Tb / Járulékok / Nyugdíj
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN:
Az elektronikus tb-kiskönyv 2026 januárjától felváltja a papíralapú tb-kiskönyvet
Cikk
Több cikkben is olvashattuk, hogy 2026. január 1-jétől a papíralapú tb-kiskönyvet felváltja az elektronikus tb-kiskönyv. Az alábbi cikkben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény azon módosításait foglaljuk össze, amelyek az e-tb-kiskönyvre vonatkoznak.
Többes jogviszony: ezért is kell közölni a foglalkoztatóval, illetve a könyvelővel
Cikk
A munkajogi (összeférhetetlenségi és bejelentési) szabályok többé-kevésbé eligazítást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy adott jogviszony mellett milyen feltételekkel létesíthető további munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve a munkavállalónak milyen bejelentési kötelezettsége van a munkaadója felé. Adódik a kérdés, hogy ezen túlmenően – a foglalkoztatáshoz, illetve vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítése érdekében – az érintettnek szükséges-e tájékoztatni a foglalkoztatót vagy éppen a könyvelőt az esetleges további jogviszonyról, jogviszonyokról.
Ki jogosult baleseti járadékra – mikor, milyen feltételek mellett, milyen összegben jár?
Cikk
A társadalombiztosítás keretén belül megállapítható baleseti járadékra szerezhet jogosultságot a biztosított munkavállaló, ha üzemi balesetet szenved, illetve a baleset következtében meghatározott mértékű egészségkárosodása keletkezik.
Jövedelem külföldön teljesített megbízásból – adó-, járulékfizetési és bevallási kötelezettségek
Cikk
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha egy magánszemély, aki jelenleg Magyarországon dolgozik, és néhány hónapig külföldön teljesít megbízást, akkor a megbízás összege után milyen adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettsége keletkezik, és melyik Magyarországon, melyik külföldön. A kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő és dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Gyermekgondozási díj és bölcsőde egyszerre – mutatjuk, hogyan lehetséges
Cikk
A nyár végéhez közeledve, szeptember elején sok gyermek ilyenkor kerül először közösségbe, hároméves kor alatt még bölcsődébe. Az állami intézményekhez elsősorban ilyenkor lehet csatlakozni, míg a magánbölcsődék jellemzően év közben is várják a kisgyermekeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy még mindig sokan nem tudják, hogy ilyenkor a szülőnek pontos tervet kell(ene) készítenie, hogy mikor megy vissza a munkahelyére, mikor kerül a gyermek a bölcsődébe, és éppen milyen ellátás jár ekkor a gyermek után. Nem mindegy ugyanis, hogy járhat-e egyáltalán tovább ez az ellátás, nincs-e lemondási kötelezettsége a gyedben részesülő szülőnek. Cikkünkben a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Rendvédelmi egészségkárosodási járadék, egészségügyi szolgáltatások – 7 rendelet, 6 határozat a Magyar Közlönyben
Cikk
2025. augusztus 28-án, a Magyar Közlöny 2025. évi 99. számában hét rendelet és hat határozat jelent meg, közöttük az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. BM-rendelet, valamint az egyes belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 288/2025. kormányrendelet.
Az Adózóna válaszol: saját jogú nyugellátásban részesülők
Cikk
Kit tekinthetünk nyugdíjasnak a Tbj. és kit a munka törvénykönyve szempontjából? Kit tekinthetünk kiegészítő tevékenységet folytatónak? Kik minősülnek biztosítottnak? Meddig foglalkoztatható a nyugdíjas? Jogosult-e végkielégítésre munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjas munkavállaló? Gyakorlatból hozott példákkal dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogászt, egészségügyi menedzsert hallhatják.
Egészségbiztosítási, családtámogatási, szociális ellátások – közterhek, jogosultságok és korlátok
Cikk
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó adókedvezmények változása kapcsán célszerű ismét áttekinteni a legfontosabb egészségbiztosítási, illetve családtámogatási és szociális ellátások utáni szja- és járulékfizetési kötelezettséget, továbbá a folyósításuk mellett folytatott keresőtevékenység esetleges korlátait.
Szolgálati idő arányosítása: mikor kell alkalmazni a nyugdíj megállapításakor, hogyan kell kiszámolni?
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló, az átlagszámítási időszakban – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből számított havi átlagkereset, a másik a nyugdíjazásig elért, megszerzett szolgálati idő hossza, amely meghatározza, hogy milyen mértékben lehet figyelembe venni a kiszámított havi átlagkeresetet. A nyugdíj összege szempontjából tehát nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.
Átszabnák a romániai bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit, az érintettek sztrájkkal tiltakoznak
Cikk
Több romániai táblabíróság és törvényszék alkalmazottai bejelentették, hogy szerdától részlegesen beszüntetik a munkát, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány az eddiginél rosszabb nyugdíjazási feltételeket készül életbe léptetni a bírák és ügyészek számára.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték