adozona.hu
BH 2000.2.75
BH 2000.2.75
A munkáltatót csak a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén terheli a nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése során a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség. A munkaviszonynak közös megegyezésen alapuló megszüntetése jogszerűségét azonban nem érinti a tájékoztatás elmaradása [1991. évi IV. tv. (Flt.) 23. §, Mt. 87. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkaviszonyát a felek 1995. július 21-én kelt megállapodásukkal, 1995. október 31-i hatállyal közös megegyezéssel megszüntették.
A felperes munkaviszonya megszüntetése miatt munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Keresetében a megállapodás érvénytelenségének megállapítását kérte megtévesztésre hivatkozással. Sérelmezte, hogy a munkáltató a létszámleépítés esetére előírt előzetes tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Módosított kereseti kérelme a jogellenesség esetén járó v...
BH 2000.2.75 A munkáltatót csak a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén terheli a nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése során a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség. A munkaviszonynak közös megegyezésen alapuló megszüntetése jogszerűségét azonban nem érinti a tájékoztatás elmaradása [1991. évi IV. tv. (Flt.) 23. §, Mt. 87. § (1) bek. a) pont].
A felperes munkaviszonyát a felek 1995. július 21-én kelt megállapodásukkal, 1995. október 31-i hatállyal közös megegyezéssel megszüntették.A felperes munkaviszonya megszüntetése miatt munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Keresetében a megállapodás érvénytelenségének megállapítását kérte megtévesztésre hivatkozással. Sérelmezte, hogy a munkáltató a létszámleépítés esetére előírt előzetes tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Módosított kereseti kérelme a jogellenesség esetén járó végkielégítés és kamatai megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 1.350.648 forint és kamatai megfizetésére kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes 1995. július 25-én 13 munkavállalóval - köztük a felperessel - közölte, hogy munkaviszonyukat meg kívánja szüntetni. Választási lehetőségként felajánlotta a közös megegyezéssel vagy rendes felmondással történő megszüntetés lehetőségét, mindkét esetben meghatározott járandóságokkal.
A munkaügyi bíróság a felperes által hivatkozott megtévesztést - illetve egyéb megtámadási okot - nem találta bizonyítottnak. Megállapította azonban a munkaviszony-megszüntetés jogellenességét amiatt, hogy a munkáltató nem tett eleget a perbeli időben hatályos 1991. évi IV. törvény (Flt.) 23. §-ában a létszámleépítés esetére előírt tájékoztatási kötelezettségének. Ennek alapján marasztalta az alperest felperes kereseti kérelme szerint.
Az alperes fellebbezésében a kereset elutasítását kérte, másodlagosan az összegszerűséget vitatta.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság szerint a munkaügyi bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban téves jogi következtetést vont le. Kifejtette, hogy a felperes munkaviszonya az elsőfokú bíróság által érvényesnek ítélt megállapodás alapján, tehát közös megegyezéssel szűnt meg. Ennélfogva a létszámleépítéssel kapcsolatban előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség elmulasztása nem teszi jogellenessé a munkaviszony megszüntetését, mivel a munkáltatót ez a kötelezettség nem terhelte a munkaviszony közös megegyezésen alapuló megszüntetésénél.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet "megváltoztatását", keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen nem vette figyelembe az Flt. 23. §-a szerinti előzetes tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, amelynek következtében nem volt lehetősége, hogy jogait illetően tájékozódjon. Továbbá arra is hivatkozott, hogy a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében nem volt helytálló a munkáltató által adott tájékoztatás.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság az Flt. 23. §-a (1) és (3) bekezdése helyes értelmezésével, a bírói gyakorlatnak megfelelően állapította meg, hogy mivel a törvényben a munkavállaló előzetes tájékoztatására előírt kötelezettség a munkáltatót csak a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén terheli, e tájékoztatás elmaradása a munkaviszony közös megegyezésen alapuló megszüntetése jogszerűségét nem érinti. Ezért a felperes erre alapított, a jogellenesség megállapítására irányuló kereseti kérelme megalapozatlan volt.
Az alperes a fellebbezésében - értelemszerűen - nem támadta az elsőfokú ítéletet a megállapodás sikertelen megtámadását megállapító részében, és erre vonatkozóan a felperes sem terjesztett elő csatlakozó fellebbezést; fellebbezési ellenkérelmében helyes indokai alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú bíróság ennek megfelelően, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálhatta el a jogvitát, tehát az elsőfokú ítéletet a megállapodás megtámadása tekintetében érdemben nem érinthette. Ennélfogva a felperes a felülvizsgálati kérelmében a téves tájékoztatásra - mint a megtévesztés címén történt megtámadási okra - hivatkozva a jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálatát sikerrel nem kérhette, mert olyan kérdésben a jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő, amely a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért e tárgyban határozni nem kellett.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.416/1998. sz.)
