adozona.hu
1949. évi XX. törvény
1949. évi XX. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmánya
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
Magyarország: köztársaság.
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja....
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/55 «Előző Következő»2000. évi XXXIX. törvény a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól
1993. évi XII. törvény a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról
225/2003. (XII. 13.) KE határozat altábornagyi előléptetésről
1973. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
11/2002. (III. 5.) KE határozat szolgálati viszony megszüntetéséről és tartalékos állományba helyezésről
12/2002. (III. 5.) KE határozat dandártábornoki kinevezésről
226/2003. (XII. 13.) KE határozat szolgálati viszony megszüntetésről és szolgálati nyugállományba helyezésről
22/1999. (II. 10.) Korm. rendelet az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról
22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról
151/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről
108/1994. (VII. 21.) Korm. rendelet dr. Katona Béla tárca nélküli miniszter feladatairól
50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről
7/1997. (II. 4.) BM rendelet a polgári védelem hivatásos állományának szolgálati szabályzatáról
6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról
17/2000. (V. 26.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
8/2000. (III. 31.) AB határozat a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező 1992. évi II. törvény alkotmányellenességéne utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
39/1999. (XII. 21.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
23/1999. (VI. 30.) AB határozat az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény, valamint az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény egyes rendelkezései végrehajtásával és az állampolgári megkeresésekkel kapcsolatos feladatokról szóló 8/1995. NbH utasítás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványok t
16/1999. (VI. 11.) AB határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről kiadott 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában
59/1998. (XII. 11.) AB határozat az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában
57/1998. (XI. 27.) AB határozat Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) rendelete felülvizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
50/1998. (XI. 27.) AB határozat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörökről szóló 131/1998. (VII. 23.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában
45/1998. (X. 28.) AB határozat a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és közigazgatási perben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló indítvány tárgyában
29/1998. (VI. 17.) AB határozat a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/9 «Előző Következő»BH 2019.9.253 Az Mt. 190. §-a szerinti jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 190. §].
BH+ 2012.2.75 Szerződés színleltségére való hivatkozás esetén vizsgálandó körülmények [Pp. 207. § (6) bek.].
AVI 2012.2.24 Csak az ingatlan tulajdonjogának megszerzését kell a földhivatal útján bejelenteni az illetékkiszabásra [1990. évi XCIII. tv. 91. § (1) bek.]
BH 2012.3.76 A rendszeres szociális járadékra való jogosultság megszűnik - a külföldi tartózkodás okaira és körülményeire tekintet nélkül - egyetlen feltétel teljesülésével, a három naptári hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodással [387/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 17. § (1) bekezdés c) pont].
BH 2012.4.105 A bírói út igénybevétele társadalombiztosítási határozat tekintetében magában foglalhatja a határozat alapjául szolgáló szakhatósági állásfoglalások szakmai tartalmi helyességének vizsgálatára irányuló indítványt [Tny. 72. § (1) bekezdés, 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 4. §, Pp. 177. §].
BH+ 2012.5.225 Magánnyugdíjpénztár tagja a küldöttközgyűlésen a küldötteken keresztüli képviselettel gyakorolja jogait. Ügyfelek kereshetőségi joga egymás határozatrészére vonatkozóan [1997. évi LXXXII. tv. 34-36. §, 38. §, 2007. évi CXXXV. tv. 27. §, 1952. évi III. tv. 3. §, 327. §].
BH 2012.6.162 Szállítási tevékenységet végző vállalkozó az adóalap-csökkentő kedvezményt nem veheti igénybe. Az EK rendelet tilalmának kijátszása nem vezethet a kedvezmény igénybevételére [1996. évi LXXXI. tv. 7. §, 2003. évi XCII. tv. 7. §, 171. §].
