Milyen változások várhatók az adópolitikában a választásokat követően? Mire számíthatunk az egy- és többkulcsos személyi jövedelemadó, az szja-kedvezmények terén? Mi lesz a katával, kivával? „Világelső” marad-e a magyar áfakulcs? A mikrofonnál: Ruszin Zsolt és Szipszer Tamás adószakértők.
A társasági adóban az adókedvezmények egyre szaporodnak, és ez alól a 2026-os év sem jelent kivételt. Miközben az értékük relatíve kisebb – hiszen egy 9 százalékos adóról beszélünk –, igénybevételükkel most már akár a teljes adókötelezettséget is „meg lehet nyerni”.
Az energiaszektorban működő cégek jó része egyszerre lehet alanya két jövedelemadó-típusnak: a társasági adónak (tao) és energiaellátók jövedelemadójának (úgynevezett Robin Hood adó), ha az adózó az energiaellátók jövedelemadójának szabályai szerinti energiaellátónak minősül. A két adónem adóalapja, illetve az adóalap-módosítások és az adókedvezmények sokban hasonlítanak egymásra, de lényeges, gyakran a részletekben megbújó különbségek is vannak a szabályokban, amelyekre fontos figyelemmel lenniük az érintetteknek. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk az adományok, az önellenőrzések és az értékcsökkenés adóalapra gyakorolt hatásában meglévő különbségeket a két adónem között.
A telephely fogalma a nemzetközi adózás egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. Egyre több magyar vállalkozás terjeszti ki tevékenységét külföldre, és egyre több külföldi cég végez tartós üzleti tevékenységet Magyarországon – sokszor anélkül, hogy bármelyik fél tudatában lenne a telephely-keletkezés adójogi következményeinek. Egy rossz minősítés akár milliós adóhiányt, bírságot és kamatkötelezettséget is eredményezhet.
A kintlévőségek kezelése minden vállalkozás könyvelésének kritikus pontja. A behajthatatlan vagy kétessé vált követelések helytelen számviteli és adójogi kezelése egyszerre okozhat adóhiányt és eredménytorzítást. A két jogterület – a számvitel és a társasági adó – eltérő szabályokat alkalmaznak, és ezek összekeverése az egyik leggyakoribb hiba, amellyel könyvelési ellenőrzések során találkozhatunk.
A globális minimumadóval összefüggő DAC9-adatszolgáltatási kötelezettséget az érintett adózóknak első alkalommal 2026. június 30-áig kell teljesíteniük: az ehhez kapcsolódó NAV-fejlesztés újabb szakaszba lépett – tette közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A globális minimumadó azokat a multinacionális cégcsoportokat terheli, ahol a végső anyavállalat konszolidált éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. A szabályokat 2024-től kell alkalmazni, egy még mindig formálódó jogszabályi környezetben. 2025 végén és 2026 elején több új végrehajtási rendelet is született, amelyeket 2026. június 30-áig már élesben kell alkalmazni. Ennek fontosságára hívta fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner.
A telephely fogalma a nemzetközi adózás egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. Egyre több magyar vállalkozás terjeszti ki tevékenységét külföldre, és egyre több külföldi cég végez tartós üzleti tevékenységet Magyarországon – sokszor anélkül, hogy bármelyik fél tudatában lenne a telephely-keletkezés adójogi következményeinek. Egy rossz minősítés akár milliós adóhiányt, bírságot és kamatkötelezettséget is eredményezhet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. február végén közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, a legfontosabb tudnivalókat a Niveus Transzferár és Adótanácsadási üzletágának rendkívüli hírlevelei foglalják össze. Továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. március 12-én közzétett tájékoztatása szerint mintegy 3200 vállalatot szólítottak fel könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére – hívja fel a figyelmet a Niveus.
Hol húzódik a határ a home office, a külföldi távmunka és a kiküldetés között? Milyen telephely-kockázatot hordoz magában a külföldi távmunka, a nem megfelelően kezelt nemzetközi munkavégzés? Milyen társaságiadó-, szja- és tb-kötelezettségekkel kell számolnia a munkáltatónak külföldi távmunka esetén? A mikrofonnál: Antretter Erzsébet adószakértő és Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték