adozona.hu
1998. évi XIX. törvény
1998. évi XIX. törvény
a büntetőeljárásról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: T/5013. számú törvényjavaslat indokolással - A büntetőeljárásról
Szakértői magyarázatok
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül.
A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.
Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalma...
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi XC. törvény 879. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/2 «Előző Következő»1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól
9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet a vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
1997. évi L. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
1/1974. (II. 15.) IM rendelet a büntető eljárás során kirendelt védő díjáról és költségeiről
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
8/1998. (V. 23.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról
9/2003. (I. 25.) Korm. rendelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
2004. évi XIII. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről
34/2003. (III. 27.) Korm. rendelet a bírósági ügyintéző által a büntetőügyekben ellátható feladatokról
2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről
22/2004. (V. 18.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról
31/2004. (IX. 24.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárással és a cégnyilvántartással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról
2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
39/2004. (XII. 21.) IM rendelet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról
2005. évi I. törvény a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
11/2005. (VI. 17.) IM-BM-PM együttes rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosításáról
21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/4 «Előző Következő»EH 2003.846 Nem valósítja meg a rágalmazás bűncselekményét a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, ha olyan megállapításokat rögzít és küld meg a hivatalos szervnek, melyek egyébként alkalmasak a becsület csorbítására [Btk. 179. §, Btk. 137. §-a (1) bek. k) pontja, 1997. évi XXXI. tv. 39. § és 40. §, 1992. évi XXXIII. tv.].
BH 2004.8.311 I. A közraktári jegy értékpapír és megszerzése - megvásárlásának az esetét kivéve - a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések alapján adóköteles bevétel [Btk. 310. §; 1991. évi XC. tv. 4. § (1) bek.; Ptk. 338/C. §]. II. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedése folytán nem büntethető a terhelt a csak szándékosan elkövethető adócsalásért, ha a büntetőjogi keretrendelkezést kitöltő adójogszabályban alapos okból - az adóhatóság határozatának tartalmára figyelemmel - tévedett [Btk. 27. §
BH+ 2004.8.383 A beosztásból való felfüggesztés, vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni a hivatásos állomány tagjának, ha a fegyelmi, vagy büntetőeljárás felmentéssel zárult [1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 107. § (2) bekezdés].
BH+ 2004.9.397 A külföldön állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, belföldön ideiglenesen tartózkodó személy devizabelföldi, a magyarországi tartózkodása idejére külföldről behozott személygépkocsit ideiglenes behozatalban kell vámkezeltetni, amellyel kapcsolatos vámáru-bemutatási kötelezettség elmulasztásával a csempészet vétségét valósítja meg [Btk. 312. § (1) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. (továbbiakban: Devizakódex) 3. § 1/a pont, 2. pont, 1995. évi V. tv. (továbbiakban: Vámtörvény) 75. § (1) bek., 77.
BH 2005.1.6 I. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását - 2004. május 1-jét - követően csak a "nem közösségi vámárukat" kell vámárunak tekinteni, ezért olyan áruk beszállítása az Európai Unió tagországaiból - amelyek korábban vámáruként voltak értékelhetők - már nem bűncselekmény [Btk. 2. §, 312. §; 2003. évi CXXVI. tv.]. II. Vámáruk fiktív kiléptetését követően - hamis igazolások (közokiratok) felhasználásával - azok tranzitáruként való vámkezeltetése közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg [Btk. 274.
BH 2005.2.43 I. A megbízási szerződésben a díjazásnak az eredmény meghatározott százalékában, jutalék formájában, ún. sikerdíjként való kikötése nem tekinthető csalás megvalósulását eredményező jogtalan haszonra törekvő, mást tévedésbe ejtő magatartásnak [Btk. 318. § (1) bek.; Ptk. 474. § (1) bek.]. II. A részvénytársaság igazgatóságának a tagjai a büntetőjog alanyaivá válhatnak, ha a testületi döntés meghozatala során tanúsított magatartásukkal megvalósítják a büntetőtörvényben meghatározott valamely bűncselekmény törv
BH+ 2005.5.237 A hivatásos állomány tagját a fegyveres szerv a szolgálati beosztásából felfüggesztheti a vele szemben - nem a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségével összefüggő bűncselekmény miatt - indult büntetőeljárás befejezéséig, ha az adott bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti. Ehhez az intézkedéshez nem szükséges a büntetőeljárást folytató szerv kezdeményezése [1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 149. § (2) bekezdés].
