adozona.hu
BH 1996.4.232
BH 1996.4.232
A köztisztviselő a feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testületi döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni. E kötelezettség súlyos megszegése miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 37. § (1) bek., 50. § (2) bek. f) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1988-tól tanácsos II. besorolással állt az alperessel, illetőleg a jogelődjével közszolgálati jogviszonyban.
Az alperes igazgatója fegyelmi eljárást rendelt el a felperes ellen, majd hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta, és a határozat jogerőre emelkedéséig az állásából felfüggesztette. A határozat indokolása szerint szándékosan postázta a központ nevében és költségén egy betéti társaság reklámanyagát. Súlyosbító körülményként értékelte a fegyelmi tanács, hogy megszegte a ...
BH 1996.4.232 A köztisztviselő a feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testületi döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni. E kötelezettség súlyos megszegése miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 37. § (1) bek., 50. § (2) bek. f) pont].
A felperes 1988-tól tanácsos II. besorolással állt az alperessel, illetőleg a jogelődjével közszolgálati jogviszonyban.Az alperes igazgatója fegyelmi eljárást rendelt el a felperes ellen, majd hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta, és a határozat jogerőre emelkedéséig az állásából felfüggesztette. A határozat indokolása szerint szándékosan postázta a központ nevében és költségén egy betéti társaság reklámanyagát. Súlyosbító körülményként értékelte a fegyelmi tanács, hogy megszegte a postaköltségek csökkentésére vonatkozó utasítást. Köztisztviselőként az 1991. évi IV. tv. szerint fokozott gondot kellett fordítania arra, hogy a munkaerő-piaci résztvevők között semmi különbséget ne tegyen. Cselekménye a címzett munkáltatókban e kötelezettség megszegésének látszatát kelthette, sértve az alperes jó hírnevét.
A felperes keresetében a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, de a cselekmény körülményeire és súlyára, valamint a korábbi munkájára tekintettel kérte a határozat hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert az elismert fegyelmi vétséggel a hivatalvesztés büntetést találta arányban állónak.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság közbenső ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az alperes fegyelmi határozatát megváltoztatva, a felperessel szemben az 1994. évre járó juttatás megvonása fegyelmi büntetést szabta ki, ezt meghaladóan a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság szerint a felperes a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét nem vitásan vétkesen megszegte. Cselekménye annyiban gondatlan volt: az elkövetéskor nem fogta át, hogy ezzel az alperes jó hírnevét is sértheti. A felperes átlagosan jól dolgozik, kötelezettségszegése hat év alatt nem volt, fegyelmi vétséget első alkalommal követett el. A cselekmény alkalmas volt arra, hogy a címzettekben az alperesről hátrányos véleményt alakítson ki, de csak 19 levelet adott fel, kizárólag a megyén belül, szűk körben. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 50. §-a (2) bekezdésének d) pontjában írt fegyelmi büntetést találta arányban állónak az elkövetett fegyelmi vétséggel. A felperes elmaradt jövedelmének megállapítására a munkaügyi bíróságot utasította.
Az új eljárásban a felek egyezséget kötöttek, amely jogerőre emelkedett.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mert a megyei bíróság a bizonyítékok mérlegelése során nem foglalkozott azzal, hogy a felperes a Ktv. rendelkezéseit, valamint az alperes többször megerősített munkáltatói utasítását alapvetően megszegte. A levelek nem szűk körben, hanem az illetékességi területén érintették az alperest. A kiszabott fegyelmi büntetés megváltoztatásánál a megyei bíróság nem vizsgálta, hogy az az alperes többi köztisztviselőjének munkafegyelemre nevelésére tekintettel arányban áll-e a fegyelmi vétséggel. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint a köztisztviselő a feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és az irányító testületi döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.
A felperes azzal, hogy egy gazdasági társaság reklámanyagát, amelyben az a szolgáltatásait ajánlja, az alperes hivatalos küldeményei közé helyezte, súlyosan megszegte a köztisztviselőtől elvárható pártatlanságot. Ismerve a küldemények továbbításának rendszerét, tudnia kellett, hogy a címzettek azt az alperes küldeményeként veszik át, amiből az alperes támogatására következtethetnek. A köztisztviselőnek a piac szereplőivel kapcsolatban semleges magatartást kell tanúsítania, nem kelthet olyan látszatot, mintha meghatározott társaság szolgáltatásainak igénybevételét a közigazgatási szerv ajánlaná. Önmagában az a körülmény, hogy a címzettek közül csak egy érdeklődött az alperesnél, illetőleg a leveleket csak az alperes illetékességi területén működő társaságok kapták meg, a fegyelmi vétség súlyát nem érinti.
A felperes a kötelezettségszegéssel kapcsolatban a meggondolatlanságára hivatkozott, és hogy a sok munkája közben adta át a társaság kültagja a leveleket. Ennek azonban ellentmond, hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat során tett vallomása szerint a férje kérte meg, ellenőrizze a címzések helyességét, a borítékokon a feladó megjelölésének lefestéséhez ő adott festéket a társaság kültagjának.
Mindezeket a körülményeket a megyei bíróság nem értékelte, ezzel szemben túlzott jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes a minősítésének tanúsága szerint átlagosan végzi a munkáját, és korábban nem sújtották fegyelmi büntetéssel. A fegyelmi vétség jellegére tekintettel a megyei bíróság akkor járt volna el a jogszabályoknak megfelelően, ha a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja, mert a felperes méltatlanná vált arra, hogy a közigazgatásban tovább dolgozzon.
Az előbbiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésére tekintettel viselni tartozik az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.017/1995. sz.)