adozona.hu
BH+ 2012.4.174
BH+ 2012.4.174
A Sztrájktörvény alkalmazása szempontjából államigazgatási szervnek minősülő munkáltatónál a törvényben előírt feltétel, a Kormány és az érintett szakszervezet megállapodása hiányában munkabeszüntetés nem kezdeményezhető [1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező munkáltató a munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a 2009. november 9-én 7.00 órától 9.00 óráig megtartott két órás figyelmeztető sztrájk jogellenes volt.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmező kérelmének helyt adott, és megállapította az ügybéli figyelmeztető sztrájk jogellenességét.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (Kftv.) 2. § (1) bekezdése szerint a felügyelő köztiszt...
BH+ 2012.4.174 A Sztrájktörvény alkalmazása szempontjából államigazgatási szervnek minősülő munkáltatónál a törvényben előírt feltétel, a Kormány és az érintett szakszervezet megállapodása hiányában munkabeszüntetés nem kezdeményezhető [1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdés].
A kérelmező munkáltató a munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a 2009. november 9-én 7.00 órától 9.00 óráig megtartott két órás figyelmeztető sztrájk jogellenes volt.A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmező kérelmének helyt adott, és megállapította az ügybéli figyelmeztető sztrájk jogellenességét.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (Kftv.) 2. § (1) bekezdése szerint a felügyelő köztisztviselő, közszolgálati jogviszonyára - eltérő rendelkezés hiányában - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt (Ktv.) kell alkalmazni. A Kftv. 1. § (5) bekezdése rendelkezik arról is, hogy a feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. Ezen rendelkezésekből megállapíthatóan a felügyelők közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek, és ezért is vonatkozik rájuk a Ktv.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) alapján Megállapodás született a Kormány és az érintett szakszervezetek között a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról. Ezen Megállapodás behatárolta, hogy a közszférában mely szakszervezeteket illeti meg a sztrájk kezdeményezésének joga, valamint szabályozta azt is, hogy a központi és területi államigazgatási szerv, a települési és területi önkormányzat köztisztviselője, ügykezelője, és fizikai alkalmazottja a sztrájk jogát csak e szerint gyakorolhatja. Mindezen rendelkezések együttes értelmezéséből a munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező közigazgatási szervnek, a felügyelők pedig köztisztviselőnek minősülnek, és így a kérelmezett a sztrájk jogát csak a törvénynek megfelelően és a Megállapodás keretei között gyakorolhatja.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság jogi álláspontját, miszerint a kérelmező munkavállalói csupán az Sztv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott megszorítással sztrájkolhatnak. Jogkövetkeztetését a Kftv. 28. § (1) bekezdésének értelmezésével is alátámasztotta, hiszen e rendelkezésből következően a kérelmező munkáltató államigazgatási feladatokat is ellátó szervezet, és ilyen feladatokat kifejtett álláspontja szerint csak olyan szervezetek láthatnak el, amelyek államigazgatási szervnek minősülnek.
A végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen - tartalmilag - a kérelem elutasítását, másodlagosan az első-, vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte.
Mindenekelőtt a kérelmezett a kérelmező államigazgatási szervnek való minősítését panaszolta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező köztisztviselői még csak önkormányzati alkalmazottnak sem tekinthetők, mert az FKF elkülönült, államigazgatási szervnek nem minősülő speciális önkormányzati szerv, hatásköre, feladatai önkormányzatinak minősülnek, szervezete teljes mértékben különbözik az államigazgatási szervekétől. Ezért érvelése szerint az Sztv. 3. § (2) bekezdése szerinti korlátozás és a Megállapodás 1. pontja nem vonatkozik a kérelmező köztisztviselőire.
A kérelmezett szakszervezet felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a Megállapodást sem ő, sem pedig az országos szervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem írta alá, ahhoz nem csatlakozott, így értelemszerűen nem is tartozik a hatálya alá. Azzal is érvelt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal csatolt leveléből kitűnően ahhoz még csatlakozni sem lehet, ezért sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok egy olyan Megállapodás alapján hoztak határozatot, amelyben nem minősült a kérelmezett szakszervezet félnek. Ezért arra hivatkozott, hogy rá kizárólag a Sztrájktörvény vonatkozik, amely - miután a kérelmező nem minősül államigazgatási szervnek - semmilyen formában nem tiltja, vagy korlátozza a sztrájk kezdeményezésének jogát a kérelmező munkáltató köztisztviselői számára.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Sztv. 3. § (2) bekezdése szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Az 1989. április 12-én hatályba lépett Sztv. 3. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint "az államigazgatási dolgozók munkaviszonyának jellege a sztrájkjog gyakorlásának sajátos, megállapodáson alapuló rendezését igényli. Ilyen megállapodás hiányában az érintett szerveknél munkabeszüntetés nem kezdeményezhető."
Annyiban helytálló a kérelmezett érvelése, hogy a Ktv. 1. § (1) bekezdése különbséget tesz államigazgatási szerv és önkormányzat képviselő-testület hivatala között, és a közterület-felügyeleteket az utóbbi gyűjtőnév alatt nevesíti. Lényegében ez a megkülönböztetés jelenik meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 3. §-ában is.
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Sztrájktörvényt 1989. évben fogadták el, amikor államigazgatási szerven a közigazgatás egészét kellett érteni, és a Ktv. szabályozási rendszerében - az ellátandó feladatok lényegét illetően - az önkormányzatok polgármesteri hivatalai ugyanúgy közigazgatási szervek, mint a központi közigazgatási szervek területi, helyi szervei.
Ezt fejezi ki a Sztv. 3. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján 1994. évben a Kormány és az érintett szakszervezetek által megkötött Megállapodás személyi hatálya is, melyből kitűnően az a települési és területi önkormányzat köztisztviselőjére is vonatkozik, a megállapodáshoz számos önkormányzati érdekszövetség csatlakozott.
Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a jogkövetkeztetésre, mely szerint a kérelmezőnél a sztrájk joga csak korlátozással gyakorolható, és mivel a kérelmezett szakszervezet nem részese a Kormánnyal kötött megállapodásnak, a kérelmezőnél sztrájk kezdeményezésére nem jogosult.
A kérelmezettnek a Megállapodáshoz való csatlakozási szándéka és a Miniszterelnöki Hivatal arra adott 2010. április 6-án kelt levele nem képezte a megelőző eljárások tárgyát, ezért az a felülvizsgálati eljárásban sem volt vizsgálható. A jogerős határozat ugyanis csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálattal, amely az első-, és másodfokú eljárásban is felmerült. Amely kérdéssel a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést - az indokolás részbeni módosításával, illetve kiegészítésével - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.970/2010.)