adozona.hu
BH+ 2004.4.173
BH+ 2004.4.173
Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a védjegytörlési kérelem iránt indult nemperes eljárásban a védjegyoltalomból való kizártság körében a bíróság megállapítsa, hogy az eljárás tárgyát képező megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütköző gazdasági tevékenységnek minősül [1997. évi XI. tv. 5. § (2) bek. a) pont, 33. § (1) bek. a) pont, 77-79. §, 1996. évi LVII. tv. 2. §, 86. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az ellenérdekű fél kérelme alapján meghozott határozatával a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (továbbiakban: Vt) 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozással törölte az 1997. április 16-i elsőbbségű, 157059 lajstromszámú "GILAN" ábrás védjegyet valamennyi áruosztály tekintetében megállapítva, hogy a "Gilan" megjelölést az ellenérdekű fél azonos, illetve hasonló árukkal kapcsolatban korábbtól fogva, 1991. óta használt...
BH+ 2004.4.173 Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a védjegytörlési kérelem iránt indult nemperes eljárásban a védjegyoltalomból való kizártság körében a bíróság megállapítsa, hogy az eljárás tárgyát képező megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütköző gazdasági tevékenységnek minősül [1997. évi XI. tv. 5. § (2) bek. a) pont, 33. § (1) bek. a) pont, 77-79. §, 1996. évi LVII. tv. 2. §, 86. §].
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az ellenérdekű fél kérelme alapján meghozott határozatával a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (továbbiakban: Vt) 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozással törölte az 1997. április 16-i elsőbbségű, 157059 lajstromszámú "GILAN" ábrás védjegyet valamennyi áruosztály tekintetében megállapítva, hogy a "Gilan" megjelölést az ellenérdekű fél azonos, illetve hasonló árukkal kapcsolatban korábbtól fogva, 1991. óta használta Magyarországon.A Fővárosi Bíróság jogerős végzésével a kérelmező által az MSZH határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett kérelmét elutasította.
A jogerős végzés által megállapított tényállás szerint a kérelmező a jogosultja a 157059 lajstromszámú, 1997. április 16-i elsőbbségű "GILAN" ábrás védjegynek, amelynek oltalma a 29. és 30. áruosztályokban meghatározott termékeken túlmenően a 3l. áruosztályra is kiterjedt, amely a más osztályba nem tartozó mezőgazdasági termékekre, magokra, gyümölcsökre vonatkozik. Az ellenérdekű fél "GILAN" megjelölése a 29. és 30. áruosztályokba tartozó termékek vonatkozásában 1987-től kezdődően 517573 lajstromszám alatt - később megújítás nélkül lejárt - védjegyoltalom alatt állt.
Az ellenérdekű fél 1991-től kezdődően a P. céggel létrejött forgalmazási szerződés alapján Magyarországon nagy mennyiségben forgalmazott GILAN megjelölés alatt különböző termékeket.
Az ellenérdekű fél egyik alapítója 1992-ben megalapította Magyarországon a kérelmezői céget, majd l995-ben a GILAN M. T. és K. Kft.-t. Ettől kezdődően a P. cég neki szállította az ellenérdekű fél termékeit. 1996-ban az alapító kivált a kérelmező cégéből és ettől kezdődően a kérelmező a saját telephelyén gyártotta és csomagolta termékeit.
E tényállás alapján a jogerős végzés megállapította, hogy az MSZH a Vt 33. §-a (l) bekezdésének a) pontja alapján - a Vt 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - valamennyi áruosztály tekintetében helyesen törölte a védjegyet, mert a megjelölést azonos, illetve hasonló áruk tekintetében az ellenérdekű fél korábbtól fogva használta Magyarországon és a kérelmező - miután nem állította és nem is bizonyította, hogy a megjelölés használatára az ellenérdekű féltől engedélyt kapott volna - azt követően, hogy a megjelölés alatt az árut saját maga gyártotta és csomagolta, illetve forgalmazta, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 2. §-ába ütköző gazdasági tevékenységet folytatott.
A kérelmezőnek azt a kifogását sem fogadta el a jogerős végzés, hogy a 3l. osztály tekintetében a törlésnek nincs helye, megállapítva, hogy az ellenérdekű fél által forgalmazott (mogyoró, mazsola, datolya, aszalt gyümölcsök, befőttek, lekvárok, rizs, müzli, tea, kávé és pisztácia) termékek közös rendeltetésük és gazdasági, értékesítési jellemzőik alapján részben azonosak, részben hasonlóak a 29. és 30. osztályba sorolt termékekkel.
