adozona.hu
BH+ 2012.12.526
BH+ 2012.12.526
Egyesület által folytatható gazdasági tevékenység jogi feltételei [1989. évi II. tv. (Etv.) 2. § (3) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 316. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hiánypótlási eljárást követően meghozott 6. sorszámú végzésével társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette a H. Egyesületet, a 2010. október 15-én kelt alapszabály és a mellékelt egyéb okiratok alapján. Az alapszabály II/1. pontja szerint, az egyesület célja a "Hajdúsági Torma" mint az Európai Unió által elismert oltalom alatt álló földrajzi árujelző fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása, az ennek megfelelő termékeket ellátó és forgalmazó termelők és keresked...
BH+ 2012.12.526 Egyesület által folytatható gazdasági tevékenység jogi feltételei [1989. évi II. tv. (Etv.) 2. § (3) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 316. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a hiánypótlási eljárást követően meghozott 6. sorszámú végzésével társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette a H. Egyesületet, a 2010. október 15-én kelt alapszabály és a mellékelt egyéb okiratok alapján. Az alapszabály II/1. pontja szerint, az egyesület célja a "Hajdúsági Torma" mint az Európai Unió által elismert oltalom alatt álló földrajzi árujelző fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása, az ennek megfelelő termékeket ellátó és forgalmazó termelők és kereskedők integrálása, az oltalom alatt álló eredet megjelöléshez kapcsolódó termékminőség ellenőrzése, a bejegyzés alapjául szolgáló termékleírásban foglaltaknak megfelelő minőség fenntartása, a védett eredet megjelölésű termékek termelésének, felvásárlásának összehangolása. Az alapszabály II/3. pontja kimondja: az egyesület a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében gazdálkodási vállalkozási tevékenységet másodlagos jelleggel folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.A II/4. pont az egyesület feladataként rögzíti a "Hajdúsági Torma" földrajzi árujelző használatával összefüggő előírások betartásának és a védett eredet megjelölés jogszerű használatának ellenőrzését, a védett eredet megjelölésnek a termelők és a kereskedők általi felhasználásának feltételeiről való döntést, a védett eredet megjelölésnek megfelelő minőségű torma termelésének és forgalmazásának ellenőrzését, a termelési feltételek és módszerek ellenőrzését, a termelők részére a termesztési technológiával kapcsolatos segítségnyújtást, szakmai egyeztetések folytatását, a termelők és a kereskedők érdekeinek képviseletét.
Az alapszabály III/1. pontja értelmében, egyéb feltételek meglétében az egyesületnek kereskedők, illetve tormát termelők lehetnek a tagjai.
A megyei főügyészség által benyújtott, és a fellebbviteli főügyészség által fenntartott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a H. Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelmet elutasította.
A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele iránt előterjesztett kérelemhez mellékelt alapszabályban rögzített célok, feladatok, a tagság összetétele alapján ugyanis arra következtetett, hogy az egyesület tevékenysége közvetetten a tagok jövedelem- és vagyonszerzésére irányul. Az egyesület valójában gazdasági tevékenységet kíván kifejteni, a tagjainak - akik kizárólag termelők, illetve kereskedők lehetnek - gazdasági tevékenységét kívánja összehangolni, e területen az érdekeiket szándékozik érvényesíteni. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy ez az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. § (3) bekezdésével, illetve 19. § (2) bekezdésével nem egyeztethető össze. Az alapszabályban rögzített céloknak és feladatoknak megfelelően folytatni kívánt tevékenység valójában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) 316. § (1) bekezdésében meghatározott egyesülés jogi keretei között végezhető.
A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele iránt kérelmet előterjesztő fél, a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Előadta, hogy a támadott határozat az egyesülési jogot rögzítő, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 63. § (1) bekezdését, az Alkotmánnyal összhangban álló és törvény által nem tiltott tevékenység végzése céljából történő társadalmi szervezeti alapításról szóló Etv. 2. § (3) bekezdését, továbbá a bizonyítékok okszerű mérlegelésének kötelezettségére vonatkozó Pp. 206. § (1) bekezdését sérti. Állította: amint azt az Etv. 2. § (3) bekezdésével összhangban az alapszabály is rögzíti, az egyesület nem kíván elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységet végezni. Fő bevételi forrása a tagok által befizetett tagdíj. Vitatta, hogy céljai közvetlenül gazdasági érdekeket szolgálnak, továbbá, hogy a tagok gazdasági tevékenységét kívánná előmozdítani. Előadta: szakmai érdekképviseletet szándékozik ellátni az Európai Unió által elismert védett eredet megjelölés fenntartása, a termékminőség biztosítása, a védett árujelzővel ellátott termékek egységes megjelenéssel és minőségben történő, fogyasztókhoz való eljuttatása végett. Tevékenységével a védett eredet megjelölést használó termelők illetve kereskedők mellett, a fogyasztók érdekeit is szolgálni kívánja. Az egyesület alapító tagjai - valójában - egymás piaci vetélytársai, ezért egymással gazdasági együttműködést nem kívánnak folytatni.
A Legfőbb Ügyészség a jogerős végzés hatályban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság a nyilvántartásba vételi kérelemhez mellékelt alapszabály II. pontjában rögzített célok és feladatok, a III. pontban a taggá válás feltételeit tartalmazó szabályok egybevetésével, helytálló értelmezéssel okszerűen, a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértése nélkül következtetett arra, hogy az egyesület valójában a 2006. évi Gt. 316. § (1) bekezdése szerinti egyesülés - mint kooperációs társaság - keretei között folytatható tevékenységet kíván végezni. Ilyennek kell tekinteni az alapszabály II/1. pontjában említett, a "Hajdúsági Torma", mint az Európai Unió által elismert oltalom alatt álló földrajzi jelzőt használó termékeket előállító és forgalmazó termelők és kereskedők összefogását, a védett eredet megjelölésű termékek termelésének felvásárlásának összehangolását. A gazdasági tevékenység körébe tartozik a torma termelésének és forgalmazásának, a termelési feltételeknek és módszereknek az ellenőrzése, a termesztési technológiával kapcsolatos segítségnyújtás illetve a szakmai egyeztetések folytatása. Egyetértett azzal is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a gazdasági tevékenység elsődlegességére utal - az Etv. 2. § (3) bekezdésében illetve az alapszabály II/3. pontjában rögzítettekkel szemben - az a körülmény is, hogy a nyilvántartásba venni kért egyesületnek kizárólag kereskedő és tormatermelő tagjai lehetnek.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokokra tekintettel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által megjelölt jogszabálysértéseket nem tudta megállapítani, a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Pfv.X.20.747/2011.)