adozona.hu
BH 1993.1.43
BH 1993.1.43
I. A költségvetési szerv nem jogosult a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény szabályai szerinti átalakulásra. II. Alapítvány csak a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. Ezért a részvételével alakult gazdasági társaság cégbejegyzéséhez az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó bírósági végzést csatolni kell. Ennek hiánya a cégbejegyzést kizáró ok [Ptk. 74/A. § (1)-(2) bek., 685. § c) pont, 1977. évi VI. tv. 7. § (1) bek., 1979. évi II.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T.-i Városgazdálkodási Üzemet 1991. május 17-én aláírt alapszabály elnevezésű okirattal részvénytársasággá alakították át. Az alapszabályt T. Város Önkormányzatának képviselője, a T.-i Városgazdálkodási Alapítvány képviselője, valamint a Városgazdálkodási Üzem T. képviselője írta alá. Az átalakulási terv szerint az átalakuló T.-i Városgazdálkodási Üzem közüzemi célra alapított tanácsi üzem - amelynek vagyona a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 107. §-a (1) bekezdésének b) pon...
BH 1993.1.43 I. A költségvetési szerv nem jogosult a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény szabályai szerinti átalakulásra.
II. Alapítvány csak a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. Ezért a részvételével alakult gazdasági társaság cégbejegyzéséhez az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó bírósági végzést csatolni kell. Ennek hiánya a cégbejegyzést kizáró ok [Ptk. 74/A. § (1)-(2) bek., 685. § c) pont, 1977. évi VI. tv. 7. § (1) bek., 1979. évi II. tv. 35., 36. §, 41. § (2) bek., 1989. évi XIII. tv. 2. § (1) bek., 1990. évi LXV. tv. 107. §, 1990. évi CIV. tv. 39., 40., 54. §, 23/1979. (VI. 28.) MT r. 62. § (4) bek., 33/1984. (X. 31.) MT r. 17. § (2) bek., 47. § (1) bek., 4/1991. (II. 13.) PM r. 2., 37. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § a) és d) pont].
A T.-i Városgazdálkodási Üzemet 1991. május 17-én aláírt alapszabály elnevezésű okirattal részvénytársasággá alakították át. Az alapszabályt T. Város Önkormányzatának képviselője, a T.-i Városgazdálkodási Alapítvány képviselője, valamint a Városgazdálkodási Üzem T. képviselője írta alá. Az átalakulási terv szerint az átalakuló T.-i Városgazdálkodási Üzem közüzemi célra alapított tanácsi üzem - amelynek vagyona a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése alapján az állam tulajdonából önkormányzati tulajdonba kerül -, erre tekintettel alakítja át zártkörű alapítású részvénytársasággá T. Város Önkormányzata az 1989. évi XIII. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő üzemét az üzem dolgozói alapítványa részvételével. A vagyonmérleg szerint az eszközök és a források értéke is 343 075 000 Ft. A saját vagyon könyvvitel szerinti értéke pedig 326 380 000 Ft.Az alapszabály 100 000 000 Ft-ban határozta meg a társaság alaptőkéjét, mely 10 000 db, egyenként 10 000 Ft névértékű, bemutatóra szóló részvényből áll. Az alaptőkén belül 5 000 000 Ft készpénz, 95 000 000 Ft pedig nem pénzbeli hozzájárulás. A társaság alaptőkén felüli vagyonát 226 380 000 Ft-ban határozták meg. A társaság alaptőkéjét megtestesítő részvényekből T. Város Önkormányzata átvett 70 000 000 Ft értékű 7000 db részvényt, a további 30 000 000 Ft értékű 3000 db részvényt pedig átadta a T.-i Városgazdálkodási Alapítványnak.
Az elsőfokú bíróság a részvénytársaságot 1991. május 29-én a cégjegyzékbe bejegyezte.
A Megyei Vagyonellenőrző Bizottság ezt követően küldte meg az elsőfokú bíróságnak 1991. június 18-án kelt határozatát. Ebből megállapíthatóan 1991. június 18-án nyilvános ülésen tárgyaltak a T.-i városgazdálkodási üzem előterjesztése alapján az üzem kezelésében levő 343 075 000 Ft értékű állami tulajdonnak a T.-i Városgazdálkodási Részvénytársaságba történő bevitele ügyében, és az eljárást a vagyonátadó bizottság jogerős döntéséig felfüggesztették. Az indokolás szerint a Városgazdálkodási Üzem állami tulajdonban levő vagyona csak a Vagyonátadó Bizottság döntésével válhat önkormányzati tulajdonná, a vagyonátadásig az forgalomképtelen, arról a T.-i Városi Önkormányzat nem rendelkezhet. Ennek alapján a részvénytársaság cégbírósági bejegyzését idő előttinek minősíti.
A cégbejegyző végzés ellen emelt törvényességi óvás indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a társaság cégbejegyzésre irányuló kérelmét utasítsa el.
Az óvásra észrevételeket tett a T.-i Városgazdálkodási Rt. és előadta, hogy a cégbejegyző végzés bizonyos hiányosságok pótlása után törvényes, hatályon kívül helyezésére nincsen ok. Előadta, nincs akadálya annak, hogy csatolják a T.-i Városgazdálkodási Alapítvány nyilvántartásba vételéről szóló, a megyei bíróság által 1991. április 29-én hozott határozatot. Törzskönyvi kivonattal, cégkivonattal ugyan nem rendelkeznek, de igazolni tudják azt, hogy a városgazdálkodási üzemet a Pénzügyminisztérium nyilvántartásba vette.
Az átalakulás lehetőségének kérdését illetően kifejtették, hogy az átalakult szervezet 400 főt foglalkoztató nagyvolumenű vállalkozásokkal rendelkező gazdálkodó szervezet volt. A 2/1991. (I. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) megszüntette azt a lehetőséget, hogy az alapító a költségvetési szervet költségvetési üzemként működtesse. Az önkormányzat azonban lehetőséget látott arra, hogy ne költségvetési szervként tartsák fenn az üzemet, hanem az átalakulási törvény 2. §-ának b) pontja alapján egyéb állami gazdálkodó szervnek tekintve, gazdasági társasággá alakítsa át. Erre - álláspontjuk szerint - nemcsak a jogirodalomban megjelent vélemények adtak alapot, hanem az 1990. évi LXV. tv. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja is, amely közvetve kimondja, hogy a költségvetési üzem átalakulhat gazdasági társasággá.
A törvényességi óvás alapos.
A cég bejegyzése mindenekelőtt azért megalapozatlan, mert a bejegyzési eljárásban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az átalakuló szerv létezését, és így a T.-i Városgazdálkodási Üzem jogi minősítése nélkül döntött az átalakulás bejegyzéséről.
A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló, többször módosított 1989. évi XIII. tv. (a továbbiakban: Át.) 2. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a törvény hatálya alá milyen gazdálkodó szervezetek tartoznak. Ez a jogszabály a) pont alatt az állami vállalatokat, b) pont alatt az egyéb állami gazdálkodó szerveket jelöli meg.
Az állami vállalatokról szóló, többször módosított 1977. évi VI. tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint vállalatot a tanács is alapíthat. A törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 17. §-ának (2) bekezdése szerint a közüzemi vállalatok államigazgatási felügyelet alatt állnak. A közüzemi vállalatról az 1977. évi VI. tv. VII. fejezete rendelkezik, és a végrehajtási rendelet 47. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a közüzemi vállalatok milyen feladatot látnak el. A közüzemi vállalat tehát állami vállalatnak minősül, azt az átalakulási törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervnek kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság azonban nem találta indokoltnak, hogy a céget felhívja ezen tény cégkivonattal vagy törzskönyvi kivonattal történő igazolására.
A cég nyilatkozataiból egyértelműen az derült ki, hogy a t.-i városgazdálkodási szerv nem közüzemi vállalatként működött, ezért nem szerepel a vállalatokra vonatkozó nyilvántartásokban. A legfőbb ügyész képviselője megjelölte a városgazdálkodási üzem TÁKISZ-nyilvántartási számát is. A TÁKISZ az önkormányzati költségvetési szervekről vezet törzskönyvi nyilvántartást [1990. évi CIV. tv. 40. §, 4/1991. (II. 13.) PM rendelet 37. §].
A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. tv. 4. része módosította és kiegészítette az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv.-t. Az így módosított 1979. évi II. tv. (a továbbiakban: Ápt.) 35. §-a így fogalmaz: "a költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végzi". A 36. § (1) bekezdés a helyi önkormányzat számára is biztosítja a költségvetési szerv alapításának jogát. Az Ápt. 36. § (5) bekezdése szerint az alapító a költségvetési szervet feladatváltozás, illetve a feladat hatékonyabb ellátása céljából átszervezheti, vagy módosíthatja e tevékenységi körét, illetve megszüntetheti. A 36. § (6) bekezdése szerint a költségvetési szerv saját döntése alapján az alapító által meghatározott feladatkörét nem változtathatja meg.
