adozona.hu
AVI 2007.10.98
AVI 2007.10.98
Az életjáradéki szerződéshez kapcsolódóan fizetett életjáradék adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe (1995. évi CXVII. tv. 62. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1998. március 24-én megkötött életjáradéki szerződéssel megszerezte a 8370 és 8371 hrsz. alatti ingatlanok 2/4-2/4 osztatlan tulajdoni hányadát, melynek értékét a felek 3 millió forintban állapították meg. A felperes a visszterhes vagyonszerzés után - jogerős fizetési meghagyás alapján - 125 000 Ft illetéket fizetett.
A 2002. december 21-én megkötött adásvételi szerződéssel a felperes 5 800 000 Ft-ért értékesítette az életjáradéki szerződéssel megszerzett tulajdoni hányadait. A...
AVI 2007.10.98 Az életjáradéki szerződéshez kapcsolódóan fizetett életjáradék adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe (1995. évi CXVII. tv. 62. §)
A felperes az 1998. március 24-én megkötött életjáradéki szerződéssel megszerezte a 8370 és 8371 hrsz. alatti ingatlanok 2/4-2/4 osztatlan tulajdoni hányadát, melynek értékét a felek 3 millió forintban állapították meg. A felperes a visszterhes vagyonszerzés után - jogerős fizetési meghagyás alapján - 125 000 Ft illetéket fizetett.A 2002. december 21-én megkötött adásvételi szerződéssel a felperes 5 800 000 Ft-ért értékesítette az életjáradéki szerződéssel megszerzett tulajdoni hányadait. Az értékesítésből származó jövedelem tekintetében bevallási és adó-befizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Az adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja) adónemben 2002-2003. évekre ellenőrzést végzett. Az ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes határozatában megváltoztatta és kötelezte a felperest 535 000 Ft szja adókülönbözet, 267 000 Ft adóbírság, 142 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Döntését az 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 11. § (1) bekezdésébe, 62. §-ába foglaltakra alapította. A felperes vagyonátruházásból származó jövedelmét - az életjáradéki szerződés szerinti 3 millió Ft-tal, illetve a visszterhes vagyonátruházási illeték 125 000 Ft-os összegével csökkentve - 2 675 000 Ft-ban állapította meg. Ezen összeg után írta elő az adókülönbözet fizetési kötelezettséget, és alkalmazta a jogkövetkezményeket.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes határozata megfelel az Szja. tv. 62. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezéseknek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy az életjáradékként kifizetett összeg is az ingatlan megszerzésével kapcsolatos, azzal összefüggő más kiadásnak minősül. Így annak figyelmen kívül hagyása nem felel meg az Szja. tv. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezésnek. Az alperes és az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül az Szja. tv. 64/A. §-a szerinti rendelkezést is.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 11. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban az ezt megelőző eljárás során fel nem merült, ennél fog el nem bírált jogcímre alapítottan a jogerős ítéletbe foglalt érdemi döntés jogszerűsége nem vitatható [Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése, BH 2001/172., BH 2002/283., EBH 2002/653.]. A felperes a közigazgatási és az elsőfokú bírósági eljárásban a jogerős ítélet meghozataláig az Szja. tv. 64/A. §-a szerinti rendelkezésre nem hivatkozott. Ennél fogva e törvényhelyre alapított felülvizsgálati kérelem szerinti érvelését a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálta meg.
Az Szja. tv. 62. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-átruházásból származó jövedelem számításánál az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat,
b) értéknövelő beruházásokat,
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
E törvényhely (2) bekezdése szerint a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan és vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításánál figyelembe vettek. Az Szja. tv. 60. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
A felperes 1998. március 24-én kötött életjáradéki szerződéssel szerezte meg a 2002-ben értékesített ingatlant. Az előzőekben ismertetett törvényi szabályozásból következően az ingatlan megszerzésére fordított összeg ezért az 1998. évben kötött életjáradéki szerződésben szereplő, konkrétan meghatározott, a megállapodás 5. pontja szerinti érték.
Az Szja. tv. tételesen felsorolja mindazokat a költségeket, amelyek figyelembe vehetők. Az ingatlan megszerzésére fordított összegnek, ezzel összefüggő kiadásnak pl.: a vagyonszerzési illeték, ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, ügyvédi költség minősíthető. Osztja a Legfelsőbb Bíróság az alperes és az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy az életjáradéki szerződéshez kapcsolódóan fizetett életjáradék adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe. Ezt egyrészt az Szja. tv. 62. § (2) bekezdése másrészt az is kizárja, hogy ennek összegét a szerződés megkötésekor, a földhivatalhoz történő benyújtás időpontjában, egészen a jogosult haláláig nem is lehet megállapítani [Szja. tv. 60. § (2) bekezdése].
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.309/2005.)