BH+ 2005.12.536

Cég székhelye megváltoztatásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétsége akkor állapítható meg, ha a cég ügyvezetője a cég székhelyének a megváltozását a létesítő okirat módosításától számított 30 napon belül nem jelenti be a Cégbíróságnál. [Btk. 299. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. §, és 12. § (1) bek. b) pont, 29. §, 30. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. §, 159. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 2002. november 26. napján hozott ítéletével az I. r. terheltet csődbűntett, magánokirat-hamisítás vétsége, számviteli fegyelem megsértésének vétsége, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 500 napi tétel, napi tételenként 500 forint pénzbüntetésre; a II. r. terheltet felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett, számviteli fegyelem megsértésének vétsége és gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 250 napi tétel, napi tételen...

BH+ 2005.12.536 Cég székhelye megváltoztatásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétsége akkor állapítható meg, ha a cég ügyvezetője a cég székhelyének a megváltozását a létesítő okirat módosításától számított 30 napon belül nem jelenti be a Cégbíróságnál. [Btk. 299. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. §, és 12. § (1) bek. b) pont, 29. §, 30. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. §, 159. § (1) bek.]
Az elsőfokú bíróság a 2002. november 26. napján hozott ítéletével az I. r. terheltet csődbűntett, magánokirat-hamisítás vétsége, számviteli fegyelem megsértésének vétsége, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 500 napi tétel, napi tételenként 500 forint pénzbüntetésre; a II. r. terheltet felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett, számviteli fegyelem megsértésének vétsége és gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 250 napi tétel, napi tételenként 200 forint pénzbüntetésre ítélte.
A másodfokú bíróság a 2003. november 11. napján hozott ítéletével a városi bíróság ítéletét az I. és II. r. terhelt vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a terhelteket az ellenük 1 rb. gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az I. r. terhelt bűnösségét felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntettben is megállapította. Az I. r. terheltnek az ítéleti tényállás 2. pontjában írt cselekményét sikkasztás bűntettének, a magánokirat-hamisítás vétségét illetően elkövetési magatartását bűnsegédinek minősítette, és az I. r. terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételszámát - az egynapi tétel összegének érintetlenül hagyásával - 360 forintra enyhítette.
A felülvizsgálat tárgyát képező cselekmény tekintetében irányadó tényállás a következő:
Az I. r. és a II. r. terheltek, mint a M. és M. Kft. önálló képviseleti joggal ellátó ügyvezetői nem tettek eleget azon tájékoztatási kötelezettségüknek, hogy a kft. székhelye 2000 novemberében megváltozott; a korábbi székhelyről elköltözött. A terheltek fenti mulasztásukkal megsértették az 1997. évi CXLV. törvény 29. § (1) bekezdésében írt gazdasági tevékenységhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségüket.
A másodfokú ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 405. § (1) bekezdésének a) pontjában írt okból a terheltek terhére, a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségének vádja alóli felmentésük miatt.
A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a cég székhelyének megváltozását a közhiteles nyilvántartásnak tekintendő cégjegyzéket vezető cégbírósághoz be kell jelenteni. A közhiteles nyilvántartás lényege, hogy annak valós adatokat, tényeket kell tartalmaznia. A bejelentéshez a társasági szerződés módosítása, egyidejű csatolásának előírása formai követelmény. A büntetőjogi felelősség alól nem mentesülhet az, aki nemcsak a bejelentési kötelezettségét mulasztja el, hanem még a társasági szerződést sem módosítja. A taggyűlési határozat elmulasztása nem szolgálhat a bejelentési kötelezettség szándékos kijátszására.
A felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség átiratában - és az ügyész a nyilvános ülésen is - fenntartotta, a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértett anyagi jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a terheltek büntetőjogi felelősségét a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségében nem állapította meg.
A Btk. 299. §-ában írt gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét az követi el, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény - jogszabály által előírt - bejelentését, illetve ezek változásának bejelentését elmulasztja.
A cégnyilvántartásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. §-a szerint a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás. A hivatkozott törvény 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a cég székhelye a cégre vonatkozó, a cégjegyzékben nyilvántartandó adat, amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozik. A Ctv. 29. és 30. §-ai értelmében a cég székhelyét érintő változást is be kell jelenteni.
A terheltek büntetőjogi felelőssége megítéléséhez vizsgálandó, hogy a cég székhelyét érintő változás bejelentése milyen módon és ki által teljesítendő kötelezettség.
A gazdasági társaságról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. §-ának a) pontja szerint a gazdasági társaság székhelyét a társasági szerződésben kell meghatározni. A Ctv. 29. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbejegyzés adataiban bekövetkezett változás bejelentése iránti kérelmet - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál.
Az 1997. évi CXLIV. tv. 159. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés módosításához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. E rendelkezésből következik, hogy a székhely megváltozása esetén a társasági szerződést módosítani kell, amely módosítás a taggyűlés hatáskörébe tartozik. E rendelkezéshez kapcsolódóan írja elő a Ctv. 29. § (3) bekezdése, hogy ha a változás a cég székhelyét érinti, a létesítő okirat módosítása a cég legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalható. Ebben az esetben a módosítást a jogi képviselő, illetve a közjegyző az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton ellenjegyzi, illetve hitelesíti.
Az előbbi rendelkezésekből viszont az következik, hogy a cég székhelye megváltoztatásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettség akkortól számított 30 napon belül keletkezik, amikor a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával a létesítő okiratot módosította és e módosítást a jogi képviselő ellenjegyezte, illetve a közjegyző hitelesítette. Mivel az ítéleti tényállás ilyen társasági szerződést módosító taggyűlésre vonatkozó adatot nem tartalmaz, így az sem állapítható meg, hogy a székhely megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség keletkezett volna. Ennek hiányában pedig e bűncselekmény nem állapítható meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.405/2004.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.