adozona.hu
BH 2011.9.261
BH 2011.9.261
I. A bírósági nyilvántartásba vételnek a szakszervezet jogi személyisége keletkezése szempontjából jelentősége van [1982. évi II. tv. 4. § (1) bekezdés]. II. A kollektív szerződés megkötése alapvető szakszervezeti jog, ennek gyakorlásánál feltétel a szakszervezet nyilvántartásba vétele.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a keresetükben elsődlegesen az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérték. A másodlagos kereseti kérelmük elmaradt munkabér megállapítására, és két havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére irányult. A felperesek a jogviszonyuk további egy nappal történő meghosszabbítását, és erre a napra átlagkeresetük megállapítását, valamint - a kollektív szerződés rendelkezésére alapítva - további négy havi vé...
BH 2011.9.261 I. A bírósági nyilvántartásba vételnek a szakszervezet jogi személyisége keletkezése szempontjából jelentősége van [1982. évi II. tv. 4. § (1) bekezdés].
II. A kollektív szerződés megkötése alapvető szakszervezeti jog, ennek gyakorlásánál feltétel a szakszervezet nyilvántartásba vétele.
A felperesek a keresetükben elsődlegesen az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérték. A másodlagos kereseti kérelmük elmaradt munkabér megállapítására, és két havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére irányult. A felperesek a jogviszonyuk további egy nappal történő meghosszabbítását, és erre a napra átlagkeresetük megállapítását, valamint - a kollektív szerződés rendelkezésére alapítva - további négy havi végkielégítés megfizetését kérték.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest a felperesek részére személyenként külön-külön négy havi átlagkeresetüknek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte, továbbá a III. r. felperesnek egy nap szabadság pénzbeli megváltását, valamint az I., III., V., VI., és a VII. r. felperes számára túlóradíj fizetését írta elő. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel irányadó tényállás szerint a felperesek gyógymasszőrként, valamint betegirányítóként álltak az alperes alkalmazásában. A munkáltató 2009. január 19-én az I-VI. r., 2009. február 27-én a VII. r. felperes munkaviszonyát - átszervezésre és létszámcsökkentésre hivatkozva - rendes felmondással megszüntette.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a munkaviszonyokat megszüntető alperesi intézkedés jogszerű. A kollektív szerződés rendelkezése alapján megalapozottnak találta a felperesek további négy havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére irányuló igényét. A szerződés a végkielégítésre való jogosultság tekintetében úgy rendelkezett, hogy annak a 3.3.4. pontjában meghatározott mértéke további négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató létszámleépítés miatti felmondással szünteti meg.
Az ítéletnek a négy havi átlagkereset megfizetésére vonatkozó rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, e körben a kereset elutasítását.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében megváltoztatta, és az I-VII. r. felperesek négy havi végkielégítés megfizetése iránti kereseti kérelmét elutasította.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a megfogalmazott kollektív szerződést az alperes volt képviselője, és egy szakszervezeti titkár még azt megelőzően aláírta, hogy a szakszervezet bejegyzéséről a bíróság döntött volna. Nem volt vitatott a felek között, hogy a bíróság a szakszervezet bejegyzés iránti kérelmét elutasította.
Az Mt. 31. § (1) bekezdése alapján a kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet, tehát annak megkötésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szerződést kötő felek mint jogalanyok léteznek. Amikor a perbeli kollektív szerződést aláírták, a szakszervezet bejegyzésére még nem került sor. A szakszervezet létre sem jött, mert a bejegyzés iránti kérelmét a bíróság elutasította. Miután a szakszervezetek a bejegyzéssel jönnek létre, a bejegyző határozat jogot keletkeztető hatályú. A létre nem jött szakszervezettel kollektív szerződést sem lehetett kötni.
A másodfokú bíróság érvelése szerint a kollektív szerződés nem érvénytelen volt, hanem az létre sem jött, márpedig létre nem jött kollektív szerződésre a felperesek eredménnyel jogot nem alapíthattak, és abból olyan kötelezettség sem származhatott az alperesre nézve, amelyet a bíróság előtt ki lehetett kényszeríteni.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítéletnek a négy havi végkielégítés tárgyában hozott határozata helybenhagyását kérték.
Arra hivatkoztak, hogy az Mt. 8. §-a a jogszabályba ütköző megállapodást semmissé teszi, a 9. § a semmis megállapodást érvénytelennek nyilvánítja. A 10. § alapján az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. A semmisséget és az érvénytelenséget az Mt. 10. §-a azonos fogalomként kezeli, a hozzá fűzött jogkövetkezmény is azonos. Álláspontjuk szerint a szabályosan létrehozott szakszervezet megyei bírósági bejegyzése azért került felfüggesztésre, mert az alperes jogelődjének be kellett volna jelenteni a cégbírósági bejegyzését, melynek nem tett eleget, és - már a per alatt - a szakszervezet bejegyzési kérelme elutasításra került. Ebből következően az alperes saját felróhatóságára kívánt előnyök szerzése végett hivatkozni.
