adozona.hu
1977. évi VI. törvény
1977. évi VI. törvény
az állami vállalatokról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az állami vállalatok feladatairól, szervezetéről, működéséről és irányításukról a következő törvényt alkotja:
Az állam gazdálkodási feladatainak ellátása végett állami vállalatokat és más állami gazdálkodó szervezeteket működtet.
Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.
A v...
2. § (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.
(2) A vállalat jogi személy.
3. § (1) Az állam e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja és ellenőrzi a vállalat gazdálkodását.
(2)
(3)
(4)
4-5. §
6. § (1) A vállalat feladatainak eredményes ellátása érdekében - a jogszabályok keretei között - olyan belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, továbbá a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét.
(2) A vállalat dolgozói a vállalat gazdálkodásának eredményéből külön jogszabályok rendelkezései és a kollektív szerződésben foglaltak szerint részesednek.
(2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.
(3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell.
8-10. §
10/A. §
10/B. §
10/C. § (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza.
(2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat
a) nevét és székhelyét;
b) tevékenységi körét;
c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét);
d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá
e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint
f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket.
(3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt.
(4) A létesítő határozatban kell rendelkezni
a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról;
b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről;
c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.
(5) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.
(6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.
11. §
a) a vállalati tanács vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: a dolgozók közgyűlése) vagy
c) az igazgató.
(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ.
(3) Ha a vállalat általános vezetését az igazgató látja el (a továbbiakban: államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat), a vállalatot létesítő határozat előírhatja az igazgató mellett működő igazgatótanács létrehozását.
(4) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.
(5)
13. § (1) A vállalat belső szervezetét - a jogszabályok keretei között - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Ebben gondoskodni kell a vállalat feladatainak ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról, az irányítási és döntési hatáskörök, a belső elszámolási, érdekeltségi és ellenőrzési rendszer megállapításáról.
(2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek elkülönült szervezeti egységei vannak, a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szervezeti egységek gazdálkodási önállóságát és felelősségét, a vállalati döntésekben való részvételük módját, érdekeltségüket gazdálkodási és fejlesztési tevékenységük eredményességében, valamint külön elszámolási és érdekeltségi rendszerüket.
(3) A vállalat belső szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - külön belső szabályzat is megállapíthatja.
14. §
15. § Ha a vállalat általános vezetését vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése látja el, az igazgató megválasztásáról és felmentéséről e testület dönt, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál pedig az igazgatót az alapító szerv nevezi ki és menti fel.
16-18. §
20. §
21. §
(2) A vállalat a gazdasági feltételekhez alkalmazkodó felelős és kezdeményező vállalkozásával és kockázatvállalásával szolgálja a vállalati és társadalmi érdekek érvényesülését, a társadalmi szükségletek kielégítését.
(3) A vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el.
(4) A vállalat jogait a társadalmi-gazdasági rendeltetésének megfelelően gyakorolja.
23. § A vállalat alapvető joga, illetőleg kötelessége
a) a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak hatékony felhasználása és gyarapítása,
b) a vállalati tervek meghatározása,
c) mérleg és eredménykimutatás készítése,
d) a vállalati üzlet- és árpolitika, valamint a termékek és szolgáltatások szerkezetének meghatározása,
e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása,
f) a munkáltatói jogok gyakorlása, illetőleg kötelezettségek teljesítése, a személyzeti és munkaügyi feladatok ellátása,
g) továbbá gazdasági társaságban való részvétel,
h) a társadalmi tulajdon védelme, illetőleg az ehhez szükséges feltételek biztosítása, a belső ellenőrzési, információs és számviteli rendszer megszervezése,
i) a munkavégzés körülményeinek tervszerű és folyamatos javítása, az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a termelés-, üzem- és tűzbiztonság feltételeinek biztosítása,
j)-k)
24. § (1)
(2) A vállalat a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg tevékenységének teljes körű és rendszeres belső ellenőrzését.
