adozona.hu
1989. évi VII. törvény
1989. évi VII. törvény
a sztrájkról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga.
A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A szt...
(2) A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
(3) A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos.
(4) A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés [2. § (1) bekezdése] mellőzhető.
2. § (1) Sztrájk kezdeményezhető, ha
a) a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy
b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.
(2) Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók, kérelemre, kötelesek képviselőjüket kijelölni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg.
3. § (1) Jogellenes a sztrájk:
a) ha az 1. § (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe vagy a 4. § (2) bekezdésébe ütközik,
b) Alaptörvénybe ütköző cél érdekében,
c) olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik,
d) kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.
(2) Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájkjoga, de a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.
(3) Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.
4. § (1) A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.
(2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.
(3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
(4) A közigazgatási és munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az 5. § (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
5. § (1) A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének (3. §) megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügy bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügy Bíróság az illetékes.
(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.
6. § (1) A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.
(2) A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót - a (3) bekezdésben írt kivétellel - megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok.
(3) A sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.
(4) A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.
7. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)
Lábjegyzet
A kihirdetés napja: 1989. április 12.
Módosította a 2010. évi CLXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.
Megállapította a 2010. évi CLXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.
Módosította a 2011. évi CCI. törvény 24. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2011. évi CXLI. törvény 47. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2010. évi CLXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.31.
Módosította a 2012. évi CCXI. törvény 6. § a) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2012. évi CCXI. törvény 6. § a) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2012. évi CCXI. törvény 6. § b) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2012. évi CCXI. törvény 6. § c) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Utóbb a (2) bekezdést az 1994. évi LIII. törvény 308. §-a hatályon kívül helyezte.
Hivatkozó joganyagok
2010. évi CLXXVIII. törvény a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
2011. évi CXLI. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/2 «Előző Következő»BH 1993.9.585 I. Sztrájk jogszerűen tartható, ha a szakszervezet a kollektív szerződés megkötése érdekében egyeztető eljárást kezdeményez, az azonban a munkáltató felróható magatartása miatt eredménytelen marad. [1989. évi VII. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) és (3) bek.]. II. A kollektívszerződés-kötési szabadságból következik, hogy az Mt. nem tiltja meg ágazati (alágazati) kollektív szerződés hatályossága esetén sem a munkáltatónál kollektív szerződés megkötését, amennyiben a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat álla
BH 2000.5.223 A törvény szerint a munkavállalók jogosultak a sztrájkot kötelezően megelőző egyeztetés kezdeményezésére. A szakszervezet alapszervezete, illetőleg annak választott tisztségviselőjeként az szb-titkár jogosult - az ügykörében eljárva - a munkavállalók képviseletére [1989. évi VII. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek. b) pont, (3) bek., Mt. 19. § (2) bek., 194. § (2) bek.].
BH 2002.3.112 A sztrájk alatt - amennyiben az jogszerű - a munkavállalót munkavégzési kötelezettség általában nem terheli. A sztrájkról szóló törvény munkaviszonyra vonatkozó szabály, ebből következően a sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése a Munka törvénykönyvében meghatározott munkavégzés alóli mentesülésnek minősül. A sztrájkban való részvétel miatt kiesett munkaidőt - munkaidőkeret alkalmazása esetén - a munkaidő számítása ezen pontjától figyelembe kell venni, de díjazás - eltérő kiköt
BH 2002.4.160 A sztrájkról szóló törvény rendelkezései nem korlátozzák a munkáltatót abban, hogy a veszteségeinek csökkentésére a nem sztrájkoló munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasítsa, amelyek egyébként a sztrájkban részt vevő munkavállalói munkakörébe tartoznak. Ennek keretében nem kizárt az sem, hogy a nem sztrájkoló munkavállalói részére rendkívüli munkavégzést rendeljen el. Ez nem tekinthető a sztrájkban részt vevő munkavállalók elleni kényszerintézkedésnek, a feleket terhelő együttműködési kötelezettség
BH 2002.11.456 A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezményének indoka az, hogy ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem szakszervezeti tevékenységet lát el, ugyanúgy részesüljön díjazásban, mintha munkát végezne. Ha azonban a tisztségviselő sztrájkban vesz részt, díjazás nem jár a részére, minthogy a szakszervezeti választott tisztségviselői tevékenység hiányában sem járna neki díjazás [1989. évi VII. tv 6. § (3) bek.,Mt. 25. § (1) és (3) bek., 2/1999. MJE].
EH 2000.259 A sztrájk-jog nem korlátlan, hanem az a törvény rendelkezéseihez igazodik. Ehhez képest jogellenes a sztrájk a kollektív szerződésben foglalt megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt [1989. évi VII. tv. 3. §].
EH 1999.153 A sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésére nemcsak szakszervezet, hanem a munkavállalók is jogosultak. Az egyeztetés megindulásával két órát meg nem haladó sztrájknak van helye [1989. évi VII. tv. 2. §].
EH 2000.361 A munkáltató eljárása nem jogszabálysértő, ha a veszteségeinek csökkentése érdekében a sztrájkban részt nem vett munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasítja, amelyek egyébként a sztrájkoló munkavállalók munkakörébe tartoznak. Erre tekintettel a nem sztrájkoló munkavállalónak rendkívüli munkavégzés elrendelése sem tilos [1989. évi VII. tv. 1. § (2) bek. és (3) bek.].
