adozona.hu
BH 2008.4.98
BH 2008.4.98
A munkavállalónak az a magatartása, hogy a vezetői munkakörében megszerzett információkat felhasználva a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos terméket szállított, a rendkívüli felmondást megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, 3. § (5) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes 2003. július 1-jén kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes gyártás- (termelés-) vezető munkakörben dolgozott az alperesnél. A munkáltató 2003. július 1-jén elrendelte a személyes meghallgatását azzal összefüggésben, hogy a felperes az általa alapított K. Bt...
BH 2008.4.98 A munkavállalónak az a magatartása, hogy a vezetői munkakörében megszerzett információkat felhasználva a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos terméket szállított, a rendkívüli felmondást megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, 3. § (5) bekezdés].
A felperes keresetében az alperes 2003. július 1-jén kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes gyártás- (termelés-) vezető munkakörben dolgozott az alperesnél. A munkáltató 2003. július 1-jén elrendelte a személyes meghallgatását azzal összefüggésben, hogy a felperes az általa alapított K. Bt.-n keresztül az alperes egyik megrendelőjének szállít az alperes által is gyártott termékeket. Miután a felperes elismerte a másfél éve fennálló üzleti kapcsolatot, az alperes nyomban rendkívüli felmondással élt. Az indokolás a külföldi vevővel folytatott üzleti tevékenységre és ennek elhallgatására, az alperes gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére hivatkozott.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes a perbeli tevékenységével megsértette az Mt. 3. § (5) bekezdését, 103. § (3) bekezdését és 108. § (1) bekezdését, az alperesnek sem a bt. megalapítását, sem az E. Kft.-vel létesített és fenntartott üzleti kapcsolatát nem jelentette be, a vállalkozáshoz való jogát az alperes gazdasági érdekeit sértve gyakorolta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta, kiemelve, hogy önmagában a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése is megalapozza a rendkívüli felmondást.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. § (1) bekezdése, 221. § (1) bekezdése és az Mt. 96. § (4) bekezdése megsértésére hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a mérlegelés körébe vont tények értékelésénél nyilvánvalóan helytelen következtetésre jutottak, indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az elsőfokú bíróság ítélete rögzítette, hogy a gazdasági társaság alapításáról nem terhelte bejelentési kötelezettség, ehhez képest az ennek elmulasztására alapozott jogerős ítélet jogsértő. Életszerűtlennek tartotta, hogy az alperes nem ismerte a perbeli bt. tevékenységét, mivel a számlákat ellenőrizték, és ehhez képest az alperes a rendkívüli felmondási jog gyakorlására előírt 15 napos határidőt is elmulasztotta. Sérelmezte a szerinte elfogult tanúk nyilatkozatának elfogadását, a további tanúk meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványa elutasítását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkaszerződése alapján nem terhelte bejelentési kötelezettség saját vállalkozás alapításakor, továbbá az alperes e nélkül is tudomással bírt a 2001-ben létrehozott K. Bt.-ről, sőt azzal üzleti kapcsolatban is állt. Az irányadó - felperes által felülvizsgálati kérelmében sem vitatott - jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes által alapított bt. ruházati termékeket (párnákat) szállított az alperesnek. A munkáltatót a felperes arról tájékoztatta, hogy a bt.-ben a szabász végzettségű házastársa érdekelt.
Az előbbieknek azonban a rendkívüli felmondás jogszerűsége elbírálásakor nincs perdöntő jelentőségük, mivel az indokolás szerint az alperes a vele üzleti kapcsolatban álló külföldi cég részére a felperesi bt. által azonos termékre történt szállításokat, és azok eltitkolását rótta fel. Mindezeket a felperes a 2003. július 1-jén történt meghallgatásakor elismerte, az elismerésre vonatkozó elsőfokú ítéleti ténymegállapításokat a felülvizsgálati kérelmében nem tette vitássá. Ehhez képest a további tanúnyilatkozatok beszerzése szükségtelen volt, amint erre a munkaügyi bíróság helytállóan hivatkozott is. A felperesnek ezért a Pp. 206. § (1) bekezdése és 221. § (1) bekezdése megsértésére történt hivatkozása alap nélküli.
Mindkét bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az Mt. 3. § (5) bekezdéséből nem következik a konkrét kár bizonyítottságának kötelezettsége, mivel önmagában a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése megvalósítja a munkavállaló lényeges kötelezettsége megsértését, és e kötelezettség vétkes megszegése munkáltatói rendkívüli felmondás jogszerű alapját képezheti [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Az adott esetben a felperesnek az Mt. 3. § (5) bekezdésében tiltott kötelezettségszegése egyértelműen megvalósult azzal, hogy bizalmi jellegű termelésirányító vezetői munkakörében a megszerzett információkat felhasználva a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságnak a munkáltató által gyártott termékkel azonos termék szállítására ajánlkozott, majd a munkáltatót félrevezetve folyamatosan szállított. A felperes súlyosan kifogásolható tisztességtelen magatartásával indokolt rendkívüli felmondást a munkáltató megalapozottan alkalmazta. A joggyakorlási határidő betartása - a keresetben kifogásoltakhoz képest - nem képezte az első- és a másodfokú eljárás tárgyát, ezért az erre vonatkozó felülvizsgálati hivatkozás nem vizsgálható [Pp. 270. § (1) bekezdés, BH 2002/283.].
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.770/2006.)