adozona.hu
BH 1993.9.585
BH 1993.9.585
I. Sztrájk jogszerűen tartható, ha a szakszervezet a kollektív szerződés megkötése érdekében egyeztető eljárást kezdeményez, az azonban a munkáltató felróható magatartása miatt eredménytelen marad. [1989. évi VII. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) és (3) bek.]. II. A kollektívszerződés-kötési szabadságból következik, hogy az Mt. nem tiltja meg ágazati (alágazati) kollektív szerződés hatályossága esetén sem a munkáltatónál kollektív szerződés megkötését, amennyiben a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat álla
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felek 1992. június 16-án írásban egyezően állapították meg, hogy a K. V. vállalatnál érvényes kollektív szerződés 1992. június 30-án hatályát veszti. A jegyzőkönyvben a felek - egyebek mellett - megállapodtak abban, hogy "a vállalat mint munkáltató és a szakszervezetek a vállalati kollektív szerződés megkötése érdekében a tárgyalást mielőbb megkezdik, és azt lefolytatják".
1992. szeptember 21-én a K. V. Munkavállalók Független Szakszervezete (a továbbiakban: ellenérdekű fél) írásban arról ...
BH 1993.9.585 I. Sztrájk jogszerűen tartható, ha a szakszervezet a kollektív szerződés megkötése érdekében egyeztető eljárást kezdeményez, az azonban a munkáltató felróható magatartása miatt eredménytelen marad. [1989. évi VII. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) és (3) bek.].
II. A kollektívszerződés-kötési szabadságból következik, hogy az Mt. nem tiltja meg ágazati (alágazati) kollektív szerződés hatályossága esetén sem a munkáltatónál kollektív szerződés megkötését, amennyiben a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg [Mt. 33. § (1) bek. 41. §].
A felek 1992. június 16-án írásban egyezően állapították meg, hogy a K. V. vállalatnál érvényes kollektív szerződés 1992. június 30-án hatályát veszti. A jegyzőkönyvben a felek - egyebek mellett - megállapodtak abban, hogy "a vállalat mint munkáltató és a szakszervezetek a vállalati kollektív szerződés megkötése érdekében a tárgyalást mielőbb megkezdik, és azt lefolytatják".1992. szeptember 21-én a K. V. Munkavállalók Független Szakszervezete (a továbbiakban: ellenérdekű fél) írásban arról értesítette a vállalat megbízott igazgatóját, hogy a kollektív szerződés tárgyalásának "megszakadása" folytán előállott helyzet miatt a szakszervezet hét napon belül lefolytatandó egyeztető eljárást kezdeményez. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén sztrájk megszervezését helyezte kilátásba. 1992. szeptember 29-én írásban bejelentették a kérelmezőnek (a munkáltatónak), hogy a kollektív szerződés megkötése érdekében 1992. október 2-án 7-től 9 óráig tartó figyelmeztető sztrájkot tartanak.
1992. szeptember 29-én a kérelmező a munkaügyi bíróságnál benyújtott kérelmében a bejelentett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a bejelentett sztrájk azért jogellenes, mert a felek között a kollektív szerződés megkötésére irányuló egyeztető eljárás folyamatban van, annak aláírása a közeljövőben várható.
A munkaügyi bíróság a nemperes eljárásban hozott végzésével a kérelmet elutasította. Döntése indokolása szerint az 1989. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében - figyelemmel a (3) bekezdésre is - a bejelentett sztrájk nem jogellenes. A munkaügyi bíróság arra is utalt, hogy a sztrájk nem ütközött az idézett jogszabály 3. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiba.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett.
A megyei bíróság jogerős végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Megállapította, hogy a munkaügyi bíróság helytállóan vizsgálta az 1989. évi VII. törvényben meghatározott feltételek fennállását. Ennek eredményeképpen helyesen utasította el a kérelmet. A másodfokú bíróság a végzés indokolásában azt is kifejtette, hogy a sztrájkra nem a kollektív szerződés "hatályának ideje" alatt került sor, továbbá nincs jelentősége annak, hogy az ágazati kollektív szerződés hatályos volt-e, figyelemmel arra, hogy az Mt. 41. §-a szerint a "szűkebb hatályú kollektív szerződés a tágabb hatályútól eltérhet, de csak annyiban, amennyiben a munkavállalóra kedvezőbb szabályokat állapít meg".
A jogerős végzés ellen a kérelmező a törvényes határidőben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Álláspontja szerint a sztrájk jogellenes volt, a sztrájkhoz vezető helyzetet az ellenérdekű fél magatartása idézte elő. Arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság tévesen értékelte az ágazati kollektív szerződés hatályának jelentőségét.
Az ellenérdekű fél felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a sztrájk a dolgozók számára kedvezőbb kollektív szerződés megkötésére irányult, és nem ütközött jogszabályba. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 33. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. Emellett az adott munkáltatóra tágabb hatályú kollektív szerződés is hatályos lehet. Utóbbi esetben is jogosultak azonban - ellenkező megállapodás hiányában - az érdekeltek arra, hogy az adott munkáltatóra hatályos kollektív szerződést kössenek, illetve erre irányuló tárgyalást kezdeményezzenek. A kollektívszerződés-kötési szabadságból következik, hogy az Mt. nem tiltja meg ágazati (alágazati) kollektív szerződés hatályossága esetén sem a munkáltatónál kollektív szerződés megkötését. Erre az esetre pedig az Mt. 41. §-ának az a rendelkezése érvényesül, amely szerint a szűkebb hatályú (az adott munkáltatóra érvényes) kollektív szerződés a tágabb (ágazati, alágazati) hatályúhoz képest csak annyiban térhet el, amennyiben az a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. A felek között nem volt vitás, hogy a korábbi kollektív szerződés hatályát vesztette. Ennélfogva, figyelemmel a fent kifejtettekre is, az ellenérdekű fél jogosult volt arra, hogy a kollektív szerződés megkötése érdekében tárgyalást kezdeményezzen, és a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogával élve, az idézett jogszabály 2. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések betartásával tartotta meg a sztrájkot. Az ellenérdekű fél 1992. szeptember 21-én és 1992. szeptember 28-án kezdeményezte az egyeztető eljárást. Ezeknek eredménytelensége miatt 1992. szeptember 29-én jelentette be az 1992. október 2-án 7 órától 9 óráig terjedő időben megtartandó figyelmeztető sztrájkot. A fenti eljárásával megtartotta az 1989. évi VII. törvény 2. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit.
E törvény 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében sztrájk akkor nem kezdeményezhető, ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek felróható ok miatt nem jött létre. A jogszabály tehát nem a kollektív szerződés érvényes létrejöttét felróhatóan meghiúsuló fél számára tiltja meg a sztrájk kezdeményezését, hanem annak, akinek az egyeztető eljárás elmaradása felróható. Az ügyben az ellenérdekű fél maga kezdeményezte az egyeztető eljárás megtartását, ezért terhére az 1989. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság jogszabálynak megfelelő végzését hatályában fenntartotta. (Mfv. I. 10 042/1993. sz.)