(3) A belső ellenőrzés szervezetét és feladatait külön jogszabály állapítja meg.
(2)
26. § (1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével - a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően - módosíthatja.
(2) Az alapítói jogokat gyakorló szerv az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat tevékenységi körének módosítását korlátozhatja.
26/A. § Jogszabály egyes tevékenységek folytatását külön jog vagy hatósági engedély megadásához kötheti. A külön engedélyhez kötött tevékenységeket, valamint az engedélyezésre jogosult hatóságokat jogszabály határozza meg.
(2) A vállalat gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról.
(3) A vállalat a kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.
(4)
28. § A vállalatra rábízott vagyon - ha törvény kivételt nem tesz - nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv ettől eltérően rendelkezhet.
29. §
a) alapítói jogok gyakorlása,
b) vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalatok esetében törvényességi felügyelet,
c) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok esetében felügyeleti irányítás és ellenőrzés,
d)-f)
(2) Az alapítói jogokat, a felügyeleti irányítást és ellenőrzést az erre jogosult szerv az e jogok gyakorlására jogosult más szervre - megállapodásuk alapján - átruházhatja.
a)
b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására,
c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására.
a) szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak,
b) határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
(2) Nem terjed ki a törvényességi felügyelet a vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az ágazati, funkcionális irányítás és ellenőrzés, a piacfelügyelet és a hatósági tevékenység körébe tartozó ügyekre, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben munkaügyi vitának, bírósági eljárásnak vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak van helye.
30/D. § (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alapító szerv a felügyelet keretében
a) gyakorolja a vállalat irányításával kapcsolatban e törvényben megállapított jogait, szervezi és ellenőrzi a kormányzati döntések végrehajtását;
b) átfogóan értékeli és ellenőrzi a vállalat tevékenységét;
c) elősegíti a gazdaságfejlesztési célok és eszközök összhangját, a vállalat gazdálkodásának a belső és külső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodását;
d) ellátja a vállalat igazgatója tekintetében a személyzeti feladatokat és elbírálja munkájukat;
e) ellátja az e törvényben és más jogszabályokban megállapított egyéb feladatokat.
(3) Az alapító szerv a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok külkereskedelmi tevékenységének értékelésénél a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben jár el.
32-33. §
34. § (1) Az alapító szerv vezetője az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat igazgatóját feladatai ellátásától felfüggesztheti, ha a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági célok megvalósulását. Ebben az esetben az alapító szerv a vállalathoz legfeljebb hat hónapi időtartamra vállalati biztost rendel ki.
(2) A vállalati biztos a vállalatot az alapító szerv közvetlen irányítása és utasítása szerint vezeti.
35. §
36. § (1) Az alapító szerv a vállalat működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot hozhat létre. Az alapítói jogokat gyakorló szerv a felügyelő bizottságra más feladatokat is átruházhat.
(2) A felügyelő bizottság szervezetének és működésének, valamint a felügyeleti ellenőrzésnek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
37-39. §
41. §
a)
b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul,
c) ha az alapító szerv a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból megszünteti,
d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,
e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.
(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatot az alapító szerv akkor is megszüntetheti, ha
a) a vállalat tevékenységére a nemzetgazdaságnak nincs szüksége, vagy
b) a tevékenység más vállalat keretében gazdaságosabban látható el.
42/A. § (1) Ha a vállalati tanács vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez képest húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot megszüntetheti.
(2)
(3) Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa az érdekelt miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek, az alapító szerv vezetőjének, vagy a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának javaslatára - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - elrendelheti a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló állami vállalatnak államigazgatási felügyelet alá vonását abból a célból, hogy azt egy éven belül gazdasági társasággá alakítsák, vagy megszüntessék, vagyonát értékesítsék.
43. § (1) A vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
(2)
(4)
44. § (1) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg - a felszámolási eljárás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye.
(2) A megszüntető (megszűntnek nyilvánító) határozatban rendelkezni kell a végelszámoló kirendeléséről. A vállalat megszűntnek nyilvánítása esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.
(3) Végelszámolónak a vállalat igazgatója (vagy más vezető állású dolgozója) jelölhető ki. Az alapító szerv, illetve a cégbíróság más személyt is kirendelhet.
(4) A végelszámolás megindítását és a végelszámoló személyét, ha a végelszámolásra nem a cégbíróság kezdeményezésére kerül sor, bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak be kell jelenteni.
44/A. § (1) A végelszámoló kirendelésétől kezdve a vállalat vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a végelszámoló tehet.
(2) A végelszámoló felméri a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, összeállítja a végelszámolási mérleget és ezeket jóváhagyás végett az alapító szervnek megküldi.
(3) A jóváhagyást követően az eljárás befejezését a cégbíróságnak bejelenti és kéri a vállalat törlését a cégjegyzékből.
44/B. § A végelszámolásra egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. évi törvény IV. fejezete az irányadó.
(2) A közüzemi vállalatok körét a Kormány állapítja meg.
(3) Közüzemi vállalatokra a vállalatra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
46. § (1) Az alapító szerv a közüzem részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Az eszköz átcsoportosítás tilalmáról, az utasítási jog korlátozásáról szóló rendelkezéseket közüzemre nem lehet alkalmazni.
(2)
46/A. § A kulturális szolgáltatást ellátó vállalatok irányítására, szervezetére és működésére az alapítói jogokat gyakorló szerv a 46. §-ban foglaltakon túlmenően sajátos szabályokat is megállapíthat.
(2) A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek.
(3) -(4)
48. § (1) A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatótanács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést.
(2) A tröszt vezérigazgatójának és igazgatótanácsának jogkörét a létesítő határozatban kell megállapítani. A létesítő határozat úgy is rendelkezhet, hogy a tröszt jogkörét a tröszti vállalatok felett kizárólag az igazgatótanács gyakorolja.
49. § (1) A tröszt létesítő határozata felhatalmazhatja az igazgatótanácsot, illetve a vezérigazgatót arra, hogy a tröszti vállalatot meghatározott tevékenységre utasítsa, gazdálkodására kötelező irányelveket adjon, a tröszti vállalat vagyonát a tröszt hatékonyabb gazdálkodása érdekében átcsoportosítsa, illetőleg egyes tröszti vállalatokat az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősítsen. Ebben az esetben a trösztnél olyan belső elszámolási és irányítási rendszert kell kialakítani és alkalmazni, amely biztosítja
a) a tröszti vállalat szükséges gazdálkodási önállóságát és felelősségét, ideértve a saját döntésen alapuló beruházások lehetőségét is;
b) a tröszti vállalat érdekeltségét gazdálkodási és fejlesztési tevékenysége eredményességében és saját tevékenységével arányban álló részesedését a tröszt eredményéből.
(2) A tröszti vállalat vagyonának átcsoportosításához - ha bankkölcsön tartozása van - ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét.
50. § (1) A tröszt vezérigazgatóját - a tröszti igazgatótanács véleményét figyelembe véve - az alapító szerv nevezi ki és menti fel.
(2) A tröszti vállalat igazgatóját a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel. A tröszti vállalatok igazgatói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.
51. §
52. § A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll.
52/A. §
(2) Ez a törvény 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(3)
Lábjegyzet
Módosította a 2011. évi CCI. törvény 12. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 167. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
Hivatkozó joganyagok
1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről
1989. évi XIV. törvény az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról
1984. évi 22. törvényerejű rendelet az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról
1981. évi 20. törvényerejű rendelet az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról
103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes munkaügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
39/1978. (VII. 18.) MT rendelet a vállalati felügyeleti és belső ellenőrzésről
44/2003. (XII. 29.) PM rendelet a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet módosításáról
11/1990. (II. 14.) OGY határozat a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá minősítéséről
27/2000. (VI. 23.) PM rendelet a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet módosításáról
10/1996. (III. 25.) PM rendelet a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól
33/1984. (X. 31.) MT rendelet az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról
1046/B/1992. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránti indítvány tárgyában
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/2 «Előző Következő»BH+ 2000.2.150 A korlátolt felelősségű társaság mint gazdálkodó szervezet leányvállalatot nem alapíthat, így a leányvállalat cégbejegyzésére sem kerülhet sor. A már bejegyzett leányvállalat tekintetében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása lehetséges [Ptk. 74. § (1) bek., 685. § c) pont, 1997. évi CXLV. tv. 50. § (1) bek. c) pont, 51. § (1)-(3) bek., 54. § (1) és (2) bek., 65/1984. (XII. 29.) MT r. 1. § (1) bek.].