Az Ápt. 41. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv, ha azt alaptevékenységének jellege lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is végezhet. Az 1990. évi CIV. tv. 39. §-a szerint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetében az alapítással egyidejűleg kell dönteni az alaptevékenysége keretében ellátandó feladatáról és kiegészítő (vállalkozási) tevékenységéről. Az 1990. évi CIV. tv. 54. §-ához fűzött indokolás is hangsúlyozza, hogy a költségvetési szervek alapvetően állami feladatok megvalósítását szolgálják.
A 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 62. §-ának (4) bekezdése mondta ki, hogy a tanácsi kommunális és építési igények kielégítésére az alapító a költségvetési szervet költségvetési üzemként is működtetheti. Az R. hatályon kívül helyező rendelkezése folytán költségvetési szerv költségvetési üzemként - az 1991. évtől kezdődően - már nem működhet. A költségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról szóló 4/1991. (II. 13.) PM rendelet - a helyi önkormányzati költségvetési szervekre is kiterjedő hatállyal - rendelkezik arról, hogy a költségvetési szervek a továbbiakban miként működhetnek. A rendelet 2. §-a gazdálkodási jogkörök szerint a költségvetési szerveket önálló és részben önálló költségvetési szervként osztályozza, illetve alaptevékenységük érdekeltsége szerint maradványérdekeltségű és eredményérdekeltségű szervbe sorolja.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Öt.) 107. §-ának (1) bekezdése sorolja fel az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak körét. Ezen jogszabályhely b) pontja szerint ide tartoznak a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész. Az Öt. 107. §-ának (3) bekezdése szerint a kormány megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságokat hoz létre az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetek vagyonának önkormányzati tulajdonba adására. A (4) bekezdés szerint a vagyonátadásig a (3) bekezdésben említett vagyontárgyak csak a vagyonátadó bizottság hozzájárulásával forgalomképesek. Ez annyit jelent, hogy a költségvetési üzemek vagyona hatósági aktussal, a vagyonátadó bizottságok határozatával kerül át állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba. Nem zárja ki a törvény a vagyonnal való rendelkezés lehetőségét, de a forgalomképességet a vagyonátadó bizottság hozzájárulásához köti.
A Ptk. 685. §-ának c) pontja határozza meg a gazdálkodó szervezetek körét. A felsorolás megjelöli az állami vállalatot és az egyéb állami gazdálkodó szervet is. A T.-i Városgazdálkodási Üzem nem közüzemi vállalat, így állami vállalatnak sem tekinthető. Az egyéb gazdálkodó szerv fogalmáról a Ptk. 35. §-a kimondja, hogy ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is.
A költségvetési szervet a fentiekben kifejtettek szerint nem lehet "egyéb állami gazdálkodó szervnek" tekinteni, melyre az állami vállalatra vonatkozó szabályok lennének az irányadók. [A Ptk. 685. § c) pontja ki is emeli azt a relációt - a gazdálkodó tevékenységgel összefüggő polgári kapcsolatokat - melyben érvényesülhetnek az állami költségvetési szervekre a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések.]
Az Át. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja az egyéb állami gazdálkodó szerveket sorolja a törvény hatálya alá. A T.-i Városgazdálkodási Üzem így gazdálkodó szervezetnek és ezen belül egyéb állami gazdálkodó szervezetnek nem tekinthető, és rá a gazdálkodó szervezetek átalakulásáról szóló törvény sem vonatkozhat. Ezzel kapcsolatban egyértelműen eligazítást ad egyébként az átalakulási törvény indokolása is, ami utal arra, hogy a költségvetési szerveket nem kívánja a törvény hatálya alá vonni.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Öt. 107. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfogalmazása szerint sem tartozik a költségvetési üzem az állami gazdálkodó szervezetek kategóriájába, hiszen a jogszabályhely külön-külön rendelkezik e kétfajta szervről.
Mindezek összegzése alapján a következőket állapítja meg a Legfelsőbb Bíróság:
1. az átalakulni kívánó szerv költségvetési szervnek minősült,
2. mint költségvetési szerv nem volt jogosult az Át. szabályai - és kedvezményei - szerinti átalakulásra (ez nem zárja ki azt, hogy egyéb "átszervezés" alanya legyen, vagy például: gazdasági társaságba tagként belépjen),
3. vagyona forgalomképtelennek minősült a vagyonátadó bizottság hatósági aktusa (vagyonátadása, illetve hozzájáruló nyilatkozata) hiányában.
Ezért helyesen állapította meg az óvás, hogy a T.-i Városgazdálkodási Rt. jogszerűen nem jöhetett létre, a cég bejegyzését elrendelő végzés törvénysértő volt.