ÍH 2012.71 MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSE - SZEMÉLYISÉGVÉDELMI IGÉNY - MUNKÁHOZ VALÓ JOG A munkához való jog, mint szociális jog az egyes ember számára nem teremt alanyi jogosultságot meghatározott foglalkozás folytatásához, vagy konkrét munkaviszony létesítéséhez illetve megtartásához. A munkához (foglalkoztatáshoz) való joggal összefüggésben a munkáltató azzal követhet el jogsértést, ha megszegi a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, továbbá a munkaviszonyból fakadóan a munkavállalót megillető jogokra
BH 2012.7.177 Túlszolgálatnak a szolgálatteljesítési időn túl, munkaszüneti és pihenőnapon teljesített szolgálat minősül, ez nem állapítható meg, ha a hivatásos állomány tagját a szolgálati beosztás jogszabálynak megfelelő módosításával vezénylik szolgálatteljesítésre [1996. évi XLIII. tv. - Hszt. - 84. §, 87. §].
BH+ 2012.7.308 A választottbírósági ítélet közrendbe ütközésére alapított érvénytelenítésre irányuló kereseti kérelem esetén az érvénytelenítési oknak a választottbírósági ítélet tartalmából kell következnie [1994. évi LXXI. tv. (továbbiakban: Vbtv) 55. § (2) bek.].
BH+ 2012.10.432 A késedelmi kamatot meghaladó kár érvényesíthető, annak felmerülését és összegét azonban bizonyítani kell [Ptk. 301. § (5) bek., Pp. 164. § (1) bek.].
BH+ 2012.11.487 Tanulmányi szerződés megszegése esetén a kapott támogatás visszafizetésénél a munkáltató méltányosságot gyakorolhat. Ennek során az egyenlő bánásmód követelményét nem sérti, ha az azonos méltányossági szempontok tekintetében fennálló különbségek tárgyilagos mérlegelése alapján tesz különbséget [2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélytv.) 7. § (2) bekezdés, 8. § k) és q) pont].
EH 2012.12.M13 Fennálló munkaviszony alatt azonos feltételekkel végzett tevékenység eltérő jogviszonyban való minősítésére nem vezethet az sem, ha az érintett munkavállalók a munkáltató kft.-ben egyben tulajdonosok is. A kft. tagjai által meghatározott napokon végzett személyes munkavégzés nem minősül tagi mellékszolgáltatásnak, ha ugyanazon tevékenységet a hét más napjain munkaviszonyban látják el [2006. évi IV. törvény 119. § (1) bekezdés, 1992. évi XXII. törvény 75/A. § (2) bekezdés].
EH 2012.12.K28 A lelet nem határozat, a közigazgatási eljárásban meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetékről kiállított lelet alapján meghozott, az illetéket kiszabó határozatban foglaltak teljes körűen vitathatók [1990. évi XCIII. tv. 73/A. § (3) bek., 2003. évi XCII. tv. 111. §, 113. §, 114. § (1) bek.].
ÍH 2012.185 CSTV. 40. § SZERINTI SZERZŐDÉS-MEGTÁMADÁS ÉS A FEDEZETELVONÓ SZERZŐDÉS VISZONYA - TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE HIVATKOZÁS KIZÁRTSÁGA A CSTV. 40. § ALAPJÁN I. A Cstv. 40. § (1) bekezdésére alapított szerződés-megtámadás esetén a relatív hatálytalanság, mint jogkövetkezmény nem alkalmazható. A Ptk. 203. § szerinti fedezetelvonó szerződésre vonatkozó szabályok és a Cstv. 40. §-a olyan önálló jogintézmények, amelyek szabályai, rendeltetésük, funkcionális hasonlóságaik ellenére sem cserélhetők fel vagy
BH+ 2012.12.526 Egyesület által folytatható gazdasági tevékenység jogi feltételei [1989. évi II. tv. (Etv.) 2. § (3) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 316. § (1) bek.].
BH+ 2013.1.16 I. Nem vagyoni kártérítés esetén a jogellenesség alapja az, hogy a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak [Ptk. 75. § (1) bekezdés], a közeli hozzátartozó balesete miatt az egészséges családban éléshez való jog sérül, és ez alapja a nem vagyoni kártérítésnek, amelynek mértékét a Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése alapján úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen a ténylegesen bekövetkezett nem vagyoni hátrány csökkentésére, vagy kiküszöbölésére [Ptk. 355., § (1), (4) bek., 84. §, 356. §]. II.
BH 2013.1.25 Az önkormányzatoknak nincs törvényi felhatalmazásuk repülőtér használatára és hasznosítására vonatkozó szabályok megalkotására (nem nyilvános repülőtér esetén sem), ez a tárgy nem tekinthető törvény által nem szabályozott helyi közügynek sem. [1995. évi CXVII. tv. 1. §, 37. §, 41. §, 50/A. §].
BH 2013.3.77 A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni, a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A munkáltató kizárólag az alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenység tekintetében jogszerűen élhet a sztrájkoló munkavállalók helyettesítésére új munkavállalók felvételének jogával [Alkotmány 70/C. §; 1989. évi VII. törvény 1. § (1)-(3) bekezdése; 4. § (1) bekezdés; 1992. évi XXII. tör
EH 2013.03.K10 Illetékügyben az ingatlan forgalmi értékének a meghatározása független attól, hogy a vagyonszerzéshez további közteherviselés, pl.: adófizetés kapcsolódik-e [1990. évi XCIII. tv. 3. § (3) bek., 18. § (1) bek., 19. § (1) bek., 70. §, 102. § (1) bek.].
EH 2013.04.M10 I. Amennyiben a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági és szociális érdek megállapítható és a tervezett sztrájk gyakorlását a Sztrájktv. 3. § (2) és (3) bekezdése kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti. II. Törvényi szabályozás és a felek megállapodása hiányában a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak a felek által megtett ajánlatok vizsgálatával és egyik fél által tett végső ajánlat elfogadásáról rendelkező határo
EH 2011.2414 I. Az angol jog alapján kibocsátott immobilizált kötvény, melynek forgalomba hozatalára az ír illetékes hatóság adott engedélyt, Magyarországon forgalomba hozható volt, nem ütközött a Tpt. 6. § (3) bekezdésében meghatározott, az értékpapír forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezésekbe [2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 6. § (3) bek., 17. § (3) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (1)-(2) bek.]. II. A kötvény forgalmazója magában a forgalomba hozatallal kapcsolatos, az illetékes hatóság által engedélyezett össze
EH 2013.04.M9 A munkavállalónál alkalmazott poligráfos vizsgálat - beleegyezése esetén is - személyiségi jogi jogsértést valósít meg, ezáltal nem vagyoni kártérítés iránti követelést alapozhat meg [régi Mt. 96. §, 177. §].
EH 2011.2421 A választottbírósági eljárásban is irányadó tisztességes eljárás elvéből következően a választottbíróságnak is közölnie kell a felekkel, hogy a perben felmerült tények, adatok alapján meghatározott semmisségi ok fennálltát észleli, ehhez képest milyen bizonyításra lehet szükség és lehetőséget kell adnia a feleknek a bizonyítási indítványaik, érdemi nyilatkozataik e körben való megtételére. Ennek elmulasztása esetén a feleknek az ügyük előadhatóságához való joga sérül, ez pedig megalapozza a választottbírósá
EH 2011.2430 A rokkantság Tny. 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt feltételei tárgyában kiadott szakhatósági állásfoglalások szakmai tartalmi helyessége a társadalombiztosítási (határozat felülvizsgálata iránti) perben szakértői bizonyítás útján vizsgálható [Tny. 36/A. § (1) bek. a) pont ab) alpont, Tny. 72. § (1) bek., Ket. 44. § (9) bek., Alk. 50. § (2) bek., 57. § (1) bek.].