adozona.hu
EH 2001.475
EH 2001.475
A szakszervezeti tagdíjak levonása iránti sztrájk jogszerű lehet. A sztrájkot megelőző egyeztetés során a felek álláspontjukat változtathatják, követelésüket mérsékelhetik, egyben más igényt is megfogalmazhatnak [1989. évi VII. tv. 1-3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezettek 2000. február hó 1. napjától sztrájkot hirdettek, mert az egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre, a kérelmező a javaslataikat nem fogadta el. A sztrájk február hó 14. napjáig tartott, azt követően a felek megállapodást kötöttek.
A kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezettek által kezdeményezett sztrájk 2000. február 13-ától jogellenes, mert az 1989. évi VII. tv. (Szt.) 3. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjába ütközik, a kérelmezettek visszaéltek a sztrá...
EH 2001.475 A szakszervezeti tagdíjak levonása iránti sztrájk jogszerű lehet. A sztrájkot megelőző egyeztetés során a felek álláspontjukat változtathatják, követelésüket mérsékelhetik, egyben más igényt is megfogalmazhatnak [1989. évi VII. tv. 1-3. §].
A kérelmezettek 2000. február hó 1. napjától sztrájkot hirdettek, mert az egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre, a kérelmező a javaslataikat nem fogadta el. A sztrájk február hó 14. napjáig tartott, azt követően a felek megállapodást kötöttek.A kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezettek által kezdeményezett sztrájk 2000. február 13-ától jogellenes, mert az 1989. évi VII. tv. (Szt.) 3. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjába ütközik, a kérelmezettek visszaéltek a sztrájkjoggal.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy 2000. február 13-án 18 órától a kérelmezőnek a szakszervezeti tagdíj levonásával összefüggésben hozott döntése megváltoztatásának céljából folytatott sztrájk jogellenes. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint 2000. február 13-án a felek a sztrájkot megelőző egyeztető tárgyalások tárgyára tett javaslatok mindegyikében egyező álláspontot alakítottak ki, a sztrájkfelhívást csak azért nem vonták vissza a kérelmezettek, mert a kérelmező a szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozó korábbi álláspontját nem változtatta meg. A kérelmezettek az egyeztető tárgyaláson valójában elismerték, hogy a sztrájk elérte célját, de ennek befejezését egy olyan követelés teljesítésétől tették függővé, amely az előzetes egyeztetésnek nem volt a tárgya. A tagdíjlevonás visszautasítása miatt bírósághoz lehet fordulni, ezért annak kikényszerítésére sztrájk nem szervezhető. Ez a szakszervezet olyan belső ügye, amely nem vonható a munkavállalók gazdasági és szociális érdekei körébe, ezért a sztrájk kizárt.
A kérelmezettek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a kérelmező kérelmének elutasítása iránt a kérelmezettek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Vitatták, hogy el lehetne választani a tagdíjlevonást a többi kérdéstől, mivel a tárgyalások befejezését, a kérelmező ajánlatának elfogadását mindaddig nem lehet megállapítani, amíg a megállapodást a felek alá nem írták. Ebből következően a sztrájk időtartamán belül nem lehet különválasztani azt az időszakot, amikor már csak a tagdíjlevonás kérdése volt vitás. A különböző javaslatokat csomagban tárgyalták, aminek megfelelően egyes kérdéseket a kérelmező álláspontjára tekintettel is együtt kellett megvitatni, külön-külön megállapodásra nem volt mód. Ennek következtében külön, a tagdíjlevonás eléréséért nem folytattak olyan sztrájkot, amelynek tekintetében egyeztetés nem volt. Vitatták, hogy a tagdíj levonását bírósági úton ki lehetne kényszeríteni, és a követelésük teljesítéséért ne lehetne jogszerűen sztrájkot kezdeményezni.
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság az I. rendű kérelmezett felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította, mert azt késedelmesen nyújtotta be, a késedelem kimentésére pedig nem alkalmas a nyári szabadságolásokra, mint akadályra történő hivatkozás. A kérelmezettek egységes pertársaságára [Pp. 51. § a) pont] tekintettel azonban ennek a felülvizsgálati döntés hatálya szempontjából nincs jelentősége. A II. és a III. rendű kérelmezettek felülvizsgálati kérelme alapos.
A nemperes eljárásban arról kellett dönteni, hogy a kérelmezettek tagdíjlevonással kapcsolatos követelése miatt a sztrájk jogellenessé vált-e annak következtében, hogy a többi kérdésben a felek között egyetértés alakult ki.
Ezzel kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a sztrájk ideje alatti egyeztetés során a felek a megegyezés érdekében az álláspontjukat változtathatják, valamilyen korábbi követelésükről (ajánlatukról) lemondhatnak vagy mérsékelhetik, és ezzel egyidejűleg más igényt is megfogalmazhatnak, mert ez számukra megfelelő ellentételezést jelenthet. Az ilyen követelés folytán nem lehet a sztrájk jogszerűtlenségét megállapítani csak azért, mert az adott kérdésben a sztrájkot megelőzően egyeztetés nem volt.
A kérelmezetteknek az a követelése, hogy a kérelmezett továbbra is vállalja a tagdíjak levonását, nem volt jogellenes. Eltérően a bíróság álláspontjától ez a követelés olyan érdeket érintett, amely miatt a munkavállalókat megillette a sztrájk joga [Szt. 1. § (1) bekezdés]. Nem irányult olyan egyedi munkáltatói intézkedés megváltoztatására, amelynek eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik [Szt. 3. § (1) bekezdés c) pont], ugyanis a kérelmezőt bíróság nem kötelezhette, hogy akarata ellenére teljesítse a munkavállalóknak a tagdíj levonására vonatkozó megbízását, illetőleg ezt vállalja a kérelmezettekkel kötött megállapodásban.
Mivel a kérelmezettek által kezdeményezett sztrájk a kérelmező által megjelölt időponttól és okokból nem tekinthető jogellenesnek, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezve a munkaügyi bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmet elutasította. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 734/2000. sz.)