazdagodást eredményez [Ptk. 1. § (1) bek., 361. § (1) bek., 1991. évi IV. tv. 37. §, 38. § (1) bek., 54. §].
BH 2000.2.75 A munkáltatót csak a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén terheli a nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése során a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség. A munkaviszonynak közös megegyezésen alapuló megszüntetése jogszerűségét azonban nem érinti a tájékoztatás elmaradása [1991. évi IV. tv. (Flt.) 23. §, Mt. 87. § (1) bek. a) pont].
BH 2000.11.517 Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége [1975. évi II. tv 103/D. § (7) bek. a) pont].
BH 2000.11.521 Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége [1975. évi II. tv 103/D. § (7) bek. a) pont].
BH 2001.12.601 Ha a munkanélküli-járadékban részesülők gazdasági társaságot alapítanak, és ügyvezetői minőségüket a munkaügyi hatóságnak elmulasztják bejelenteni, a járadék folyósítását meg kell szüntetni, és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetését kell elrendelni [1991. évi IV. tv. 28. § (4) bek. a)-b) pont, 37. § (1) bek., 58. § (5) bek. e) pont, 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 167. § (2) bek.].
BH 2003.8.342 A munkaügyi felügyelő az ellenőrzése során nem csak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni [1991. évi IV. tv. (Flt.) 7. § (1) és (4) bek., 1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. i) pont, 64/1994. (IV. 30.) Korm. r. 7. § (7) bek., 17. § (1) bek. b) pont].
BH 2003.11.461 Közigazgatási végrehajtási eljárás elrendelésére és foganatosítására - eltérő rendelkezés hiányában - a bíróság nem jogosult [Vht. 3. §, 1990. évi XCI. tv. (Art.) 87-94. §, 94/I. §, 94/F. § (1) bekezdés, 79. § (2) bek., 1991. évi IV. tv. 56. § (1) bek., Pp. 43. § (1) bekezdés].
AVI 1995.9.127 A munkaadói járulék levonása az elszámoláshoz és nem a tényleges kifizetéshez kötődik (1991. évi IV. tv, 1991. évi XVIII. tv 29. §).