BH 2005.7.242 A vádelv a vád és az ítélet tényállása közötti teljes történeti azonosságot nem követeli meg - A bíróságnak a bizonyítás során a tényállás hiánytalan, valóságnak megfelelő tisztázására kell törekednie; a bizonyítás eredményéhez képest az ítéleti tényállás több vonatkozásában (így az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, motívuma, eredménye stb. tekintetében) eltérhet a vádirati tényállástól anélkül, hogy az a vádelvet sértené - Ezért a vád keretein belül a tényállásnak az elkövetés módja tekintetében tört
BH 2005.8.277 I. A selejtes és megsemmisítendő zárjegyeknek a - megsemmisítés helyett történő - forgalomba hozatala vagy felhasználás céljából való megszerzése, illetve felhasználása, társadalomra veszélyes cselekmény, de 2001. július hó 20-áig nem minősült bűncselekménynek [Btk. 307. § (1) és (2) bek.]. A hatályos szabályozás szerint a fenti cselekmény a jövedékkel visszaélés elősegítése vétségének vagy bűntettének minősül [Btk. 311/B. § (1) és (2) bek.]. II. A zárjegy olyan bélyegnek minősül, amely önmagában nem testes
BH+ 2005.9.428 Ha a munkáltató a rendkívüli felmondást a munkavállaló olyan kötelezettségszegésére (magatartására) alapítja, amelynek vizsgálata az elkövetés körülményeire tekintettel nem választható el más személyek bűncselekményt megvalósító magatartásától, a rendkívüli felmondási jog gyakorlására a büntethetőség elévüléséig tartó objektív határidő irányadó [Mt. 96. § (4) bekezdés].
BH 2005.9.326 A versenytárs által versenytárs ellen tett büntető feljelentés akkor tekinthető tisztességtelen piaci magatartásnak, ha a feljelentő tudatában van annak, hogy a feljelentett nem követte el a feljelentésben megjelölt cselekményt [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 3. §].
BH 2005.9.329 A dolog értékére tekintet nélkül rendkívüli felmondást alapozhat meg, ha a munkavállalónál a munkáltató által gyártott termék egy részét úgy foglalják le, hogy a birtoklás szabályellenesnek minősül [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
BH 2005.10.344 I. Költségátalányt kell megállapítani az igazságügyi szakértő (igazságügyi szakértői intézmény, szaktanácsadó) részére a számlával igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek fedezésére II. A szakértő munkadíjának 35%-át, de legfeljebb 100 000 forintot azonban a költségátalány nem haladhatja meg, ha a költségátalány számítása az általános szabályok szerint, s nem a speciális vizsgálatok tekintetében merül fel [3/1986. (II. 21.) IM rendelet 6. § (1) bek., 10. § (1), (2) bek. g) pont]. III. A költsé
BH+ 2005.12.536 Cég székhelye megváltoztatásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétsége akkor állapítható meg, ha a cég ügyvezetője a cég székhelyének a megváltozását a létesítő okirat módosításától számított 30 napon belül nem jelenti be a Cégbíróságnál. [Btk. 299. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. §, és 12. § (1) bek. b) pont, 29. §, 30. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. §, 159. § (1) bek.]
