adozona.hu
BH 2005.9.326
BH 2005.9.326
A versenytárs által versenytárs ellen tett büntető feljelentés akkor tekinthető tisztességtelen piaci magatartásnak, ha a feljelentő tudatában van annak, hogy a feljelentett nem követte el a feljelentésben megjelölt cselekményt [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek versenytársak. Az alperes 1996-óta szállít Magyarországra az általa gyártott diagnosztikai mérőkészülékhez egy, - ugyancsak általa gyártott, de külön fogyóeszközként értékesített - a vér összetételét vizsgáló automata eldobható edénykét, melyet küvettának hívnak. A felperes 1997-óta gyártat és forgalmaz küvettát, mely az alperes készülékének a használata esetén alkalmazható. A felperes termékének megjelenésével az alperesnek a küvettákkal kapcsolatos piaci részesedése csökkent. ...
BH 2005.9.326 A versenytárs által versenytárs ellen tett büntető feljelentés akkor tekinthető tisztességtelen piaci magatartásnak, ha a feljelentő tudatában van annak, hogy a feljelentett nem követte el a feljelentésben megjelölt cselekményt [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 3. §].
A peres felek versenytársak. Az alperes 1996-óta szállít Magyarországra az általa gyártott diagnosztikai mérőkészülékhez egy, - ugyancsak általa gyártott, de külön fogyóeszközként értékesített - a vér összetételét vizsgáló automata eldobható edénykét, melyet küvettának hívnak. A felperes 1997-óta gyártat és forgalmaz küvettát, mely az alperes készülékének a használata esetén alkalmazható. A felperes termékének megjelenésével az alperesnek a küvettákkal kapcsolatos piaci részesedése csökkent. Az alperes piaci részesedésének csökkenését észlelve - többek között - 2000. július 19-én feljelentést tett a BRFK kerületi Rendőrkapitányságán ismeretlen tettes ellen a Btk. 296. §-ába ütköző áru hamis megjelölése bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozó hatóság a felperes raktárában házkutatást tartott, az ott található árukat lefoglalta. A kerületi Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztálya 2000-ben a nyomozást megszüntette. Határozata indokolásában kifejtette, az eljárás során iparjogvédelmi szakértőt vont be, aki megállapította, hogy a két termék formája hasonlít, de hozzáértő számára megállapítható, hogy a két termék nem azonos, a csomagolásuk eltér egymástól.A felperes keresetében többek között annak megállapítását kérte, hogy a feljelentés megtételével az alperes az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 3. §-ába ütköző magatartást követett el.
Az alperes - a felperesi előadást vitatva - a kereset elutasítását kérte.
A per folyamatban léte alatt a nyomozati ügyben pótnyomozás elrendelésére került sor a Btk. 292. §-ába ütköző rossz minőségű áru forgalomba hozatala bűntettének elkövetése miatt. A BRFK kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztálya az eljárást - bűncselekmény hiányában - végül is 2003. szeptember 11. napján megszüntette. Arra a meggyőződésre jutott a szakértői vélemény alapján, hogy a két cég által gyártott küvetták megjelenésükben jól megkülönböztethetők, felhasználási szempontból pedig jelentéktelen mértékben térnek el egymástól.
Az elsőfokú bíróság 2003. november 5-én kelt ítéletében többek között megállapította, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor jobb tudomása ellenére azt állította a nyomozó hatósághoz írt feljelentésében, hogy a felperes által gyártott termék az alperes által gyártott termék utánzása, melynek kivitele alkalmas arra, hogy a vásárlókat megtévessze és az utánzatban az eredeti terméket ismerje fel. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, az alperes jobb tudomása ellenére állította a feljelentésben, hogy a felperes terméke az alperes termékének utánzata, több szakértő véleménye is igazolja, hogy ez nem volt valós állítás. Az alaptalan feljelentés, feljelentés-sorozat alkalmas volt a felperes, mint versenytárs jó hírnevét, hitelképességét sérteni, veszélyeztetni.
A másodfokú bíróság 2004. szeptember 3-án kelt részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes Tpvt. 3. §-ára alapított, az alperesi jogsértés megállapítására vonatkozó, továbbá az alperes Tpvt. 6. §-a alapján előterjesztett viszontkeresetét elutasító rendelkezéseit helybenhagyta, a felperesnek a Tpvt. 5. §-ára alapított keresete vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, s a keresetet elutasította. A felperes kártérítési igénye és az alperesnek a Ptk. 86-87. §-ai alapján előterjesztett viszontkeresete vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Ítélete indokolásában a Tpvt. 3. §-ának megsértésével kapcsolatban kifejtette, a büntető feljelentéssel az alperesnek nem az volt a célja, hogy saját érdekei védelmét szolgálja, hanem kizárólag az, hogy az őt ért sérelem miatt elégtételt vegyen, a felperesnek hátrányt okozzon. Figyelembe vette a másodfokú bíróság azt is, hogy az alperesnek az az állítása, mely szerint a felperes küvettái az alperes által gyártott és forgalmazott gépek meghibásodását okozták, a perben nem nyert bizonyítást.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a részítélet azon rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte, amellyel a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, mely megállapította, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor legjobb tudomása ellenére azt állította a nyomozó hatósághoz írt feljelentésében, hogy a felperes által gyártott termék az alperes által gyártott termék utánzása, melynek kivitele alkalmas arra, hogy a vásárlókat megtévessze és az utánzatban az eredeti terméket ismerje fel. Előadta, az alperes álláspontja szerint a felperes által gyártott termék az alperes által kifejlesztett és gyártott termék utánzata. Ha a felperes nem utánozta volna az alperesi küvetták külső kialakítását és műszaki jellemzőit, úgy felperes nem lett volna képes a küvettákat értékesíteni azon labordiagnosztikai gépekben történő felhasználás céljából, mely gépet az alperes társaság fejlesztett ki, gyárt és forgalmaz. Az alperes álláspontja szerint nem lehet jogsértőnek minősíteni azt az alperesi magatartást, mellyel egy gazdasági társaság az őt ért sérelemről - mely kimeríteni látszik valamely büntető törvénykönyvben írott tényállást - tudomást szerezve feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál. A feljelentés feltételének nem szükségszerű következménye, hogy a nyomozó hatóság elrendelje a nyomozást, házkutatást tartson, terméket foglaljon le. A felperes gazdasági érdekeit sértő nyomozati cselekményt nem az alperes hajtotta végre. A jogerős részítélet jogszabálysértő, mivel az alperes a feljelentés megtételekor csak a Be., illetve az Alkotmány biztosította jogával élt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezésének hatályában történő fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálni kért részítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett ítéleti rendelkezés tekintetében a felülvizsgálati kérelemben előadottak keretei között vizsgálta, vizsgálhatta felül, s arra a meggyőződésre jutott, hogy a jogerős részítélet a felülvizsgálati kérelemben szereplő okból nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett azt az álláspontját, hogy az Alkotmány (1949. évi XX. törvény 64. §-a), illetve a Büntető Eljárási Törvénykönyv [1998. évi XIV. törvény 171. § (1) bekezdése] biztosítja többek között a jogi személyek számára a feljelentés megtételének jogát. A feljelentés megtétele önmagában nem jelent tisztességtelen piaci magatartást, tisztességtelen piaci magatartás tanúsítása csak akkor merülhet fel, ha a feljelentő tudatában van annak, hogy a feljelentett nem követte el a feljelentő által a feljelentésben megjelölt cselekményt. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint olyan bírói gyakorlat kialakítása indokolt, mely indokolatlanul nem korlátozza a versenytársat a versenytárs elleni büntetőjogi feljelentés megtételében, önmagában a feljelentés megtétele még akkor is, ha a nyomozás bűncselekmény hiányában megszüntetésre kerül, nem minősül, nem minősülhet tisztességtelen piaci magatartásnak. Ugyanakkor a bírói gyakorlat nem ismerheti el a fenti joggal való visszaélést, indokolt tehát a Tpvt. eszközeivel is fellépni olyan magatartások ellen, ahol a versenytárs a feljelentést piaci pozíciója megerősítésére kívánja felhasználni, úgy hogy tudja, vagy tudnia kellene az elvárható gondosság tanúsítása mellett, hogy bűncselekmény nem valósult meg.
Az adott tényállás alapján a bizonyítékok mérlegelésével [Pp. 206. § (1) bekezdés] az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes jobb tudomása ellenére tette meg feljelentését és ezt az álláspontot a másodfokú bíróság is elfogadta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében érdemben nem jelölte meg, miért tekinti az eljárt bíróságok fenti mérlegelését jogszabálysértőnek, esetleg iratellenesnek, logikátlannak. Figyelemmel a felülvizsgálati eljárás szabályaira a Legfelsőbb Bíróságnak a bizonyítékok felülvizsgálati eljárásban történő felülmérlegelésével kapcsolatos kialakult és töretlen gyakorlatára, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az adott tényállás mellett az adott felülvizsgálati kérelem keretei között nincs más lehetősége, mint hogy a másodfokú bíróság részítéletét a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben hatályában fenntartsa. A Legfelsőbb Bíróság döntését a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hozta meg.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.021/2005. sz.)