A jogerős végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a kérelmező az MSZH határozatának a 31. áruosztály tekintetében történő megváltoztatását és erre nézve a törlési kérelem elutasítását kérte, továbbá kérte a jogerős végzés indokolásából a tisztességtelen piaci magatartás tanúsítására vonatkozó megállapítások mellőzését. A 31. áruosztály tekintetében kifejtett jogi álláspontja szerint a védjegy törlésének alapjául az ellenérdekű félnek csak azok a GILAN megjelöléssel ellátott termékei vehetők figyelembe, amelyeket belföldön ténylegesen forgalmazott. Ezek a 29. és 30. osztályba sorolt termékek voltak. A 31. áruosztályba tartozó termékek azonban az ellenérdekű fél által forgalmazott termékekkel még csak hasonlóságot sem mutatnak, így a törlésnek ebben a körben nem volt helye. A végzés indokolásának a tisztességtelen piaci magatartás megállapítására vonatkozó rendelkezéseit pedig azért tartotta jogszabálysértőnek, mert az a Pp. 215. §-ába ütközött, illetve sértette a Vt. 77-79. §-ait és a Tpvt. 86. §-át. Álláspontja szerint a nem peres eljárásban eljáró bíróság még kérelem esetén sem foglalhat állást a tisztességtelen piaci magatartás kérdésében, mert erről a bíróság csak peres eljárás keretében dönthet. A jogerős végzésnek az a megállapítása, hogy a kérelmező tisztességtelen piaci magatartást tanúsít, érdemben is ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal.
Az ellenérdekű fél a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek és indokolásának is a hatályban való fenntartását kérte. Érdemben arra utalt, hogy a Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja a hasonló áruk tekintetében is kizárja az azonos megjelölés lajstromozását. A végzés indokolása vonatkozásában pedig arra hivatkozott, hogy a kérelmező az ellenérdekű fél engedélye nélkül használta a megjelölést, amely magatartás a Tpvt. előírásaiba ütközött. E megállapítással a jogerős végzés eljárási szabályt nem sértett.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne. A Vt. idézett rendelkezéséből megállapítható tehát, hogy nem csak az azonos áruk, hanem a hasonló áruk tekintetében is az azonos megjelölés korábbi használata lajstromozási akadályt képez. Helyesen állapította meg a jogerős végzés, hogy az ellenérdekű fél által korábban Magyarországon forgalmazott termékek (mogyoró, mandula, mazsola) rendeltetésük és felhasználási módjuk által hasonlítanak a 31. osztály védelme alatt álló - lényegében általánosságban meghatározott - mezőgazdasági termékekhez, magvakhoz, gyümölcsökhöz. A felülvizsgálati kérelem ezért az árúk hasonlóságát alaptalanul vitatja és a jogerős végzés a 31. áruosztály tekintetében is helytállóan utasította el a kérelmezőnek az MSZH határozatának a megváltoztatására irányuló kérelmét.
A Vt 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja a védjegyoltalomból való kizártság körében annak megállapítását is szükségesnek tartja, hogy a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközőnek minősüljön. Ezen feltétel megvalósulásához azonban a hatályos rendelkezések értelmében nem szükséges, hogy a jogszabálysértést (külön e tárgyban indított bírósági eljárás keretében meghozott) jogerős ítélet kimondja, hanem csak annak elvi megállapítása szükséges, hogy a hozzájárulás nélkül történő használat jogszabályba ütközne. A jogerős végzés erre tekintettel helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Magyarországon korábban GILAN elnevezéssel különböző termékeket forgalmazó és ismertséget szerző ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül történő kérelmezői gyártás, csomagolás és forgalmazás a Tpvt. előírásaiba, azaz jogszabályba ütköző cselekedet lenne.
Téves ezért a felülvizsgálati kérelemnek az az álláspontja, hogy a jogerős végzés a Pp. 215. §-ába ütköző módon túlterjeszkedett a kérelmen, mert nemperes eljárásban a Tpvt. 86. §-ára tartozó kérdésben dönteni nem lehetett. A jogerős végzés ugyanis a Vt. előírása alapján vizsgálta azt, hogy a kérelmezőnek az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül történő gazdasági tevékenysége jogszabályba ütköző lenne-e.
A kérelmezőnek azt a jogi álláspontját, hogy az egyidejű használat miatt egyik fél sem szerezhetne védjegyoltalmat a GILAN megjelölésre, a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta, mert a megváltoztatási kérelem elbírálása szempontjából az irreleváns volt. Az eljárás során ugyanis abban a kérdésben, hogy az ellenérdekű fél a GILAN megjelölésre Magyarországon szerezhetne-e védjegyoltalmat, dönteni nem kellett.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzésnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését és indokolását jogszabálysértés hiányában a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.IV.22.868/2001.)