Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában a 2026-ban nyugdíjba vonulók ellátásának megállapításához szükséges valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról.
Hét rendelet – közöttük az új valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet – és hat határozat jelent meg 2026. március 26-án a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
A megváltozott munkaképességnek társadalombiztosítási szempontból az érintettre vonatkozóan elsődlegesen a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosultságnál van jelentősége, míg foglalkoztatói oldalról nézve a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szochokedvezmény szempontjából fontos. Ugyanakkor ez az állapot más kötelezettségeket és jogosultságokat is befolyásol. Cikkünkben ezek közül tekintünk át néhányat.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
Idén január 1-jétől már két biztosítási jogviszony (munkaviszony és tartós megbízás) esetében határoz meg a Tbj. a minimálbér 30 százalékának alapul vételével havi minimum járulékfizetési kötelezettséget. Egymástól eltérő jogviszonyokról van szó, hiszen a munkaviszony a munka törvénykönyve (Mt.), a megbízás pedig a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozik. Míg a munkavállaló díjazása nem lehet kevesebb mint a minimálbér, addig a megbízást akár díjazás nélkül is el lehet látni.
Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.
A szabadságát Dubajban töltő munkavállaló a közel-keleti konfliktus miatt akadályoztatva volt a hazajutásban, erről a munkáltatóját haladéktalanul értesítette. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha vis maior helyzetként igazolt, de nem fizetett távollétként kezeli a munkavállaló hiányzását? Erre az időre szünetel a munkavállaló biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Influenzaszerű tünetekkel 35 400-an fordultak orvoshoz a múlt héten a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pénteken a honlapján, közölte az MTI. Ez az adat a múlt hetet megelőző héten 45 300 volt.
A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt hetekben két vizsgálatot indított a recept nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárások arra derítenek majd fényt, hogy a piaci szereplők magatartása versenykorlátozónak minősül-e, és ennek (is) köszönhető-e a vény nélküli gyógyszerek rohamos drágulása. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda ismerteti a kialakult helyzetet – olvasható sajtóközleményükben.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték