adozona.hu
AVI 2010.10.114
AVI 2010.10.114
Az alapeljárásban fel nem merült tényre, bizonyítékra, jogcímre a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem lehet hivatkozni (Pp. 270., 275. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Z.-i Vámhivatalnál 2006. június 17-én belépésre jelentkezett a F. J. által vezetett az A. Bt. tulajdonában lévő autóbusz (továbbiakban: autóbusz). Az utasok és a sofőr vámköteles árut nem jelentettek be. Az autóbusz tételes vizsgálata során a gyárilag kialakított csomagtérben elhelyezett táskákból 5070 doboz olyan cigaretta és 21 üveg olyan szeszesital került elő, amelyet a járművön tartózkodók közül senki nem vallott magáénak, ezek az autóbusszal együtt lefoglalásra kerültek.
A vámhatóság...
AVI 2010.10.114 Az alapeljárásban fel nem merült tényre, bizonyítékra, jogcímre a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem lehet hivatkozni (Pp. 270., 275. §)
A Z.-i Vámhivatalnál 2006. június 17-én belépésre jelentkezett a F. J. által vezetett az A. Bt. tulajdonában lévő autóbusz (továbbiakban: autóbusz). Az utasok és a sofőr vámköteles árut nem jelentettek be. Az autóbusz tételes vizsgálata során a gyárilag kialakított csomagtérben elhelyezett táskákból 5070 doboz olyan cigaretta és 21 üveg olyan szeszesital került elő, amelyet a járművön tartózkodók közül senki nem vallott magáénak, ezek az autóbusszal együtt lefoglalásra kerültek.A vámhatóság eljárása során azt állapította meg, hogy az autóbusz hivatalos tartályán kívül 2 db póttartállyal rendelkezik, amely csővel csatlakozik a gyárilag rendszeresített tartályhoz és zárható csappal működik. Az egyik póttartály a csomagtérből leválasztott helyen, a másik az autóbusz ablakmosó tartályának helyén került beépítésre. A póttartályok összesen 500 liter gázolajat tartalmaztak. Lefoglalásra került a sofőr részére rendszeresített hálófülkéből 1 db 10 literes, 2 db 20 literes kannában 45 liter benzin is.
A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgálata Intézete (továbbiakban: VPVI) megállapította, hogy a lefoglalt gázolaj, továbbá a benzinből 35 liter nem felel meg a magyar szabvány minőségi előírásainak.
Az első fokon eljárt vámhatóság a különbféle márkájú, adózás alól elvont cigaretta, 21 üveg adózás alól elvont alkoholtermék szállításával, valamint az 500 liter gázolaj és 45 liter benzin birtoklásával megvalósított jövedéki törvénysértés miatt kötelezte a felperest 15 153 370 Ft jövedéki bírság megfizetésére, és elrendelte az autóbusz elkobzását, egyebekben úgy rendelkezett, hogy a többi jövedéki termék sorsáról a közigazgatási eljárással párhuzamosan folyó büntetőeljárás keretében születik döntés.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes döntését a 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 17. § (3) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 114. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 121. § (3) bekezdésében foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy mivel az autóbusz a felperes tulajdonát képezi és azt az ellenőrzés során a felperes alkalmazásában álló személy vezette, ezért az adózatlan jövedéki termék szállítása miatt alkalmazandó szankció a felperest terheli. Az autóbuszon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A felperes nem igazolta, hogy az autóbusz az ellenőrzéskor talált állapotában került volna forgalomba helyezésre. A cigaretta és az alkoholtermék az autóbusz bal hátsó részéből került lefoglalásra, ahol az utasok nem helyeztek el csomagot, és utalt arra is, hogy a lefoglalt gázolaj, cigaretta és alkohol kereskedelmi mennyiségű.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta azok jogalapját.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az első fokon eljárt vámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Álláspontja szerint: a határozatok megalapozatlanok, a tényállás tisztázatlan volta miatt nem állapítható meg a felperes helytállási kötelezettsége a szállított adózatlan jövedéki termékek tekintetében. Az új eljárásra a megyei bíróság előírta, hogy szakértő bevonásával kell tisztázni az autóbusz üzemanyag-ellátó rendszerének átalakítottságát. A benzinre elkövetett jövedéki törvénysértés tekintetében az elkövetőt kell szankcionálni, ezért a munkáltató nem tehető felelőssé. A cigaretta és alkoholtermékek esetében tisztázni kell a gépjárművezető munkaköri leírását. Ismételten mérlegelni kell a gépkocsivezető és az utasok nyilatkozatát abból a szempontból, hogy hogyan kerültek ezek a termékek az autóbuszba, azaz valóban ismeretlenek-e az elkövetők, akik magatartását a gépjárművezető tudatosan elősegítette, vagy nem tudhatott a jövedéki termékek elhelyezéséről. Csak a munkakör pontos tisztázása után lehet olyan következtetést levonni, hogy fennáll-e a munkavállaló, vagy a munkáltató felelőssége.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Az alperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetve részben téves ténybeli következtetéseket tartalmaz, az érdemi döntés is téves jogértelmezés eredménye, nem felel meg a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) pontjában, (4) bekezdésében és 121. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az alperes kifejtette, hogy határozata megalapozott, érdemben is jogszerű döntést tartalmazott, és jogi álláspontjának alátámasztására csatolta a jogerős ítélettel elrendelt új eljárásban beszerzett igazságügyi mérnökszakértői véleményt (továbbiakban: vélemény).