A fentiek alapján áll fenn a cégbejegyzés megalapozatlansága is, az óvás 2/b. pontjában írtaknak megfelelően.
A T.-i Városgazdálkodási Alapítvány a részvénytársaság egyik alapítója volt. A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. §-ának a) pontja alapján a bejegyzési eljárás során csatolni kellett volna azt a bírósági végzést, mely szerint az alapítványt bírósági nyilvántartásába vettek. A Ptk. 74/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ugyanis az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel nyerte csak el jogi személyiségét. A bírósági végzés csatolásra nem került, ezért e tekintetben is megalapozatlan volt a bejegyzés. A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. § d) pontja kötelezően írja elő az átalakulásra vonatkozó döntés kétszeri közzétételét igazoló lappéldányok csatolását, ami szintén elmaradt. A bejegyzés amiatt is megalapozatlan, hogy így a bíróság azt sem tudta megállapítani a bejegyzési eljárás során, hogy a közzététel egyáltalán megtörtént-e.
Az óvás 2/f. pontja érinti az alapszabály több rendelkezését. Az alapszabály 17. pontjával kapcsolatban mindenekelőtt érvénytelennek tartja a Legfelsőbb Bíróság a (2) bekezdést, mely úgy rendelkezik, hogy a közgyűlés összehívásáról szóló közleményt az igazgatóság a tervezett közgyűlés előtt legalább 15 nappal köteles közzétenni a hirdetmények szabályai szerint. Ez a megfogalmazás egyértelműen a módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 279. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, mely szerint a közgyűlés összehívását a közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően kell közzétenni. Ugyancsak a 17. pontban a), b), c) felsorolás szerepel annak meghatározására, hogy az igazgatóság mikor hívhat össze rendkívüli közgyűlést. Ilyen cím alatt logikátlannak tűnik a c) pontban írt eset felsorolása, amely a szövegezés szerint is arra vonatkozik, hogy az igazgatóság mikor köteles összehívni a közgyűlést. A c) pont ezenkívül helytelenül hivatkozik arra, hogy az igazgatóság a rendkívüli közgyűlés összehívására akkor köteles, ha azt az alaptőke 15%-át képviselő részvények írásban kezdeményezik, mert a Gt. 273. §-a egyértelműen az alaptőke legalább egy tizedét képviselő részvényesek kérelme alapján ezt már az igazgatóság számára kötelezővé teszi. A Gt. 273. §-ának második fordulata szerint az alapszabály ezt a jogot az alaptőke kisebb hányadát képviselő részvényeseknek is megadhatja, de ettől nagyobb arány meghatározásával az alapszabály nem térhet el. A könyvvizsgáló kezdeményezésére összehívott közgyűlés esetén is érvényesülnie kell a Gt. 279. §-ának (3) bekezdésében írtaknak, a közgyűlést az igazgatóság 15 napon belülre nem hívhatja össze (az alapszabály 17/b pontja).
A Gt. 26. §-a (1) bekezdésének j) pontja az alapszabály kötelező elemévé teszi a részvénytársaság hirdetményei közzétételének, módjának meghatározását. Az alapszabály ennek a követelménynek nem felel meg, a 12. pont (3) bekezdése és a 48. pont sem határozza meg konkrétan, hogy mely napilapban vagy napilapokban kell a hirdetményt közzétenni, az ott írt megfogalmazásokból az következik, hogy ezt mindenkor az igazgatóság választására bízza.
Az alapszabály 45/c. pontja az elnök-igazgató hatáskörébe utalja a cégjegyzésre jogosult dolgozók személyének meghatározását, holott a Gt. 286. §-ának (2) bekezdése alapján ez a jog egyértelműen az igazgatóságot illeti meg. Az alapszabály ezen rendelkezései tehát jogszabályba ütköznek, ezért érvénytelenek.
A Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy az alapjaiban törvénysértő határozatot hatályában fenntartsa. A T.-i Városgazdálkodási Üzem átalakulására a jogszabályok alapján nem volt mód, így a T.-i Városgazdálkodási Rt. sem jöhetett létre jogszerűen. Mivel az átalakulás alapján gazdasági társaság bejegyzésére a fentebb leírtak szerint lehetőség nem volt, a legmeghatározóbb törvénysértések jellege és súlya alapján az 1989. évi 23. tvr. 25. §-a (2) bekezdése második fordulatának megfelelően helyezte hatályon kívül a Legfelsőbb Bíróság - a törvénysértés megállapítása mellett - a bejegyzést elrendelő végzést, és állapította meg, hogy a cég a hatályon kívül helyezés időpontjától megszűnt. (Cg. törv. II. 32 260/1991. sz.)