adozona.hu
BH 1992.7.477
BH 1992.7.477
Vállalati tanács vezetésével működő vállalat esetében a vállalati tanácsot - hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben - "sürgősséggel" is össze lehet hívni, a vállalati tanács elnöke azonban ilyen esetekben is köteles gondoskodni a szervezeti és működési szabályzatban előírt törvényességi garanciák - pl. az írásos anyagoknak legalább 5 nappal az ülést megelőzően történő kiosztása - betartásáról. Ennek elmulasztása a vállalati tanács adott ülésén hozott határozatainak megsemmisítését eredményezheti [1977.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gépgyárat a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1987. február 7. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. A vállalat vállalati tanács vezetésével működik. A vállalati igazgatójává 1986. április 24. napján - 5 évi időtartamra - L. O.-t választották meg, megbízatása 1991. április 24. napján járt le.
A vállalati tanács 1991. március 18. napján ülést tartott, melynek 3. napirendi pontja az igazgató további három évre történő megerősítése volt. Az ülésen valamennyi küldött megjelent, a vállalati tanács ...
BH 1992.7.477 Vállalati tanács vezetésével működő vállalat esetében a vállalati tanácsot - hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben - "sürgősséggel" is össze lehet hívni, a vállalati tanács elnöke azonban ilyen esetekben is köteles gondoskodni a szervezeti és működési szabályzatban előírt törvényességi garanciák - pl. az írásos anyagoknak legalább 5 nappal az ülést megelőzően történő kiosztása - betartásáról. Ennek elmulasztása a vállalati tanács adott ülésén hozott határozatainak megsemmisítését eredményezheti [1977. évi VI. tv. 15. § 30/C. § (1) bek. b) pont, 33/1984. (X. 31) MT r. 9. § (4) és (7) bek., 1989. évi 23. tvr. 20. § (1) bek. c) pont].
A gépgyárat a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1987. február 7. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. A vállalat vállalati tanács vezetésével működik. A vállalati igazgatójává 1986. április 24. napján - 5 évi időtartamra - L. O.-t választották meg, megbízatása 1991. április 24. napján járt le.A vállalati tanács 1991. március 18. napján ülést tartott, melynek 3. napirendi pontja az igazgató további három évre történő megerősítése volt. Az ülésen valamennyi küldött megjelent, a vállalati tanács határozatképes volt. A szavazás eredményeként (19 érvényes szavazatból 11 igen, 8 nem) - miután az igazgató megerősítéséhez minősített többség szükséges - a vállalati tanács az igazgatót tisztségében három évre nem erősítette meg. Az eredmény következtében a vállalati tanács elnöke az igazgatói tisztséget - a jogszabályoknak megfelelően pályázat útján kívánta betölteni, ennek érdekében került sor a pályázatot kiíró és értékelő bizottság felállítására, melynek tagjait a vállalati tanács meg is választotta. 1991. március 21. napján a "kialakult váratlan helyzetre tekintettel" "rendkívüli" vállalati tanácsülés megtartására került sor. Az ülés rendkívüliségére tekintettel a résztvevőknek a jegyzőkönyv szerint csak a meghívót kézbesítették, az előterjesztéseket nem. Az ülés határozatképes volt, arról csak három dolgozó hiányzott. Második napirendi pontként a vállalati tanács megoldást keresett - a vállalat vezetésével kapcsolatosan - az új, pályázatra jelentkező igazgató megválasztásáig nyitva álló időszakra. Az ülés résztvevői egyhangúan - 16 igen szavazattal megbíztak L. O. igazgatót 1991. április 25. napjától az új igazgató megválasztásáig az igazgatói teendők ellátásával.
1991. április 23. napján M. I. - a vállalati tanács dolgozói küldöttje - a Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál eljárást kezdeményezett az 1977. évi VI. tv. végrehajtásáról szóló 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 9/B. §-ának (1) bekezdése alapján. Beadványában kérte az 1991. március 21. napján tartott vállalati tanácsülés "érvénytelenségének", valamint az ott hozott határozat semmisségének megállapítását. Kérte, hogy a bíróság mondja ki a pályázati kiírás szükségességét és az "egyes VT tagokat ért hátrányok, erkölcsi sérelmek alaptalanságát". Hivatkozott arra, hogy az 1991. március 21. napján tartott "rendkívüli" vállalati tanácsülés a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ.) 4.2 pontjába ütközött, hiszen a meghívást és az előterjesztést az ülés előtt 5 nappal a vállalati tanács tagjainak meg kellett volna kapniuk. A kérelmező - állítása szerint - az ülés összehívásáról értesítést nem kapott, annak megtörténtéről csak később értesült. A szavazás szintén az SZMSZ-ben foglaltakkal ellentétesen - nyíltan - történt. A kérelmező véleménye szerint a vállalati tanácsülés és az ott hozott határozatok is jogszabályba ütköztek.
A cégbíróság a beadványt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelemnek tekintette, és azt az ellenérdekű fél képviselőjének - a vállalati tanács elnökének - észrevételezésre megküldte. A nevezett a beadványra észrevételt nem tett, csatolta azonban az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz mint alapítóhoz elküldött levelét, melyben tájékoztatást ad a történtekről, és bejelentette azt is, hogy a pályázat kiírására 30 napon belül - a vállalati tanács határozatképtelensége miatt - nem kerülhetett sor.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a jegyzőkönyvek átvizsgálása után, az 1991. június 17. napján kelt végzésével a vállalati tanács 1991. március 21. napján hozott határozatának megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, egyben felhívta a vállalati tanács elnökét, hogy haladéktalanul tegyen intézkedést az igazgatói munkakör betöltésére vonatkozó pályázat kiírása tekintetében, és a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságot erről tájékoztassa. A végzés indokolása szerint a vállalati tanács azért hozott jogszabálysértő határozatot, mert már az 1991. március 18-án tartott ülésen elhatározta a pályázat kiírását, és az ezt követő ülés csak az új igazgató megválasztásáig bízta meg a meg nem erősített igazgatót a vezetés ellátásával. Miután a vállalati tanács a pályázat kiírása tekintetében késedelembe esett, a bíróság ebben a kérdésben a szükséges intézkedések megtételét rendelte el.
A végzés ellen a kérelmező jelentett be fellebbezést, és kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a vállalati tanács 1991. március 21. napján tartott ülésén hozott határozat érvénytelenségének kimondását és a vállalati tanács új határozat hozatalára kötelezését. Vitatta, hogy az elsőfokú bíróság a végzését az összes körülmény részletes vizsgálata után hozta meg, hiszen nem vizsgálta, hogy a március 21-i ülés szabályosan került-e összehívásra, indokolt volt-e a rendkívüliség. A fellebbező jogszabályellenesnek tartotta az igazgató ideiglenes megbízatását, mivel az véleménye szerint határozatlan idejű munkaviszony-meghosszabbítást jelent, és ez az SZMSZ-be ütközik. Későbbi beadványában tájékoztatta a bíróságot arról is, hogy az igazgatói posztra kiírt pályázat eredménytelen volt.
A fellebbezés alapos.
A többször módosított 1977. évi VI. tv. (Vt.) 15. §-a szerint, ha a vállalat általános vezetését vállalati tanács látja el, az igazgató megválasztásáról és felmentéséről e testület dönt. A Vt.. végrehajtásáról rendelkező 33/1984. (X. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (7) bekezdése értelmében a vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A "rendkívüli" vállalati tanácsülés intézményét sem a Vt., sem a végrehajtási rendelete nem szabályozza, az erre vonatkozó szabályokat az SZMSZ-nek kellene tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan semmiféle rendelkezés nincsen, ezért a "rendkívüli" ülés összehívására, megtartására a Vt. és az SZMSZ. általános szabályait kell alkalmazni.
Az SZMSZ. 4.3.1. pontja, amely a vállalati tanács összehívásának eseteit szabályozza, tartalmazza, hogy a vállalati tanácsot többek között akkor is össze lehet hívni, ha hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan ügyben kell dönteni. Az SZMSZ. 4.3.2. pontja tartalmazza, hogy a vállalati tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a vállalati tanács tagjai és a meghívottak az ülést megelőzően legalább 5 munkanappal az írásos anyagokat kézhez kapják. A vállalati tanács 1991. március 18-án már tisztában volt azzal, hogy nem várt helyzet alakult ki annak következtében, hogy az igazgatót az elkövetkező időszakra nem választották meg, illetve tisztségében nem erősítették meg. Már akkor haladéktalanul intézkedni kellett volna az új vt-ülés összehívása felöl. Ez akár szóban, a vt-ülésen jegyzőkönyvileg rögzítve, az érdekeltek aláírásával igazoltan is megtörténhetett volna úgy, hogy az írásos előterjesztést figyelemmel az 5 napos időközre - írásban a vt. tagjai később megkapják. Az így megtartható következő vt-ülésig a vállalat nem maradt volna irányítás nélkül, hiszen az igazgató megbízatása csak 1991. április 24-én járt le. Az 5 napos időköz és a megfelelő értesítés hiányát az érdekeltek sem vitatták, ez azonban sérti az R. 9. §-ának (7) bekezdése alapján kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat 4.3.2. pontját, ezért az így megtartott vt-ülésen a jogszabályoknak megfelelő döntés sem születhetett.
Az R. 9. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalati tanács az igazgató megválasztásának (megerősítésének), valamint felmentésének kérdésében titkos szavazással dönt. Az eljárást kezdeményező szerint L. O. igazgató megbízása az átmeneti időszakra nyílt szavazással történt. Ezt a vállalati tanács nem vitatta. Ebből is következik, hogy az 1991. március 21-én hozott határozat semmissége megállapítható.
A Vt. 30/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi, hogy a vállalat határozatai összhangban vannak-e jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel. Miután ezeket a vt-ülés megtartása során megsértették, a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a vt. által 1991. március hó 21. napján hozott határozatokat megsemmisítette. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazkodó Pp. 259. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 575/1991. sz.)