adozona.hu
BH 1995.6.370
BH 1995.6.370
Munkanélküli-járadékra nem jogosult, aki a számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el. [1991. évi IV. tv. 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A per adatai szerint a felperes munkanélküli-segélyben részesült 1990. április 18-tól 1991. április 27-ig. A folyósítás lejáratakor tájékoztatták arról, hogy munkanélküli-járadékot igényelhet. A felperes ezt meg is tette.
A megyei munkaügyi központ ügyfélszolgálati irodája 1991. május 13-án kelt határozatával a felperes munkanélküli-járadék iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán az Országos Munkaügyi Központ 1991. augusztus 16-án kelt határozatával az elsőfokú határoza...
BH 1995.6.370 Munkanélküli-járadékra nem jogosult, aki a számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el. [1991. évi IV. tv. 25. § (1) bek.].
A per adatai szerint a felperes munkanélküli-segélyben részesült 1990. április 18-tól 1991. április 27-ig. A folyósítás lejáratakor tájékoztatták arról, hogy munkanélküli-járadékot igényelhet. A felperes ezt meg is tette.A megyei munkaügyi központ ügyfélszolgálati irodája 1991. május 13-án kelt határozatával a felperes munkanélküli-járadék iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán az Országos Munkaügyi Központ 1991. augusztus 16-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a felperest három munkahelyre közvetítették ki; a D. Mgtsz-hez, az SZ. gépgyárba és az R. Kft.-hez segédmunkás, betanított munkás és rehabilitációs munkakörbe. A felperes azonban nem tett eleget az 1991. évi IV. törvény 25. §-a (1) bekezdésének e) pontjában és a (3) bekezdésében megfogalmazott együttműködési kötelezettségének. A törvény szerint a munkahelyek "megfelelőek" voltak, munkát azonban mégsem vállalt, ezért járadékra nem jogosult.
A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát kérte.
A városi bíróság 1993. február 22-én kelt ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a munkaügyi központ a felperest tájékoztatta együttműködési kötelezettségéről. Ezt a felperes tudomásul vette és aláírta. A felajánlott munkahelyek pedig megfelelőek voltak a felperes részére. A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság 1993. május 18-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásból kitűnően a felperes az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, mivel az alperes által kiközvetített három munkahelyet felkereste, de ott munkaviszonyt nem kívánt létesíteni, mégpedig azért nem, mert sérelmezte, hogy az alperes alkalmazottja tiszteletlenül beszélt vele.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy az 1991. évi IV. törvény 25. §-ának (2) bekezdése értelmében a felajánlott munkahelyek nem voltak számára megfelelőek, a munkakörök ugyanis segédmunkás, továbbá betanított munkás, valamint rehabilitációs munkakörök voltak. Magánkereskedői végzettsége van, ezért az említett munkakörök nem feleltek meg képzettségi szintjének.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a felülvizsgálati kérelem érvelésében foglaltakkal. Egyben rámutat arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló - az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított - 1952. évi III. törvény 275/A. §-a alapján a bíróságnak az volt a feladata, hogy megvizsgálja: a jogerős ítélet a felperes által hivatkozott [Pp. 270. § (1) bek.] jogszabálysértést tartalmazza-e. A felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő. Az 1991. évi IV. törvény (Ftv.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján munkanélküli-járadékra az jogosult, aki
a) munkanélküli,
b) járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,
c) öregségi, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult
d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Ezenfelül az Ftv. 25. §-a (1) bekezdése e) pontja kimondja, hogy a munkanélküli elhelyezkedésének érdekében a munkaügyi központtal együttműködik, a (3) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdés e) pontjában előírt együttműködés azt is jelenti, hogy a munkanélküli a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyet elfogadja. A felperes 8 általános iskolai végzettségű. Az első munkahelyet az iratok szerint azért nem vállalta, mert csökkent teherbírására hivatkozott. A második felajánlott munkahelyet egészségi okokból nem vállalta, de amikor az orvosi vizsgálatot is felajánlották, annak nem vetette alá magát. Az 1993. február 22-én tartott bírósági tárgyaláson a jegyzőkönyv szerint kijelentette, hogy nem is kívánta a felajánlott munkahelyeket elvállalni.
Kétségtelen tehát, hogy a felperes nem tett eleget a jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségének. Munkakönyvének bejegyzése szerint korábban is segédmunkás munkakörben dolgozott, így a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a felajánlott munkahelyek megfelelőek voltak, mert az Ftv. 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfeleltek. Az Ftv. 28. §-ának (1) bekezdése alapján meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha a felajánlott megfelelő munkahelyet a munkanélküli nem fogadja el. Az alperes ezért nem sértett jogszabályt, amikor a felperes járadékigényét elutasította és a bíróság sem, amikor az ezzel kapcsolatos keresetet elutasította. (Legf. Bír. Kfv. II. 25. 987/1993. sz.)