EH 2001.475 A szakszervezeti tagdíjak levonása iránti sztrájk jogszerű lehet. A sztrájkot megelőző egyeztetés során a felek álláspontjukat változtathatják, követelésüket mérsékelhetik, egyben más igényt is megfogalmazhatnak [1989. évi VII. tv. 1-3. §].
EH 2001.566 Sztrájk idején a még elégséges szolgáltatás teljesítése keretében munkát végző munkavállaló a munkaviszonya alapján látja el a munkáját, ezért arra az Mt. szabályai vonatkoznak [Mt. 103. §]
EH 2001.575 A sztrájkot megelőző egyeztetéshez képest a felek az álláspontjukat megváltoztathatják, önmagában emiatt a sztrájk nem jogellenes [1989. évi VII. törvény 1. § és 3. § (1) bekezdés].
BH+ 2005.8.383 Az országos sztrájkhoz való csatlakozás nem szolidaritási sztrájk. Ezért e sztrájk jogszerűsége az egyeztető eljárásra való tekintet nélkül nem állapítható meg [1989. évi VII. törvény 1. § (4) bekezdés, 4. § (1) bekezdés a) pont].
BH+ 2005.9.430 Sztrájk idején a még elégséges szolgáltatás teljesítése keretében a munkavállalók a munkájukat az arra irányadó szabályok és előírások, illetve a munkáltató utasítása szerint kötelesek végezni [1989. évi VII. törvény, Mt. 103. §].
EH 2005.1253 I. Szolidaritási sztrájk esetén az egyeztető eljárás azért mellőzhető, mert a szolidaritási sztrájk nem saját sztrájk-követelésre irányul, így arról a felek érdemben nem tárgyalhatnak. II. Országosan meghirdetett ágazati sztrájk keretébe tartozó rész-sztrájk esetén a sztrájk az egyeztető eljárás szempontjából jogszerű, ha a követelések országos szinten való előterjesztése és egyeztetése megtörtént [1989. évi VII. törvény 1. § (4) bek., 2. §].
EH 2007.1642 A 2005. március 27-én megvalósult szakszervezeti sztrájk nem minősül jogellenesnek, ha a 2006. évi bérfejlesztéssel, és a 2006-2010. évi bérfelzárkóztatással függött össze, és ezeket a kollektív szerződés nem rendezte [1989. évi VII. törvény 3. §].
BH+ 2009.1.42 A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti kérelem a tényleges munkabeszüntetés megkezdése előtt is előterjeszthető [1989. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdés].
EH 2008.1814 A kollektív szerződés a sztrájk-törvénnyel ellentétesen nem írhatja elő, hogy sztrájk jogszerűen csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható [Mt. 13. § (2)-(3) bekezdés; 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés, 4. § (2) bekezdés].
EH 2008.1906 A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránt a kérelem a tényleges munkabeszüntetés előtt is előterjeszthető [1989. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdés].
BH+ 2010.2.85 Ha a sztrájkkövetelések a munkavállalók gazdasági, szociális érdekei körébe estek, és az egyeztetések hét nap elteltével is folytatódtak, a sztrájk meghirdetése nem ütközött a törvénybe [1989. évi VII. törvény 1. §, 2. § (1) bekezdés a) pont].
BH+ 2010.6.273 A sztrájk jogellenességének megállapítása csak a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-a alapján kérhető. Ha a sztrájk-követelés az éves bértárgyalás keretébe tartozó igény volt, az nem irányult a kollektív megállapodásnak minősülő középtávú együttműködési megállapodás megváltoztatására [1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés a) és d) pontja].
BH+ 2010.11.507 Az ágazati kollektív szerződésben rögzített kedvezmények védelme érdekében kezdeményezett sztrájk jogszerűségét az nem érintette, hogy a kedvezmények alapjául szolgáló megállapodást nem a munkáltatók kötötték [1989. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés].
BH+ 2011.1.41 Több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha legalább az egyik olyan követelés, amely a munkavállalók gazdasági, szociális érdekének érvényesítésére irányul, és az nem ütközik a törvényi feltételekbe [1989. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés].
BH 2011.3.76 I. A munkavállalók szociális érdekei miatt megtartott sztrájk jogszerű. A jogszerűség kérdését kizárólag az 1989. évi VII. törvény (Sztv.) alapján kell elbírálni. II. Több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely törvénybe nem ütköző cél elérésére irányul [Sztv. 3. §, 5. §].
BH 2013.3.77 A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni, a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A munkáltató kizárólag az alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenység tekintetében jogszerűen élhet a sztrájkoló munkavállalók helyettesítésére új munkavállalók felvételének jogával [Alkotmány 70/C. §; 1989. évi VII. törvény 1. § (1)-(3) bekezdése; 4. § (1) bekezdés; 1992. évi XXII. tör
BH+ 2012.4.174 A Sztrájktörvény alkalmazása szempontjából államigazgatási szervnek minősülő munkáltatónál a törvényben előírt feltétel, a Kormány és az érintett szakszervezet megállapodása hiányában munkabeszüntetés nem kezdeményezhető [1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdés].