adozona.hu
AVI 2011.3.29
AVI 2011.3.29
A perben a fizetési könnyítéssel kapcsolatos rendelkezés nem vitatható, csak a tartozás mérséklése tárgyában hozott érdemi döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság - jövedéki törvénysértés elkövetése miatt - kötelezte a felperest 6 028 300 Ft jövedéki bírság megfizetésére.
A felperes a vámhatósághoz 2006. augusztus 11-én benyújtott méltányossági kérelmében kérte a jövedéki bírság 300 000 Ft-ra történő mérséklését és ennek megfizetésére 60 havi kamatmentes részletfizetés engedélyezését.
Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes kérelmét elutasította. Érdemi döntését az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény ...
AVI 2011.3.29 A perben a fizetési könnyítéssel kapcsolatos rendelkezés nem vitatható, csak a tartozás mérséklése tárgyában hozott érdemi döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]
A vámhatóság - jövedéki törvénysértés elkövetése miatt - kötelezte a felperest 6 028 300 Ft jövedéki bírság megfizetésére.A felperes a vámhatósághoz 2006. augusztus 11-én benyújtott méltányossági kérelmében kérte a jövedéki bírság 300 000 Ft-ra történő mérséklését és ennek megfizetésére 60 havi kamatmentes részletfizetés engedélyezését.
Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes kérelmét elutasította. Érdemi döntését az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 133. § (4) bekezdésében, 134. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. november 16. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság mérlegelési jogkörben hozott döntése megalapozott. A felperes családjának igazolt jövedelme 126 100 Ft, amelyből az egy főre eső jövedelem 21 000 Ft. A környezettanulmány adatai alapján azonban a felperesnek és családjának megélhetési körülményei rendezettek, bevételei és kiadásai nincsenek összhangban. A felperes által hivatkozott 7001/2005. számú APEH irányelvet a 7004/2006. számú APEH irányelv hatályon kívül helyezte, az abban foglaltak egyébként sem jelentenek kötelező jogforrást a vámhatóság számára. A felperesnek felróhatóan került sor a fizetési kötelezettség előírására és a végrehajtási eljárás megindítására. Az állami költségvetéssel szemben fennálló köztartozás megfizetése Alkotmányban rögzített állampolgári kötelezettség. "A bírság összegének jelentős csökkentése és időben való elhúzása annyira eltúlzott, hogy az csak a köztartozás elkerülésére irányul." A méltányosság gyakorlása a hatóság számára nem kötelezettség, hanem jog, és jelen esetben a kérelem teljesítését indokoló tényezők nem állnak fenn.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy az Art. 133. § (4) bekezdésében és 134. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételek esetében fennálltak, az alperes a 7004/2006. számú APEH irányelvben foglaltakra figyelemmel köteles lett volna a méltányosság gyakorlására.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes jogszerűen rögzítette, a méltányosságból történő adó-elengedés nem jelentheti a szankció megkerülését, mivel ebben az esetben a jövedéki bírság alkalmazása a jogellenes cselekmények elkövetőivel szemben nem jelentene kellő visszatartó erőt. Az alperes nem volt köteles alkalmazni az APEH irányelvet, határozata megfelel a mérlegelési jogkörben hozott határozat követelményeinek, ennél fogva nem jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a megyei bíróság nem tárta fel teljes körűen a tényállást, ezért a határozatok jogszabálysértők. Az alperes határozatából nem állapítható meg, hogy a méltányossági kérelem elutasítását vagy a végrehajtási eljárás felfüggesztését hagyja-e helyben. Az elsőfokú határozat pedig tévesen állapítja meg a jövedéki bírságot kiszabó határozat keltét. A keresettel támadott határozatok is megállapítják, hogy a család jövedelme és életszínvonala "a létminimum szintjén van", ebből pedig az következik, hogy a jövedéki bírságot nem tudja megfizetni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban nem lehet hivatkozni olyan új tényre, körülményre, jogcímre, amely az ezt megelőző eljárásnak nem volt tárgya. [Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése, BH 2002/283., BH 2002/447.]