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmébe foglaltak és az ehhez csatolt okiratok nem képezték a jogerős ítélet meghozatalát megelőző eljárás tárgyát, ezért ezekre rendkívüli jogorvoslati kérelem nem alapítható.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Az alapeljárás során fel nem merült, ennél fogva jogerős ítélettel el nem bírált tényre, bizonyítékra, jogcímre a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hivatkozni nem lehet. [Pp. 270. §, 275. § (1) bekezdése, BH 2002.29., BH 2002.447., BH 2002.283., EBH 2002.653.]
A bíróság a közigazgatási határozatot a meghozatalkor hatályban lévő jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján vizsgálja felül (Pp. 339/A. §). A bíróság jelen perben hivatalból bizonyítást nem rendelhetett el [Pp. 336/A. § (1) bekezdése].
A perbeli esetben a közigazgatási eljárás hivatalból indult, ennél fogva a közigazgatási szervet az ügy eldöntése szempontjából ügydöntő tények tekintetében terhelte a tényállás tisztázási és megállapítási kötelezettség. A felperes vitatta a tényállást, azonban az elsőfokú eljárás során perben tartott tárgyaláson nem jelent meg, az általa előadottak valóságának bizonyítására indítványt nem terjesztett elő. Ennél fogva az elsőfokú bíróságnak nem volt módja és lehetősége, hogy meggyőződjön arról, a tartályok, amelyekből a nem szabványszerű, adózatlan jövedéki termékek lefoglalásra kerültek, gyárilag kialakítottnak minősülnek-e vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság pedig az alperes által csatolt vélemény megállapításait nem vehette figyelembe, mivel ez a rendkívüli jogorvoslati eljárást megelőző eljárásban nem állt rendelkezésre.
Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy nem állnak rendelkezésre igazolt adatok arra vonatkozóan, hogy az autóbusznak a felperes volt-e a tulajdonosa, illetve az üzembentartója, szállítója. Rámutat ugyanakkor e körben a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a felperes sem ajánlott fel bizonyítást az autóbusz tulajdonosára, használójára, a fuvarozó illetve szállító személyére és az autóbusz gyári kialakítású voltára vonatkozó állításainak alátámasztására.
Az elsőfokú bíróság tehát helyesen állapította meg a tényállás felderítetlen voltát, megalapozottan és jogszerűen rendelte el az új eljárás lefolytatását.
Az új eljárásban az alperest a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében terheli a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettség a határozata által megjelölt valamennyi adózatlan jövedéki termék tekintetében. E körben pedig - az új eljárásra nézve - rámutat a Legfelsőbb Bíróság a következőkre:
A Jöt. 114. § szerinti szabályozás értelmében egy adott jövedéki termékre nézve több jogellenes magatartás is megvalósítható (szállítás, birtoklás, értékesítés stb.), így a jövedéki bírság több személy terhére is előírható. Adózatlan jövedéki termék szállítása és/vagy birtoklása miatt - ha a vizsgált tényállás ezt megalapozza - külön-külön is van lehetőség bírság kiszabására, és a Jöt. az objektív felelősség talaján áll. A jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseket a Jöt. 17. § (3) bekezdése, 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) pontja, (4) bekezdése, 121. § (3) bekezdése tartalmazza. A munkáltató mögöttes felelősségét a Jöt. egyértelműen szabályozza, és nem teszi lehetővé olyan tudati elemek vizsgálatát, amelyekre a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet utal.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az új eljárásra vonatkozó indokolás részbeni megváltoztatásával a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.171/2007.)