BH+ 2003.8.391 Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat átalakulásával létrejött részvénytársaság privatizációja esetén a részvénytársaságot nem illeti meg a privatizációs ellenértékhányad [1989. évi XIII. tv. (Át.) 17. §, 17/A-C. §, 21. § (1) bek., 28. §, 1990. évi VII. tv. 10. § (1) bek. e) pontja, 1977. évi VI. tv. 42/A. § (3) bek., Ptk. 339. § (1) bek.].
BH 1992.1.37 I. Közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szerv (pl. IKV) vagyona törvény erejénél fogva nem, csak a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntése alapján kerülhet önkormányzati tulajdonba [1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bek. b) pont, (3) bek., 63/1990. (X. 4.) Korm. r.]. II. Állami tulajdonban, de Ingatlankezelő Vállalat kezelésében levő ingatlan kezelői jogát a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv csak akkor vonhatja meg, ha a kezelő megszüntetésére, átszervezésére vagy szervezeti egységének átcsa
BH 1992.1.50 A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre a törzskönyvből átjegyzett állami vállalat alapító okiratának törvényességi felülvizsgálatára nem terjed ki. Ilyen felülvizsgálatot az érintett vállalat sem kezdeményezhet [1977. évi VI. tv. 7. § (1) bek., 11. § (1) bek., 12. § (1) bek. c) pont, (3) bek., 30/B. § a) pont, 30/D. §, 33/1984. (X. 31.) MT r. 17. § (2) bek., 47. § (2) bek., 1989. évi 23. tv.r 14. § (1) bek., 26. § (5) bek.].
BH 1992.6.425 A helyi önkormányzati szervek által létrehozott költségvetési üzemek a cégjegyzékbe nem jegyezhetők be [1979. évi II. tv. 38. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 1. § (2) bek., 4/1991. (II. 13.) PM r. 1. § b) pont, 37. § (1) bek.].
BH 1992.7.477 Vállalati tanács vezetésével működő vállalat esetében a vállalati tanácsot - hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben - "sürgősséggel" is össze lehet hívni, a vállalati tanács elnöke azonban ilyen esetekben is köteles gondoskodni a szervezeti és működési szabályzatban előírt törvényességi garanciák - pl. az írásos anyagoknak legalább 5 nappal az ülést megelőzően történő kiosztása - betartásáról. Ennek elmulasztása a vállalati tanács adott ülésén hozott határozatainak megsemmisítését eredményezheti [1977.
BH 1992.10.653 A vállalati tanács általános vezetésével működő állami vállalatok esetében a helyi önkormányzatok - volt tanácsok - az új gazdasági társaságnak nem alapítói, hanem kedvezményezettjei, ezért az alapító okiratot nem kell aláírniuk, ennek megtagadása az átalakulást nem érinti [1989. évi XIII. tv. 10. §, 17. § (2) bek., 21.) (1)-(2) bek., 79. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 19. § (1)-(2) bek.].
BH 1993.1.43 I. A költségvetési szerv nem jogosult a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény szabályai szerinti átalakulásra. II. Alapítvány csak a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. Ezért a részvételével alakult gazdasági társaság cégbejegyzéséhez az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó bírósági végzést csatolni kell. Ennek hiánya a cégbejegyzést kizáró ok [Ptk. 74/A. § (1)-(2) bek., 685. § c) pont, 1977. évi VI. tv. 7. § (1) bek., 1979. évi II.