Alaptalannak találták a felperesek az alperes előadását, mely szerint nem alkalmazta a kollektív szerződést. Érvelésük szerint a szerződés minden rendelkezését évek óta alkalmazták, a módosításokat a "vélt" SZB-titkár és az ügyvezető aláírta. Valamennyi felmondás a kollektív szerződésre hivatkozva állapította meg a végkielégítés mértékét, megjelölve annak 3.3.4. pontját, amely az Mt.</a>-ben írtnál egy hónappal több átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésről rendelkezett. A létszámleépítés miatt bekövetkező felmondás esetén járó további négy hónapról azonban a felmondás nem rendelkezett, holott ez a hivatkozott kollektív szerződési pont második fordulata. Miután a felmondás indoka létszámcsökkentés volt, ezért a további négy havi végkielégítés megilleti a munkavállalókat.
A felperesek arra hivatkoztak, hogy a munkaügyi vitában az érvénytelenségre és semmisségre az Mt. 10. §-a alkalmazandó, nem pedig a Ptk. Ezen túl az egyoldalú jognyilatkozat - kötelezettségvállalás - megtámadás hiányában érvényes, és arra még a kollektív szerződés semmissége ellenére is, az Mt. 10. § (1) bekezdése szerint a felperesek jogot alapíthatnak.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására, és a felperesek perköltségben történő marasztalására irányult.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a bíróság 2009. március 18-án kelt végzésével a kollektív szerződést aláíró szakszervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránt indult eljárást a bíróság 1996. január 24-én jogerős határozatával felfüggesztette a Gy. Kft. cégbejegyzése iránti cégügy jogerős elbírálásáig. Ezt követően a társadalmi szervezet az eljárás folytatása iránt nem terjesztett elő kérelmet.
A 2000-ben megválasztott szakszervezeti titkárnak a bírósághoz benyújtott álláspontja szerint meglévő tagság hiányában nincs lehetősége, illetve szándéka a szakszervezet további működésére, és nem ellenezte, hogy a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítsa.
Ezért nem téves a jogerős ítélet azon következtetése, hogy a kollektív szerződést olyan szakszervezet írta alá, amely az aláírás időpontjában még létre sem jött. Az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre. A szakszervezet tehát a bejegyzéssel jön létre, a nyilvántartásba vételnek a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége.
Az Mt. 31. § (1) bekezdésében foglaltak helyes értelmezése szerint a bejegyzésre vonatkozó jogerős végzés hiányában a megalakult szakszervezet - a nyilvántartásba vétel időpontjáig - az Mt.</a> által kifejezetten megjelölt szakszervezeti jogosultságokat nem gyakorolhatja, ezzel összefüggésben a munkáltatót sem terhelik kötelezettségek. Az olyan meghatározó jelentőségű szakszervezeti jog gyakorlásához ugyanis, mint a kollektív szerződés megkötése, elengedhetetlenül szükséges, hogy a szakszervezet minden kétséget kizáróan törvényesen és jogerősen megalakult legyen.
Megalapozott a másodfokú bíróság azon érvelése, amely szerint a létre nem jött szakszervezettel kollektív szerződést nem lehetett kötni. A perbeli esetben nem a kollektív szerződés érvénytelenségét kellett megállapítani, hanem azt, hogy a kollektív szerződés érvényesen létre sem jött, ezért arra a felperesek jogot nem alapíthattak.
A felperesek arra hivatkoztak, hogy az alperes a kollektív szerződés egyes rendelkezéseit alkalmazta, peradat, hogy annak 3.3.4. pontja szerint a munkáltató további egy havi mértékű végkielégítést fizetett. Önmagában azonban abból a körülményből, hogy az alperes a felperesek részére - az Mt. 95. § (4) bekezdésében foglaltakon túl - további végkielégítést biztosított, nem következik, hogy az alperes további négy hónap mértékű végkielégítési összeg fizetésére kötelezettséget vállalt, és amelyet a felperesek a munkáltatótól kikényszeríthettek.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újra értékelésének, azaz felülmérlegelésének [Pp. 275. § (1) bekezdés], következésképp olyan új tény, körülmény, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, a felülvizsgálati kérelemben nem terjeszthető elő, ezért a felpereseknek az alperes egyoldalú kötelezettségvállalására vonatkozó érvelése a felülvizsgálati eljárásban nem volt vizsgálható (BH 2002.447., BH 2002.283.).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.094/2010.)