A felperes keresetében, illetve az elsőfokú eljárás során a jogerős ítélet meghozataláig azokat az eljárási kifogásokat, amelyeket a felülvizsgálati kérelmében felvetett nem érvényesítette, ennél fogva ezeket a Legfelsőbb Bíróság a rendkívüli jogorvoslati eljárásban érdemben nem bírálhatta el.
Rámutat ugyanakkor e körben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során az irányadó jogszabályi rendelkezésekből következően nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki bírságot kiszabó határozat keltezését illetően - egy napot - tévedett-e vagy sem a hatóság. Az alperes határozata továbbá rögzíti a helybenhagyott elsőfokú határozat számát, keltezését, és a rendelkező részben kifejezetten utal arra, hogy a méltányossági ügyben előterjesztett fellebbezés elbírálása tárgyában döntött. Az alperesi határozat indokolása formailag és tartalmilag egyaránt "méltányossági ügy"-ben hozott döntést tartalmaz.
Az alperes és a megyei bíróság helytállóan utalt arra, hogy a mérséklés tárgyában az alperes érdemi döntését mérlegelési jogkörében eljárva hozhatja meg, és az ilyen határozatok bírósági felülvizsgálatára nézve a Pp. 339/B. §-a tartalmaz szabályozást a következők szerint:
A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatók, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.
A megyei bíróságnak ezért a bírósági felülvizsgálatot e szabályra, valamint az Art. 134. § (1) bekezdése, 143. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésekre figyelemmel kellett elvégeznie.
A felperes érvelésével ellentétben a megyei bíróság hivatalból bizonyítást nem rendelhetett el, mivel ezt a perbeli esetben a törvény nem engedi meg (Pp. 164. §, 336/A. §). A közigazgatási eljárás továbbá nem hivatalból, hanem kérelemre indult, és a felperes nem a tényállást, hanem az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetéseket, a bizonyítékok okszerű értékelését vitatta.
Utal a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy kérelemre indult eljárásban nem a hatóságot, hanem a kérelmezőt terheli a kérelem teljesítését megalapozó tények, adatok, körülmények bizonyítása, a bizonyítékok szolgáltatásának kötelezettsége. A közigazgatási perben továbbá a fizetési könnyítéssel kapcsolatos rendelkezés - az Art. kizáró rendelkezése értelmében - nem vitatható, csak a tartozás mérséklése tárgyában hozott érdemi döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni [Art. 143. § (1) bekezdése].
Az APEH irányelv nem jogszabály, ebből következően a bírósági felülvizsgálat során ennek megszegésére alapítottan jogszabálysértés nem állapítható meg [1987. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdése].
Mérséklés, illetve elengedés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a mérsékelni kért összeg megfizetése "a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti". Ez az a törvényi feltétel, amelyet a hatóságnak a méltányosság gyakorlásra irányuló kérelem elbírálása során szem előtt kell tartania, és amit a kérelmezőnek kell igazolnia.
A Legfelsőbb Bíróság az iratokból - a megyei bírósággal egyezően - azt állapította meg, hogy az alperes alappal hivatkozott arra, hogy a felperes által szolgáltatott valamint a környezettanulmány alapján rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a család havi rendszeres jövedelme és kiadásai nem állnak összhangban. A környezettanulmányból megállapíthatóan a felperes megélhetési körülményei rendezettek, ennél fogva okszerűen és helytállóan vonta le az alperes és a megyei bíróság is azt a ténybeli és jogkövetkeztetést, hogy a felperes nem szolgáltatott a kérelem bírálásához, teljesítéséhez teljes körűen és megfelelően adatokat.
A kifejtettekre figyelemmel a megyei bíróság kizárólag azt állapíthatta meg, hogy az alperes határozata a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.247/2007.)