EH 2005.1199 A vádelv a vád és az ítélet tényállása közötti teljes történeti azonosságot nem követeli meg. A bíróságnak a bizonyítás során a tényállás hiánytalan, valóságnak megfelelő tisztázására kell törekednie. A bizonyítás eredményéhez képest az ítéleti tényállás több vonatkozásban, így az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, motívuma, eredménye stb. tekintetében eltérhet a vádirati tényállástól anélkül, hogy az a vádelvet sértené. A tényállásnak a vád keretein belül az elkövetés módja tekintetében történő pontos
BH 2006.4.106 Cég székhelyének megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétsége akkor állapítható meg, ha a cég ügyvezetője a cég székhelyének a megváltozását a létesítő okirat módosításától, hitelesítésétől számított 30 napon belül nem jelenti be a cégbíróságnál. [Btk. 299. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. §, 12. § (1) bek. b) pont, 29. §, 30. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. §, 159. § (1) bek.]
EH 2005.1196 Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett önálló tettese az exportimport kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetője, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - a csődtörvény 31. §-ában előírt záró- leltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámolóbiztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerűs
EH 2005.1197 I. A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettét tettesként pénzügyi intézmény alkalmazottja is elkövetheti [Btk. 298/D. §]. II. Magyarországon fiókteleppel nem rendelkező külföldi pénzügyi intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében ügynöki tevékenységet nem folytathat [Btk. 298/D. §; Hpt. 3. § (1) bek., 3/A. § (3) bek.].
EH 2005.1296 A vagyon elleni bűncselekmények elkövetői az alapbűncselekménnyel halmazatban általában nem valósítják meg a csalás bűncselekményét is azáltal, hogy a bűncselekmény tárgyát képező dolgot, amelyen a polgári jog szabályai szerint tulajdont nem szerezhettek, jóhiszemű vevőnek eladják, vagy vele elcserélik [1/2005. BPJE számú jogegységi határozat; Btk. 318. §].
EH 2005.1343 Rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegés munkajogi értékelése ugyanennek a magatartásnak a bizonyítottság hiányát alapul vevő büntetőjogi megítélésétől az eset egyedi körülményei miatt eltérhet [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, 103. § (1) bek. a) pont; Be. 4. §; 331. § (1) bek.].
BH+ 2006.9.398 Munkavállalói könyvvel nem rendelkező alkalmi munkát végző károsult is érvényesíthet elmaradt jövedelemként kárigényt [Ptk. 355. §, 1997. évi LXXIV. tv.].
BH 2007.3.73 Foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében nem állapítható meg az építőipari tevékenységet végző cég ügyvezetőjeként dolgozó terhelt büntetőjogi felelőssége, ha a cég alkalmazottját olyan munkavégzésre irányítja, ahol a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű tevékenységének összehangolása és a munkavédelmi feladatok ellátása nem a terhelt, hanem a munkát vállaló cég feladata, és a terhelt cégének alkalmazottja e munka végzése során szenved a mun
BH 2007.3.77 Csalás bűntettének és közokirat-hamisítás bűntettének kísérletét valósítják meg, akik a sértettnek - adásvételi szerződés megkötése során - a tulajdoni hányadukkal együtt - a tanyán található lakóépület egészére kiterjedő - olyan használati jogot adnak el, amellyel nem rendelkeznek, e tekintetben a sértettet tévedésbe ejtik, a valótlan tartalmú adásvételi szerződést pedig a földhivatalnál felhasználják [Btk. 16. §, 274. §, 318. §; 1/2005. BPJE].
BH 2007.6.182 A felszámolási eljárás elrendelését követően a betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja a felszámolás körébe eső teendők ellátására kültagot is megbízhat - A megbízást elvállaló kültag a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett alanya lehet [Btk. 291/A. § (1) bek., 290. § (5) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 31. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 102. §, 103. § (1) bek., 102. §].
BH 2007.10.329 I. Hamis adásvételi szerződéssel ingatlanra elkövetett csalás sértettje az ingatlan tulajdonosa [Btk. 318. §; 1/2005. BPJE] II. A hamis adásvételi szerződésnek - a földhivatalhoz történő - benyújtása közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete, ha a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba nem történik meg [Btk. 274. § (1) bek. c) pont, 16. §]