BH 1993.3.186 Az egyéni vállalkozó a folyamatosan gyakorolt üzletszerű gazdasági tevékenysége körében a gazdálkodó szervezetekkel azonos elbírálás alá esik, ezért nem semmis - az egyéni vállalkozó megbízó és a gazdálkodó szervezet külkereskedelmi vállalat között létrejött - olyan szerződés, amely szerint a kedvezőbb feltételekkel megkötött külkereskedelmi szerződés révén elért előnyön osztoznak [Ptk. 200. § (2) bek., 508. § (1) bek., 685. § c) pont, 1990. évi V. tv. 15. §, 32/1967. (IX. 23.) Korm. r. 1. § (1) bek.].
BH 1993.12.749 I. A gazdálkodó szervezet szétválással történő megszüntetése esetén a kötelezettség megosztásnál irányadó szabályok. II. Ha az alapító szerv szétválással megszünteti a gazdálkodó szervezetet, és - többek között - úgy rendelkezik a jogutódlásról, hogy ebben a kérdésben a jogutódok egymás közötti megállapodása az irányadó, ezt az esetleges megállapodást a bírói gyakorlat - a hitelezők védelme érdekében - a hitelezőkkel szemben nem tekinti irányadónak [Ptk. 333. §, 1977. évi VI. tv. 10/A. §, 10/C. § (1) bek. d
BH 1994.11.612 I. Az állami gazdaságok állami vállalatnak minősülnek, ezekre tehát az 1977. évi VI. tv. rendelkezései az irányadók. Az 1991. évi XXV. törvény alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági szakágazatba tartozó - állami gazdaság által alapított - leányvállalat is állami gazdaság. II. A kárrendezési hivatal csak értesíteni tartozik az érintett gazdálkodó szervezeteket arról, hogy a használatukban, tulajdonukban lévő - és a kárpótlási törvény hatálya alá tartozó módon megszerzett - termőföld milyen aranykorona men
BH 1994.11.627 Az önkormányzati tulajdonba kerülő vagyon e minőségét az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény nem szünteti meg. [1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bek. b) p., 1992. évi LIV. tv. 1. § a) p., 2. § c) p., 1972. évi II. tv. 2. §, 56. § (4) bek., 1975. évi II. tv. 16/A. § 33/1984. (X. 31.) MT 47. § (1) bek.].
BH 1996.1.19 A cégnyilvántartásba be nem vezetett képviseleti jog gyakorlása [1977. évi VI. tv. 30. §, Ptk. 221. § (1) bek.].
BH 1997.1.49 A törvény a munkavállaló jogorvoslati igényét csak akkor zárja ki, illetve korlátozza, ha azt az abban megállapított határidőn túl érvényesíti [1992. évi XXII. törvény 100. § (1) bek., 202. § (2) bek.].
BH 1998.2.95 I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv) 53. § (1) bek.]. II. A részleges vagyonelvonást elszenvedő állami vállalat az elvont vagyonrészt még akkor sem követelheti vissza, ha ellene felszámolási eljárás indul; jogszabályból eredő kártérítési, kezesi felelősséggel csak a vállalat hitelezőinek tartozik a vagyont elvonó szervezet [1990. évi VI
BH 1999.7.320 Az önkormányzati közüzemi vállalatok önálló jogi személyek. Ezek a reájuk bízott ún. működtetői vagyonnal tulajdonosként rendelkezhetnek, a vagyonnal kapcsolatos igényeiket harmadik személyekkel szemben saját nevükben érvényesíthetik [Ptk. 70-73. §, 1977. évi VI. tv. 22. § (3) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., 52. § (1) bek. e) pont, Pp. 275. § (1) bek.].
BH 2001.10.463 A vagyonkezelői kötelesség szándékos megsértéseként nem értékelhető, ezért a hűtlen kezelést nem valósítja meg a polgármester, aki az önkormányzati tulajdon átruházására vonatkozó szerződésben - az önkormányzati képviselő-testület felhatalmazásának hiányában - lemond az elmaradt bérletidíj-tartozásról, ha ez nem volt alkalmas vagyoni hátrány okozására [Btk. 319. § (1) bek., (3) bek. c) pont, Ptk. 72. § (2) bek., 1977. évi VI. tv. 45. §, 1991. évi XXXIII. tv. 3. § (1) bek., 38. §, 52. § (1) bek. e) pont, 33/
BH 2003.7.289 I. A jogosult (a hitelező) hozzájárulása nem a tartozás átvállalási szerződés létrejöttéhez, hanem ahhoz szükséges, hogy a már megkötött megállapodás a jogosulttal szemben is hatályos legyen [Ptk. 332. §]. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelőssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51
AVI 1999.9.120 A behozatali előjegyzés (ideiglenes behozatal) olyan vámáru-jelleget megtartó vámkezelés, amelynek része a vámáru elszámolása (1995. évi C. tv. 76. §)
EH 2002.652 I. Az államigazgatási felügyelet alá vonás nem terjed ki a vállalat működésének közvetlen irányítására [1992. évi LIV. tv.* 1. § a) pont, 5. §, 1977. évi VI. tv. 2. § (1)-(2) bek., 22. § (1) bek., 30/B. §, 42/A. §]. II. A vállalati biztos által - az általa vezetett vállalatnál (állami gazdaságnál) munkaviszonyával összefüggésben - harmadik személynek okozott kárért nem az alapító - a kinevező -, hanem a vállalat felel. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az alapító olyan utasítást adott, amely jogellenes ere
BH+ 2004.4.173 Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a védjegytörlési kérelem iránt indult nemperes eljárásban a védjegyoltalomból való kizártság körében a bíróság megállapítsa, hogy az eljárás tárgyát képező megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütköző gazdasági tevékenységnek minősül [1997. évi XI. tv. 5. § (2) bek. a) pont, 33. § (1) bek. a) pont, 77-79. §, 1996. évi LVII. tv. 2. §, 86. §].
BH+ 2004.12.565 I. A védjegy törlése iránti eljárásban a bíróság csak a kérelmező által megjelölt törlési ok által meghatározott körben hozhat döntést. II. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályainak megsértésére alapított védjegy törlése iránti kérelem elbírálása. III. Licencia-szerződésen alapuló ún. származékos védjegyhasználat a védjegyjogosult használatának minősül [1997. évi XI. tv. 2-7. §-ok, 4. § (1)-(2) bek., 5. § (2) bek., 33. § (1) és (4) bek., 117. § (1) és (3)
BH 2005.1.22 A korábban hatályos törvényben meghatározott konszernjogi felelősség [Gt. 328. §-ának (2) bek.] önmagában a közvetlen irányítási pozíció jogkövetkezménye és nem korlátozódik azokért a tartozásokért való helytállásra, amelyek a Gt. 328. §-a (1) bekezdésében írt utasítási jog tényleges gyakorlásával összefüggésben keletkeztek [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 282. §, 328. § (1) és (2) bek.].
BH+ 2005.2.85 A végelszámoló kérelmére indult felszámolási eljárásban hozott, az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés ellen nem csak a végelszámoló, hanem az adós gazdálkodó szervezet (az adott esetben az adós ügyvezetője) is fellebbezéssel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 72. §, 75. § (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 57. § (2) és (5) bek., Pp. 233. §, 233/A. §].
BH+ 2005.11.509 A védjeggyel ellátott eredeti árunak a védjegyjogosult engedélye nélkül az országba történő behozatala 2004. május 1-jét megelőzően védjegybitorlásnak minősült. A bitorlónak kell bizonyítania, hogy az áru a jogsértő mivoltától megfosztható és ezért az áru megsemmisítésének elrendelésére nincs lehetőség [Vt. 12. §, 16. §, 27. §].