adozona.hu
AVI 2011.7.78
AVI 2011.7.78
Nem vehető figyelembe olyan új tény, vagy jogcím, amely a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem merült fel [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kérelmére az Sz.-i Okmányiroda 2005. június 10-én regisztrációs adó megfizetése nélkül helyezte forgalomba a felperes tulajdonát képező Mercedes Benz C 280 Sedan típusú személygépkocsit.
Az első fokon eljárt közigazgatási szerv megállapította, hogy a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban: Rega. tv.) 4. § (3) bekezdése értelmében az adófizetésre kötelezett személy az első belföldi tulajdonos, azaz a felperes. Ezért 2007. január 8-án hozott határozatában köt...
Az első fokon eljárt közigazgatási szerv megállapította, hogy a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban: Rega. tv.) 4. § (3) bekezdése értelmében az adófizetésre kötelezett személy az első belföldi tulajdonos, azaz a felperes. Ezért 2007. január 8-án hozott határozatában kötelezte a felperest 1 890 000 Ft regisztrációs adó megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. március 12. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a Rega. tv. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, 3. § (1) bekezdésében, 9. § (6) bekezdésében, 25. § (1) bekezdés c) pontjában, 128. § (1) bekezdésében, 129. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a regisztrációs adót a forgalomba helyezéskor hatályos jogszabályok szerint kellett kiszabnia. Az Európai Közösségek Bírósága által C-290/05. és C-333/05. számú ügyekben 2006. október 5-én hozott, és a regisztrációs adó 2004. május 1-je és 2005. december 31. közötti szabályozását vizsgáló ítélet (továbbiakban: EB ítélet) által kifogásolt összeg visszautalására vonatkozó rendelkezéseket a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény (továbbiakban: RvTv.) szabályozza. A felperes e törvény alapján igényelheti vissza a ténylegesen megfizetett és az RvTv. szerinti adófizetési kötelezettség különbözetét.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha nem a közösségi jogba ütköző módon szabja ki vele szemben a regisztrációs adót, hanem a RvTv. rendelkezéseinek megfelelően csökkentett regisztrációs adóösszeg megfizetését írja elő. A felperes hivatkozott arra is, hogy a személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása nem felel meg a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5. számú mellékletében foglaltaknak, így e miatt is tévesen került meghatározásra a regisztrációs adó összege.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, a határozatába foglalt jogi álláspontját fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét - részben eltérő indokolással - hatályában fenntartotta.
Az alperes a személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolását helytállóan végezte el. Jogszabálysértően járt el azonban az alperes akkor, amikor a gépjármű forgalomba helyezésekor hatályos jogszabály alkalmazásával állapította meg a regisztrációs adó összegét. Az alperes nem tekinthetett volna el az EB ítéletében foglaltaktól, illetve, attól, hogy a nemzeti jogszabály ellentétes a közösségi joggal. "Az alperes jogerős határozata meghozatalakor elfeledkezett arról, hogy a 2007. évi XI. törvénnyel módosításra került a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény, amely mellékletének II. része rendelkezik a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam figyelembevételéről az adó összegének meghatározása során. A 2007. évi XI. törvény 2. §-a akként rendelkezik, hogy ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2007. február 5. napjától indult folyamatban lévő, valamint a 3. §-ban meghatározott adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell. A 3. § (1) bekezdése szerint az adózó kérelmére a vámhatóság a 2007. február 5. napjától indult adóigazgatási eljárásban az e törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett döntését visszavonja és az e törvénnyel módosított 2003. évi CX. törvény rendelkezéseinek megfelelő döntést hoz, amennyiben az az adózó javára szóló adókülönbözetet eredményez". Az alperesnek tehát a határozata meghozatalakor már alkalmaznia kellett volna a módosított előírásokat, amelyek az adó összegének meghatározásakor a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartamot is figyelembe veszik. Ezért az új eljárásra előírta, hogy az alperes a már módosított 2003. évi CX. törvény mellékletének I. és II. részében foglaltak alapján köteles megállapítani a felperes regisztrációs adófizetési kötelezettségét azzal, hogy az adótétel a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása folytán a 4-nél rosszabb kategóriára vonatkozó tételek szerint kell megállapítania.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének teljes körű elutasítását. Az alperes azzal érvelt, hogy a megyei bíróság jogértelmezése téves. A 2007. évi XI. törvény kizárólag a Rega. tv. 15. §-ának módosításáról rendelkezett, amelynek a jogvita eldöntése szempontjából nincs ügydöntő jelentősége. A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről az RvTv. tartalmaz szabályozást, amely 2007. február 15-én lépett hatályba, és nem rendelkezik arról, hogy előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellene. Ez utóbbi jogszabály alapján pedig a részleges visszatérítésnek kizárólag jogerős határozat alapján és a jogosult kérelmére van helye. Ennél fogva a keresettel támadott határozata megalapozott és jogszerű volt. A felperesnek részleges visszatérítés iránti kérelmét 2007. június 28-án elő is terjesztette, ennek a 2007. augusztus 7-én kelt határozatában helyt adott, és 1 271 025 Ft regisztrációs adó felperes részére történő visszautalásáról rendelkezett.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét - részben eltérő indokolással - hatályában fenntartotta.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a 2007. évi XI. törvény 1. §-a kizárólag a Rega. tv. 15. §-át módosította mégpedig akként, hogy a környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló Rendelet II. fejezetének 2007. február 5. napján hatályos állapota szerint történik. Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy kizárólag e rendelkezésre vonatkozik az a megyei bíróság által megjelölt szabály, hogy a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba, és a 2007. február 5. napjától indult folyamatban lévő, valamint a 3. §-ban meghatározott adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell. Ezért alapos az az alperesi érvelés, mely szerint a 2007. évi XI. törvény megyei bíróság által megjelölt szabályának a felek közötti jogvita szempontjából nincs ügydöntő jelentősége.
A perbeli esetben azonban az Európai Bíróság még az alperes érdemi határozatának meghozatala előtt megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes az olyan - magyar regisztrációs adó vizsgált szabályozásához hasonló - adó, amely alapján a használt személygépkocsiknak a tagállamban történő első forgalomba helyezése során kivetett adó összegét a személygépkocsik értékcsökkenésének figyelembevétele nélkül, azok műszaki tulajdonságai és a környezetvédelmi besorolása alapján kell kiszámítani, aminek folytán az adó más tagállamból behozott használt személygépkocsikra történő alkalmazása esetén az adó összege meghaladja a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsi maradványértékében foglalt adó összegét. Az EB ítélet a 2004. május 1-je és 2005. december 31. között hatályos rendelkezések tekintetében tette meg megállapításait, tehát az e perrel is érintett időszak tekintetében.
A Legfelsőbb Bíróság már a Kfv. I. 35.052/2007. és a Kfv. I. 35.008/2007. számú határozataiban is rámutatott arra, hogy az EB ítéletben foglaltakra figyelemmel már az alperesnek is oly módon kellett volna értelmeznie a regisztrációs adóra vonatkozó rendelkezések és a közösségi jog egymáshoz való viszonyát, mint ahogyan azt az Európai Bíróság ítéletében kifejtette.
Az EB ítélet ex tunc és erga omnes hatályára figyelemmel az alperes határozata tehát már a meghozatalakor hatályban lévő jogszabály alapján is jogsértő volt, mivel annak egy része - a regisztrációs adó mértéke - ellentétes volt a közösségi joggal. Ezért a megyei bíróság érdemben jogszerűen döntött az alperes határozatának hatályon kívül helyezéséről, és az új eljárás elrendeléséről.
Nem vitásan a magyar (nemzeti) jog az elsőfokú határozat meghozatalakor nem tartalmazott olyan szabályozást, amely a közösségi jogba ütköző módon kivetett adók visszatérítésére vonatkozott volna, vagy a közösségi jognak megfelelő tartalmú adót szabályozta volna. E körben a konkrét törvényi rendelkezéseket a RvTv. alkotta meg, amely 2007. február 15-én - tehát még az alperesi határozat meghozatala előtt - hatályba lépett. Ezért az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a közösségi jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatala érdekében él a nemzeti eljárási jogszabályok által számára adott lehetőségekkel. (Pl: ügyfél tájékoztatása, ezt követően az eljárás felfüggesztése, vagy megszüntetése, illetve az elsőfokú határozat visszavonása, módosítása… stb.)
Az alperesnek a rendkívüli jogorvoslati eljárásban előterjesztett azon érvelése, mely szerint a felperes részére a RvTv. alapján kérelemnek helyt adó döntést hozott, és azóta a közösségi jog szabályainak megfelelő határozatot is meghozta az előzőekben kifejtettekre figyelemmel és azért sem adhat alapot a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a kereset elutasítására, mivel nem ez a keresettel támadott határozat, továbbá ez olyan új ténynek, illetve jogcímnek minősül, amely a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem merült fel. (Pp. 339. §, 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdése, EBH 2002/653., BH 2002/283. és 447.)
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy az alperes az új eljárás során nem hozhat olyan döntést (határozatot illetve végzést), amely nem egyeztethető össze a közösségi joggal. Az alperesnek a felperes, mint ügyfél bevonásával - most már az időközben elbírált visszatérítési kérelmet is figyelembe véve - a jogvita eldöntésére irányadó eljárási jogszabályoknak is megfelelően kell az e perrel érintett ügyet lezárnia.
Rögzíti egyben a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a felperest ebben az eljárásban a 2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján együttműködési kötelezettség terheli, tehát köteles jóhiszeműen eljárni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Nem hagyhatja tehát figyelmen kívül az RvTv. jogosultra vonatkozó rendelkezéseit, illetve azt a jogi tényt, hogy a közigazgatási eljárással párhuzamosan más igényérvényesítési eljárás nem lehetett folyamatban…
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ítéletének rendelkező részében foglaltak szerint határozott [Pp. 275. § (3)-(4) bekezdései].
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.312/2007.)