adozona.hu
BH 2002.7.283
BH 2002.7.283
I. A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt [1992. évi XXXIII. tv (Kjt.) 23. § (7) bek., 24. §, Mt. 80. § (1) bek.]. II. A jogerős ítélet nem támadható felülvizsgálattal olyan kérdésben, amely nem volt sem az első-, sem a másodfokú eljárás tárgya [Pp. 270. § (1) bek., 275. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a humánpolitikai önálló osztály vezetőjeként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes az 1999. február 1-jén kelt intézkedésével a felperes vezetői megbízását visszavonta, és a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel - az 1992. évi XXXIII. tv (Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - megszüntette. Az indokolás szerint a felperes munkakörére az alperes pályázatot írt ki, amelyre a felperes a vezérigazgató felhívása ellenére nem nyújtott be pályázatot. Az alperesnek így...
A felperes keresetében a felmentése indokának valóságát nem vitatta, de azt okszerűtlensége miatt jogellenesnek tartotta. Módosított kereseti kérelme az elmaradt munkabére és kétszeres végkielégítés megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes vezetői megbízásának visszavonására jogszerűen került sor. Kifejtette, hogy a betöltött munkakörre is kiírható pályázat, és mivel felperes a pályázaton nem indult, az alperest indokolási kötelezettség sem terhelte a tekintetben, hogy a pályázatot miért nem ő nyerte el. A perben a felperes sem vitatta a megfelelő, felajánlható álláshely hiányát. Ezért a bíróság a felmentést is jogszerűnek ítélte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - helytálló indokai alapján - helybenhagyta. Az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az alperes eljárása az Mt. 80. §-a (1) bekezdésének megfelelt. A felperes azzal, hogy pályázatot nem nyújtott be, önmagát fosztotta meg a pályázat elbírálásának és így a pályázat alapján való kinevezésének lehetőségétől. Maga a felperes is elismerte, hogy nem volt más megfelelő munkakör számára. A másodfokú bíróság szerint az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát való és okszeru indokkal szüntette meg.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint egymagában az, hogy az általa betöltött munkakörre nem adott be pályázatot, nem szolgálhat a vezetői megbízás visszavonásának alapjául. Sérelmezte: amikor a vezérigazgató megkérte, hogy a pályázaton vegyen részt, nem közölte annak következményeit, és elzárta attól a lehetőségtől, hogy a vezetői megbízása visszavonásának indokolását kérhesse. Passzivitásából nem lehetett arra következtetni, hogy a vezetői megbízása visszavonásával előzetesen egyetértett volna. A pályázatot elnyert személynél alkalmasabbnak tartotta magát a munkakör betöltésére a hosszú szakmai gyakorlata alapján. A rendeltetésszeru joggyakorlás követelményére és a joggal való visszaélés tilalmára hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok a törvénynek és az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően indultak ki abból, hogy az alperes új vezérigazgatója által a felperes munkakörére kiírt pályázat önmagában amiatt nem jogellenes, mert betöltött munkakörre szólt a pályázat [Kjt. 24. §-a értelmében alkalmazandó Mt. 80. § (1) bekezdés].
Az irányadó tényállás szerint az alperes a pályázati feltételeknek megfelelő személyt alkalmazott az adott munkakörre. A felperes a kifejezett felhívás ellenére nem nyújtott be pályázatot, és ennek indokát csupán abban jelölte meg, hogy méltánytalannak tartotta az ilyen megmérettetését. Az előbbiekből következően a pályázaton való részvétel lehetőségét kizárólag személyes megfontolásból visszautasító felperes - a munkaköréből, szakmai ismereteiből is adódóan - nyilvánvalóan alaptalanul sérelmezte felülvizsgálati kérelmében a kellő tájékoztatása és a vezetői megbízás visszavonása indokolásának elmaradását. Helyesen fejtette ki e vonatkozásban az elsőfokú bíróság, hogy csak a pályázaton való részvétele esetén került volna olyan helyzetbe a felperes, hogy a vezetői megbízása visszavonását - a pályázata elutasítása miatt - érdemben indokolni kellett volna a munkáltatónak. Pályázat hiányában a pályáztatott vezetői munkakörre szóló megbízás visszavonása - ezen indokból - jogszabálysértés nélkül történt.
A rendeltetésellenes joggyakorlás és a joggal való visszaélés tekintetében a bizonyítás a felperest terhelte (Pp. 16. §). Erre vonatkozó tényeket azonban sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem bizonyított, ilyen irányú bizonyítási indítványt sem tett. Ennélfogva az ezzel kapcsolatos felülvizsgálati támadás nem megalapozott. Az ezzel összefüggő felülvizsgálati érvelésnek ellentmond az a körülmény, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő felperest a pályázat benyújtására az alperes felhívta, tehát számolhatott az ő sikeres pályázatával is.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt határidőn [Pp. 272. § (1) bekezdés] túl előterjesztett beadványban foglaltak csak annyiban voltak figyelembe vehetőek, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben előadottak indokolásául szolgáltak [Mt. 4. § (1)-(2) bekezdés]. A beadvány ezt meghaladó, a felülvizsgálati kérelem kiegészítésének minősülő részét, amelyben további, a perben nem vitatott törvénysértést panaszolt a felperes [Kjt. 23. § (7) bekezdés], a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta; elsősorban az előírt határidő elmulasztására tekintettel, másodsorban azért, mert a jogerős ítélet felülvizsgálattal olyan kérdésben nem támadható, amely az első-, illetve másodfokú eljárás tárgyát nem képezte [Pp. 270. § (1) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest kötelezte a Pp. 78. §-a alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.820/2000. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2007.1.29 A betéti társaságot terhelő, - de attól be nem hajtható - adótartozás megfizetésére az adóhatóság a betéti társaság beltagját is kötelezheti [2003. évi XCII. tv. 35. §; 1997. évi CXLIV. tv. 90. §, 97. §, 101. §].
