adozona.hu
BH 2001.12.601
BH 2001.12.601
Ha a munkanélküli-járadékban részesülők gazdasági társaságot alapítanak, és ügyvezetői minőségüket a munkaügyi hatóságnak elmulasztják bejelenteni, a járadék folyósítását meg kell szüntetni, és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetését kell elrendelni [1991. évi IV. tv. 28. § (4) bek. a)-b) pont, 37. § (1) bek., 58. § (5) bek. e) pont, 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 167. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú munkaügyi hatóság 1996. december 30-án 1996. november 21. napjától kezdődően az I. r. felperes, 1997. szeptember 17-én 1997. szeptember 6. napjától a II. r. felperes részére munkanélküli járadékot állapított meg. A felperesek az 1997. szeptember 10-én kelt társasági szerződéssel kft.-t alapítottak. A társasági szerződés szerint a kft. ügyvezetői a felperesek, megbízatásuk 5 évre szól, díjazásukat a taggyűlés határozza meg. Az 1997. szeptember 10-i megbízási szerződés szerint a kft...
BH 2001.12.601 Ha a munkanélküli-járadékban részesülők gazdasági társaságot alapítanak, és ügyvezetői minőségüket a munkaügyi hatóságnak elmulasztják bejelenteni, a járadék folyósítását meg kell szüntetni, és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetését kell elrendelni [1991. évi IV. tv. 28. § (4) bek. a)-b) pont, 37. § (1) bek., 58. § (5) bek. e) pont, 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 167. § (2) bek.].
Az elsőfokú munkaügyi hatóság 1996. december 30-án 1996. november 21. napjától kezdődően az I. r. felperes, 1997. szeptember 17-én 1997. szeptember 6. napjától a II. r. felperes részére munkanélküli járadékot állapított meg. A felperesek az 1997. szeptember 10-én kelt társasági szerződéssel kft.-t alapítottak. A társasági szerződés szerint a kft. ügyvezetői a felperesek, megbízatásuk 5 évre szól, díjazásukat a taggyűlés határozza meg. Az 1997. szeptember 10-i megbízási szerződés szerint a kft. a felpereseket megbízta a társaság ügyeinek szervezésével, és az üzletmenet beindításának ügyintézésével - azzal, hogy a megbízott tevékenységéért díjazás nem jár. A felperesek ügyvezetői tisztségüket, illetve a megbízási szerződés alapján végzett tevékenységüket az elsőfokú munkaügyi hatósághoz nem jelentették be.Az elsőfokú munkaügyi hatóság határozataiban a felperesek javára megállapított munkanélküli járadék folyósítását megszüntette, és a felpereseket a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezte.
A határozatok ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be.
Az alperes határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozatai indoklásában kifejtette, hogy a felperesek keresőtevékenységet folytattak, amelyet elmulasztottak bejelenteni, így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 28. §-a (4) bekezdésének b) illetve d) pontja alapján a folyósítást meg kellett szüntetni, és az Flt. 37. §-ának (1) bekezdése alapján a felpereseket a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésére kellett kötelezni. A felperesek keresetükben az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérték - hivatkozással arra, hogy az Flt. gazdasági társaság alapítását nem tiltja, jövedelemhez pedig nem jutottak.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja értelmében a felperesek keresőtevékenységet folytattak, mert gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjai, és e tevékenységük bejelentését elmulasztották. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelyben annak hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását kérték.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperesek tevékenysége személyes közreműködésnek minősül, illetve a felpereseket bejelentési kötelezettség terhelte, amelynek elmulasztása a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetését megalapozta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kivételek konjunktív feltételek, bármelyik hiánya kizárja a jogszabályhely alkalmazását.
A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amellyel az ítéletnek - az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezést nem érintő - megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérték. Előadták, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 167. §-ának a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezését, mert vezető tisztségviselő nemcsak személyes közreműködés keretében végezhet személyesen a társaságban tevékenységet. Hangsúlyozták, hogy a felperesek nem voltak a kft. személyesen közreműködő tagjai, illetve mellékszolgáltatás keretében sem nyújtottak személyes közreműködést. Álláspontjuk szerint a felperesek nem folytattak olyan kereső tevékenységet, amelynek alapján esetükben a munkanélküli-járadékot meg kellett szüntetni a felvett ellátás visszafizetésére kötelezés mellett.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Gt. 167. §-ának (2) bekezdése értelmében a társasági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a tag a társaság részére szolgáltatott személyes közreműködést milyen jogviszony alapján (pl.: munkaviszony, megbízási jogviszony) teljesíti, vagy mellékszolgáltatásként végzi, továbbá annak ellenértékéről is rendelkezni kell. A választott tisztségviselőként végzett személyes közreműködést mellékszolgáltatásként nem lehet figyelembe venni.
E rendelkezésnek megfelelően a kft. tagjai a társaság tevékenységében nem kötelesek személyesen részt venni. Lehetőség van azonban arra, hogy a társasági szerződésben rögzített módon és feltételekkel személyes közreműködést vállaljanak. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy tevékenységüket mellékszolgáltatásként vagy valamilyen más jogviszony keretében végzik. Ha ilyen megállapodást a társasági szerződés nem tartalmaz, a felpereseket mint ügyvezetőket - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározottak szerint - nem lehet a kft. személyesen közreműködő tagjainak tekinteni. Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint azonban keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. A felperesek megbízási szerződés alapján a kft. ügyeinek szervezésével, az üzletmenet beindításának ügyintézésével kapcsolatos tevékenységet láttak el. Az Flt. 58. §-a (5) bekezdése e) pontja első fordulatának szóhasználata arra utal, hogy a keresőtevékenységgé minősítésnek nem törvényi feltétele, hogy a felperesek a tevékenységük ellenértékét meg is kapják. Elegendő, ha olyan tevékenységet folytatnak, amelyért - általános felfogás szerint - díjazás jár.
A munkanélküli-járadék folyósításának megszüntetését nem akadályozta az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint az, hogy tevékenységükből nem származott a kötelező legkisebb munkabér 50%-át elérő jövedelmük. A felperesek ugyanis bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért a másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének egyes pontjaiban megállapított feltételek bármelyikének hiánya esetén a munkanélküli járadék folyósítását meg kell szüntetni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot - a fenti indoklásbeli változtatással - hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.VI.27.119/1999. sz.)