BH 2008.4.98 A munkavállalónak az a magatartása, hogy a vezetői munkakörében megszerzett információkat felhasználva a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos terméket szállított, a rendkívüli felmondást megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, 3. § (5) bekezdés].
AVI 2007.10.98 Az életjáradéki szerződéshez kapcsolódóan fizetett életjáradék adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe (1995. évi CXVII. tv. 62. §)
AVI 2008.3.29 A bizonylatok hiányát tanúvallomások nem pótolhatják [1991. évi XVIII. tv. 15. § (3) bek., 83. § (2) bek.]
BH 2009.5.163 Mezőgazdasági termékek esetén erga omnes vámtételt kell alkalmazni, mivel az aktív feldolgozás ténye és nem annak fajtája határozza meg a vámeljárást [1972/2003. EK 3. §].
AVI 2009.9.97 Önmagában az a tény, hogy az ellenőrzés az adózó javára szóló tényt nem tár fel, nem teszi jogszerűtlenné a határozatot, ha ilyen tényre az adózó sem hivatkozott [2003. évi XCII. tv. 1. § (3) bek.]
AVI 2010.10.114 Az alapeljárásban fel nem merült tényre, bizonyítékra, jogcímre a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem lehet hivatkozni (Pp. 270., 275. §)
AVI 2011.3.29 A perben a fizetési könnyítéssel kapcsolatos rendelkezés nem vitatható, csak a tartozás mérséklése tárgyában hozott érdemi döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]
AVI 2011.7.78 Nem vehető figyelembe olyan új tény, vagy jogcím, amely a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem merült fel [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]
BH 2011.9.261 I. A bírósági nyilvántartásba vételnek a szakszervezet jogi személyisége keletkezése szempontjából jelentősége van [1982. évi II. tv. 4. § (1) bekezdés]. II. A kollektív szerződés megkötése alapvető szakszervezeti jog, ennek gyakorlásánál feltétel a szakszervezet nyilvántartásba vétele.
AVI 2011.10.107 Az Áfa. tv. 40. § (5) bekezdése alkalmazandó, ha a megfizetésre egészben követelésmérsékléssel, azaz követelés megszüntetéssel kerül sor [1992. évi LXXIV. tv. 40. § (5) bek.]
AVI 2012.4.43 A képviseleti jog hiányát az utólagos jóváhagyás orvosolja [Ptk. 221. § (1) bek.]
AVI 2012.6.67 Hitelt érdemlőnek az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott és alkalmas a vele igazolni kívánt tény alátámasztására [2003. évi XCII. tv. 109. § (3) bek.]
AVI 2012.7.73 Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az értéknövelő beruházás kapcsán felmerült igazolt költséget is [1995. évi CXVII. tv. 62. § (1) bek.]
BH+ 2013.3.118 Vezető tisztségviselők helytállási kötelezettségét megalapozó feltételek vizsgálata körében irányadó szempontok [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek., 33/A. § (1) és (2) bek.].
AVI 2013.5.53 Az Art. 97. § (4) és (6) bekezdései általános szabályokat rögzítenek, ezek a becslési eljárásban nem irányadóak, mivel arra speciális rendelkezések vonatkoznak [2003. évi XCII. tv. 97. § (4) és (6) bek.]
BH 2013.9.259 Az a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag, amit nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhet gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének [2003. évi CXXVII. tv. 27. § (2) bek., 29. § (1), (3) bek., 110. § (5) bek., 114. § (1), (2) bek., 116/A. § (1) bek.].
BH+ 2013.6.257 I. Ha a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetése a munkáltató gazdaságos működése érdekében - a forgalom csökkenésére hivatkozással - történt, a perben a bíróság a felmondási indok valóságának bizonyítása körében a munkáltató gazdasági intézkedéseinek célszerűségét nem vizsgálhatja [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. § (2) bekezdés, MK 95. sz. állásfoglalás]. II. A munkavállaló a munkához való alkotmányos joga sérelmére sikerrel nem hivatkozhat, ha a munkaviszonya megszüntetése ne
AVI 2014.6.55 A fuvarozó alkalmazottaiért és azon személyek mulasztásaiért, akiket a fuvarozás teljesítése érdekében igénybe vesz, úgy felel, mintha saját cselekménye vagy mulasztása lett volna. (CMR Egyezmény 32. cikk.)
